Udvarhelyi Híradó, 2000. április (11. évfolyam, 27-33. szám)
2000-04-04 / 27. szám
2 A négy, Tisza menti ország környezetvédelmi minisztereinek budapesti találkozóját román részről úgy értékelik, hogy a folytatódó román-magyar környezetvédelmi kapcsolatok a regionális együttműködés szintjére emelkednek - jelentette ki Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter az MTI- nek adott nyilatkozatában. Tomescu abból az alkalomból válaszolt az MTI kérdéseire, hogy a magyar, a román, a szlovák és az ukrán környezetvédelmi miniszter hétfőn Budapesten találkozott a Tiszát ért szennyezések problémájának megvitatására. A környezetvédelem ügye iránt elkötelezett amerikai magyar szerveződések, csoportok kezdeményezésére több tucat tüntető tiltakozott szombaton a washingtoni román nagykövetség előtt a folyók nehézfémszennyezése miatt. A demonstrációt - amelynek nem célja semmilyen petíció átadása a román nagykövetség illetékeseinek, csupán a közvélemény figyelmét szeretnék felhívni a problémára - a tervek szerint vasárnap újra megtartják. Romániában valóságos kereskedelem folyik a titkosszolgálatok munkatársai által összeállított egykori Securitate dossziéival - jelentette ki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, a Román Nemzeti Párt elnöke Virgil Magureanu. Az egykori kémfőnök szerint az idei választási kampányban mind a kormányon lévők, mind az ellenzék be fogja vetni az egykori „szekus-dossziékat". A hírhedt politikai titkosrendőrség által öszszeállított megfigyelési dossziék egy része mindenesetre a titkosszolgálat irattárából hamarosan átkerül az ellenőrzési törvény által felállított bizottsághoz. Ez a bizottság azt tervezi, hogy átvilágítja a parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteket. Helmut Kohl volt német szövetségi kancellárt évtizedeken át megfigyelés alatt tartotta a volt NDK titkosszolgálata, a Stasi - jelentette legutóbbi számában a Welt am Sonntag. A lap olyan aktákra hivatkozik, amelyek szerint Kohlt 20 éves kora óta figyelte a keletnémet titkosszolgálat. Az aktákat, amelyek száma Kohl politikai karrierjének felívelésével egyenes arányban nőtt, az egykori NDK államvédelmi minisztériumában őrizték. Az újságcikk szerint a Stasi nemcsak Kohl pártjának finanszírozásával kapcsolatos beszélgetéseit hallgatta le, de a volt kancellár személyi kérdésekben hozott döntéseit, sőt magánjellegű megbeszéléseit is. Marv Robinson, az ENSZ emberjogi főbiztosa szombaton Ingusföldön azt követelte, hogy kezdjenek nemzetközi vizsgálatot az emberi jogok csecsenföldi megsértésének a feltárására. A világszervezet képviselője a nap folyamán meglátogatott egy ingusföldi csecsen menekülttábort. Nyilatkozatában hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja az erőszakos cselekményekről szóló vádak kivizsgálását, és reméli, hogy erre sor kerül. Hangoztatta, hogy a vizsgálatnak szigorúan nemzetközi jellegűnek kell lennie, mert különben a tanúk nem mernének nyilatkozni, ami szerinte érthető is. (MTI) ■ Nemrégiben még Frunda György szenátor fejét követelte a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) ■ Azóta alább (fölébb?) adták ■ Most Smaranda Enache, Románia finnországi nagykövetasszonyát akarják visszahívatni szolgálatából« Mi lehet a bűne egy nagykövetnek?« Régi dekrétum nem dekrétum. A RNEP legutóbbi marosvásárhelyi sajtóértekezletén Lázár Ladariu egységpárti képviselő közölte a sajtóval, hogy interpellációt intézett Petre Roman külügyminiszterhez, melyben felszólítja, tisztázza az általa vezetett minisztérium álláspontját a Smaranda Enache-ügy vonatkozásában. Ugyanakkor közölte: felszólította Emil Constantinescu államelnököt, hogy hívják vissza a nagykövetasszonyt, és vonják felelősségre. Hogy mi a bűne Smaranda Enachénak? Nos az, hogy a Pro Europa Liga által márciusban megszervezett Tolerancia Hete alkalmával nem tett semmit mint szervező és mint vitavezető az ellen, hogy a Vatra Româneasca kulturális szervezetet nacionalista-fasiszta típusú szervezetnek bélyegezte egyik felszólaló. Lázár Ladáriu azt is kifogásolta, hogy a rendezvényen Marosvásárhely '90. fekete márciusáról tárgyalva „befeketítették" az események román résztvevőit, a román sajtót. Smaranda Enache asszony amellett, hogy Románia finnországi nagykövete, egyúttal a Pro Europa Liga egyik alapítója és társelnöke. A liga immár évek óta minden márciusban megszervezi Marosvásárhelyen a Tolerancia Élete című rendezvénysorozatot. A nagykövetasszonyt a Pro Europa Liga anyukájának, az iskolai szeparatizmus kezdeményezőjének és keresztanyjának nevezték. Az már csak hab a tortán, hogy a szervezet ügyvezető titkára egyenesen a marosvásárhelyi '90-es véres események negyedik felelősévé nevezte ki (az első három: Kincses Előd, Sütő András és Király Károly), s bejelentette, hogy amenynyiben nem változtat magatartásán, nemkívánatos személynek fogják nyilvánítani (persona non grata, s egész addig mennek, hogy a nagykövetasszony vásárhelyi lakása előtt tüntetni fognak. Hogy egy diplomáciai testület vezetőjét nemes egyszerűséggel csak leanyukázzák, lekeresztanyázzák, úgy tűnik csöppet sem zavarja az egységpárti képviselőt (bezzeg, ha fordítva történne...). A sajtóértekezlet másik sarkalatos kérdése a Gojdu-hagyaték volt. A budapesti önkormányzat „el akarja adni az egymilliárd dollár értékű vagyont, ami ellen sem az államfő, sem a kormányfő, sem a külügyminiszter, sem az igazságügyminiszter nem tesz semmit" - így a nyilatkozat, amit egyébként írott formában is a sajtó rendelkezésére bocsátottak. Ladariu képviselő elmondta, hogy Románia 1952-ben dekrétummal lemondott a Gojduhagyatékról, de ezt a határozatot nem kell figyelembe venni - érvelt a képviselő -, mert szovjet nyomásra született meg. Nem fogalmazódott meg pontosan, hogy mi az, amit tulajdonképpen (és hiába) féltenek: a szellemi hagyaték, vagy az a kis pénz...? A lényeg, hogy az '52-es dekrétum már nem dekrétum, nem kell figyelembe venni! Bakó Zoltán ■ Izzó hangulatban zajlott szombaton is Budapesten a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) a májusban megtartandó tisztújító küldöttgyűlését megelőző elnökségi ülése ■ Az ülésen heves vitát váltott ki az a hír, mely szerint a Székelyföldön és Közép- Erdélyben újabb MVSZ- társaságok szervezésébe kezdtek . Többen viszont azt állították: az alapító tagok közül hárman már jelezték, hogy nem volt tudomásuk a társaság létrehozásáról. Csoóri Sándor szerint Beder Tibor megyénkbeli főutifelügyelő áll annak a szervezkedésnek a hátterében, amelyről a Hargita Megyei Tanfelügyelőség távmásolójáról 2000. március 30- án az MVSZ budapesti címére küldött aláíratlan levélből szerzett tudomást a világszövetség elnöksége - tudta meg az MTI szombaton a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága sajtószolgálati irodájától, melynek közlése szerint a tíz alapító tag közül Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere és Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperes, erdélyi küldöttek március 31-én közölték, hogy a kezdeményezésről nem volt tudomásuk, a levelet nem látták, és azt nem írták alá. Hasonló üzenet érkezett Tófalvi Zoltán publicista nevében Fülöp G. Dénes református lelkésztől is. Az MVSZ elnökségi ülésén Patrubány Miklós a fenti nyilatkozatok ismeretében „közönséges hazugságnak és választási trükknek" minősítette az aláíratlan levelet. Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke az elnökségi ülésen hozzátette: akkor is okirathamisítás történt, ha csupán egy nevet használtak illetéktelenül. A püspök az ilyen kezdeményezéseket eleve megbukottaknak nevezte. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága elnöksége arra való tekintettel, hogy illetéktelenül használták fel a Magyarok Világkongresszusára delegált három erdélyi küldött nevét, felkérték az MVSZ etikai bizottságát az ügy kivizsgálására - tájékoztatták az MTI-t. Egy kezdeményező csoport a három székelyföldi megyében létrehozta a Magyarok Világszövetsége Székelyföldi Társaságát - közölte szombaton az MTI bukaresti irodájával Beder Tibor, aki az új szervezet létrejöttéről tájékoztatta az MVSZ elnökségét. Beder elmondta, hogy az új szervezet létrehozása „senki ellen nem irányult, hanem a Székelyföld felértékelését jelenti". „A Székelyföld a magyarság hátországa Erdélyben, és több beleszólást akarunk. Közvetlenül szeretnénk kapcsolódni a központhoz, nem közvetítőkön keresztül" - mondta. RMDSZ-sajtószolgálat Főtanfelügyelőnk hatalmas botrányt robbantott ki M&oa+helyi ffit+dó, ZÓDO. Apáti 4., kedd Markó Béla szerint a nemzetállami szemlélet dominál ■ Március 28-án, kedden este Markó Béla szövetségi elnök a Duna TV Napóra című műsorának vendége volt ■ A szövetségi elnök az RMDSZ tízéves fennállása során végzett munkájáról, koalíciós szerepéről és választási esélyeiről nyilatkozott a műsorban. Markó elismételte nemrégen tett és a román sajtóban meglehetősen nagy visszhangot keltett nyilatkozatát a romániai többség és kisebbség közötti egyenlőtlenségről. Elmondotta, hogy bár a koalíció megteremtette azokat az eszközöket, amelyek segítségével az RMDSZ megvédheti a romániai magyarság érdekeit, a román többség és a magyar kisebbség közötti egyenlőtlenségeket nem tudta feloldani - adta hírül a szövetség sajtóirodája. A koalíció csak részben tudta teljesíteni a közösen elfogadott programot, és ez nem csupán kisebbségi kérdésekre, hanem általában gazdasági vagy szociális kérdésekre is érvényes. „Egyfajta nemzetállami szemlélet működik, vagyis a nemzetállam igazán fontos, úgymond biztonsági kulcspozícióit román nemzetiségűek foglalják el. Általában a többség bizalmatlan a kisebbségekkel szemben, és egyébként ez egyelőre fordítva is igaz, mert van ok a bizalmatlanságra" - mondotta Markó Béla. Az RMDSZ-en belüli ellentétekre vonatkozó kérdésre válaszolva a szövetségi elnök rámutatott arra, hogy az RMDSZ nem politikai párt, hanem egy nagyon is sokszínű szervezet, amelyben természetes módon helyet kapnak a különböző ideológiák és doktrínák. Ezektől a nézetkülönbségektől nem kell félni, és az elmúlt évtizedben megvolt az RMDSZ-ben a kellő bölcsesség ahhoz, hogy ezeket a véleménykülönbségeket áthidaljuk, és a konfliktusokat megoldjuk, és ezután is meglesz ez a bölcsesség - mondta az elnök. Szerinte nem kell eltakarni ezeket a véleménykülönbségeket, legfennebb az a gond, ha ezek személyeskedéssé, személyi ellentétekké fajulnak. Az RMDSZ elnöke azt is kijelentette: szó sincs arról, hogy egy kisebbségi szervezetnek, egy érdekvédelmi szervezetnek mindig is kormányon kellene lennie. 1996-ban vállalkoztunk a kormányzásra, a romániai magyarság nagy többsége támogatott minket ebben a vállalkozásban, és utólag is azt kell mondanom, hogy hasznos volt ez a vállalkozás, tudtunk változtatni a helyzetünkön, a törvényhozásban is és a végrehajtásban is - akár az oktatás területén, akár más területeken -, eredményeket felmutatni - mondta a politikus. A választási esélyekről, az esetleges ellenzéki szerepvállalásról szólva az RMDSZ elnöke rámutatott arra, hogy a közvélemény-kutatások adatai szerint sajnos a koalíciós pártok választási esélyei csökkentek, népszerűségük zuhant, egyedül az RMDSZ az, amely tartja ugyanazt a támogatottságot, mint 1996-ban vagy 1996 előtt. - Ez azt jelenti, hogy választóink józanul ítélik meg, hogy az RMDSZ mit tett, és mit tehetett ebben a koalícióban. Nyugati elemzők is azt mondják, hogy egyetlen stabil tényező, sajnos, ebben a koalícióban az RMDSZ - tette hozzá. Az SZDRP-vel való esetleges koalíciós szövetséggel kapcsolatban a szövetségi elnök kijelentette: „Én ebben a pillanatban, egy olyan magyarellenes retorikájú és kisebbségellenes programot mutató párttal, mint az Iliescuék pártja, nem tudom elképzelni a szövetséget". Jakab Árpád