Udvarhelyi Híradó, 2000. augusztus (11. évfolyam, 61-69. szám)

2000-08-03 / 61. szám

2F Átszervezik a konvenciót BUKAREST­­ Kedden az NDPP Országos Vezetőségi Tanácsa jóváhagyta azt a döntést, amelynek alapján átszervezik a konvenciót, mivel kilépett belőle az PNL. A párt jövendőbeli partnerei egyforma politi­kai célkitűzéseket kell majd valljanak, egységes válasz­tási listákat kell öszszeállít­­sanak és ugyanazt az el­nökjelöltet kell majd támo­gassák - jelentette be Ion Diaconescu, a parasztpárt elnöke. Constantinescu és Isărescu NEPTUN - Nyári szabad­ságát Emil Constantinescu is a tengerparton tölti. A Neptunra kedden elutazott államfő minden valószínű­ség szerint találkozik majd a szintén tengerparton nyaraló Mugur Isărescu miniszterelnökkel, és be­szélgetésük fő témáját az államelnökségre való jelö­lés képezi majd. Constan­tinescu is megpróbálja meggyőzni a kormányfőt, vállalja el erre a legna­gyobb tisztségre történő jelölést, és bízik abban, hogy Isărescut támogatni fogják nem csupán a libe­rálisok, hanem más politi­kai pártok is. Mediafax Nem tudnak együttműködni BUKAREST­­ Késő éjszakába nyúlott a Romániai Demokra­tikus Konvenció politikai ta­nácsának hétfő este megkez­dődött értekezlete, amelynek megszakításakor a résztvevő pártok képviselői külön és sokféleképpen nyilatkoztak a sajtónak . A konvenció leg­nagyobb pártja, a parasztpárt újra szerette volna tárgyalni a szövetségre lépett pártok és szervezetek egymás között megkötött megállapodását, és kérdőre akarták vonni a Nemzeti Liberális Pártot an­nak az utóbbi időben tanúsí­tott, ellenségesnek minősített magatartásáért. A parasztpártiak felrótták a liberálisok­nak a protokoll megszegését azáltal, hogy a helyhatósági választásokon kü­lön listán indultak, és minden jel sze­rint nem értenek egyet a közös állam­elnökjelölt állításával sem. Ellenséges nyilatkozataik mellett a liberálisok azt a szemtelenséget is elkövették, hogy semmibe vették a számukra július 15- ig kiírt határidőt arra, hogy végre el­döntsék, kivel tartanak, illetve kivel in­dulnak az őszi parlamenti választáso­kon. Ezekre a vádakra válaszolva a li­berálisok minduntalan hangsúlyozták, hogy a konvencióban egyenlő jogok­kal rendelkező partnerek, senki nem parancsolhat nekik, és további politikai lépéseik irányát csupán az augusztus 18-i rendkívüli kongresszuson tudják pontosan körvonalazni. A hétfő esti tanácskozást újabb ellen­séges, egymást bíráló megjegyzések jellemezték, ezt bizonyítják a hírügy­nökségek beszámolói. A parasztpárt, a Román Ökologista Párt, valamint a kör­nyezetvédők egyesülete egyhangúlag a konvencióból kizártnak tekinti a liberá­lis pártot amiatt, hogy megszegte a ko­rábban aláírt egyezséget. Ion Diaco­nescu, a konvenció elnöke egyenesen ellenségesnek tartotta a liberálisok ma­gatartását kijelentve, hogy „a helyzet már tűrhetetlenné fajult", és a liberális párt alelnöke, Valeriu Stoica megjegy­zései „nagyon is csípősek". Éppen ezért Diaconescu, bár nem várja el, hogy a párt elhatárolódjon politikusától, de szerinte az esetleges együttműködés feltétele a bocsánatkérés. A parasztpártiak mellett a környezet­­védőők is egyértelműen azt a következ­tetést vonták le a liberálisok magatartá­sáb­ól, hogy azok egyszerűen nem óhajtották a további együttműködést. Mindezekkel ellenkezően nyilatkozott a Nemzeti Liberális Párt, amelyet pon­tosan meghatározott mandátummal képviselt a hétfői tanácskozáson a két alel­nök, Crin Antonescu és Paul Pacuraru. Szerintük a három párt - ökologista és parasztpárt, valamint a környezetvédők szövetsége­­ döntését valójában nem lehet a konvenció számlájára írni. Emellett az említett három párt éppen­séggel Diaconescu által megfogalma­zott ötletből kiindulva már úgy kezdte a tárgyalást, hogy halottnak nyilvání­tották a konvenciót. Liberális értelmezésben a protokoll igenis érvényben van, ők jogilag to­vábbra is a konvenció teljes értékű tag­jai, és viselkedésével tulajdonképpen a parasztpárt zárja ki saját magát a kon­vencióból. Mindez a magatartás éke­sen igazolja a parasztpárt mentalitása átalakításának szükségességét, illetve azt is, hogy a konvenció rég idejét múlttá vált, állította Antonescu és Păcuraru. Mandátumuk alapján a libe­rálisok továbbra is fenntartották a kon­venció átalakításának szükségességét, és úgynevezett Szabad Demokrata Szö­vetségbe való újraszervezkedését a pártoknak. Mindenekelőtt azonban a kizárásuk hangoztatása rányomja majd bélyegét a párt augusztusi kongresszu­sára, vélték a küldöttek. Valeriu Stoica, a liberális párt első al­elnöke hangsúlyozta, hogy ők kizáró­lag a tavasszal aláírt egyezség betartá­sát követelték, valamint közvélemény­kutatás megtartását annak érdekében, hogy meghatározhassák a konvenció elnökének és alelnökének a személyét, valamint a parlamenti választásokon résztvevő pártok képviseleti arányát­. Viselkedésével azonban éppenséggel a parasztpárt szorul ki a konvencióból, vélte Stoica, hiszen nem akarja elfo­gadni a partnerséget, csupán egyed­­uralkodásban képes gondolkodni. Törvényszegők gáláinkéban ■ Majdnem valamennyi or­szág alaptörvényei között megtaláljuk a „senki és semmi nem létezhet a tör­vények felett” elvet ■ A valóság mégis teljesen mást mutat mind a piramis alját képező rétegeknél és társadalmi kategóriáknál, mind a piramis csúcsán levő, a sors kegyeltjei ese­tében ■ íme néhány példa, mely alátámasztja azt a tényt, hogy a ‘90-es évek nagy törvényszegői sok esetben bizony frakkot és csokornyakkendőt visel­tek. A szenátus engedélyezte Venezue­la Legfelsőbb Bíróságának, hogy be­perelje Carlos Andreas Perez volt elnököt, akit 17,2 millió dolláros sikkasztással vádoltak. Hasonló, törvénybe ütköző tevékenységért­ - hatmillió dollár saját célokra való elsikkasztásáért egy olyan folyó­számláról, amely környezeti ka­tasztrófák káros következményei­nek orvoslására volt szánva - Luis Alberto Monge, volt Costa Rica-i el­nök a Legfelsőbb Bíróság elé került. Panamában Manuel Solis Palma exelnök kénytelen volt elszenvedni a törvény szigorát hatalmi vissza­élés vádja miatt, mivel félkatonai alakulatokat használt fel a hatalom­ellenes erők elfojtására. A perui Kongresszus visszavonta egyik exelnök mentelmi jogát. Alan Garciáról van szó, aki Kolumbiába menekült. Az exelnök nem keve­sebb mint 50 millió dollárral károsí­totta meg a limai Központi Bankot. Bolíviában a Legfelsőbb Bíróság elítélte Luis Garcia Meza exdiktá­­tort és további 54 bűntársát csalá­sért, valamint több millió dollár el­tulajdonításáért az államkincstár­ból. A The Sunday Times című brit kiad­vány szerint a volt horvát vezető, Franjo Tudjman nyolcévi uralma alatt több millió dollárt tulajdonított el az államalapból. Az újság szerint Tudjman egy sor paraváncéget hasz­nált fel azoknak a pénzeknek az át­utalására Nagy-Britanniában és a Ka­­rib-szigeteken lévő bankokba, ame­lyek főleg egyes állami vállalatok pri­vatizálásából származtak. Végül, de nem utolsó sorban, az ezredvég nagy csalóinak soraiba bevonul Vladimir Meciar volt szlo­vák miniszterelnök is. Meciar funk­ciója elhagyásakor nyilvánosan be­jelentette, hogy a mandátum ideje alatt nem nyert többet egy lakrész­nél és egy Opel Corsánál. Csakhogy leváltása után nem sok­kal Meciar átköltözött Trencianske Teplice luxusfürdőhelyre, annak is a legelegánsabb panziójába, az Elektrába. Utólag a szlovák média újabb bombát robbantott ki: az exminiszterelnök mindkét fia egyik napról a másikra a Baracka és Dyinamic luxusszállodák tulajdo­nosai lettek. Hogy a bomba mega­bomba legyen, az újságok arról in­formálták olvasóikat, hogy Meciar lánya, a 20 éves pajkos Magda megvásárolta a pozsonyi Koliba filmstúdiót. Ion Iliescu is „híressé" tette magát a bányászinvázióval, a máról holnap­ra bekövetkező bankössze­omlásokkal, az állami vagyonból építkező újgazdagok felpártolásával. Államelnökök, miniszterelnökök, képviselők, tábornokok - a min­dennapi élet első soraiban álló sze­mélyiségek. A valóságban azonban gengszterek gálaruhában, amely nélkül egyszerűen bűnözőkként állnak előttünk. Még akkor is, ha életük bizonyos szakaszában ne­vük nagybetűsen vonult be a törté­nelembe. (Vasas Emília) igyeilő UbvAttxelyi -fzímdó, Zóóó. AHlUfttUr 7., csütönök Kenyerünk és sörünk záloga BUKAREST - A búza be­takarítását az összterület 97 százalékán végrehajtot­ták (4.271.730 tonna ter­més), az árpa és az őszi sörárpa betakarítása pedig teljes egészében megtör­tént - derült ki a Mező­­gazdasági Minisztérium sajtóközleményéből. A búzát 1.857.395 hektá­ros területről aratták le, az átlagtermés hektáron­ként 2300 kg volt. A búza­termés legjelentősebb ré­sze a magántermelők bir­tokában van (3 millió ton­na). Az őszi sörárpa 10 százalékkal volt jobb, mint amire az előrejelzé­sek alapján számítottak a termelők. 98.724 tonnát gyűjtöttek be 38.007 hek­tárról. A hektáronkénti át­lagtermés 2598 kg volt. Az árpát 215.219 hektár­ról takarították be. Az össztermés 552.372 tonna volt. A hektáronkénti át­lagtermés 2.567 kg körül mozgott. Lassan minden jobb lesz? BUKAREST - Júniusban az export nagysága (926,1 millió dollár) az 1989 utá­ni legmagasabb értéket ér­te el, ugyanakkor azonban az import növekedése az 1997 decembere utáni ér­ték legmagasabb szintjét (1,17 millió dollár) - tu­datja a közvéleménynyel az Országos Statisztikai Bizottság (ONS). A júniusi exportteljesít­mény 30,7 százalékkal volt jobb, mint a tavalyi átlagérték. Az első hat hó­nap leforgása alatt 4,91 milliárd dollár értékben exportált Románia, ez 27,4 százalékkal több, mint a hasonló 1999-es exportérték. A legfontosabb export­­termékek: ruházati cikkek (16,9%), vas, acél, öntött­vas (9,4%), lábbeli (7,6%), üzemanyag és ás­ványi olajok (6,6%), gép­kocsik, gépek és elektro­mos műszerek (6,3%), fa, különféle fából készült termékek (5,6%), ruhák és varrott ruhák (5,1 %), bú­tor (5%), alumínium és alumínium alkatrészek (3,7%). Az export 64 szá­zaléka az EU-tagországok­ba irányult. Mediafax Csángókért lobbizott az MVSZ elnöke ■ A moldvai csángók anyanyelvi miséztetésének kérdése is szóba került Karl-Josef Räuber apostoli nuncius és Patrubány Miklós MVSZ-elnök keddi ta­lálkozóján ■ A világszövetség elnöke az identitás­megőrzés fontos elemének tekinti az egyházzal való szorosabb együttműködést, ezért gyökeres változást szeretne az MVSZ és az egyházak viszonyában. Patrubány Miklós elmondta: az MVSZ alapszabálya első számú fel­adatként szabja meg, hogy a magyar állampolgárság alanyi jogon il­lessen meg minden olyan határon túl élő magyart, aki igényt tart er­re. A brit modellt jogi precedensként említette a szövetség elnöke. Tabajdi Csaba szocialista politikus átgondolatlannak nevezte az MVSZ-nek a külhoni állampolgárság intézményéről szóló elképzelé­sét. A képviselő az MVSZ elnökének ezzel kapcsolatos érvelésére utalva kifejtette, hogy a brit nemzetközösség valamennyi állampol­gárának járó státus és az összmagyarsághoz való tartozás között nem húzható történelmi analógia. Mint fogalmazott: a britek esetében egy államszövetség hullott szét, nem pedig az államhatárok módo­sultak. (Mediafax)

Next