Udvarhelyi Híradó, 2000. október (11. évfolyam, 78-86. szám)
2000-10-03 / 78. szám
2 Van esély a belépésre Romániának nagy esélyei vannak arra, hogy már két év múlva, azaz 2002-ben az észak-atlanti szövetség (NATO) tagjává váljon - nyilatkozta bukaresti látogatásán Klaus Peter Kleiber, a NATO politikai kérdésekkel foglalkozó főtitkárhelyettese. „Nem jelenthetem ki határozottan, hogy Románia biztosan belép a katonai szövetségbe. De erre minden lehetősége megvan" - hangoztatta. Vasfegyelem az RMDSZ-ben Az Adevărul, a Cronica Română és a Ziua az RMDSZ-ben uralkodó „vasfegyelemre" hívták fel a figyelmet. A lapok kiemelik, hogy a szövetség radikálisai is támogatják Frunda György elnökjelöltet. Maros megyében a szükséges 50.000 aláíráso ból 30.000, Kolozsváron pedig 15.000 gyűlt össze. A hazai magyar lapok ezzel szemben az aláírásgyűjtés akadozásáról tájékoztatnak. Meleşcanu perbe fogja Sárbut Teodor Meleşcanu keresetet nyújt be a bírósághoz Radu Sârbu ÁV-elnök ellen, aki azt állította, hogy a Szövetség Romániáért pártelnökének svájci bankszámlái vannak, ahová Adrian Costea hatalmas pénzösszegeket utalt át - írja a Ziua, az Evenimentul Zilei és az Adevărul. PAZAREVAC - Több ezer ember tüntetett vasárnap este Slobodan Milosevics ellen . Az elnök távozását követelő megmozdulások voltak több más szerbiai városban is ■ Tüntetések voltak a dél-szerbiai Leskovacban, ahol 15.000 ember vonult az utcákra ■ Uzicében és Újvidéken mintegy tízezren tüntettek Milosevics ellen. Poizarevar utcáin hosszan hömpölygött a tömeg küllőket fújva, kereplőket rázva és Milosevics-ellenes daio■kát énekelve. Radojko Lukovics, az ellenzékiek egyik szónoka szerint, a hatóságok időt akarnak nyerni a választások második fordu- Mint ismeretes a szerb hatalom csak részben ismerte el az ellenzék győzelmét, és második fordulót hirdetett arra hivatkozva, hogy egyikük sem ért el 50%-kot meghaladó szavazattöbbséget. Clinton amerikai elnök a szombati telefonbeszélgetés során ösztönözte az orosz elnököt, hogy vállaljon közvetítő szerepet a jugoszláviai válságban. P. J. Crowley, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője közölte, a felek szoros konzultációs kapcsolatban maradnak. Schröder német kancellár és Putyin orosz elnök a jugoszláviai választások után kialakult konfliktus erőszakos megoldását ellenzi. Moszkva és Berlin is megállapodott abban, hogy egyeztetnek egymással. Milosevics elutasította, hogy Ivanov orosz külügyminiszter lólának megrendezésével, közvetítsen a múlt hét végi elnökválasztás eredménye körüli vitában - jelentette ki Jiri Dienstbier, az ENSZ jugoszláviai emberi jogi megbízottja Podgoricában. Dienstbier szombaton a montenegrói fővárosból Belgrádba érkezett, ahol találkozott Vojislav Kostunicával. Dienstbier reményét fejezte ki, hogy mindkét fél elfogadja külföldi országok segítségét, hogy elkerüljék a konfliktust. Kostunica ellenzéki elnökjelölt a hét végén kérte a parlamentet, hogy fogadja el a szavazatok újraszámlálását egy szerb politikusokból és a nemzetközi közösség képviselőiből álló bizottság által. A parlament két házának elnökéhez, Milomir Minjchez és Srdja Bozovichoz írt levelében az első fordulóban győztes elnökjelölt olyan bizottság felállítását javasolta a szavazás hitelesítése céljából, amelyben a „barátiországok" és a választásokon részt vevő politikai pártok képviselői vennének részt. Vuk Obradovics, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke attól tart, hogy Milosevics hatalmának megtartása érdekében a hadsereg bevetését tervezi. Obradovics annak a nézetnek adott hangot, hogy egy ilyen parancs a hadseregen belül mély szakadáshoz, s polgárháborúhoz vezetne. A jugoszláviai helyzettel kapcsolatos közös állásfoglalás kidolgozását javasolta Emil Constantinescu román elnök a Jugoszláviával határos országok államfőinek - közölte vasárnap a román államfői hivatal. A közlemény szerint a bolgár, a horvát, a macedón és a magyar államfő különösen nagy érdeklődéssel fogadta a kezdeményezést. Constantinescu telefonon beszélt Vojiszlav Kostunicával, és gratulált győzelméhez. Szaddám Huszein iraki vezető magas rangú biztonsági tiszteket küldött Belgrádba, hogy tanácsadóként segítsék Milosevics jugoszláv elnököt abban, miként élheti túl a jelenlegi politikai válságot - írta vasárnap a The Sunday Telegraph. A tekintélyes brit vasárnapi lap azt írta, az iraki küldöttség belgrádi jelenléte egybeesik azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint növekszik a nézetkülönbség Milosevics elnök és felesége között. „Mira asszony el akarja kerülni a volt román vezető, Nicolae Ceauşescu és felesége, Elena sorsát" - írta a lap. (MTI, Népszava) Forró hétvég Albániában ■ Albániában vasárnap helyhatósági választásokat tartottak ■ Összesen 2 725 190 választó járulhatott az urnákhoz, hogy megválassza 309 község és 65 város polgármesterét és tanácstestületét. Mintegy 30 párt állított listát, élen a kormányzó Albán Szocialista Párt és az ellenzéki Albán Demokrata Párt. Az utóbbit Sali Berisha volt államfő vezeti. Berisha, aki azzal vádolta a kormányt, hogy tömeges csalásra készülődik, még a szavazás kezdete előtt közölte, hogy pártja győzelem esetén a kormány távozását és a törvényhozási választások előrehozását fogja követelni. (MTI) Holnap hajnalban lesz Gore és Bush összecsapása ■ Edzőtáborba vonultak a hét végén az amerikai elnökjelöltek, hogy felkészüljenek nagy összecsapás-sorozatra, a televíziós vitákra ■ Mivel rendkívül szoros a verseny állása, döntő lehet, hogy Al Gore alelnök és George W. Bush texasi kormányzó milyen benyomást gyakorol a képernyő előtt ülőkre. A Reuters/MSNBC felmérése szerint Gore és Bushegyaránt 44 százalékot kapna, a Newsweek 45:44 arányban Bush minimális előnyét jelzi, azaz a két elnökjelölt fej-fej mellett halad a versenyben. Hasonlóan szoros, volt az állás, amikor 1960-ban minden idők első tévévitájában Richard Nixon akkori alelnök, ésa fiatal massachussetsi demokrata politikus John F. Kennedy mérkőzött meg. Nixon borotválatlanul, sápadtan, kialvatlanul érkezett a stúdióba, Kennedy viszont napbarnítottan, makulátlan kék ingben, kipihenten. Szinte el sem kezdődött a vita, már el is dőlt a küzdelem. A mostani jelöltek ma már ügyelnek a külcsínre és a belbecsre egyaránt. A Gore-kampány kis győzelmet aratott, amikor George W. Bush hosszas huzavona után elfogadta, hogy az első idei tévévitát éppen Bostonban, a John F. Kennedy Könyvtárban tartják meg. Ifjabb Bush „hazai pályán", texasi birtokán tréningezik a kedd esti (középeurópai idő szerint szerda hajnali) összecsapásra, míg Al Gore Floridában, a világ legnagyobb cápakutató központjában állította fel edzőtáborát. A vitákban egyébként Gore számít igazi „ragadozónak", kemény, felkészült vitapartner, aki kíméletlenül kihasználja ellenfele gyengeségeit. Ifjabb Bush dolga annyival, könnyebb, hogy tőle eleve kevesebbet várnak, ám be kell bizonyítania, hogy ejti a dolgát, alkalmas az elnökségre, s nem csupán „bemagolta a leckét". Az előválasztási viták során Bush gyakran keltette ezt a látszatot, halványabban szerepelt, mint pártbeli kihívója, John McCain. A texasi kormányzó azonban közvetlen, oldott a kamerákelőtt, s nyert ügye lehet, ha sikerül Gore alelnöki) unalmas fráternek, és részletekben elvesző könyvmolynak beállítania. A várakozások szerint a viták középpontjában a gazdaság helyzete áll majd, Gore azt bizonygatja, hogy vele is folytatódik a" fellendülés", Bush viszont azt állítja majd, hogy ellenfele Clintonnál költekezőbb liberális lehet. Gore és Bush gazdasági terveit egyébként egyaránt közepesnek ítélték a szakértők ,a brit The Economist legfrissebb száma szerint. Az oktatás, a társadalombiztosítás jövője, az egészségügy reformja is a témák között szerepelhet. MTI ~=== Uovtuttei^i JTimbó, Zóóó, oktáe* tudd Figyelő Tizenhat évig vizsgálódnak A tervek szerint csak 2016-ban fejezi be tevékenységét a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék. A vasárnap befejeződött nemzetközi tanácskozáson David Tolbert, a törvényszék jogi szakértője közölte: Bosznia-Hercegovinában 26 személyt köröz a hágai testület azzal a váddal, hogy háborús bűnöket követtek el a volt Jugoszláviában. Keleten a helyzet változatlan Jeruzsálemben, Ciszjordániában és a Gázai övezetben a hét végén is folytatódtak a palesztinok és izraeli katonák összecsapásai. A negyedik napja folyó utcai harcokban eddig legalább 27 palesztin meghalt, közel ezer megsebesült. Az izraeli arabok vasárnapra általános sztrájkot hirdettek. A Palesztin Hatóság ENSZ-vizsgálatot kért. Jasszer Arafat palesztin elnök kijelentette: ha rákényszerül, háborúzni fog Izrael ellen. Hét év után először Indiában Hét év után először látogat orosz elnök Indiába. Vlagyimir Putyin hétfőn kezdődő négynapos vizitje során a stratégiai partnerségről ír alá kétoldalú szerződést, igyekszik megerősíteni az orosz fegyverexportőrök pozícióit az indiai piacon, ugyanakkor hozzájárulni a visszaesett árucsere fellendítéséhez. MTI világútlevéllel kecsegtet BUKAREST Petre Roman külügyminiszter egy pénteki sajtókonferencián kifejtette, hogy minden valószínűség szerint már jövőtől kezdve vízum nélkül utazhatnak az EU országaiba a román állampolgárok. Petre Roman úgy véli, hogy a csütörtöki EU-igazságügyminiszterek ésbelügyminiszterek tanácskozása során „a vízumprobléma megoldása terén számottevő előrelépés történt". . A Romániával szemben támasztott elvárások a következők: Bukarest szilárdítsa meg határfelügyeleti rendszerét, tegye biztonságosabbá, hamisíthatatlanná az út-, leveleket, és fékezze meg az illegális kivándorlást. A külügyminiszter bemutatta az új típusú útlevelet is, amelyet jövő év elején hoznak forgalomba a román hatóságok. A tulajdonos fényképét és személyi adatait a borító belső oldalán fogják elhelyezni. Az új útlevél előállítási költsége a gyártó részéről 1 dollár lesz. Románia idén vízumkényszert vezetett be több olyan országgal szemben, ahonnan jelentős számú illegális kivándorló-továbbvándorló érkezik az országba, és hasonló lépésre számíthatnak a közeljövőben Oroszország és Ukrajna polgárai is. Legkésőbb 2001. július 1- jén a román hatóságok Moldva Köztársaság állampolgáraitól útlevelet, fognak követelni, az országba való beutazáskor -- közölte Roman, aki megígérte, hogy a román hatóságok oda fognak hatni, hogy azok a román állampolgárok, akik kihágásokat követtek el Nyugaton, ezentúl nem 1, hanem 3 évig nem utazhatnak külföldre. Mediafax