Udvarhelyi Híradó, 2000. december (11. évfolyam, 97-100. szám)

2000-12-07 / 97. szám

Itd Vturtelyi­­fjú Z óó. Zóóó, december 7., ezütSUSk­ELET 3 ■ Tavaly a Polgármesteri Hi­vatal maga javára értelmezve a törvényt, nem folyósított fűtéspótlékot az olyan kevés jövedelmű családoknak, amelyek tulajdonában autó van ■ Akkor a Prefektúra ne­vében Romfeld Mária Mag­dolna főtitkár lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a helyi ta­nácsosok döntését kell ala­pul venni, most viszont váro­sunk polgármestere csak személyes véleményét tartja megalapozottnak. A novemberi tanácsülésen Iszlai József az RMDSZ-frakció nevében kérte, hogy a decemberi rendes havi ülésen tűzzék napirendre a fűtéspótlék ügyének megvi­tatását.­­ Szidjanak minket és ne a Pol­gármesteri Hivatalt, ha rosszul döntünk, mondta Iszlai. Szász Jenő polgármester vehemensen tiltakozott a kezdeménye­zés ellen, mert úgy vélte, hogy a törvény szerint a polgármester feladata intézked­ni ez ügyben, a döntés jogát pedig nem muszáj megosztania a tanácscsal. Szász Jenő azon számvevőszéki intelemre is hivatkozott, amely szerint a polgármes­ternek kell visszafizetnie bármilyen ösz­szeg jogtalan kifizetését és ismét a 67-es számú törvény hatodik cikkelyének má­sodik bekezdését emlegette. Az RMDSZ-es tanácsosokat nem hatotta meg az eszmefuttatás, és kérték a sza­vazást a napirendi pont kérdéséről, így szavazati többséggel (11 mellette, 6 tar­tózkodás, 3 ellene) eldöntötték, hogy de­cemberben napirendre kerül a fűtéspót­lék ügye. A szavazás eredményére reagálva Szász Jenő kijelentette, hogy a kérdésről nem fog határozati javaslatot előterjeszteni, így ez a feladat valószínű­leg az RMDSZ-es tanácsosokra hárul. Miként alakult a fűtéspótlék ügye me­gyénk két magyarlakta városában, Gyer­­gyószentmiklóson és Csíkszeredában, erről érdeklődtem a helyi önkormányzat­oknál. Pál Árpád gyergyószentmiklósi polgármester elmondta, hogy városuk­ban elég siralmas a helyzet, mert ha nem részesülnek állami támogatásban, janu­árban fűtés nélkül maradhatnak a tömb­házak. Ugyanis a gyergyói hőközpontok folyékony üzemanyaggal (CLU) működ­nek, amelynek ára többszöröse a földgá­zénak, az árkülönbözetet pedig állami tá­mogatásból kellene fedezni. Mivel ennek folyósítása késik, egyelőre a fűtéspótlék kiutalása is késik, amelynek feltételeit vi­szont a megvitatja helyi tanács. Erdei István, Csíkszereda alpolgármes­tere közölte, hogy most készül a szabály­zat, amelyet a helyi tanács december 15- i ülésén véglegesítenek, de tudomása szerint csak azok az alacsony jövedelmű családok nem részesülnek fűtéspótlék­ban, akik tulajdonában két autó van. Fülöp D. Dénes Helyi szinten Vadim a Malom utcában kapta a legtöbb voksot ■ A városi választási körze­tek jegyzőkönyveit fellapozva megtudtuk: Corneliu Vadim Tudorra, a Nagy-Románia Párt államelnökjelöltjére 195 személy szavazott a székely iskolavárosban, míg Ion Ilies­cu 257 voksot kapott. A szélsőségesen nacionalista politikus a legtöbb szavazatot, szám szerint 19- et, a Malom utcai választási körzetben kapta, a Bethlen-negyedi 3. számú Pos­tahivatalban 16 személy szavazott rá. A tűzoltóknál 15, a hegyivadász laktanyá­ban pedig 13 személy ütötte neve mel­lé a pecsétet, és szintén 13 szavazatot kapott a 7-es iskolában berendezett 37- es körzetben, viszont szintén a 7-es is­kolában felállított 36-os választási kör­zetben Vadimra csak két személy sza­vazott. A volt szülészet épületében be­rendezett választókörzetben 11, a Benedek Elek Tanítóképzőben beren­dezett 24-es számú körzetben 10, a Bethlen-negyedi napközi otthonban pe­dig 9 szavazatot kapott. Egyaránt 8 személy szavazott Vadimra a 22-es (Spiru Haret Iskolaközpont), valamint a 25-ös (Művelődési Ház) körzetekben. Heten szavaztak rá a 28-as (belvárosi unitárius templom), a 30-as (Tábor 2), valamint a 31-es (6-os iskola) körzetek­ben, míg 6 voksot kapott a 29-es, azaz Tábor 1.-negyedi körzetben. A Kós Kár­oly Szakközépiskolában berendezett 27-es körzetben 4, szintén a 6-os isko­lában található 32-es körzetben 3 sze­mély ütötte Vadim neve mellé a pecsé­tet. Szombatfalván 1, míg Betlenfalván egy személy sem voksolt a politikusra. Ami Iliescut illeti, az RTDP jelöltje Szé­kelyudvarhelyen 257 szavazatot kapott. Legtöbbet, szám szerint 26-ot, a Tanító­képzőben felállított szavazókörzetben, legkevesebbet, vagyis 5-öt, pedig a Kós Károly Szakközépiskolában berende­zett 27-es körzetben. Városunkban az államelnökjelöltekre leadott szavazatok a következőképpen oszlottak meg: Frunda György 86,97, Mugur Isarescu 5,40, Theodor Stolojan 3,94, Ion Iliescu 1,35, Corneliu Vadim Tudor 0,84, Teodor Melescanu és Petre Roman 0,29 százalék. Udvarhelyen az RMDSZ képviselőjelölteket tartalmazó listája 94,00, a Liberális Párt 0,83, a Nagyrománia­ Párt 0,60, a Demokrati­kus Konvenció 0,35, a Szövetség Ro­mániáért pedig 0,51 százalékot kapott. A szenátorjelölteket tartalmazó lajstro­mok közül az RMDSZ 91,83, a Liberális Párt 1,73, az RTDP 1,14, a Demokrati­kus Konvenció 0,95, a Nagy-Románia Párt pedig 0,81, százalékot kapott. Jakab Árpád Megkötik az egyezséget a katonai líceummal ■ Ma és holnap a Marin Preda Líceum tantestülete és tanulói ünnepélyes kere­tek között fogadja a moldvai Câmpulung Moldovenesc városban lévő Ştefan cel Mare Katonai Líceum kül­döttségét. A program szerint a vendégek ma a Kerekerdőn lévő hegyivadász lakta­nyába érkeznek, majd a csereháti is­kolában lesznek az ünnepi köszöntő­beszédek.. 10 és 11 óra között kerül sor a két iskola partnerkapcsolatát szentesítő egyezmény aláírására, azután pedig a Művelődési Házban kulturális műsort láthatnak a meghí­vottak. A hajdani börtön helyén kiala­kított tiszti kaszinóban 16 órától bált rendeznek. Szombaton a laktanyában elfogyasztott reggeli után, 10 órakor lesz a záróünnepség. A két iskola protokollumának megkö­tését azért előzte meg egy kisebb bot­rány, mivel Beder Tibor főtanfelügyelő tudta nélkül egyezkedett az egyik he­lyettese, F. D. D. ■ A helyi adók és ille­tékek módosításáról keddi lapszámunk­ban megjelent táblá­zat pontatlan adato­kat tartalmazott az épületadók nagysá­gának meghatáro­zásáról ■ Geréb László közgazdász, az adóosztály vezető­je elmondta: nem kí­vánt egyoldalúan ma­gas emelést a Polgár­­mesteri Hivatal, de a tanácsosok többsége nem értette meg az előterjesztő szándé­kát. Geréb László hangsúlyozta, hogy személy szerint nem ér­deklik a helyi politikai csatáro­zások, közgazdászok csoport­ja dolgozta ki az adók emelé­sének minden tételét, amely­nek lényege az volt, hogy a magánszemélyek adóját a le­hető legkisebb mértékben nö­veljék, főleg az épületadók esetében. E szempont szerint 25%-al kívánták növelni az épületek adóját a 41%-os ráta helyett, viszont az autók adó­ját 100%-al próbálták emelni, mivel az utak karbantartására kell a legtöbb pénzt költeni.­­ Bizonyos illetékek és adók nagyságát úgy határoztuk meg, hogy megkérdeztük a szakosztályok munkatársait, akiknek véleményére alapoz­va hoztunk döntést és csak az alacsony szintűeket emeltük. A lakástulajdonosok adóterhét akartuk enyhíteni, növelve az autósokét, akik naponta hasz­nálják az utakat. Amint köztu­dott, a tanács végül az átlagos 26%-os emelést fogadta el, így az a Dacia-tulajdonos, aki a tavaly 103.000 lej adót fize­tett, jövőben csak­ 26.000 lejt fizet, míg a kötelező biztosítás 500.000 lejen felüli, amiből legtöbb esetben semmit sem kap vissza a tulajdonos, ne­künk pedig karban kell tarta­nunk az utakat. Az adózás méltányossági alapelvét pró­báltuk követni, ami szerint mindenkinek olyan mértékben kell hozzájárulnia a közkiadá­sokhoz, amilyen mértékben ennek előnyeiben részesül - nyilatkozta Geréb László. Hogy könnyebben megérthető legyen a fenti magyarázat, az újságunkban említett 69 négy­zetméteres (kétszobás) tömb­­házlakás adózásával példáló­zunk. A törvény által megsza­bott alapérték a lakások több­ségénél 3.102.000 lej négy­zetméterenként. Ezt az érté­ket emelte az előterjesztő - a Polgármesteri Hivatal - 25%­­al, így az alapérték 3.877.500 lejre emelkedett. Egy ilyen lakrész idei adója 428.076 lej volt. A mostani adózandó alapértéket az úgynevezett adókulcscsal (0,2%-al) szo­rozva az összeg 535.095 lej­re nőtt volna, ami 25%-os nö­vekedés. Geréb László véle­ménye szerint több tanácsos nem értette meg, hogy mi a különbség a meghatározott (fix) összegű (járművek adó­ja, engedélyek, illetékek) és az épületekre vonatkozó adó­zás között. Az utóbbiaknál az adózandó alapérték 0,2%-a a fizetendő öszszeg, a törvény pedig külön értékcsoportba sorolja a betonból, téglából és fából készült épületeket. Pontosításként kell megemlí­teni, hogy a tanács által eluta­sított, speciális útadó fizetésé­nek tervezete, csak a cégek tulajdonában lévő autókra vo­natkozott. F. D. D. ■'-JJ'T A speciális útadó csak a cégekre vonatkozott Egyházi személyek vádolják Tőkést ■ A Királyhágómelléki Református Egyházke­rület egyházmegyéinek harminc lelkészi és vi­lági tisztségviselője hétfőn Fugyivásárhelyen megalapította a Református Megújulási Kö­zösséget ■ Közleményük szerint megálla­pították, hogy Tőkés László megnyilvánulásai nélkülözték a reálpolitikai meggondolásokat, és elbizonytalanítva az RMDSZ választói tábo­rát, veszélyeztették a szövetség választási eredményeit. Ez a kétértelmű viszonyulás odáig vezetett, hogy megrontotta az egyházkerület eddig közismerten jó ökumenikus kapcsolata­it is. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök lelkiismereti kötelességének érezte, hogy jelenlétével támogas­sa az RMDSZ nagyváradi kampányzáró ülését, s emiatt az egy­házunkkal oly sokszor szolidaritást vállaló katolikus főpap ve­hemens sajtótámadásban részesült református püspöktársa ré­széről. A Megújulási Közösség a válság okait abban látja, hogy a krisztusi örömüzenet helyét átvette a nemzetieskedő populis­ta politizálás, a törvényesség helyét a centralista önkény, a re­formátus egyház alapeszméjének tekintett zsinatpresbiteri el­vet a testületi döntések mögé bújtatott egyszemélyes kormány­zás - szögezi le a közlemény.

Next