Udvarhelyi Híradó, 2001. január (12. évfolyam, 1-8. szám)
2001-01-04 / 1. szám
tidoa+kerU/iffúvidó, 2001. j/inte* 4., etütörökKözélet3 A fűtispótlék, az alpolgármester és a külföldi utazások ■ Péntek délben sajtótájékoztatón ismertette a csütörtöki tanácsülésen hozott döntésekkel kapcsolatos álláspontját a Városi Tanács RMDSZ-frakciója ■ A tájékoztatón egyebek mellett szó esett a fűtéspótlék ügyéről, valamint az is elhangzott, hogy hét hónappal a helyhatósági választások után Székelyudvarhelynek még mindig nincs alpolgármestere. Csütörtöki döntésének értelmében a Városi Tanács 49 évre ingyenesen a helyi közösség használatára bocsátotta a kulturális központokat. Amint az RMDSZ- frakció pénteki sajtótájékoztatóján Bondor István tanácsos elmondta, ez tulajdonképpen a helyi közösség régi óhaja, az RMDSZ körzeti ülésein többször is felmerült ez a kérdés. Ezeket az épületeket csak jogi személyek vehetik használatba, jogi személy lehet egy kulturális egyesület is. Ladányi László, a Városi RMDSZ ideiglenes elnöke arról számolt be, hogy az ülésen „egyesek“ nem fogadták osztatlan lelkesedéssel azon kérését, miszerint ismertessék a szóban forgó egyesületek (Pro Betlenfalva, Pro Radicsfalva, Pro Szombatfalva) statútumát, a vezetőtanácsok összetételét. A döntés lényege az, hogy az említett ingatlanokat azon közösségek kapják vissza, akiktől elvették azokat. Sajnos Udvarhelyen nem egy példa volt már arra, hogy egy szűk csoport kisajátított magának bizonyos ingatlanokat. Ennek elkerülése érdekében kértük azt, hogy ismertessék mindegyik egyesület statútumát, vezetőtanácsának összetételét. Kissé furcsának találtam a szombatfalvi Népház esetét, amely alapszabályzatában csak annyit közöl: a vezetőtanács dönt arról, hogy a tagok miként léphetnek be az egyesületbe. Ezzel, szemben a betlenfalvi Népház nagyon jól előkészített, világos és egyértelmű dokumentumot tudott bemutatni. A kadicsfalviak nem mutatták be a bírósági bejegyzést, ezt utólag kell megtenniük - mondta Ladányi. A fűtéspótlék ügye - A 61-es törvény 6. cikkelyének második bekezdése felsorolja azon javakat, amelyek nem feltétlenül szükségesek a család fenntartásához, ezek között található a személygépkocsi is. Meg kellett volna állapítani azt a nettó jövedelmet, ami ezen javak értékesítéséből származna. A törvény által felsorolt javak értékesítési kritériumát a tanácsnak kell meghatároznia, a polgármester javaslatára. Mivel a polgármester nem nyújtott be a tanácsnak ilyen jellegű javaslatot, a javakból származó nettó jövedelem tulajdonképpen egyenlő a nullával - érvelt Borbáth István frakcióvezető. A Polgármesteri Hivatal korábban mindig azzal érvelt, hogy legnagyobb jóindulata ellenére sem tud fűtéspótlékot biztosítani azoknak, akiknek személygépkocsi van a tulajdonukban, mivel a törvény ezt nem teszi lehetővé, holott ez nem így van. A polgármester kell nevesítse azon javakat, amelyeket a törvény is megemlít, és amelyekkel egy fűtéspótlékot igénylő család rendelkezik, majd a tanács jóvá kell hagyja a kritériumrendszert - fűzte hozzá Ladányi László. A frakcióvezető felhívta azon személyek figyelmét, akik korábban a tulajdonukban levő személygépkocsi miatt nem részesülhettek fűtéspótlékból, hogy kéréseiket felülvizsgálás céljából jutassák el a Városi Tanácshoz. Számos példa volt arra, hogy a hivatalban egyszerűen nem vették el a fűtéspótlékot igénylőktől a kéréseket. Ez törvénytelen, hiszen mindenkinek joga van kérést intézni egy adminisztratív egységhez, amit kötelező módon iktatni kell. Persze ha nem felel meg a kritériumrendszernek, akkor el kell utasítani azt, de előbb kötelező módon át kell venni a kérést - szögezte le Ladányi. A tanácsos szerint azon személyek, akiknek a fentebb említett okok miatt decemberben nem folyósították a fűtéspótlékot, jogorvoslást kérhetnek. Az érintettek előbb a Polgármesteri Hivatalhoz kell forduljanak, viszont ha ott nem oldják meg problémájukat, akkor bírósági úton támadhatják meg az önkényes döntést. A kritériumrendszer kidolgozása után is megtörténhet az, hogy valakinek egyszemélygépkocsi van a tulajdonában, mégis jogosult a fűtéspótlékra, ugyanis egy harmincéves Trabant ára akár félmillió lej is lehet, amit esetleg csak egy hónapra számíthatnak be, vagy három hónapra osztják fel, és akkor egyik hónapban sem befolyásolja a fűtéspótlék folyósítását - tette hozzá Bondor István. Még mindig nincs alpolgármester A tanácsülésen az RMDSZ-es tanácsosok kérésére visszavonták az alpolgármester és a szakbizottságok megválasztására vonatkozó 53-as és 54-es tanácsi határozatokat. Erre korábban Kontesveller József prefektus is felszólította Szász Jenő polgármestert. - Az ülés elején meglepetten vettük tudomásul, hogy az előző üléstől eltérően Orbán Árpád neve mellett már nem szerepelt az alpolgármester szó, ő pedig nem az ülésvezető elnök mellett foglalt helyet. Érdeklődésünkre, hogy miért van ez így, nem kaptunk választ sem a titkártól, sem az érintettől - mondta Ladányi. - A prefektus korábban egy átiratban közölte a polgármesterrel, hogy vonja vissza az alpolgármester, valamint a szakbizottságok megválasztására vonatkozó tanácsi határozatokat, mivel azok törvénytelenek voltak. A polgármester nem tette meg ezt, ezért a kilenc UPE-s tanácsos jelenlétében meghozott döntést a prefektus az adminisztratív bíróságon támadta meg, amiről nekünk nem volt tudomásunk. Amikor később a polgármester is megjelent az ülésen, újra rákérdeztem az alpolgármester helyzetére. Szász Jenő akkor jelentette ki, hogy az adminisztratív bíróság ítélete értelmében mind az alpolgármester, mind pedig a szakbizottságok megválasztására vonatkozó tanácsi döntés fel van függeszte, így jelen pillanatban a városnak nincs alpolgármestere, a tanácsnak pedig működő szakbizottságai. Az erre vonatkozó átiratot november 29-én kapta meg a Polgármesteri Hivatal, ennek ellenére a november 30-i tanácsülésen egy szó sem esett erről. Kissé furcsa, hogy a gazdasági szakbizottság miként ülésezett november 27-én, ha már korábban fel volt függesztve - kifogásolta Borbáth István. Az alpolgármester, valamint a szakbizottságok megválasztására a januári rendes havi tanácsülésen kerül sor. A külföldi utazások Az önkormányzat döntése értelmében a Polgármesteri Hivatal, a Városi Tanács alkalmazottai és a polgármester csak a testület előzetes jóváhagyásával utazhat közpénzen külföldre. Az utóbbi fél évben a tanácsnak nem volt tudomása arról, hogy például a polgármester hányszor és hol járt külföldön, ezért volt szükség erre a döntésre - mondta a frakcióvezető. A polgármester azt nehezményezte, hogy ezzel a döntéssel „megkötik a kezét". A határozatban az is szerepel, hogy amennyiben sürgős kiszállásról van szó, a tanácsot utólag is lehet értesíteni erről. - Tulajdonképpen az átláthatóság biztosításáról van szó - vélekedett Bondor István -, hiszen a városlakóknak joguk van tudni azt, hogy egy külföldi kiszállásnak mi a hozadéka, mit nyer a város és lakossága ebből. Lapunk felvetette azt, hogy az utóbbi években meghonosodott szokástól eltérően a külföldi kiszállásokon ne csak a polgármesterhez közeli média képviselői vegyenek részt, hiszen így az „ellenzéki“ sajtóorgánumok csak másodkézből értesülnek a kiszálláson történt eseményekről. A sajtótájékoztató utolsó napirendi pontjaként a tanácsosok az RMDSZ székházhelyzetéről fejtették ki véleményüket. A Városi RMDSZ választmányi ülésén az a döntés született, hogy a jelenlegi irodákra egyéves szerződést kössünk. Ez nem jelenti azt, hogy elzárkóztunk a kérdéstől. Csupán arról van szó, hogy ez idő alatt a polgármester úrral közösen megkereshetjük a mindkét fél számára megfelelő megoldást. Az ügyben a januári tanácsülésen várható döntés - mondta Ladányi László. (J. Á.) : Lakatos Mihály Hogy vérünket ne vegye a másik ,egtörtént hát, aminek meg kellett történnie. Négyéves dicsőséges kormányzás (kormányrángatás) után, anélkül, hogy a motor egyszer is beindult volna (igaz, néha fel-felhördült) az egy helyben rostokoló koalíciót megette a rozsda, és az első mozdításra darabjaira hullt. Némely darabkáját egyenesen elnyelte a föld, hiába kutatnak utána politológusok, biológusok, értelmezők, publicisták. A parasztpártból pl. egy anyacsavar nem sok, annyit sem találnak, pedig állítólag ő volt a gépezet motorja. Igaz, amúgy nem sok hasznát látták, hiszen sem rúgásra, sem könyörgésre nem indult. A kiváló publicista, Aczél Endre a Népszabadság dec. 9-i számában azt fejtegeti, hogy a romániai választási eredmény nem „ostoba, elvetemült vagy politikailag éretlen és tudatlan emberek’’ tömegdemonstrációja, hanem a politikai elit jogos és tudatos „megbüntetése” a román választópolgárok részéről. Továbbá, hogy: „(...) a szélsőségesekre szavazó emberek nem annyira hatalomra akarják segíteni választottjukat, mint inkább az utolsó figyelmeztetést, riasztólövést leadni a politikai elitnek: tessék tisztességesen élni (...)" Azt hiszem, Aczél Endre ezúttal téved. Jóhiszeműen bár, de téved. Ha a román választópolgárok valóban „büntetni” akartak, akkor azzal büntettek, hogy következetesen - mindkét fordulóban - óvakodtak a szavazófülkék közelébe menni. Ilyen is volt, nem is kevés (kb. 40%). Elkeseredésük érthető: úgy jártak, mint a derék falusi gazda, aki a vásárban jó igavonót akar venni, hogy háztáji gazdaságát felvirágoztassa, de a választék elaggott szarvasmarhákból, kecskékből, szamarakból és bankáknak álcázott pitbullokból áll. Mit tehet ilyenkor egy józan fejjel gondolkodó, saját és családja jövőjéért felelősséget érző ember? Sarkon fordul, és pénzét megtartva hazamegy. Esetleg útközben betér a kocsmába egy féldecire, és a jövendőbeli éhezés és nélkülözés rémét átmenetileg a küszöbön hagyja. Nem aggódik túlságosan, mert tudja, hogy az engedelmes jószágként megvárja őt, és hazafelé menet ismét a sarkában fog kullogni. Van azonban, aki nosztalgiából, vagy ami még rosszabb: meggyőződésből a kivénhedt jószágot választja, abban a reményben, hogy kiszáradt tőgyéből talán kipréselhet még egy kis tejet, s talán az igából sem dől ki két lépés után. Téved: tejért rövidesen nap mint nap a boltba kell majd zarándokolnia (ha meg tudja fizetni az árát), jószága pedig már a felszántandó föld szagától is magába roskad. Hiába, ez már nem az ő területe. Istállómeleg, egy kis széna és réveteg kérődzés - ez az, amire vágyik a hátralévő napjaiban. Persze, a csodában lehet reménykedni. Előfordulhat, hogy tehénkéje felturbózza magát, s több traktor erejével veselkedik neki a szántásnak. Jövőre pedig bő termés: mindenütt kicsattanó arcok, móka, kacagás veri fel a gazdaságot, nem pedig a gyom... Ilyenkor, újév táján csak jót kívánhat az ember, ezért azt mondom: így legyen! És vannak olyanok, akik a pitbullt választották. Józan megfontolásból, hiszen nem bíznak a tehéncsodában, tisztában vannak azzal, hogy házuk táján változások egyhamar nem történnek, akkor pedig mi lehetne kellemesebb időtöltés, mint a szomszédra acsarogni, korgó gyomorral a fonóba járni, ahol a hasonszőrűekkel lőrét szopogatva újra és újra elmondhatók és meghallgathatók az ősi mítoszok és ellenmítoszok, miközben fürge ujjak alatt szépet gyarapodik az ősi ellenség nyakába szánt kötél... A pibullok pedig ott hevernek unatkozva a lábuknál, s nem értik, miért kell a hátukon hordaniuk a meleg báránybőrt. Ki kell mondanunk, hogy ebben az esetben, sajnos, nem „büntetőszavazókról" van szó (mint láttuk, ők távol maradtak), hanem olyan tömegekről (és ami még elkeserítőbb: erdélyi tömegekről), akik még mindig elbódíthatók a „törvény diktatúrájának”, a rakoncátlan kisebbségek megleckéztetésének ígéretével, akik hiszik, hogy minél rosszabb a szomszédnak, annál jobb nekik. Nem lebecsülendő a veszély, hiszen más sikerélményre egyhamar nemigen számíthatnak, mint a nemzeti identitás mások (mások , mi) ellenében való ki- és megélésére, és ami különösen fontos: többség helyzetből. S hogy nem pillanatnyi megtévelyedésről van szó, olyan banális (mégis sokatmondó) apróságokból is kiderül, mi, pl. a kézilabda-Eb-n a magyar csapat ellen spontánul és ösztönösen kinyilatkoztatott megdöbbentő ellenszenv! Már a jugoszlávok elleni első mérkőzésen kétségbeesetten fel kellett tennem a kérdést magamnak: „Istenem, mit vétettünk mi ezeknek az embereknek, hogy ennyire gyűlölnek?!” És a mérkőzésekre - feltételezem - nem kizárólag az NRP tagsága váltott jegyet. Milyen teendőnk marad ezek után? Tenni továbbra is Vörösmartyval szólva - erőnk szerint a legnemesbekért. Ezt szem előtt tartva, a körülmények által kényszerítve, négy évre újólag felajánlottuk , hát Iliescunak az életünket. Hogy vérünket ne vegye a másik.