Udvarhelyi Híradó, 2001. április (12. évfolyam, 26-32. szám)

2001-04-03 / 26. szám

ONNAN INNEN­­ Busht Temesvárra hívják A temesvári Városi Tanács rendhagyó határozatot fo­gadott el: George Bush amerikai elnököt meghív­ták Temesvárra. Dugulescu baptista prédikátor, aki hí­veivel az 1989-es forrada­lom idején kiállt Tőkés László mellett, Amerikában tárgyalt az USA elnökével. George Bush a nyár folya­mán Budapestre látogat, és Dugulescu szerint érdekel­né egy temesvári látogatás is. A helyi tanács minden­esetre megszavazta az el­nöki meghívást. Funar Dániából importált ötletet Ezentúl magánszemélyek és lakótársulások is igé­nyelhetnek a polgármesteri hivatalnál zászlótartó póz­nákat, amennyiben ingatla­naik udvarára, az épület­ek elé ki kívánják tűzni a ro­mán trikolórt - jelentette be Kolozsvár polgármeste­re. Az ötlet állítólag Dániá­ból származik - ahol a pol­gármesteri hivatal népes delegációval képviseltette magát ott ugyanis meg­lepően sokan igénylik az országzászlónak a kitűzé­sét. (Komp-Press) Fegyverrel mennek iskolába Az amerikai tizenévesek többsége bevallja, hogy a ta­valyi év során folyamodott erőszakos cselekedetekhez, és minden ötödik középisko­lás fegyverrel megy iskolába - ez derül ki egy kaliforniai viselkedéskutató intézet fel­méréséből. A tavaly végzett felmérés, amelyben 15.000 is­kolást kérdeztek meg, kimu­tatta, hogy a fiúk 75, a lányok 60 százaléka ütött meg valakit dühből. MTI Shígiíle Udo&*helyi filmdó, 2011. dptfi­i kedd Egész napos ellenállás után a volt jugoszláv államfő megadta magát ■ Vasárnap hajnalban letar­tóztatták, s a belgrádi köz­ponti börtönbe szállították Szlobodan Milosevicset ■ A volt jugoszláv elnök egy egész napos ellenállás után önként adta meg magát a belbiztonsági erőknek ■ Milosevicset több mint egy­­milliárd márka elsikkasztá­­sával, hatalommal való visszaéléssel vádolják. Milosevicset az exelnök elszánt hívei és a belbiztonságiak közötti huszon­nyolc órás idegőrlő küzdelem után tartóztatták le. A szerb rendőrség szombat hajnalban próbálta meg először őrizetbe venni a volt elnököt. Fél három után jutottak be az Uzsice utcai villa kertjébe, ám a jól felfegyver­kezett - kézigránátokkal is rendelkező - Milosevics-hívek heves ellenállásá­ba ütköztek. Az exelnököt több tucat ember védte. Vezetőjük Milosevicsné pártja, a Jugoszláv Egyesült Baloldal tisztségviselője, Szinisa Vucsinics volt, aki szombaton több ízben kijelentette: „népi gárdája az élete árán is megvédi a főparancsnokot“. A hajnali akció során az elnök hívei sortüzet zúdítottak a rendőrökre, s en­nek során két támadó megsérült. Há­romnegyed órával később páncélosok siettek a belbiztonságiak segítségére, később azonban az akciót leállították. Utóbb kiderült, nemcsak a nagyobb vérontás elkerülése miatt halasztották el a letartóztatást. A fő gond az volt, hogy a hadsereg egységei, amelyek több hónap óta védik a villát, nem vol­tak hajlandóak átadni Milosevicset a belügyi erőknek és az idézést sem kézbesítették neki. Dusan Mihajlovics köztársasági belügyminiszter és Zoran Djindjics szerb kormányfő ezért obst­­rukcióval vádolták a katonaságot. Több, egymástól független értesülés szerint Nebojsza Pavkovics vezérkari főnök adott parancsot az elnöki palotát védő katonáknak, hogy akadályozzák meg az exelnök letartóztatását. Ettől függetlenül tény az is, hogy a meghiú­sult akció során a rendőrök sem álltak a helyzet magaslatán. Valószínűleg nem kaptak egyértelmű parancsot ar­ra, milyen áron tartóztassák le Milosevicset. Mindenesetre a demok­ratikus jugoszláv és szerb vezetésnek még kapóra jöhet Pavkovics magának­ciója. A vezérezredes ugyanis az októ­beri vértelen forradalom előtt az állam­fő feltétlen hívének számított. A rend­szerváltás után azonban nem lehetett leváltani, mert nagy befolyással ren­delkezett a hadseregben. Az eset után azonban alighanem nagyobb ellenállás nélkül távolíthatják el. Milosevics eközben semmi hajlandó­ságot sem mutatott arra, hogy önként adja meg magát. Kijelentette, élve nem vihetik börtönbe. Állítólag ezt mondta közvetlen környezetének: van egy pisztolya és huszonöt golyója, amelyből húszat a támadókra szán, ötöt pedig az ugyancsak a rezidencián tartózkodó családtagjaira. Szombat délelőtt mintegy háromszáz híve gyűlt össze az elnöki rezidencia előtt. „Nem adjuk Szlobót" - harsogták. Tizenegy óra táján sikerült is áttörniük a rendőrkordont. A jugoszláv és szerb tisztségviselők kijelentései egyértelművé tették: órá­kon belül mindenképpen letartóztatják Milosevicset. A legfőbb tisztségviselők szombat délutáni találkozója után Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök tartott sajtótájékoztatót, melyen egyér­telművé tette: „senki sem helyezheti magát a törvények fölé“. Kifejtette, senkinek sem engedik meg, hogy bel­politikai válságot idézzen elő, de hoz­zátette: az exelnök „nem ér meg egy polgárháborút“. Dusan Mihajlovics szerb belügymi­niszter úgy nyilatkozott, Milosevicset nem adják ki Hágának. Hozzátette, a letartóztatásnak nincs köze a Wa­shington által március 31-ig adott határidőhöz, ugyanis eddig kellett vol­na őrizetbe venniük az exállamfőt. Mint Mihajlovics elmondta, a letartóz­tatásra azért kerül sor, mert a bűnügyi rendőrség március 30-án bűnvádi fel­jelentést tett Milosevics és több társa ellen, s az indítványt az ügyészség el­fogadta. Estefelé a rezidencia előtt is kezdett mind feszültebbé válni a helyzet. Külö­nösen azután, hogy a Crvena Zvezda focicsapat hívei kövekkel dobálták meg a Milosevics mellett tüntetőket, s csak a rendőrség közbelépése nyo­mán sikerült megakadályozni a súlyo­sabb összecsapásokat. A rendőrség eközben újabb előkészületeket tett a letartóztatásra. Este hét óra körül kiszorították Milosevics híveit és az újságírókat az Uzsice utcából, illetve a rezidencia hátsó bejáratának közeléből, a Konavlje utcából. Dusán Mihajlovics kijelentette, még az éjszaka folyamán letartóztatják az elnököt. Az exelnök rezidenciáján állandó egyeztetéseket folytattak Milose­­viccsel, hogy meggyőzzék, jobban jár, ha önként adja meg magát. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) vezetői a Szerb Szocialista Párt mérsékeltebb politikusait kérték, tárgyaljanak Milo­­seviccsel. Állítólag Vojiszlav Kostunica jugoszláv és Milan Milutinovics szerb elnök is megpróbálták jobb belátásra bírni. Végül fél ötkor Milosevics önként adta meg magát a házába betörő bel­biztonságiaknak. Igaz, lánya, Marija rálőtt a rendfenntartókra, de senki sem sérült meg. Letartóztatták továbbá ön­kéntes „testőrségének“ vezetőjét, Szi­nisa Vucsinicset is. Egyes hírek szerint a volt elnököt az győzte meg, hogy ígéretet kapott: nem adják ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Immár a szocialisták is úgy vélték, jobban jár, ha átadja magát a hatóságoknak. A szocialisták vezető tisztségviselői sze­rint Milosevics azért is egyezett bele őrizetbe vételébe, mert meggyőződé­se, hogy az igazságügyi eljárás bizo­nyítani fogja ártatlanságát. Milosevicset ezután a belgrádi köz­ponti börtönbe szállították. Az intéz­mény egyik illetékese úgy nyilatkozott, valótlanok azok a hírek, melyek szerint az exelnököt „elit cellában“ tartják fog­va. Tegnap délután hallgatták ki. Egyelőre egy hónapos vizsgálati fog­ságba helyezték. Milosevicset több mint egymilliárd márkás sikkasztással, hatalommal va­ló visszaéléssel, illetve - várhatóan - fegyveres lázadás szításával vádolják. A későbbiekben háromtól tizenöt évig tartó börtönbüntetés vár rá. Ügyvédje, Tomna Fila nem nyilatkozott arról, hogy az esetleges bírósági eljárás során mi­lyen esélyeket ad védencének. Mint mondta, Milosevics „nem fél". George Bush amerikai elnök vasár­nap nyilatkozatban szorgalmazta, hogy az emberiség ellen elkövetett bű­nökért vonják felelősségre a letartóz­tatott Milosevicset. Az Európai Unió soros svéd elnöksége nyilatkozatban üdvözölte a letartóztatást, „fontos lé­pés volt azon az úton, amely elvezet­het a megbékélés és törvényesség helyreállításához a térségben“. Az Eu­rópai Bizottság elnöke, Romano Prodi reményét fejezte ki, hogy Milosevicset mielőbb kiadják Hágának. Carla del­­ Ponte, a Nemzetközi Bíróság főü­gyésze elmondta, M­osevicset először Belgrádban, majd - reményei szerint - Hágában állítják bíróság elé. A Nem­zetközi Törvényszék az év végéig kér­te a kiadatást. Milo Djukanovics montenegrói elnök szerint Milosevics azt kapta, amit meg­érdemelt. A letartóztatás körüli esemé­nyeket pedig úgy értékelte, hogy ez az exelnök politikai csődjének és erkölcsi bukásának bizonyítéka. Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és a koszovói albánok is üdvözölték­ a le­tartóztatást, de hangsúlyozták, Milo­­sevicset háborús bűnei miatt is bíró­ság elé kell állítani. Népszava _R­endkívül durva hangvételű, gúnyos be­­■ szédben támadta Magyarországot a román szenátusban Adrian Păun­escu kormány­mű­ párti szenátor, ismert tévés műsorvezető. m­TM „Jó hírek Budapestről Bukarestnek­­ és va­lamennyi Magyarországgal szomszédos ország fővá­rosának. Magyarország kormánya felröppentette a ha­táron túli magyarságot megillető magyar igazolvány gondolatát. Szép és megfontolt gesztus, amely stabili­tást ad Kelet-Európa túlságosan is szakadékos dom­borzatának. A kelet-európai fővárosok e gesztus nyo­mán fokozottan jól érzik magukat. Az etnikai hovatarto­zás az állampolgárság elé kerül" - vezette be beszédét Ceauşescu volt udvari költő­je, aki mindenekelőtt azt kifo­gásolta, hogy elég, ha valaki magyarnak születik vagy vall­ja magát ahhoz, hogy ked­vezményeket kapjon a ma­gyar határ átlépésénél. Paunescu szerint a románok örömét csak fokozza az, hogy a magyar igazolványban azok a nem magyarok is részesülhetnek, akik élettársa magyar. A magyar iga­zolványt „az igazi magyar típusú európaiság dokumen­tumának” nevezi, a magyar iskolába járó gyerekek után juttatott 20.000 forintos támogatás kapcsán pedig meg­jegyzi: „Fontos! Alapvető, hogy nem csak Magyaror­szágon, de más országokban is hangsúlyt helyezzenek a magyar nyelvre, erre a világnyelvre”. Paunescu sze­rint a magyar kormány megtalálta a megoldást: a hang­súlyt az etnikumra kell helyezni. „Mi az, hogy Európa, közös ház? Mi az, hogy európai Európa? Mi az, hogy az összeférhetőség Európája? A magyar igazolvány Európája körvonalazódik a nap alatt. A magyar igazol­vány Európája gyógyír a század betegségére, amo­lyan gyönygyvirágformájú harmadik világháború, a francia-német-orosz-angol-amerikai dilemma megol­dása -ez a magyar igazolvány” - hangoztatta. Végül Románia gazdasági és társadalmi gondjainak megoldására a legegyszerűbbnek azt mondotta, hogy nyilvánítsák Romániát magyar feleségnek, így 20 mil­lió román juthatna fejenként 20.000 forinthoz, ami 400 milliárd forintot jelent. A romá­nok jóléte tehát csak napok kérdése. „Románul ragozunk igét és főnevet és három hó­napot dolgozhatunk Magyar­­országon - több nem is kell, mert fárasztó­­ ruhánk pedig NATO-illatú lesz, egész sereg kitüntetésben és érdeméremben részesülünk. (...) Tel­jes testvéri szeretettel, empátiával kiáltom innen, a mikrofon mellől: Éljen a budapesti kormány, amely a demokrácia sötétje helyett az etnokrácia jótétemény­ében részesít bennünket! Örök dicsőség a homogén gulyásnak, amely megoldja minden gondunkat! (...)” - zárta beszédét a Nagy-Románia Párt és néhány más pártbéli szenátor dübörgő tapsa közepette. Hunor­ Press : Paunescu magyar feleség akar lenni

Next