Udvarhelyi Híradó, 2001. május (12. évfolyam, 33-42. szám)
2001-05-01 / 33. szám
2 Figyelnek a Aurul-perre A román kormány rendkívül nagy figyelemmel fogja kísérni azt a kártérítési pert, amelyet a magyar állam indított a nagybányai Aurul vállalat ellen - jelentette ki vasárnap Adrian Nastase román miniszterelnök a Bukarestben kezdődött nemzetközi regionális környezetvédelmi konferencián. A nagybányai Aurul ausztrál-román társaság zagytározójából tavaly január végén 100.000 tonnányi, ciánt tartalmazó ipari víz jutott a szabadba. Az osztrákok kivándorolnak Az osztrák honvédelmi miniszter szerdán kijelentette Szebenben, hogy aggódik a térségben élő osztrák közösség sorsa miatt. A miniszter találkozott 20 némettel, akik Ausztriából származnak. A 90-es évek elején Szebenben mintegy 4000 osztrák élt, mára viszont számuk 120-ra csökkent. Elakadt fegyverszállítmány Jelentős mennyiségű fegyverszállítmányra bukkantak bolgár hatóságok azon az ukrán repülőgépen, amelyet csütörtökön tartóztattak fel a burgaszi légikikötőben. A Volare ukrán magántársaság gépe Csehországból indult eritreai úti céllal, és üzemanyag-felvételre szállt le a Fekete-tenger partján lévő város repülőterére. A bolgár hatóságok azért nem engedték útjára a gépet, mert kiderült: az olyan térségbe tart, amelyre az ENSZ fegyverembargót vetett ki. Ezt követően átkutatták a gépet, amelynek rakterében 30 tonnányi fegyverszállítmányt találtak. Enyhíteni akarják a nyomort A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vasárnap közös nyilatkozatban tett hitet fokozott együttműködési szándéka mellett a nyomor leküzdése, a legszegényebb országok fejlődésének előmozdítása érdekében. Az IMF-et irányító Nemzetközi Pénzügyi Bizottság, valamint a Világbank Fejlesztési Bizottsága vasárnap együttes ülést tartott, és annak végeztével Gordon Brown brit pénzügyminiszter, aki az IMF-testület elnöki tisztét is betölti, sajtóértekezleten ismertette a közös álláspontot tükröző nyilatkozatot. mmn SMm vägt a MMBIB ■ Együttes ülésen hallgatta meg a képviselőház és a szenátus Günther Verhaugen, az Európai Unió keleti bővítéséért felelős főbiztos felszólalását, amelyben Románia EU- csatlakozási esélyeit ecsetelte. A főbiztos elmondta: az unió nem számít csodákra egyik napról a másikra, azt azonban elvárja, hogy Románia kézzelfogható bizonyítékokat nyújtson a rövid távon sorra kerülő reformokról a gazdaságban és a helyi közigazgatásban . A főbiztos elégedett a kisebbségi politikával, de továbbra is hiányosságokra hívja fel a figyelmet az árvaházi gyerekek, illetve a romák helyzetével kapcsolatban. Verhaugen hangsúlyozta: olyan sürgős intézkedésekre van szükség a gazdaság terén, amely serkenti a gazdasági növekedést, csökkenti az inflációt. Fontos a makrogazdaság stabilizálása, befektetőbarát környezet kialakítása, a veszteséges nagyvállalatok és bankok privatizációja. A külföldi befektetők számára pedig a legnagyobb akadály az országban uralkodó korrupció — mondotta. A főbiztos szerint az utóbbi időben tapasztalható volt valamiféle előmenetel ezen a területen is, példa erre az Agrárbank sikeres privatizációja, illetve a Sidex tervezett privatizációja. Verhaugen nagyon elégedetten nyilatkozott a kisebbségi politikáról, véleménye szerint Romániában modellértékűen rendeződött a nemzeti kisebbségek helyzete - leszámítva a roma közösségekét. Hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségi kérdés az egyik olyan témakör, amelyre az ELI igen érzékeny, de csak dicsérni tudja Romániát. Ami viszont a romákat illeti: az ELI nem várja el azt, hogy Románia rövid időn belül megoldja ennek a közösségnek valamennyi gondját, azt azonban igen, hogy komoly stratégiát dolgozzon ki helyzetük javítására - írja a Szabadság. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő a restitúcióról kérte a főbiztos véleményét, megemlítve, hogy az egyházi és közösségi vagyonok, az elkobzott erdők és földterületek visszaszolgáltatása még várat magára. A főbiztos szerint az ELI nem mondhatja meg Romániának, hogyan járjon el ebben a kérdésben, azt azonban igen, hogy milyen fontossággal bír ez a kérdés - tájékoztatott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének sajtóirodája. A csatlakozás időpontját illetően a főbiztos kifejtette: ez kizárólag Románia erőfeszítéseitől függ. Nem az a kérdés, hogy Románia csatlakozik-e az EU-hoz, hanem hogy mikor következik ez be - hangoztatta. Azt javasolta, hogy Románia kerüljön le a vízumköteles országok listájáról. Ehhez azonban még számos kritériumnak kell eleget tenni, de meg van győződve afelől - mondotta. Amennyiben az ELI bizottsága június végén kedvező döntést hoz, Romániának minden esélye megvan arra, hogy lekerüljön erről a listáról - hangoztatta. - Az EU-csatlakozás feltételei nem diszkriminatívak, hanem természetes követelmények azokkal szemben, akik csatlakozási szándékuknak adtak hangot, és ez minden ország számára kötelező. Verhaugen ezzel Adrian Paunescu RTDP-szenátornak válaszolt, aki azzal vádolta a közösséget, hogy felosztotta a kontinenst győztesekre, illetve I. és II. rangú vesztesekre. Az EU-diplomata dicsérte a Nastasekormány elmúlt négy hónapos tevékenységét. Véleménye szerint Románia jó úton jár. - Tudom, hogy nehéz helyzetben van az ország, de ennek ellenére sem szabad visszafogni a reformfolyamatot, amely minél hamarabb indul be, annál jobb. Verhaugen arra ösztökélte a mezőgazdasági minisztert, hogy „mozogjon gyorsabban“ elődjénél, ami a SAPARD- program életbeültetését illeti. 2000-2006 között évente 150 millió euró áll Románia rendelkezésére, amelyet időben fel kellene használni. Romániának nagy a mezőgazdasági potenciálja, de ahhoz, hogy ezt hatékonyan tudja kihasználni, reformokra, a volt állami mezőgazdasági vállalatok mielőbbi privatizációjára lenne szükség - mondotta. Kérdésre kijelentette: az EU semmilyen formában nem szándékszik a Jugoszláviával szemben életbe léptetett embargó miatt szenvedett károkat megtéríteni Romániának. A legtöbb, amit az európai közösség tehet az, hogy megakadályozza a térségben a hasonló konfliktusokat. Az EU ugyanakkor magyarázatot vár a választások után foganatosított radikális reformokról a román igazságszolgáltatásban. Az EU nem kíván beleszólni Románia belügyeibe, de figyelemmel követi a változásokat — mondotta Verhaugen az igazságszolgáltatás függetlenségének fontosságát hangsúlyozva. Felszólalásában Adrian Nastase kormányfő többek közt kifejtette: Románia anyagi támogatást kér az EU-tól arra, hogy a vízumeltörlés egyik alapfeltételének, a határok megerősítésének eleget tudjon tenni. S.D. visujjj mtIM A kormánypárt nem fogja akadályozni a kisebbségi oktatást . A múlt hét elején az RMDSZ a kormánypárttal folytatott megbeszélésen három fontos kérdéskört vitatott meg - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. - Az első kérdés, amelyet megtárgyaltunk, a törvényhozásra vonatkozik. Megállapodtunk abban, hogy az RTDP a következőkben sem fog semmi olyan törvénytervezetet vagy meglévő törvénymódosítást támogatni, amely a jelenlegi kisebbségi oktatás számára akadályt jelentene. Konkrétan kitértünk az akkreditálási törvény módosításának szándékára, amelyet a Nagy-Románia Párt kezdeményezett. A kormánypárt ígéretet tett, hogy ezeket a kísérleteket - bármelyik párt részéről is jönnek - a parlament két házában nem fogja támogatni. Ez azt jelenti, hogy egyfajta törvényhozási garanciát nyertünk, hogy oktatás kérdéskörében nem jönnek olyan törvénytervezetekkel vagy meglévő jogszabályok módosításával, ami bennünket ellehetetleníthetne. A második kérdéskör a Sapientia Alapítvány által beindított erdélyi magyar magánegyetem akkreditálási gondjára vonatkozott. Köztudott, hogy már hónapok óta odázódik az ügy. A Sapientia Alapítvány hiába nyújtott be tíz szak (Csíkszeredában öt és Marosvásárhelyen is öt) beindítására vonatkozó iratcsomót, valamint hiába minősítették a szakbizottságok ezeket az anyagokat jóknak, az országos tanács nem akar pozitív döntést hozni. Úgy éreztük, eljött az a politikai pillanat, amikor az RMDSZ kemény politikai lobbival meg kell győzze a kormánypártot arról, hogy támogassa ezt az ügyet, amelynek következtében az erdélyi magyar magánegyetem ügye ebből a holtpontból kimozdulhat, és végre elkezdődhet az egyetemépítés folyamata. Erre a kérdésre az RTDP-től határozott ígéretet kaptunk, hogy az országos akkreditálási tanács irányában megteszik azokat a politikai jelzéseket, amivel jobb belátásra lehet kényszeríteni a tagjait. A harmadik kérdéskör arra vonatkozott, hogyan lehet az állami oktatási intézményekben tovább bővíteni vagy bevezetni a magyar nyelvű oktatást. A megbeszélésen felmerült, hogy a kolozsvári Babeş-Bolyai, valamint a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemeken hogyan lehet a magyar nyelvű oktatás intézményes kereteit bővíteni, illetve a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Akadémián és a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetemen hogyan lehet bevezetni a magyar nyelvű képzést. Ebben a kérdéskörben ezen a héten újabb megbeszélésre kerül sor, ahol már a konkrét megoldási lehetőségekről kell döntenünk - szögezte le a képviselő, SzS.Zs. Udvarhelyi /Mol, Z001. Htdjus 1., kedd kormány jóváhagyta az amilag garantált minimajövedelemről szóló törnytervezetet. A korány elképzelése szerint ami garantált minimális jödelem, amelynek alapján egy kétszemélyes család szociális segélyt igényelhet, 1.134.000 lej, 1.575.000 és háromszemélyes család esetében, négy személyből álló családok minimális jövedelmét 1.953.000, öt személyes családokét pedig 2.331.000 lejben állapították meg. Az egyedül élők minimális jövedelme, amelyet az állam garantál - 630.000 lej. A megyei tanács ifjúsági programja Hargita Megye Tanácsának április 27-én tartott soros ülésén elviekben elfogadták a 2001. évi Megyei Tanácsi Ifjúsági Programot. A program alapján a megyei tanács ifjúsági projektek megvalósításához kíván majd anyagi támogatást nyújtani. A pro jktek kiválasztása pályázati alapon történik, amelyekre a kérelmet 2001. május 15-ig kell beküldeni. Segély a szegény egyházaknak Tegnap a képviselőházban a kisjövedelmű vagy jövedelemmel nem rendelkező egyházaknak nyújtott pénzügyi támogatásról szóló, 2000/72-es sürgősségi kormányrendelet szövegét egyeztető bizottság többnyire a szenátus által megszavazott változatot terjesztette elő, melynek értelmében a nem klerikális személyzet javadalmazása a bruttó minimálbér szintjén történik, és ezen összegek elosztását a püspökségek végzik, ennyi a minimális jövedelem?