Udvarhelyi Híradó, 2001. július (12. évfolyam, 51-59. szám)

2001-07-03 / 51. szám

2 Szocialisták győzelme A hivatalos végeredmény szerint a hatalmon lévő Albán Szocialista Párt nyerte meg az általános választások június 24-én rendezett első fordulóját Albániában. Az egy héttel a voksolás után ismerte­tett végeredmény szerint a közvetlen választással betöltött 100 képviselői hely közül 31 -et szereztek meg a szocialisták az első körben, szemben az ellen­zék öt pártjának 17 széké­vel. 45 szavazókerületben e hét végén második for­dulót tartanak, mert egyet­len jelölt sem szerezte meg az 50 százalékot. Salzburgban újra csend van Feloszlott vasárnap késő este az a tüntetés Salz­burgban, amely alatt a globalizáció jelensége el­len tiltakozók véres ösz­­szetűzésekbe keveredtek a rendőrökkel. A hatóság egész este elkülönítve tar­totta a több száz tüntetőt a világgazdasági fórum helyszínétől, és csak a ta­nácskozás befejeződése után engedte kisebb cso­portokban eltávozni a tö­meget. Eközben több íz­ben erőszakos incidensre került sor közöttük. Irak lándzsát tör Milosevics mellett A nemzetközi jog meg­sértésének tartja Irak Slobodan Milosevic egy­kori jugoszláv államfő múlt csütörtöki kiadatását a volt Jugoszlávia terüle­tén elkövetett háborús bű­nöket vizsgáló Nemzetkö­zi Törvényszéknek. Az ira­ki külügyminisztérium va­sárnap ismertetett közle­ménye képmutatásnak, il­letve fizetett akciónak mi­nősítette a háborús és emberiség elleni bűnökkel vádolt Milosevic hágai ki­adatását. (MTI) igyelő UAIHujhelyi Jsiadó. Zoól. juiUu* keidF Nastase felkereste Billönit Portugáliában ■ Adrian Nastase miniszterelnök a múlt hét végén hivatalos látogatást tett Lissza­bonban ■ Vasárnap felkereste Bölöni Lászlót is, aki - miután lemondott a hazai labdarúgó-válogatott vezetéséről - jelen­leg a portugál főváros csapatánál a Sport­ing Lisszabonnál edzősködik. A találkozás után Nastase kifejtette, hogy nagyra tartja a tréner Romániában kifejtett te­vékenységét, és reméli, hogy országunk egy nagyon jó diplomatára lelt az ő személyében, aki hozzájárulhat ahhoz, hogy Portugáliában kedvezőbb kép alakuljon ki Romániáról, - így vagy úgy rajta fog múlni a románok por­tugáliai megítélése - mondta a kormányfő, majd hozzátette: ha győz a csapata, mindany­­nyian nyerni fogunk, ha pedig veszít, akkor az számunkra is veszteséget jelenthet. (S. D.) A feszültség kölcsönös jószándékkal feloldható ■ Az Európai Bizottság bővítési ügyekért felelős főigazgatójának, a belga Eneko Landaburunak Magyar­­ország számára meglehetősen ked­vezőtlen hét végi kijelentését - mi­szerint Magyarországnak kompro­misszumot kell találnia Szlovákiával és Romániával a státustörvény életbe léptetése előtt­­ követően, a legké­zenfekvőbb megoldásnak a közvetlen román-magyar párbeszéd ígérkezik. E tekintetben fontos lépésre került sor pénteken, a Szocialista Internacionálé lisz­­szaboni tanácsülésén, ahol kétoldalú meg­beszélést tartott Adrian Nastase minisz­terelnök, a nemrég alakult Szociáldemok­rata Párt első embere és Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Egyetértettek abban, hogy a státustörvény okozta feszültség kétoldalú magas szintű találkozó segítségével, valamint a kisebb­ségi vegyes bizottság keretein belül felold­ható. A magyar szocialisták elnöke elmond­ta, hogy az MSZP megszavazta a határo­kon túli magyarokról szóló törvényt, egyet­ért támogatásunk szükségességével. Hangsúlyozta, hogy a törvény támogatást ad a szülőföldön történő boldoguláshoz, kedvezményeket a magyarországi tartóz­kodáshoz, de nem ad semmiféle jogi stá­tust a határokon túli magyaroknak. Kovács közös érdeknek nevezte a vita kétoldalú keretek közötti, az alapszerződések szelle­mében történő rendezését, és szorgalmaz­ta az ezt szolgáló magas szintű találkozó megtartását. Nastase hangsúlyozta, hogy Bukarest is érdekelt a kétoldalú kapcsolatok erősítésé­ben, majd röviden érintette a törvénnyel kapcsolatos román kifogásokat. A minisz­terelnök egyetértett azzal, hogy a vitát két­oldalú keretek között kell rendezni, és hogy erre a magas szintű találkozók, valamint a kisebbségi vegyes bizottság ülése jó lehe­tőséget adhatnak. A megbeszélésen elhangzottak és a talál­kozó hangulata alapján Kovács László úgy ítéli meg, hogy a törvény szándékának és egyes megfogalmazásainak különböző ér­telmezéséből adódó feszültség kölcsönös jószándékkal feloldható. A félreértéseket tisztázó véleménycsere azért is fontos len­ne - jelentette ki az MSZP elnöke -, hogy a törvény végrehajtása során ne keletkez­zék újabb feszültség. Ugyanakkor változat­lan az a véleményem - tette hozzá -, hogy a törvény elfogadásának megfelelő nem­zetközi előkészítésével, magas szintű és érdemi véleménycserékkel elkerülhető lett volna Magyarország nemzetközi megítélé­sének károsodása. A találkozón Adrian Nastase megköszönte az MSZP támogatását új pártja nemzetközi elfogadtatásához, és további segítségét tala V. V. kérte ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt mielőbb az SZP teljes jogú tagja legyen. (MTI) Késül, de nm megkéseli a levél ■ Késeinek, de nem megkésettnek értékelte Mircea Geoana kül­ügyminiszter azt a levelet, amelyet a státustörvény kérdésében Martonyi János magyar külügyminisztertől kapott. A román diplomácia vezetője azt követően nyilatkozott szombaton Lisszabonban a magyar külügyminiszter leveléről, hogy annak részleteit a román sajtó - a magyar közszolgálati rádió beszámoló­ja alapján - nyilvánosságra hozta. A külügyminiszter elmondta, hogy Martonyi levelében ismételten kifejtették a magyar álláspontot, de megfogalmazódott a két félnek az az egyetértése is, hogy a törvénnyel kapcsolatos problémákat a két ország közötti alapszerződés értelmében létrehozott kormány­közi vegyes bizottság kisebbségi albizottságában vitassák meg. Arra a kérdésre válaszolva, hogy elképzelhető-e az alapszerződés újratárgyalása, Geoana azt mondta, hogy ez „nem lenne sem reális, sem kívánatos opció“, mivel az alapszerződés fontos mindkét or­szág számára az Európai Unióba való integráció távlatában. em kell tudniuk magyarul . A Szociáldemokrata Párt egy nap alatt kétszer is fel­rúgta a szervezet alelnöke és az RMDSZ csúcsvezető­sége között létrejött megál­lapodást - jelentette be a szervezet pénteki sajtótájé­koztatóján Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A szövetség képviselőházi frakciója a múlt héten tárgyalt Viorel Hrebenciuc­kal, az SZDP alel­nökével, a párt parlamenti frakciójának elnökével. A képvi­selő elmondta, a megbeszélé­sen egy sor egyezség született, amelyeket a megállapodással ellentétben kétszer is felrúgtak, mindkettőt egy nap alatt.­­ Előzetes politikai egyezteté­sek eredményeként döntés született arról, hogy a rendőrsé­gi törvénybe is kerüljön be az a paragrafus, miszerint azon köz­­igazgatási területeken, ahol va­lamely kisebbség részaránya meghaladja a húsz százalékot, azok a rendőrök, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek az állam­polgárokkal, ismerjék az illető kisebbség nyelvét. A paragra­fus mindössze hét szavazat hi­­­ányában, de megbukott - tájé­koztatott a honatya. Ugyanaznap került sor egy másik incidensre, szerencsére az ügy egyelőre függőben ma­radt. A Képviselőház szakbi­zottságában néhány hónapja tárgyalták le a 206-os sürgős­ségi kormányrendeletet, ami a tanintézetek épületeinek jogi vi­szonyát hivatott rendezni úgy, hogy összhangban legyen ezen intézmények támogatási me­chanizmusával.­­ A helyi költségvetésből pénzt kapó oktatási intézmények te­rületei és épületei a helyi taná­csok tulajdonába mennek át. Ilyenek a közoktatási intézmé­nyek, az óvodától a posztli­ális iskoláig. A pénzt a megyei ta­nácstól kapó, megyei hatáskörű (pl. kisegítő iskolák) oktatási in­tézmények épületei a megyei tanács tulajdonába kerülnek. A megyei tanfelügyelőség, a pe­dagógusok háza, az iskolatábo­rok továbbra is a központi, mi­nisztériumi költségvetésből kapják a költségvetési támoga­tást, épületeik továbbra is az ál­lam tulajdonában maradnak - ismertette a rendelet szövegét a képviselő. A sürgősségi kormányrendelet eredeti szövege arra is kitért, hogy az 1940 után államosított épületek az állam köztulajdoná­ban maradnak, így utólagos jogszabályok alapján vissza­szolgáltatás tárgyát képezhetik. A bizottsági viták eredménye­ként ezt a paragrafust törölték, arra hivatkozva, hogy az ingat­lanok helyzetét tisztázó 2001/10-es törvény ezt a hely­zetet is megoldja. Asztalos le­szögezte: a törvény sajnos nem megoldja, hanem elodázza a megoldást, ugyanis az említett törvény 8. paragrafusának 2. bekezdése kimondja: az egyhá­zakhoz és kisebbségi közössé­gekhez tartozó államosított in­gatlanok utólagos jogszabály tárgyát fogják képezni, addig vi­szont tilos az elidegenítésük. Jakab Árpád „Erdély mm megszerzett magyar terület“ ■ Ion Iliescu pénteken részt vett a svájci Crans Montana Fóru­mon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak hely­zetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizá­cióról folytattak vitát ■ Az államfő ugyancsak pénteken svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mi­hály királyt. Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott sajtóértekezletén.­­Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok ál­tal lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben ki­lencmillió ember él, amelyek közül csak egymillió a magyar nemze­tiségű - jelentette ki. (MTI)

Next