Udvarhelyi Híradó, 2001. november (12. évfolyam, 86-94. szám)
2001-11-01 / 86. szám
Uetto helyi Jondó, Zóól. 1., etnöUSK Közélet 3 ICjtály lassítI) *----------------7-—■—' ■ —-----------------------------------------------------------Ez lenne a magyar Bábel? ■ A Hargita Megyei Tanács 23 szavazattal 13 ellenében visszavonta az Udvarhelyért Polgári Egyesület tanácsosainak mandátumát ■ Az UPE mellettiek szerint igazságtalan politikai döntés született, melynek hátterében RMDSZ-es vezetők állnak. Ezek szerint a Megyei Tanács 23 tagja politikailag rossz irányba befolyásolt személy, és csak 13 befolyásolhatatlan? És mindemellett a törvényt szentesítő bírák sem látják el feladatukat rendesen, és a parlament sem, mert rossz törvényeket hoz? Ezek szerint az országban a nép által megválasztott képviselők - település- valamint országos szinten - nem megbízhatók, legalábbis nagy részük? Ha így áll a helyzet, akkor az is megfogalmazható, hogy az ország választópolgárainak nagy része - aki a képviselők többségére szavazott - szintén rosszakaratú. Ha ez ennyire egyértelmű, akkor szedhetjük a sátorfánkat... na, de mind? Vagy csak a 23 megyei tanácsos választói menjenek, akik a négy UPE-s tanácsos elvi szavaztak? Avagy a másik oldal, a 13 tanácsost támogatók? A dolgok, nem ennyire egyértelműek. Nem kell megfutamodni. Bár a Legfelsőbb Törvényszék (jóváhagyva a Marosvásárhelyi Táblabíróság döntését) egyértelműen kimondta: megszünteti az UPE bejegyzéséről szóló határozatot, az UPE perelni fog. De ha ebben az országban ennyire eluralkodott a korrupció - az RMDSZ és nem az UPE javára, mondják utóbbiak -, akkor miben reménykednek? Félő, hogy időfecsérlés lesz. Vagy sajnálatot akarnak kivívni (avagy mártíromságot)... Gyenge vigasz. Ellenben mindenkinek joga van igazság keresésére, még ebben az országban is, a magyar nemzetiségűeknek is a magyarokért, a magyarok ellen... Lapunknak Király László UPE-listán bejutott megyei tanácsos adott interjút a kizárásukról: - Arra az áldatlan állapotra, mely székelyudvarhelyen a tanácsosok körül kialakult, még nem volt példa. Csíkszeredában, Gyergyóban, Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán is független polgármesterek vannak, és a helyi RMDSZ együtt tud működni velük, nincs ilyen cirkusz, mint nálunk. El lehet mondani, hogy Szász Jenő a hibás, de aki csak őt okolja, az téved. A napokban az Udvarhelyi Híradónak így nyilatkozott valaki: „Udvarhely történelmének legsötétebb korszakát éljük...“ Ezzel részben én is egyetértek, de aki ezt kijelentette, úgy tesz, mintha ő ennek a másfél évnek nem volna az egyik főszereplője. Én elismerem Szász Jenő hibáit vagy az RMDSZ-képviselők erényeit, de minden hibát nem lehet egy emberre fogni. Ahol élünk, ott mindig békességre kell törekedni. Aki azt mondja, hogy a tanácsban mindenki fehér, és csak egy fekete, ráadásul ez az egy ember az egész várost besötétítette, az nem vélekedik a valóságnak megfelelően. Apám azt mondta valamikor, hogy óvakodjak a politikától. Azóta rájöttem, hogy a politikusok és szolgálóik a legveszélyesebbek. Mi, tanácsosok egy politikai sakkjátszma szereplői vagyunk, ha bábu minőségben is. Hogy kik ülnek a sakktábla két oldalán, hogy kik mozgatják - kik áldozzák fel, ha szükségét látják - a bábokat, már nem tudom. - A Megyei Tanácsban 23-an szavaztak az Önök mandátumának megvonása mellett... - Ezt én is furcsállom, hiszen a szavazást megelőző időben mindenki, akivel szóba álltunk, úgy nyilatkozott, hogy nem lehetséges a mi eltávolításunk a tanácsból. Legalábbis ezt mondták, hogy aztán a titkos szavazáson kiderüljön: a 36 tanácsosból csak 13-an állnak mellettünk, illetve csak kilencen, mert négy szavazatot mi adtunk le a maradásunkra. Tehát kilencen vélték úgy, hogy a tanácsban maradhatunk. Hogy egy-két nap alatt ennyire megváltozzon az emberek véleménye... - Talán a nyilatkozataik voltak hamisak, vagy udvariasak, kíméletesek akartak lenni, nem merték Önöknek szemtől szembe megmondani a véleményüket... - Ez nálunk hagyomány, afféle kommunista maradvány: egyet mondunk és mást cselekszünk. Még dicsérték is, hogy jól dolgozunk, ügyesek vagyunk. Szerintem ez politikai döntés volt, alátámasztva egy jogi hókuszpókusszal. Sokan rebesgetik, hogy az évek során kialakult személyes ellentétek miatt alakult ilyenné a helyzet. Erről Szent István királyunk tanítása jut eszembe: semmi sem emel fel, csakis az alázat, és semmi sem taszít le, csakis a gyűlölet és a gőg. Szerintem ez, ami ma Udvarhelyen történik, nem most kezdődött, ez egy folyamat része csupán, és még nem is a csúcsa... *** Lehet, hogy igaza van Király Lászlónak. Az UPE perelni fog. Románia törvénybírái fogják eldönteni, hogy melyik magyar csoportnak van igaza. Nem tudom, hogy milyen lenne az, ha képviselőink leülnének egymással és megtárgyalnák, megvitatnák a helyzetet, hiszen nyelvi akadályai nincsenek ennek. Vagy mégis... másképp, más nyelven beszélünk? Ez lenne a magyar Bábel... Itt a Székelyföldön, amit Nostradamusnak sem sikerült megjósolni, hogy ne idézzük magunkat, amíg két magyar él a földön... Bágyi Bencze Jakab A labda Busa térfelén pattog Amint előrevetítettük, Szász Jenő polgármester a székelyudvarhelyi önkormányzat októberi rendes havi ülését sem hívta össze. Az RMDSZ-frakció átiratban értesítette a Prefektúrát a mulasztásáról, kérve a városvezető felelősségre vonását. A polgármester fittyet hányva a helyi tanácsban évek óta bevett szokásra, előbb magyarországi meghívására hivatkozva nem hívta össze a hónap utolsó csütörtökére a testületet, holott az ő törvény szabta kötelessége csupán az önkormányzat összehívása, és nem a munkálatokon való jelenléte. A városatyák abban reménykedtek, hogy az ülés csupán néhány nappal halasztódik későbbre, ám ezúttal is csalódniuk kellett. Szász Jenő a november elsejei megemlékezésekre való tekintettel ismét elodázta a kérdést, arról viszont nem szólt a fáma, mi akadályozta meg őt abban, hogy a hétfői, keddi, esetleg a szerdai napokon, amelyeken már itthon tartózkodott, és amelyek ráadásul még októberben voltak, lebonyolítsa az ülést. Nem beszélve arról, hogy a tanács attól még hozhat döntéseket a város dolgaiban, amiért a polgármester az anyaországban koszorúz, vagy éppen kaszinótojást majkolgat egy svédasztalos fogadáson. Érdekes, a város Jura ura, most ragaszkodott a csütörtök délelőtt tíz órához, nem úgy, mint amikor kedd délután négyre trombitálta össze a testületet... Az RMDSZ-frakciónál már rég betelt a pohár, az újabb orrfricskát azonban már nem nézték karbatett kézzel: átiratot küldtek a Prefektúrának, amelyben arra kérték fel Mircea Dusa prefektust, hogy tegye meg a törvény által biztosított lépéseket az ügyben. A prefektus, vagyis a törvényesség felügyelője megyénkben, akár pert is indíthat a polgármester ellen, aki viszont megúszhatja egy rosszalló dorgálással is. A labda mindenesetre Dósa térfelén pattog, kérdés, hogy lecsapja-e, hiszen Szász Jenő a legjobb védekezés a támadás-alapon kijelentette: perbe kívánja fogni a kormánymegbízottat, így könnyen megeshet, hogy a sokak által remélt drasztikus lépés figyelmeztető ejnye-bejnyében fog kimerülni, még akkor is, ha a prefektus nemrégiben ország-világ előtt kijelentette, Szász Jenő kísérletet tett a székelyudvarhelyi tanács feloszlatására. A polgármester, a helyi önkormányzatba bejutott képviselők előszeretettel emlegetik, hogy ők bizony a város érdekében dolgoznak éjt nappallá téve. Maradjunk a tényeknél: a városvezető „elelfelejti" összehívni a tanácsülést, ahol - aki eddig nem tudta volna, a város, a városlakók érdekében hoznak fontos döntéseket, a polgármester csak végrehajtja azokat, az UPE rendre távolmarad az ülésektől, az RMDSZ-frakció - a polgármesteri bojkottot korrigálva - törvény adta lehetőségével élve újfent rendkívüli tanácsülést hív össze a jövő hét elejére. Elgondolkodtak már azon, hogy kikre adták voksukat? Dt. Jakab Árpád . Végre egy pozitív fejlemény a csereháti ügyben ■ A Legfelsőbb Bíróság döntése felmentette a székelyudvarhelyi tanácsot az 500 millió lejes bélyegilleték kifizetése alól abban a perben, melyben a csereháti telek és épületegyüttes koncessziós szerződésének semmissé nyilvánítását kéri . Kincses Előd ügyvéd szerint másfél esztendőn belül kerülhet az ingatlan az önkormányzat tulajdonába. A környékbeli hátrányos helyzetű gyerekek otthonának tervezett csereháti épület visszaszerzéséért már több mint négy éve húzódik a bírósági eljárás, de alapfokon csak ezután folytatódhat a per. Korábban az udvarhelyi önkormányzat kezdeményezte az Aris Industrie Rt.-vel kötött koncessziós szerződés, illetve a kivitelező és az épületet bitorló Szeplőtlen Szívek Kongregációja elnevezésű görög katolikus apácarend közötti ajándékozási megállapodás érvénytelenítését. Pénzügyminisztériumi jóváhagyásra a tanács nem fizette ki az 500 millió lejes bélyegilletéket (amit rendszerint a per tárgyának értéke függvényében határoz meg a bíróság), ám ezt kifogásolva, az alperesek megtámadták a keresetet, s tavaly decemberben a közigazgatási bíróság helyénvalónak találta ellenvetéseiket. A Legfelsőbb Bíróság azonban e hét elején helyt adott a tanácsi fellebbezésnek, vagyis: nem kell kifizetni az 500 millió lejt, sőt a perköltség megtérítésére kötelezte a Cserehátot kezükben tartókat. - Az állami intézmények esetében általában elengedik a felbélyegzési illetéket, hiszen az olyan lenne, mintha az állam egyik zsebéből a másikba tenné a pénzt - magyarázta érdeklődésünkre Feri Endre, az udvarhelyi Polgármesteri Hivatal jogtanácsosa. - Az rt. és a rend jogászai már csak ebbe kapaszkodhattak, s ez jó időhúzási taktikának bizonyult. Egyébként ez az összeg horribilis, ha ki is tudtuk volna fizetni, már nem lett volna ki pereskedjen... Az ügyben az udvarhelyi tanácsot képviselő Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, politikus szerint a bukaresti döntés nagy előrelépés, most már meggyőzhető a Maros Megyei Törvényszék a koncessziós szerződés újratárgyalására. - Az Aris Industrie Rt. nem volt telekkönyvi tulajdonos, tehát nem ajándékozhatta oda az ingatlant az apácarendnek - tájékoztatta lapunkat Kincses Előd. - Szerintem semmis a szerződés, és kíváncsi vagyok arra a bíróra, aki ennek az ellenkezőjét meri állítani. Leegyszerűsítve a dolgot: ha én el szeretnék ajándékozni egy épületet, de nem mutatom be a telekkönyvi kivonatot, nincs az a közjegyző, aki hivatalossá tenné az ügyletet. Remélhetőleg nem kell újabb négy esztendőt várni a megoldásig: egy-két héten belül kezdeményezik a Maros Megyei Törvényszéken a pert, de a várható fellebbezések miatt legkorábban -jósolta Kincses - másfél év múlva születhet jogerős, az udvarhelyi önkormányzatnak kedvező ítélet. Pataky Lehel Zsolt Szász futó az UPE-sok kizárásáról ■ Szerdai szokásos rádióinterjújában a polgármester elmondta véleményét a helyi és a Megyei Tanácsból kizárt UPE-s tanácsosok ügyében, igazságtalannak tartva ezen döntéseket ■ Amint közölte, jogi úton megtámadják a tanácsi határozatokat, sőt be fogja perelni Mircea Duşa prefektust is. Amint már írtunk róla, az udvarhelyi tanácsból kizárt nyolc UPE-s önkormányzati képviselő után a múlt pénteken 23 igenlő és 13 ellenszavazat után a megyei testületből is távoznia kellett a polgári egyesület négy tanácsosának. Erről a döntésről Szász Jenő úgy vélekedett, hogy van a megyei testületben olyan 13 személy, aki nem értett egyet Sófalvi László kezdeményezésével, miszerint „négy udvarhelyi magyar embert ki kell zárni a tanácsból olyan körülmények között, hogy helyükbe az APR színeiben bejutott két román tanácsost is be kell venni”. Ebből az következik, hogy egyeseknek jobb, ha két román nemzetiségű tanácsos lesz a testületben és más régiót képviselő két RMDSZ- es, mint az, ha négy udvarhelyi, akiknek döntő volt a szavazata a kulturális vagy egyéb fejlesztési programok ügyében, hangsúlyozta a polgármester. (F. D. D.)