Udvarhelyi Híradó, 2002. február (13. évfolyam, 13-24. szám)

2002-02-01 / 13. szám

Udva+helyi -fi­i+dó, . 2001. 1.. pAUK__________________________ Közi? 1,1­.0 Intea tea atal III ■ A székelyudvarhelyi Városi Kór­háznál kirobbant korrupciós botrány ügyében mossa kezét a Hargita Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár ve­zetőtanácsa ■ Ők nem hibásak - ezt szerda délutáni sajtótájékoztatójukon a tagok ötpercenkénti vállvonogatás­­sal tették még hangsúlyosabbá ■ Az­nap rendkívüli ülést tartottak, és el­döntötték, hogy akciótervet állítanak össze, amely az intézmény és a szol­gáltatók közötti viszony hatékonyabb ellenőrzését, a szerződések végrehaj­tásának felügyeletét hivatott szolgál­ni ■ Arra nem tértek ki, hogy eddig miért mellőzték ezt a kontrollt. Elhangzott, hogy a vezetőtanács eddig nem ellenőrizhette a pénztártól kiutalt ösz­­szegek elköltésének körülményeit, erre csakis dr. Jankó Sándor volt felhatalmaz­va. Alulírott számára nem derült ki világo­san, hogy erre valójában ki hatalmazta fel a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő ve­zérigazgatót, ha nem maga a vezetőta­nács. Az udvarhelyi önkormányzat jutott eszembe, ahol a végrehajtó tényező kép­telen elfogadni a döntéshozó testület aka­ratát, és saját elképzeléseinek érvényesíté­séért attól sem riad vissza, hogy tömegeket izgasson. Úgy tűnik, megyénkben több fronton is megkerülte a szekér a lovakat. Elmondták, hogy a vezetőtanács tagjai a sajtóból értesültek a történtekről. A gyer­­gyói kisújság tudósítójának ama kérdésé­re, hogy a megye legeladósodottabb válla­lata, a balánbányai Bányaipari Rt. gazdasá­gi igazgatója, Todoran Dumitru mit keres a vezetőtanácsban. Csillag Géza elnök ki­fejtette: a cirka 78 milliárdos adósságot fel­halmozó cég képviselőjének vajmi kevés köze van a cég fizetésképtelenségéhez, sőt neki köszönhetően sikerült valamennyi pénzt - „amennyit lehetett” - behajtani. Az udvarhelyi esettel kapcsolatosan többször hangsúlyozta, hogy a pénztár csak kiutalja a szerződésben szereplő összeget, nem rendelkezik arra vonatkozó hatáskörrel, hogy ellenőrizze is annak elköltését. Nem született elfogadható magyarázat arra, hogy miként történhetett meg az udvarhe­lyi kórházzal szerződött összeg tízmilliárd lejjel való felpótlása... Burján Ágnes gazdasági igazgató el­mondta: a kérdéses 12 milliárd lejt két rész­letben utalták át kórházunk számlájára, no­­­vemberben hét-, decemberben pedig öt­­milliárdot, tudomása szerint év végén a gazdaságilag Füley László által vezetett intézménynek mégis 1,8 milliárd lej tartozá­sa volt. Elmondta még, hogy a pénzügyi mérleget nem a pénztár, hanem a köz­egészségügyi igazgatóság ellenőrzi. Meg­jegyzendő: az utóbb említett intézmény ve­zetője, dr. Bustya Attila ellen is kivizsgálás kezdődött. Az elnök biztosította a jelenlevőket, hogy a pénztár tevékenysége nem szünetel, a házi­orvosokkal, kórházakkal és gyógyszertárak­kal mihamarabb megkötik a szerződéseket. Lapzártakor értesültünk, hogy dr. Jankó Sán­dor helyébe Vargyas Lehel eddigi szerző­désfelügyelő igazgatót nevezték ki. P. D.I. Term­ényMM a deficites költségvetés ■ Több mint két hete annak, hogy Székelyudvarhely tanácsa meghozta döntését a 2002. esztendőre szóló költ­ségvetésről ■ Az éves érvényű do­kumentum azóta is vita tárgyát képezi, a kulturális és közérdekű intézmények tüntetnek ellene, mivel számukra ked­vezőtlen költségvetés született. A polgármester előterjesztésében hangsú­lyozta, hogy meg kell hagyni a lehetősége­ket az esetlegesen megszerezhető pénzek befolyására, fogadására, ezért deficitesre kell tervezni a költségvetést. Csakhogy­­ az érvényben lévő romániai törvények ér­telmében - a helyi költségvetések elfoga­dásakor tilos olyan bevételi forrásokat meg­jelölni a költségvetés bevételi oldalán, ame­lyek nem léteznek - írja elő a közigazgatá­si törvény 189. cikkelye. Az RMDSZ-frakció tanácsosai kifejtették, hogy a Polgármeste­ri Hivatal előterjesztésében több ilyen tétel is szerepelt, és ezeket az önkormányzati testület nem hagyhatta jóvá. Egyik ilyen összeg a csődközelben lévő közszolgálta­tási vállalat nettó jövedelmeként megjelölt 9,5 milliárd lej. A közszolgáltatási vállalat igazgatósága szerint - a Polgármesteri Hi­vatal előterjesztésével szemben - ennek a bevételi összegnek legfönnebb az egytize­­dére lehet számítani. A másik nem létező tétel - tízmilliárd lej -, mellyel a költségve­tés bevételi oldalát duzzasztotta előterjesz­tésében a hivatal, az a megyei pótköltség­vetési alapokból visszaosztandó összeg, amit a múlt évben sem kapott meg a város. A harmadik nem létező tétel a költségvetés bevételi oldalán az a 6,5 milliárd lej, mely a város tulajdonát képező 6 ingatlan eladásá­ból folyna be, csakhogy ezeknek az eladá­sára nincs meg a szükséges önkormányza­ti testületi döntés. - Mivel a költségvetés bevételi részéből ki kellett hagyni ezeket az összegeket, ter­mészetszerűleg a kiadási oldalt is kénytele­nek voltunk szűkíteni - mondta Ladányi László tanácsos, városi RMDSZ-elnök - Figyelembe véve, hogy a tavalyi évben a legtöbb gond a szociális kérdéskörben mu­tatkozott, így a fogyatékosok beteggondo­zóinak hiányos, késlekedő fizetése, a fűtéspótlék elmaradása arra késztetett, hogy ezeket vegyük elsődlegesen figye­lembe. Mindemellett a testület rendelkezé­sére álló kevés adat birtokában, mindössze két nap alatt voltunk kénytelenek a költség­­vetést elfogadni, hogy a tanügyieknek fo­lyósítani lehessen a fizetéseket. A megye prefektusa az elfogadott költségvetés mel­lékleteinek hiányára hivatkozva, amelyeket a polgármester kellett volna a tanács elé terjesszen, visszadobta a költségvetést, fel­szólítva a polgármestert, hogy a törvény­nek megfelelően terjessze elő a tervezetet. A prefektus azt is kihangsúlyozta, hogy azon összegek feltüntetése a költségvetés bevételi oldalán, melyre az előbbiekben utaltunk, nem törvényes. Kitérnék a kulturá­lis intézmények körüli gondokra, és hang­súlyozni szeretném: az önkormányzati tes­tület nem szüntetett meg egyetlen intéz­ményt sem. Keressük a megoldást­­ a költ­ségvetésen kívüli pénzalapok megszerzé­sére is. Ezen intézmények bezárásával va­ló „játszadozás” figyelemelterelő próbálko­zás a város valós gazdasági helyzetéről. Ha a polgármester működtetni is kívánja ezeket az intézményeket, akkor az újra elő­terjesztendő költségvetés-tervezetet a jó gazdához illő, józan elgondoltság jegyében készíti újra, majd terjeszti a tanács elé, és a kulturális intézményeink gondjai is megol­dódhatnak - fejtette ki Ladányi. (B. B. J.) 3 Hargita megye égető gondjai ■ Hargita megye fehér könyvét, illetve a vidék gazdasá­gi-társadalmi fejlesztési programját 2002-re mutatták be az illetékesek a megyei konzultatív bizottság január 16-i rendkívüli ülésén. A megye tavalyi költségvetése 997 milliárd lej volt, a települések saját bevételei 234 milliárd lejt tettek ki (23%), a többi az állami költségvetésből folyt be fizetésadó és áfa formájában. A helyható­ságok kilencven százalékban használták fel a hitelkereteket; a költ­ségvetés 48 százalékát oktatásra, 17%-át településfejlesztésre és lakásokra, 12%-át a közhatóságokra fordították. Az idei büdzsé be­vételei csak egynegyedét fedezik a települések költségvetésének, emiatt forrásokat kell keresni a beruházásokhoz. Az oktatásra térve az illetékesek hangsúlyozták azon országos és nemzetközi programok támogatásának szükségességét, amelyben idén részt vesznek a Hargita megyei iskolák, továbbá az országos tantárgyversenyek támogatását, az orvosi ellátás biztosítását az is­kolákban, a bűnözés megelőzését a kiskorúak körében, a 2002-2003-as tanév beiskolázási tervének véglegesítését. A gazdaság fejlesztése terén fontos: a Csíkszeredai Hart, a szent­egyházi Metalurgica, a csíki, a szárhegyi és az udvarhelyi Agro­­prodcom, a székelykeresztúri Agrocris, a kabátfalvi Agrofruct, a homoródszentpáli Agropisc, a csíki Agroindustriala, a tusnádfürdői Ciucas, a csíki, udvarhelyi és gyergyószentmiklósi út- és hídépítő rt.-k, valamint a településgazdálkodási vállalatok magánosításának ösztönzése, felgyorsítása. Kilencmilliárd lejt szánnak beruházásra a balánbányai bányavállalat termelési képességének fenntartásá­ra, másfélmilliárdot a nemfémek nagy mélységből való kitermelé­sére e bányában. A célok között még szerepel: ipari parkok létesítése a megye két municípiumában; a Központi Fejlesztési Régió támogatta terveze­tek - néprajzi múzeum létrehozása Gyergyóban, a szárhegyi Lá­zár-kastély felújítása, turisztikai tájékoztató iroda létesítése Udvar­helyen - kivitelezése PHARE-alapokból, tervek készítése és meg­valósítása az idegenforgalom fejlesztésére, a csíki Mikó-vár kör­nyékének elrendezése, a Lázár-kastély alagcsőrendszerének ki­építése, vendégszobák létesítése a máréfalvi kultúrotthon man­zárdjában. Az iparilag gyengén fejlett vidékek - a Gyimesek, Maroshévíz, Balánbánya, Keresztúr, a Kászonok - fejlesztésének támogatása és erőforrások kiutalása is a célok között szerepel, valamint a túlzott nedvesség kiküszöbölési munkálatainak folytatása Gyergyóremete vidékén, a cukorrépa és a kender termesztésének kiterjesztése nagy területekre, az állatállomány növelése, a közbirtokosságok új­raalakításának és az erdők visszaszolgáltatásának befejezése, az erdőgazdálkodás megszervezése, beruházás elkezdése a Borszé­ki Erdészethez tartozó egyik patakmeder szabályozására, termé­szeti csapás által tönkretett négy erdei út javítása 7,1 kilométeren, költségvetésen kívüli összegből, 18,6 milliárd lej értékben. A területrendezés, az infrastruktúra visszaállítása és a szállítás korszerűsítése keretében szükséges: Ugrapataka, Firtosiláz, Szé­­kelyvarság, Szencsed-Kalonda stb. villamosítása; a vasúti hálózat, a mozdony- és kocsipark megfelelő karbantartása jobb utazási kö­rülmények biztosításáért; az autóbusz-pályaudvarok ellenőrzése; 210 lakás építése fiatalok számára az Országos Lakásügynökség támogatásával. A távközlés és az információtechnológia fejlesztése megköveteli: a telefonhálózat digitalizálásának növelését a jelenlegi 87 száza­lékról több mint kilencvenre; a hálózat kiterjesztését és a szolgálta­tások minőségének javítását 1950 digitális telefonvonallal Szent­­ábrahámon, Csíkszentmihályon, Lövétén, Siménfalván, Galócá­­son, Csíkdánfalván, Székelyszenterzsébeten és Gyergyóvárhe­­gyen; digitális telefonközpontok felszerelését- Etéden, Oroszhe­gyen, Kányádban, Székelyderzsben, Homoródszentmártonban, Oklándon és Homoródalmáson. A víz- és a településgazdálkodás terén sürgős teendő: a vízgyűj­tőtavak kiaknázása, a városok ivóvízhálózatának felújítása és megjavítása, a vezetékek cseréje a vízveszteségek kiküszöbölésé­ért; az Olt felső szakaszának és mellékvizeinek, valamint a Mada­rasnak és a Szépvíznek a szabályozása beruházásokból; nem ál­landó jellegű vízgyűjtő építése a szentegyházi Ladomér hegyi pa­tak áradásainak megfékezésére. A szegénység és a munkanélküliség felszámolásáért fontos: ked­vezményes kamatú hitelek folyósítása azon kis- és közepes vállal­kozásoknak, amelyek új munkahelyeket létesítenek; a 45 évnél idősebb vagy a családfenntartó munkanélküliek alkalmazása; ta­nácsadó szolgáltatások bevezetése új vállalkozások indításáért; mintegy 540 munkahely létesítése a közösség szolgálatáért. Székelyudvarhely költségvetését illetően idén is ugyanaz a hely­zet, mint tavaly - mutatott rá Szász Jenő polgármester. A megyei jogú városnak nem utaltak ki pénzt a jövedelemadóból (a 2001/743-as törvény alapján). Egyes oktatási intézmények nem tudták kifizetni a villany-, a földgáz- és más számláikat, igazgatóik mégis luxusautókat vagy korszerű bútorokat vásároltak az intézménynek. Ugyanakkor a városnak anyagiakra van szüksége a regionális szeméttároló megépítéséhez. (Dávid László)

Next