Udvarhelyi Híradó, 2002. február (13. évfolyam, 13-24. szám)
2002-02-01 / 13. szám
Udva+helyi -fii+dó, . 2001. 1.. pAUK__________________________ Közi? 1,1.0 Intea tea atal III ■ A székelyudvarhelyi Városi Kórháznál kirobbant korrupciós botrány ügyében mossa kezét a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetőtanácsa ■ Ők nem hibásak - ezt szerda délutáni sajtótájékoztatójukon a tagok ötpercenkénti vállvonogatással tették még hangsúlyosabbá ■ Aznap rendkívüli ülést tartottak, és eldöntötték, hogy akciótervet állítanak össze, amely az intézmény és a szolgáltatók közötti viszony hatékonyabb ellenőrzését, a szerződések végrehajtásának felügyeletét hivatott szolgálni ■ Arra nem tértek ki, hogy eddig miért mellőzték ezt a kontrollt. Elhangzott, hogy a vezetőtanács eddig nem ellenőrizhette a pénztártól kiutalt öszszegek elköltésének körülményeit, erre csakis dr. Jankó Sándor volt felhatalmazva. Alulírott számára nem derült ki világosan, hogy erre valójában ki hatalmazta fel a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő vezérigazgatót, ha nem maga a vezetőtanács. Az udvarhelyi önkormányzat jutott eszembe, ahol a végrehajtó tényező képtelen elfogadni a döntéshozó testület akaratát, és saját elképzeléseinek érvényesítéséért attól sem riad vissza, hogy tömegeket izgasson. Úgy tűnik, megyénkben több fronton is megkerülte a szekér a lovakat. Elmondták, hogy a vezetőtanács tagjai a sajtóból értesültek a történtekről. A gyergyói kisújság tudósítójának ama kérdésére, hogy a megye legeladósodottabb vállalata, a balánbányai Bányaipari Rt. gazdasági igazgatója, Todoran Dumitru mit keres a vezetőtanácsban. Csillag Géza elnök kifejtette: a cirka 78 milliárdos adósságot felhalmozó cég képviselőjének vajmi kevés köze van a cég fizetésképtelenségéhez, sőt neki köszönhetően sikerült valamennyi pénzt - „amennyit lehetett” - behajtani. Az udvarhelyi esettel kapcsolatosan többször hangsúlyozta, hogy a pénztár csak kiutalja a szerződésben szereplő összeget, nem rendelkezik arra vonatkozó hatáskörrel, hogy ellenőrizze is annak elköltését. Nem született elfogadható magyarázat arra, hogy miként történhetett meg az udvarhelyi kórházzal szerződött összeg tízmilliárd lejjel való felpótlása... Burján Ágnes gazdasági igazgató elmondta: a kérdéses 12 milliárd lejt két részletben utalták át kórházunk számlájára, novemberben hét-, decemberben pedig ötmilliárdot, tudomása szerint év végén a gazdaságilag Füley László által vezetett intézménynek mégis 1,8 milliárd lej tartozása volt. Elmondta még, hogy a pénzügyi mérleget nem a pénztár, hanem a közegészségügyi igazgatóság ellenőrzi. Megjegyzendő: az utóbb említett intézmény vezetője, dr. Bustya Attila ellen is kivizsgálás kezdődött. Az elnök biztosította a jelenlevőket, hogy a pénztár tevékenysége nem szünetel, a háziorvosokkal, kórházakkal és gyógyszertárakkal mihamarabb megkötik a szerződéseket. Lapzártakor értesültünk, hogy dr. Jankó Sándor helyébe Vargyas Lehel eddigi szerződésfelügyelő igazgatót nevezték ki. P. D.I. TerményMM a deficites költségvetés ■ Több mint két hete annak, hogy Székelyudvarhely tanácsa meghozta döntését a 2002. esztendőre szóló költségvetésről ■ Az éves érvényű dokumentum azóta is vita tárgyát képezi, a kulturális és közérdekű intézmények tüntetnek ellene, mivel számukra kedvezőtlen költségvetés született. A polgármester előterjesztésében hangsúlyozta, hogy meg kell hagyni a lehetőségeket az esetlegesen megszerezhető pénzek befolyására, fogadására, ezért deficitesre kell tervezni a költségvetést. Csakhogy az érvényben lévő romániai törvények értelmében - a helyi költségvetések elfogadásakor tilos olyan bevételi forrásokat megjelölni a költségvetés bevételi oldalán, amelyek nem léteznek - írja elő a közigazgatási törvény 189. cikkelye. Az RMDSZ-frakció tanácsosai kifejtették, hogy a Polgármesteri Hivatal előterjesztésében több ilyen tétel is szerepelt, és ezeket az önkormányzati testület nem hagyhatta jóvá. Egyik ilyen összeg a csődközelben lévő közszolgáltatási vállalat nettó jövedelmeként megjelölt 9,5 milliárd lej. A közszolgáltatási vállalat igazgatósága szerint - a Polgármesteri Hivatal előterjesztésével szemben - ennek a bevételi összegnek legfönnebb az egytizedére lehet számítani. A másik nem létező tétel - tízmilliárd lej -, mellyel a költségvetés bevételi oldalát duzzasztotta előterjesztésében a hivatal, az a megyei pótköltségvetési alapokból visszaosztandó összeg, amit a múlt évben sem kapott meg a város. A harmadik nem létező tétel a költségvetés bevételi oldalán az a 6,5 milliárd lej, mely a város tulajdonát képező 6 ingatlan eladásából folyna be, csakhogy ezeknek az eladására nincs meg a szükséges önkormányzati testületi döntés. - Mivel a költségvetés bevételi részéből ki kellett hagyni ezeket az összegeket, természetszerűleg a kiadási oldalt is kénytelenek voltunk szűkíteni - mondta Ladányi László tanácsos, városi RMDSZ-elnök - Figyelembe véve, hogy a tavalyi évben a legtöbb gond a szociális kérdéskörben mutatkozott, így a fogyatékosok beteggondozóinak hiányos, késlekedő fizetése, a fűtéspótlék elmaradása arra késztetett, hogy ezeket vegyük elsődlegesen figyelembe. Mindemellett a testület rendelkezésére álló kevés adat birtokában, mindössze két nap alatt voltunk kénytelenek a költségvetést elfogadni, hogy a tanügyieknek folyósítani lehessen a fizetéseket. A megye prefektusa az elfogadott költségvetés mellékleteinek hiányára hivatkozva, amelyeket a polgármester kellett volna a tanács elé terjesszen, visszadobta a költségvetést, felszólítva a polgármestert, hogy a törvénynek megfelelően terjessze elő a tervezetet. A prefektus azt is kihangsúlyozta, hogy azon összegek feltüntetése a költségvetés bevételi oldalán, melyre az előbbiekben utaltunk, nem törvényes. Kitérnék a kulturális intézmények körüli gondokra, és hangsúlyozni szeretném: az önkormányzati testület nem szüntetett meg egyetlen intézményt sem. Keressük a megoldást a költségvetésen kívüli pénzalapok megszerzésére is. Ezen intézmények bezárásával való „játszadozás” figyelemelterelő próbálkozás a város valós gazdasági helyzetéről. Ha a polgármester működtetni is kívánja ezeket az intézményeket, akkor az újra előterjesztendő költségvetés-tervezetet a jó gazdához illő, józan elgondoltság jegyében készíti újra, majd terjeszti a tanács elé, és a kulturális intézményeink gondjai is megoldódhatnak - fejtette ki Ladányi. (B. B. J.) 3 Hargita megye égető gondjai ■ Hargita megye fehér könyvét, illetve a vidék gazdasági-társadalmi fejlesztési programját 2002-re mutatták be az illetékesek a megyei konzultatív bizottság január 16-i rendkívüli ülésén. A megye tavalyi költségvetése 997 milliárd lej volt, a települések saját bevételei 234 milliárd lejt tettek ki (23%), a többi az állami költségvetésből folyt be fizetésadó és áfa formájában. A helyhatóságok kilencven százalékban használták fel a hitelkereteket; a költségvetés 48 százalékát oktatásra, 17%-át településfejlesztésre és lakásokra, 12%-át a közhatóságokra fordították. Az idei büdzsé bevételei csak egynegyedét fedezik a települések költségvetésének, emiatt forrásokat kell keresni a beruházásokhoz. Az oktatásra térve az illetékesek hangsúlyozták azon országos és nemzetközi programok támogatásának szükségességét, amelyben idén részt vesznek a Hargita megyei iskolák, továbbá az országos tantárgyversenyek támogatását, az orvosi ellátás biztosítását az iskolákban, a bűnözés megelőzését a kiskorúak körében, a 2002-2003-as tanév beiskolázási tervének véglegesítését. A gazdaság fejlesztése terén fontos: a Csíkszeredai Hart, a szentegyházi Metalurgica, a csíki, a szárhegyi és az udvarhelyi Agroprodcom, a székelykeresztúri Agrocris, a kabátfalvi Agrofruct, a homoródszentpáli Agropisc, a csíki Agroindustriala, a tusnádfürdői Ciucas, a csíki, udvarhelyi és gyergyószentmiklósi út- és hídépítő rt.-k, valamint a településgazdálkodási vállalatok magánosításának ösztönzése, felgyorsítása. Kilencmilliárd lejt szánnak beruházásra a balánbányai bányavállalat termelési képességének fenntartására, másfélmilliárdot a nemfémek nagy mélységből való kitermelésére e bányában. A célok között még szerepel: ipari parkok létesítése a megye két municípiumában; a Központi Fejlesztési Régió támogatta tervezetek - néprajzi múzeum létrehozása Gyergyóban, a szárhegyi Lázár-kastély felújítása, turisztikai tájékoztató iroda létesítése Udvarhelyen - kivitelezése PHARE-alapokból, tervek készítése és megvalósítása az idegenforgalom fejlesztésére, a csíki Mikó-vár környékének elrendezése, a Lázár-kastély alagcsőrendszerének kiépítése, vendégszobák létesítése a máréfalvi kultúrotthon manzárdjában. Az iparilag gyengén fejlett vidékek - a Gyimesek, Maroshévíz, Balánbánya, Keresztúr, a Kászonok - fejlesztésének támogatása és erőforrások kiutalása is a célok között szerepel, valamint a túlzott nedvesség kiküszöbölési munkálatainak folytatása Gyergyóremete vidékén, a cukorrépa és a kender termesztésének kiterjesztése nagy területekre, az állatállomány növelése, a közbirtokosságok újraalakításának és az erdők visszaszolgáltatásának befejezése, az erdőgazdálkodás megszervezése, beruházás elkezdése a Borszéki Erdészethez tartozó egyik patakmeder szabályozására, természeti csapás által tönkretett négy erdei út javítása 7,1 kilométeren, költségvetésen kívüli összegből, 18,6 milliárd lej értékben. A területrendezés, az infrastruktúra visszaállítása és a szállítás korszerűsítése keretében szükséges: Ugrapataka, Firtosiláz, Székelyvarság, Szencsed-Kalonda stb. villamosítása; a vasúti hálózat, a mozdony- és kocsipark megfelelő karbantartása jobb utazási körülmények biztosításáért; az autóbusz-pályaudvarok ellenőrzése; 210 lakás építése fiatalok számára az Országos Lakásügynökség támogatásával. A távközlés és az információtechnológia fejlesztése megköveteli: a telefonhálózat digitalizálásának növelését a jelenlegi 87 százalékról több mint kilencvenre; a hálózat kiterjesztését és a szolgáltatások minőségének javítását 1950 digitális telefonvonallal Szentábrahámon, Csíkszentmihályon, Lövétén, Siménfalván, Galócáson, Csíkdánfalván, Székelyszenterzsébeten és Gyergyóvárhegyen; digitális telefonközpontok felszerelését- Etéden, Oroszhegyen, Kányádban, Székelyderzsben, Homoródszentmártonban, Oklándon és Homoródalmáson. A víz- és a településgazdálkodás terén sürgős teendő: a vízgyűjtőtavak kiaknázása, a városok ivóvízhálózatának felújítása és megjavítása, a vezetékek cseréje a vízveszteségek kiküszöböléséért; az Olt felső szakaszának és mellékvizeinek, valamint a Madarasnak és a Szépvíznek a szabályozása beruházásokból; nem állandó jellegű vízgyűjtő építése a szentegyházi Ladomér hegyi patak áradásainak megfékezésére. A szegénység és a munkanélküliség felszámolásáért fontos: kedvezményes kamatú hitelek folyósítása azon kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek új munkahelyeket létesítenek; a 45 évnél idősebb vagy a családfenntartó munkanélküliek alkalmazása; tanácsadó szolgáltatások bevezetése új vállalkozások indításáért; mintegy 540 munkahely létesítése a közösség szolgálatáért. Székelyudvarhely költségvetését illetően idén is ugyanaz a helyzet, mint tavaly - mutatott rá Szász Jenő polgármester. A megyei jogú városnak nem utaltak ki pénzt a jövedelemadóból (a 2001/743-as törvény alapján). Egyes oktatási intézmények nem tudták kifizetni a villany-, a földgáz- és más számláikat, igazgatóik mégis luxusautókat vagy korszerű bútorokat vásároltak az intézménynek. Ugyanakkor a városnak anyagiakra van szüksége a regionális szeméttároló megépítéséhez. (Dávid László)