Udvarhelyi Híradó, 2002. május (13. évfolyam, 52-63. szám)

2002-05-06 / 52. szám

2 ÍZIGYELŐ ■ Washingtonban a bővítésről A NATO-csatlakozásra való felkészülésről számolt be az amerikai Kongresszusban Ro­mánia washingtoni nagyköve­te. Sorin Ducarut szerdán meghallgatta az amerikai kép­viselőház nemzetközi kapcso­latokért felelős bizottságának európai ügyekkel foglalkozó altestülete, áll a nagykövetség közleményében. Az albizott­ság előtt megjelentek a tagje­lölt államok nagykövetei, akik országaik csatlakozási erőfe­szítéseiről számoltak be. A Kongresszus támogatja Romániát Az amerikai Kongresszus május 1-jei ülésén - melynek egyik témája a NATO-bővítés volt - Richard Lugar indianai republikánus szenátor kijelen­tette: e vonatkozásban már nem öt, hanem hét jelölttel kell számolni. Ez azt jelenti, hogy a három balti államon, Szlovénián és Szlovákián kí­vül nagy esélyű jelöltekké vált Bulgária és Románia is. Richard Lugar mellett szintén pozitívan nyilatkozott Románi­áról Chuck Hagel nebraskai republikánus és George Allen virginiai republikánus szená­tor is. ■ Ariel Saron békéjéire Ariel Saron izraeli miniszterel­nök vasárnap Washingtonba utazott, hogy bemutassa kö­zel-keleti béketervét George Bushnak, és meggyőzze az a­­merikai elnököt arról, hogy Jasszer Arafatot félre kell állí­tani a Palesztin Hatóság élé­ről. Kevés szivárgott ki előze­tesen a tervről. Annyit tudni ró­la izraeli kormányzati források­ból, hogy nem számol Arafat­tal a rendezésben, kizárja a megszállt területeken levő zsi­dó telepek felszámolását, és ütközőövezeteket javasol lét­rehozni Ciszjordániában az iz­raeli területek biztonságának szavatolására. Saron bemutat Bushnak egy hozzávetőleg százoldalas dokumentumot is, amely szerinte egyértelműen bizonyítja, hogy Arafatnak na­gyon is köze van az Izrael-el­­lenes palesztin terrorcselek­ményekhez. ■ Franciaországi elnökválasztás Franciaország 64.000 vá­lasztóhelyiségében a szava­zásra feliratkozott 41 millió ál­lampolgár mondhatott ítéletet arról, hogy a köztársasági ér­tékek képviseletében induló centrista jobboldal jelöltjét, a baloldal által is támogatott Jacques Chiracot juttatja-e vissza az államfői tisztségbe, vagy a demokrácia hazájában első ízben a szélsőjobboldal vezetőjét, Jean-Marie Le Pent emeli a hatalomba. Lapzár­tánkkor az első választási becslések Chiracnak 64-82 közötti győzelmet jósoltak. Mediafax, MTI Az Országos Választási Bizottság (OVB) szombati ülésén egyhangúlag elfogadta a 2002-es magyarországi képviselő-válasz­tások eredményéről szóló közleményt, amely szerint a Fidesz-MDF 188, az MSZP 178, az SZDSZ 19, míg az MSZP-SZDSZ összesen 1 mandátumot szerzett a 386 parlamenti helyből. Ficzere Lajos, az OVB elnökének tájékoztatása szerint a 167 olda­las közlemény a hétfői Magyar Közlönyben jelenik meg. A parlamenti mandátumok aránya a következő: a Fidesz-MDF 48,7, az MSZP 46,11, az SZDSZ 4,92, míg az MSZP­­SZDSZ közös jelöltjei 1 százalékot kaptak. A Fidesz köszönetet mond választóinak Az Országos Választási Bizottság választási eredményhirdetése kapcsán Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke először is köszönetet mondott annak a két és fél millió magyar választónak, aki a választások első, illetve második fordulójában a polgári összefogás jelöltjeire és listáira szavazott. - A polgári összefogás parlamenti képviselete minden korábbinál erősebb lesz - szögezte le. Mint mondta, 1990 óta most fordul elő először, hogy nem a szavazáson legjobban szereplő erő szerzi meg a kormányalakításhoz szükséges par­lamenti többséget. - Ez most az MSZP-nek és az SZDSZ-nek sike­rült, így a voksolások végeredménye kapcsán is szeretnék gratulálni, hogy szereplésüknek kö­szönhetően sikerült a kormányalakítás jogát megszerezniük - mondta Deutsch Tamás. A Leg­felsőbb Bíróság döntéseit a Fidesz kommentár nélkül veszi tudomásul. Deutsch Tamás azt taná­csolja mindenkinek, hogy mások is ezt tegyék. „A választók akaratát kifejező­­ eredmény” Kovács László szocialista pártelnök örömét fe­jezte ki amiatt, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Választási Bizottság a választók akara­tát kifejező eredményt hagyta jóvá. A szocialista politikus az MTI-nek szombaton úgy fogalmazott: ezzel lezárult a két hete tartó huzavona, kudarcot vallottak a Fidesz és a MIÉP arra irányuló próbál­kozásai, hogy vereségüket győzelemmé változ­tassák. Hozzátette: a választási eredmények is­métlődő megkérdőjelezésével sikerült két héttel meghosszabbítani a Fidesz uralkodását, és ezt az időt a demokrácia szokásait felrúgva az állami földek elkótyavetyélésére, továbbá bizonyos in­formációk szerint közpénzek újabb százmillióinak eltüntetésére, illetve terhelő dokumentumok meg­semmisítésére használták fel. Kovács László hangsúlyozta: a szocialista - szabad demokrata kormány az elmúlt hetekben született döntéseket felül fogja vizsgálni, és kivizsgáltatja a közpénzek útját, a dokumentumok sorsát is. Az MDF tudomásul veszi az eredményeket A Magyar Demokrata Fórum tudomásul veszi a közzétett választási eredményeket - közölte Dá­vid Ibolya pártelnök szombaton az MTI-vel az OVB eredményhirdetésének ismeretében.­­ A Magyar Demokrata Fórum meghatározónak tekinti az Országos Választási Bizottság állásfog­lalását, döntéseit - mondta az MDF elnöke. A Legfelsőbb Bíróság (LB) érdemben vizsgálta és elutasított valamennyi kifogást, ami az ország­­gyűlési választásokkal kapcsolatban érkezett a testülethez a törvényben biztosított határidő lejár­táig - hangzott el az LB-n tartott szombati rendkí­vüli sajtótájékoztatón Budapesten. Lomnici Zol­tán, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese el­mondta, hogy a kifogások egy része a töredék­szavazatokkal kapcsolatban érkezett, de kérték az OVB különböző határozatainak megsemmisí­tését, illetve a szavazatok újraszámolásának el­rendelését is. Lomnici Zoltán kijelentette, hogy a részben egy­mást fedő kifogásokat az LB egyenként, érdem­ben megvizsgálta. A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen jogorvos­latnak nincs helye. (MTI) Udvarhelyi Híradó, 2002. május 6., hétfő A Bolyai líceum ál- és valós problémái A marosvásárhelyi középiskola ügyének túldimenzionálása láttán feltehető a kérdés: vajon Románia interetnikus viszályokra van kárhoztatva ? - írja a 22 c. román nyelvű lap. Miután az elemző rö­viden vázolja a történteket, felteszi az újabb kérdéseket: vajon mi­ért épp most alakult ki ez a helyzet, amikor az SZDP és az RMDSZ együttműködését jó szemmel nézi Nyugat? Gyanús, hogy a botrány áprilisban robbant ki, holott a döntés már január­ban megszületett. Ki híresztelte el, hogy a román diákokat tanév közben kirakják az iskolából? A sajtó túldimenzionálta az eset kommentárját, s ehhez hozzájárult jócskán a tanügyminiszter asz­­szony is. Ecaterina Andronescu - pártja döntését semmibe véve - kijelentette, hogy nem helyes a diákok nemzetiség szerinti szét­választása és nem hajlandó olyan döntést hozni, amivel nem ért egyet. Ha meggyőződésből cselekedett volna Andronescu asszony, ak­kor le kellett volna mondania abban a pillanatban, amikor nem vették figyelembe az ő érvelését. Itt mindenképpen politikai kalku­láció gyanúja áll fenn. Az iskolaügy alkalmat adott Iliescunak, hogy ismételten rendreutasítsa Adrian Năstasét, hogy nem tartja tiszteletben a román diákok demokratikus jogát ahhoz, hogy ab­ban az iskolában tanuljanak, ahova felvételiztek, de azt nem tette hozzá, miként Adrian Năstase, hogy a magyar diákokat is meg kell érteni, hiszen az az iskola évszázadokon át magyar tannyel­vű volt. Iliescu nem hivatkozott az SZDP-RMDSZ-protokollra, csak Nastaséval vitázott. Mintha Iliescunak érdeke volna, hogy el­lentétek legyenek az SZDP-ben és a kormányban, mert akkor szükségessé válik az ő közvetítő szerepe, jelentőségét mindegy­re hangsúlyozni akarja, a párt megmentőjeként akar mutatkozni. Ehhez arra van szüksége, hogy Adrian Năstase ne érezze magát túlságosan nyeregben. A kormány összetételéhez nem nyúl a mi­niszterelnök, hogy jobban tudja ellenőrizni az Iliescuhoz közel lő minisztereit, de amit most Ecaterina Andronescu tett, az el­­­lene gondolkoztassa a kormányfőt. Itt mindenképpen hatalmi harcról van szó. S ennek érdekében valamelyik fél bármikor kész arra, hogy akár interetnikai konfliktust robbantson ki, hogy célját elérje. Mint történt az 1990-ben, ugyancsak Marosvásárhelyen. „Döbbenten állapítom meg, hogy a Bolyai Farkas Líceum körül össztüzek dördülnek el” - indítja az Evenimentul Zilei vezércikkét a szerző. Az újságok bejelentik, hogy Húsvét után tiltakozó megmoz­dulások várhatók, mivel a diákok nem értenek egyet a román tago­zat fokozatos leválásával. Időközben radikalizálódott a diákság ál­láspontja. A cikkíró két megjegyzése: szerinte eufemizmus ebben az ügyben a „diák" vagy „tanuló” szó alkalmazása, hiszen a toleráns kamaszok nem volnának képesek annyi képtelenségre, mint azok a fiatalok, akiket egyes politikai erők előtérbe toltak, és saját célja­ikra felhasználtak. Másrészt pedig furcsának találja, hogy a magyar fiatalokat senki sem szólaltatja meg. S így a lehető legnevetsége­sebbé válnak az ilyenszerű kijelentések: ,A román diákok nem akarnak elválni magyar kollégáiktól" vagy „a román diákok magyar társaikkal akarnak együtt tanulni". Ha a magyar diákok ugyanis nem ugyanezt akarják, akkor erőltetett szerelemről van szó - román részről ami már nem tartozik az európai tolerancia keretei közé. „Ha mi, románok azt akarjuk, hogy tiszteljék hagyományainkat, ak­kor nekünk is tisztelnünk kell a másokért. Például azt, hogy a Boly­a líceum 450 éve magyar tanintézet. A gyengeség jele azt hinni, hogy ha valakinek elismered a jogait, ezzel a magadért csorbítod." Ráadásul a helyzetet Kolozsváron Gheorghe Funar is kihasznál­ja, aki azzal fenyegeti az ottani magyar iskolákat, hogy nem juttat számukra többé pénzt a városi költségvetésből. Mindezek felelőt­len provokációk, azonban ha a kormány nem foglal állást, elkép­zelhető, hogy konfliktust kell kezelnie. Komp Press Ősztől magyar tannyelvű csoportok indulhatnak Az RMDSZ felelősséget vállal mindazokért, akik meg akarják őrizni magyar kultúrájukat, nyelvü­ket, felvállalja mindazok ügyét, akik a magyar ok­tatás bevezetéséért küzdenek a Csángóföldön - hangsúlyozta Markó Béla pénteken, a csángóföl­di Klézsén tartott lakossági fórumon. A szövetségi elnök május 2-án, illetve 3-án nagy­számú RMDSZ-küldöttség élén tett kétnapos körutat Bákó megyében, mely során felkereste a Klézsén, Külsőrekecsinben, illetve Pusztinán élő csángóma­gyar közösségeket. A szövetségi elnök mellett a küldöttségben részt vett Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Márton Árpád és Asztalos Ferenc képviselők, Szép Gyula ügyvezető alelnök, illetve Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is. A körút során az RMDSZ küldöttsége Bákóban megbeszélést folytatott Viorel Hrebenciuckal, a Szo­ciáldemokrata Párt alelnökével, Radu Cătălin Mardare prefektussal, Ghiorghi Iorga megyei főtan­felügyelővel, illetve Lívia Liliana Silişteanu tanfelü­gyelő-helyettessel. A megbeszélésen jelen voltak még Bartha András, valamint Bilibók Jenő, a Mold­vai Csángómagyarok Szövetségének vezetői is. A megbeszélést követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy megvannak a feltételei an­nak, hogy ősztől Pusztinán, illetve Klézsén fakultatív oktatást nyújtó magyar tannyelvű csoportok indulja­nak, és megállapodtak abban is, hogy az erre vonat­kozó oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóvá­hagyás végett továbbítja az Oktatási Minisztérium­nak. Markó Béla kiemelte azt, hogy a megbeszélés során a tanfelügyelőség képviselői végül elismerték a magyar oktatás bevezetését célzó kérések törvé­nyességét, és elfogadták a magyar tannyelvű cso­portok létrehozására vonatkozó igény jogosságát is. A kétnapos körút a Pusztinán tartott lakossági fó­rummal zárult. (S. D.)

Next