Udvarhelyi Híradó, 2002. május (13. évfolyam, 52-63. szám)
2002-05-06 / 52. szám
2 ÍZIGYELŐ ■ Washingtonban a bővítésről A NATO-csatlakozásra való felkészülésről számolt be az amerikai Kongresszusban Románia washingtoni nagykövete. Sorin Ducarut szerdán meghallgatta az amerikai képviselőház nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának európai ügyekkel foglalkozó altestülete, áll a nagykövetség közleményében. Az albizottság előtt megjelentek a tagjelölt államok nagykövetei, akik országaik csatlakozási erőfeszítéseiről számoltak be. A Kongresszus támogatja Romániát Az amerikai Kongresszus május 1-jei ülésén - melynek egyik témája a NATO-bővítés volt - Richard Lugar indianai republikánus szenátor kijelentette: e vonatkozásban már nem öt, hanem hét jelölttel kell számolni. Ez azt jelenti, hogy a három balti államon, Szlovénián és Szlovákián kívül nagy esélyű jelöltekké vált Bulgária és Románia is. Richard Lugar mellett szintén pozitívan nyilatkozott Romániáról Chuck Hagel nebraskai republikánus és George Allen virginiai republikánus szenátor is. ■ Ariel Saron békéjéire Ariel Saron izraeli miniszterelnök vasárnap Washingtonba utazott, hogy bemutassa közel-keleti béketervét George Bushnak, és meggyőzze az amerikai elnököt arról, hogy Jasszer Arafatot félre kell állítani a Palesztin Hatóság éléről. Kevés szivárgott ki előzetesen a tervről. Annyit tudni róla izraeli kormányzati forrásokból, hogy nem számol Arafattal a rendezésben, kizárja a megszállt területeken levő zsidó telepek felszámolását, és ütközőövezeteket javasol létrehozni Ciszjordániában az izraeli területek biztonságának szavatolására. Saron bemutat Bushnak egy hozzávetőleg százoldalas dokumentumot is, amely szerinte egyértelműen bizonyítja, hogy Arafatnak nagyon is köze van az Izrael-ellenes palesztin terrorcselekményekhez. ■ Franciaországi elnökválasztás Franciaország 64.000 választóhelyiségében a szavazásra feliratkozott 41 millió állampolgár mondhatott ítéletet arról, hogy a köztársasági értékek képviseletében induló centrista jobboldal jelöltjét, a baloldal által is támogatott Jacques Chiracot juttatja-e vissza az államfői tisztségbe, vagy a demokrácia hazájában első ízben a szélsőjobboldal vezetőjét, Jean-Marie Le Pent emeli a hatalomba. Lapzártánkkor az első választási becslések Chiracnak 64-82 közötti győzelmet jósoltak. Mediafax, MTI Az Országos Választási Bizottság (OVB) szombati ülésén egyhangúlag elfogadta a 2002-es magyarországi képviselő-választások eredményéről szóló közleményt, amely szerint a Fidesz-MDF 188, az MSZP 178, az SZDSZ 19, míg az MSZP-SZDSZ összesen 1 mandátumot szerzett a 386 parlamenti helyből. Ficzere Lajos, az OVB elnökének tájékoztatása szerint a 167 oldalas közlemény a hétfői Magyar Közlönyben jelenik meg. A parlamenti mandátumok aránya a következő: a Fidesz-MDF 48,7, az MSZP 46,11, az SZDSZ 4,92, míg az MSZPSZDSZ közös jelöltjei 1 százalékot kaptak. A Fidesz köszönetet mond választóinak Az Országos Választási Bizottság választási eredményhirdetése kapcsán Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke először is köszönetet mondott annak a két és fél millió magyar választónak, aki a választások első, illetve második fordulójában a polgári összefogás jelöltjeire és listáira szavazott. - A polgári összefogás parlamenti képviselete minden korábbinál erősebb lesz - szögezte le. Mint mondta, 1990 óta most fordul elő először, hogy nem a szavazáson legjobban szereplő erő szerzi meg a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget. - Ez most az MSZP-nek és az SZDSZ-nek sikerült, így a voksolások végeredménye kapcsán is szeretnék gratulálni, hogy szereplésüknek köszönhetően sikerült a kormányalakítás jogát megszerezniük - mondta Deutsch Tamás. A Legfelsőbb Bíróság döntéseit a Fidesz kommentár nélkül veszi tudomásul. Deutsch Tamás azt tanácsolja mindenkinek, hogy mások is ezt tegyék. „A választók akaratát kifejező eredmény” Kovács László szocialista pártelnök örömét fejezte ki amiatt, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Választási Bizottság a választók akaratát kifejező eredményt hagyta jóvá. A szocialista politikus az MTI-nek szombaton úgy fogalmazott: ezzel lezárult a két hete tartó huzavona, kudarcot vallottak a Fidesz és a MIÉP arra irányuló próbálkozásai, hogy vereségüket győzelemmé változtassák. Hozzátette: a választási eredmények ismétlődő megkérdőjelezésével sikerült két héttel meghosszabbítani a Fidesz uralkodását, és ezt az időt a demokrácia szokásait felrúgva az állami földek elkótyavetyélésére, továbbá bizonyos információk szerint közpénzek újabb százmillióinak eltüntetésére, illetve terhelő dokumentumok megsemmisítésére használták fel. Kovács László hangsúlyozta: a szocialista - szabad demokrata kormány az elmúlt hetekben született döntéseket felül fogja vizsgálni, és kivizsgáltatja a közpénzek útját, a dokumentumok sorsát is. Az MDF tudomásul veszi az eredményeket A Magyar Demokrata Fórum tudomásul veszi a közzétett választási eredményeket - közölte Dávid Ibolya pártelnök szombaton az MTI-vel az OVB eredményhirdetésének ismeretében. A Magyar Demokrata Fórum meghatározónak tekinti az Országos Választási Bizottság állásfoglalását, döntéseit - mondta az MDF elnöke. A Legfelsőbb Bíróság (LB) érdemben vizsgálta és elutasított valamennyi kifogást, ami az országgyűlési választásokkal kapcsolatban érkezett a testülethez a törvényben biztosított határidő lejártáig - hangzott el az LB-n tartott szombati rendkívüli sajtótájékoztatón Budapesten. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese elmondta, hogy a kifogások egy része a töredékszavazatokkal kapcsolatban érkezett, de kérték az OVB különböző határozatainak megsemmisítését, illetve a szavazatok újraszámolásának elrendelését is. Lomnici Zoltán kijelentette, hogy a részben egymást fedő kifogásokat az LB egyenként, érdemben megvizsgálta. A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. (MTI) Udvarhelyi Híradó, 2002. május 6., hétfő A Bolyai líceum ál- és valós problémái A marosvásárhelyi középiskola ügyének túldimenzionálása láttán feltehető a kérdés: vajon Románia interetnikus viszályokra van kárhoztatva ? - írja a 22 c. román nyelvű lap. Miután az elemző röviden vázolja a történteket, felteszi az újabb kérdéseket: vajon miért épp most alakult ki ez a helyzet, amikor az SZDP és az RMDSZ együttműködését jó szemmel nézi Nyugat? Gyanús, hogy a botrány áprilisban robbant ki, holott a döntés már januárban megszületett. Ki híresztelte el, hogy a román diákokat tanév közben kirakják az iskolából? A sajtó túldimenzionálta az eset kommentárját, s ehhez hozzájárult jócskán a tanügyminiszter aszszony is. Ecaterina Andronescu - pártja döntését semmibe véve - kijelentette, hogy nem helyes a diákok nemzetiség szerinti szétválasztása és nem hajlandó olyan döntést hozni, amivel nem ért egyet. Ha meggyőződésből cselekedett volna Andronescu asszony, akkor le kellett volna mondania abban a pillanatban, amikor nem vették figyelembe az ő érvelését. Itt mindenképpen politikai kalkuláció gyanúja áll fenn. Az iskolaügy alkalmat adott Iliescunak, hogy ismételten rendreutasítsa Adrian Năstasét, hogy nem tartja tiszteletben a román diákok demokratikus jogát ahhoz, hogy abban az iskolában tanuljanak, ahova felvételiztek, de azt nem tette hozzá, miként Adrian Năstase, hogy a magyar diákokat is meg kell érteni, hiszen az az iskola évszázadokon át magyar tannyelvű volt. Iliescu nem hivatkozott az SZDP-RMDSZ-protokollra, csak Nastaséval vitázott. Mintha Iliescunak érdeke volna, hogy ellentétek legyenek az SZDP-ben és a kormányban, mert akkor szükségessé válik az ő közvetítő szerepe, jelentőségét mindegyre hangsúlyozni akarja, a párt megmentőjeként akar mutatkozni. Ehhez arra van szüksége, hogy Adrian Năstase ne érezze magát túlságosan nyeregben. A kormány összetételéhez nem nyúl a miniszterelnök, hogy jobban tudja ellenőrizni az Iliescuhoz közel lő minisztereit, de amit most Ecaterina Andronescu tett, az ellene gondolkoztassa a kormányfőt. Itt mindenképpen hatalmi harcról van szó. S ennek érdekében valamelyik fél bármikor kész arra, hogy akár interetnikai konfliktust robbantson ki, hogy célját elérje. Mint történt az 1990-ben, ugyancsak Marosvásárhelyen. „Döbbenten állapítom meg, hogy a Bolyai Farkas Líceum körül össztüzek dördülnek el” - indítja az Evenimentul Zilei vezércikkét a szerző. Az újságok bejelentik, hogy Húsvét után tiltakozó megmozdulások várhatók, mivel a diákok nem értenek egyet a román tagozat fokozatos leválásával. Időközben radikalizálódott a diákság álláspontja. A cikkíró két megjegyzése: szerinte eufemizmus ebben az ügyben a „diák" vagy „tanuló” szó alkalmazása, hiszen a toleráns kamaszok nem volnának képesek annyi képtelenségre, mint azok a fiatalok, akiket egyes politikai erők előtérbe toltak, és saját céljaikra felhasználtak. Másrészt pedig furcsának találja, hogy a magyar fiatalokat senki sem szólaltatja meg. S így a lehető legnevetségesebbé válnak az ilyenszerű kijelentések: ,A román diákok nem akarnak elválni magyar kollégáiktól" vagy „a román diákok magyar társaikkal akarnak együtt tanulni". Ha a magyar diákok ugyanis nem ugyanezt akarják, akkor erőltetett szerelemről van szó - román részről ami már nem tartozik az európai tolerancia keretei közé. „Ha mi, románok azt akarjuk, hogy tiszteljék hagyományainkat, akkor nekünk is tisztelnünk kell a másokért. Például azt, hogy a Bolya líceum 450 éve magyar tanintézet. A gyengeség jele azt hinni, hogy ha valakinek elismered a jogait, ezzel a magadért csorbítod." Ráadásul a helyzetet Kolozsváron Gheorghe Funar is kihasználja, aki azzal fenyegeti az ottani magyar iskolákat, hogy nem juttat számukra többé pénzt a városi költségvetésből. Mindezek felelőtlen provokációk, azonban ha a kormány nem foglal állást, elképzelhető, hogy konfliktust kell kezelnie. Komp Press Ősztől magyar tannyelvű csoportok indulhatnak Az RMDSZ felelősséget vállal mindazokért, akik meg akarják őrizni magyar kultúrájukat, nyelvüket, felvállalja mindazok ügyét, akik a magyar oktatás bevezetéséért küzdenek a Csángóföldön - hangsúlyozta Markó Béla pénteken, a csángóföldi Klézsén tartott lakossági fórumon. A szövetségi elnök május 2-án, illetve 3-án nagyszámú RMDSZ-küldöttség élén tett kétnapos körutat Bákó megyében, mely során felkereste a Klézsén, Külsőrekecsinben, illetve Pusztinán élő csángómagyar közösségeket. A szövetségi elnök mellett a küldöttségben részt vett Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Márton Árpád és Asztalos Ferenc képviselők, Szép Gyula ügyvezető alelnök, illetve Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is. A körút során az RMDSZ küldöttsége Bákóban megbeszélést folytatott Viorel Hrebenciuckal, a Szociáldemokrata Párt alelnökével, Radu Cătălin Mardare prefektussal, Ghiorghi Iorga megyei főtanfelügyelővel, illetve Lívia Liliana Silişteanu tanfelügyelő-helyettessel. A megbeszélésen jelen voltak még Bartha András, valamint Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetői is. A megbeszélést követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy megvannak a feltételei annak, hogy ősztől Pusztinán, illetve Klézsén fakultatív oktatást nyújtó magyar tannyelvű csoportok induljanak, és megállapodtak abban is, hogy az erre vonatkozó oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett továbbítja az Oktatási Minisztériumnak. Markó Béla kiemelte azt, hogy a megbeszélés során a tanfelügyelőség képviselői végül elismerték a magyar oktatás bevezetését célzó kérések törvényességét, és elfogadták a magyar tannyelvű csoportok létrehozására vonatkozó igény jogosságát is. A kétnapos körút a Pusztinán tartott lakossági fórummal zárult. (S. D.)