Udvarhelyi Híradó, 2002. június (13. évfolyam, 64-75. szám)

2002-06-03 / 64. szám

■ Egyforma a támogatottságuk Az IMAS közvélemény-kutató intézmény legutóbbi felmérése alapján az RMDSZ 7,2% támo­gatottságnak örvend, Markó Béla szövetségi elnöknek pe­dig 11%-os bizalmat szavazná­nak az állampolgárok. A sor­rend: SZDP 48,2%, NRP 19,5%, DP 11,3%, NLP 8,3%, RMDSZ 7,2%, Román Huma­nista Párt 1,9%, KDNPP 1,9%. A politikusok támogatottsága: Adrian Năstase 43,8%, Traian Băsescu 43,7%, Mircea Geoa­­nă 40,8%, Ion Iliescu 38,2%, Mugur Isărescu 35,4%, Theo­dor Stolojan 30,8%, C. V. Tu­dor 20,5%, Emil Constantines­­cu 12,8%, Markó Béla 11%, Ni­­colae Văcăroiu, 10,9%, Valeriu Stoica 10,6%. ­ Házkutatásokat tartottak Izraeli katonák házkutatáso­kat tartottak a szombatra vir­radó éjszaka, illetve szombat reggel több ciszjordániai pa­lesztin városban és faluban, s őrizetbe vettek nyolc feltétele­zett palesztin szélsőségest. Egy palesztint halálos találat ért Náblusz óvárosában. Izra­eli páncélosok és katonák je­lentek meg Náblusz egyetemi városrészében, a Náblusz melletti Balata menekülttábor­ban és a Nábluszhoz közeli Tamún faluban is az éjszaka folyamán. Hét gyanúsítottat Tamúnban fogtak le, egy to­vábbi őrizetbevétel a Betle­hem melletti Deheise mene­külttáborban történt. Az izraeli katonák a házkutatások vé­geztével, három óra múltán távoztak a Deheise táborból. ■ A gyilkos polgármester ügye A Kolozsvári Törvényszék mellett működő Ügyészség előzetes letartóztatásban per­be fogta Luca Emilt, Erdőfelek volt polgármesterét, gondat­lanságból elkövetett ember­ölés és orvvadászat vádjával. Mint ismeretes, április 15-én a község polgármestere orvva­dászat közben Györgyfalva közelében halálosan megse­besítette a 13 éves Czakó Zsolt Ferencet, aki még aznap a kórházban életét vesztette. A volt polgármester gondat­lanságból elkövetett ember­ölésért 2-től 7 évig terjedő börtönbüntetést kaphat. ■ Merényletekkel fenyegetnek Az Oszama bin Laden vezet­te al-Kaida terrorhálózat szó­vivője újabb merényletekkel fenyegette meg az Egyesült Államokat. Szulejman Abu Gait az al-Hajat című arab lap vasárnapi számában közölt (állítólag az al-Kaidához közel álló, de gyakran elérhetetlen alneda.com internetes hon­lapról átvett­ írásában azzal fenyegetőzött, hogy az iszlám szélsőséges szervezet tagjai igyekeznek újabb csapásokat mérni az amerikaiakra és a zsidókra, egyéneket és léte­sítményeket egyaránt cél­pontjuknak tekintve. Mediafax, MTI 2 Figyelő MSIPadMiBaBi­telk a h­atáron Ki Irakról Bálint-Pataki József lesz a HTMH elnöke - Minden olyan határon túli szervezetet tárgya­lópartnerként fogadunk el, amelyet a nemzeti kisebbségek legitimnek nyilvánítanak, és nem kívánunk beavatkozni a szomszédos országok­ban működő magyar pártok és szervezetek belső életébe - hangsúlyozta Szabó Vilmos, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politi­kai államtitkára, miután szerdán Budapesten ta­lálkozott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A meg­beszélésen jelen volt Bálint-Pataki József, a HTMH erdélyi származású elnökjelöltje is. Az MTI jelentése szerint Szabó Vilmos tegnap kezde­ményezte a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjénél Szabó Tibornak, a HTMH eddigi elnökének felmentését és Bá­lint-Pataki József kinevezését. A HTMH elnöki tisztsé­gének várományosa, aki eddig főosztályvezetőként te­vékenykedett a hivatalban a román referatúrát látva el, bonchidai származású. Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár újságírók­nak nyilatkozva elmondta, megértik és tiszteletben tart­ják, ha a határon túli pártoknak, illetve szervezeteknek más véleményük van, de minden esetben konzultálni kívánnak velük arról, ami őket érinti. Ide tartozik példá­ul a Magyar Állandó Értekezlet, a kedvezménytörvény végrehajtása, illetve a különböző minisztériumokat érin­tő egyeztetés is.­­ Beszámolója szerint találkozójuk célja elsősorban az volt, hogy felvázolja Markó Bélának az új kormányzat határon túli magyarokat érintő jövőbeli elképzeléseit, s közösen sorra vegyék a terület legfontosabb kérdéseit. Hangoztatta, folytatni kívánja mindazt, ami az elmúlt 12 évben elindult ezen a területen, mert véleménye szerint nagyon fontos értékek születtek. Markó Béla arról szólt, hogy örömmel üdvözölték Sza­bó Vilmos államtitkári kinevezését, aki eddigi tevékeny­sége során is hangsúlyt fektetett a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolatra. Mint mondta, megbe­szélésükön szó esett a HTMH szerepéről és hatásköréről is. Az RMDSZ véleménye szerint a hiva­talnak minél nagyobb súlyt kell kapnia a határon túli magyaroknak szóló támogatási rendszer áttekintésé­ben és összehangolásában. Ugyancsak kiemelte, egyetértenek azzal, hogy minden jelentős kérdésben konzultáció legyen a kormány és a határon túli szerve­zetek között. Szabó Vilmos a státustörvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva felhívta a figyelmet: a magyar­román egyetértési nyilatkozat előirányozta, hogy tekint­sék át a tapasztalatokat, a munkaerő témájában pedig a két kormány között megkezdődött tárgyalás még be sem fejeződött. Véleménye szerint szakértői egyezte­tés fog kezdődni a témában. Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ véleménye sze­rint nem kell módosítani sem a magyar-román egyetér­tési nyilatkozatot, sem pedig a státustörvényt. Mint mondta, ettől ugyan különbözik mindkét kormány képviselőinek véleménye, de úgy látja, hogy közeledtek az álláspontok. Markó Bélát fogadta Magyar Bálint, az oktatási tárca SZDSZ-es vezetője is. Megállapodtak abban, hogy június második felében munkadelegáció érkezik az RMDSZ-től a határon túli oktatás egyes kér­déseinek áttekintésére és a továbblépés lehetősé­geinek kialakítására. Bálint-Pataki József Bonchidán született. A közép­iskolát a jelenlegi Báthory Gimnáziumban végezte, majd a kolozsvári BBTE történelem karán szerzett diplomát. 1976-tól 1986-ig Búzában és Egeresen taní­tott. 1990-ben költözött át Magyarországra, ott egy évig a szegedi József Attila Tudományegyetem könyvtárosa volt, majd a HTMH jogelődjénél, a Mi­niszterelnöki Hivatalban működő, a határon túli ma­gyarok ügyeivel foglalkozó titkárságon töltött be kor­mányfőtanácsosi tisztséget, 1992-től a HTMH főosztályvezetője. Egyelőre nem költöznek ki Az Erdélyi Református Egyházkerület újabb nehézségekkel szembesül Ko­lozsváron az Avram láncú (Bocskai) tér 15. szám alatt levő ingatlan visszaszol­gáltatása kapcsán, ami a PSD-RMDSZ helyi megállapodás megkötésének egyik feltétele, jelentette ki Kónya-Ha­­mar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Kónya elmondta, noha május közepén megállapodásra jutottak az ingatlanban működő intézmények képviselőivel, a Re­gionális Statisztikai Igazgatóság és a Kolozs megyei Mezőgazdasági Igazgató­ság utólag jelezték, nem fogadják el a visszaszolgáltatás feltételeit. „Néhány nappal azt követően, hogy megállapod­tunk az első emelet visszaszolgáltatásá­ról, valamint a földszinti helyiségek hely­zetének elemzéséről, kijelentették, hogy az intézmények egyelőre nem költöznek ki az épületből” - közölte a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. (Komp Press) Szovátafürdőn a Teleki Oktatási Köz­pontban szerény konferencián ünnepel­ték meg május 30-án a Duna Televízió ti­zedik születésnapját - olvassuk a Króni­ka címoldalán. A televízió helyzetéről, kilátásairól Bodzsoni István főszerkesztő beszélt. Elmondta: a tervek szerint a Duna Televízió marad, és továbbra is Kárpát-medencei televízióként határozza meg önmagát, több határon túli stúdió tudósításait használja fel műsoraiban. Az év elejétől ugrás­szerűen megnőtt az erdélyi tudósítások száma, mert a kolozsvári és székelyudvarhelyi stúdiók megkezdték működésüket (az Illyés Közalapít­vány támogatásával). Egy stúdió fenntartása havonta 250.000-3,5 millió forintba kerül. A tanácskozáson az erdélyi stúdiók elmond­ták gondjaikat, amelyek elsősorban eltérő jogi státusukból és anyagi helyzetükből adódnak. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke értékelte a Duna Televízió szerepét, és kitért arra is, hogy az RMDSZ médiastratégiájának kialakítása a szövetség és a szakma közös dolga. Szép Gyula ügyvezető alelnök hozzá­tette: az RMDSZ célja az egész napos magyar nyelvű rádió- és tévéadás létrehozása. Szitnyai Jenő, a Duna Televízió határon túli ü­­gyekért felelős igazgatója elmondta: a közcsa­torna konzervatív polgári értékrendet képvisel, ez azonban a pártpolitikától függetlenül nyilvá­nul meg. Szerinte fontos lenne, hogy a média felkutassa és bemutassa a társadalom, a vidéki világ, erdélyi falvak mintaadó csoportjait. Udvarhelyi Híradó, 2002. június 3., hétfő A leghír­edtób rádióadó rr. Neue Zürcher Zeitung című független svájci lap a magyaror­­r­­­szági Pannon Rádiót emelte ki leghírhedtebb példaként szom­­bati cikkében, amelyben a Kelet-Közép-Európában szélsősé­ges nacionalisták kezében lévő adókról ír, megállapítva, hogy ezek­nek senki nem parancsol megálljt, mert az EU-tagjelöltek szinte egyi­kében sincs törvény a népcsoportok elleni uszítás és az idegengyűlö­let elleni hatékony fellépésre. A Pannon Rádióról a lap a következőket írta: „Ez az ember tudja, ho­gyan kell hangulatot csinálni. »És aztán ott vannak még a cigányok védelmezői és ezek az Izrael-barátok. És én azt mondom nektek, ked­ves magyarjaim, hogy ilyen emberekre nincs szükségünk hazánk­ban« - mondja Csurka István. Kijelentéseit percekig tartó taps fo­gadja. A hallgatók értik, mire gondol: ki a cigányokkal és a zsidókkal Magyarországról. Csurka gyűlölettirádái élőben hallhatók szinte min­denütt az országban: a Pannon Rádió éjjel-nappal közvetíti mindazt, amit a jobboldali mester kiad magából. Csurka szélsőséges MIÉP pártjának rádió-hírharsonája jelenleg a leghírhedtebb rádióállomás Kelet-Közép-Európában, de messze nem az egyetlen". Csehországban a Jobboldali Alternatíva hallható, Corneliu Vadim Tu­dor, a Nagy-Románia Párt vezetője médiamágnássá nőtte ki magát, s helyi rádióműsorai azt sugalmazzák, hogy a jövendő EU-csatlakozás­sal a nép léte kerül veszélybe, mivel úgymond a románokat rabszol­gasorsba hajtják a brüsszeli, New York-i és Tel Aviv-i kozmopoliták. A szerző rámutat, hogy a 40 évi kommunista diktatúra után a térség legtöbb országában teljesen letettek valamiféle médiakódexről, s Hit­ler Mein Kampfjától az antiszemita iratokig bármi kapható nyomtatás­ban, és hallható az éterben. A jobboldali populista propaganda témá­ja mindeddig nem vetődött fel az uniós csatlakozási tárgyalásokon sem: bár a nyugati médiaőrök mindig újra pellengérre állítják, hogy az állami rádiót és televíziót eszközként használják fel a mindenkori kor­mányzó pártok, de a helyi jobboldali agitációt nem bírálják. Példaként erre a szerző a kolozsvári városi rádiót hozza fel, mint a jobboldali populizmus tárházát. A legújabb jelenség a vallási adók elszaporodása, amelyeknek közös vonása, hogy hemzsegnek bennük a leggyanúsabb jobboldali popu­listák. Ezek között a leghírhedtebb a lengyelországi Radio Maryja, amelynek hullámhosszán a szélsőjobb a katolicizmus leple alatt éjjel­nappal az ország kiárusítása ellen és „a lengyelség igazi értékei és ér­dekei” mellett szónokol. Az adó egyet jelent az idegengyűlölettel, an­tiszemitizmussal és EU-ellenességgel, de mégsem mer senki fellépni ellene, sőt, tavaly óta ugyanolyan státust élvez, mint a közszolgálati rádió, az adóbevételekből támogatást kap. Bár a hivatalos egyház gyakran elhatárolódik az adótól, nem egy pap terjeszti a gyűlöletet , ezen a hullámhosszon - írta a lap. .

Next