Udvarhelyi Híradó, 2002. augusztus (13. évfolyam, 90-102. szám)
2002-08-02 / 90. szám
Udvarhelyi Híradó, 2002. augusztus 2., péntek CsMGb® taft wnw a S^iv®iâă5 < m • ■ • i.’jj if — ......... — . 900 millió lej kellene még béralapra - Ha azt akarjuk, hogy megmaradjon a színház és a néptáncegyüttes, akkor a tanácsnak világosan jeleznie kell, hogy nemcsak szeptemberig, hanem egész évre biztosítja 55 személynek a bérét - hangsúlyozta egyebek között Balázs Piroska független tanácsos, amikor a Művelődési Ház kérelmét vitatták a tanácsülésen. Nagy dilemma elé került a testület, mert elvileg döntenie kellett arról: mi fontosabb a város számára, az, hogy felújítsák a Tompa László iskola fűtéshálózatát, új, nagy teljesítményű vízpumpát vásároljanak, vagy a színház és a néptáncegyüttes fenntartására juttassanak többet. A vita során kiderült, hogy tulajdonképpen mindegyik fontos, de nem elegendő a pénz, viszont ezután jobban oda kell figyelni, ki miként gazdálkodik a rendelkezésére álló alapokkal. A Művelődési Ház azzal a kérelemmel fordult a helyi tanácshoz, hogy a tartalékalapból folyósítsanak az idénre még 900 millió lejt, amit teljes egészében a béralapra fordítanának. Ha az utolsó negyedévre nem kapják meg bérüket az intézmény alkalmazottai, akkor eléggé valószínű, hogy a színészek és táncosok tömegesen beadják felmondásukat és távozni kényszerülnek, hangzott el az ülésen. A gazdasági szakbizottság álláspontját Bálint Miklós ismertette, miszerint nem teljesíthető a kérelem, mert a tartalékalapból nem jut mindenre, a Tompa László iskola fűtésrendszerének felújítására és a város vízellátása szempontjából életbevágóan fontos új vízpumpa beszerzésére sem. Szász Jenő polgármester elmondta, hogy a Tompa László iskolában van fűtés, de önálló hőközpontot akarnak létesíteni, tehát ez a beruházás halasztható. A Polgármesteri Hivatal néhány nap alatt négymilliárd lejt „kapart össze”, közölte a polgármester, amit átadtak az Urbana Rt.-nek, amely cég viszont a Distrigaz Rt.-nek 17 milliárd lejjel adós. Országos szinten nincs jelentősége, hogy a gázszolgáltató mikor kapja meg az udvarhelyiek adósságát, így a négymilliárd lejből kettőt a vízpumpa megvásárlására lehetne költeni, csak Andorkó János igazgató gáncsoskodik, és újabb összeget akar kicsikarni a tanácstól, érvelt a polgármester. Péter Pál alpolgármester közölte: a hivatal főkönyvelőjétől megtudta, hogy a Művelődési Ház az idei költségvetésből 1,4 milliárd lejt megkapott az intézménynek szánt évi 2,6 milliárd lejes keretből. Ez azt jelenti, hogy újabb hitelkeret megszavazására nincs szükség, hangsúlyozta az alpolgármester. A vita során kiderült, hogy elméletileg a pénzügyi keret biztosított, de gyakorlatilag nem jönnek be a kasszába a tervezett bevételek, ezért kellene a tartalékalapból 900 millió lej. „Saját magunknak hazudunk, amikor túlméretezzük a költségvetés bevételi oldalát, és ezt nem tudjuk megvalósítani” - érvelt Bondor István, megemlítve, hogy Székelyudvarhely „nagy fényűzést engedett meg magának”, amikor önálló színházat és néptáncegyüttest létesített úgy, hogy működtetésére nem tud elegendő pénzt biztosítani. Nem tudta senki megmondani, hogy igaz-e az információ, miszerint a Művelődési Ház 1,3 milliárd lejjel tartozik néhány helyi szolgáltató cégnek. A legilletékesebb személytől, Szász Jenő polgármestertől nem tudtak erről érdeklődni, mert ő időközben eltávozott. Iszlai József, aki a tanács részéről tagja a Művelődési Ház vezetőtanácsának, elmondta: nincs tudomása adósságról és a beadványban feltüntetett pénzügyi helyzet reális tükre a valóságnak, s a színészek kérelme megalapozott, mert a béralap csak szeptemberig biztosított. Azt is közölte, hogy a tavaly a színház a magyar államtól kétmilliárd lejnyi segélyt kapott, de az idén erre egyelőre nincs lehetőség a politikai változások miatt. Molnos Zoltán azt javasolta, hogy egyelőre, átmeneti megoldásként a tartalékalapból folyósítsanak 300 millió lejt a Művelődési Háznak. Balázs Piroska az egész ország csődhelyzetét emlegette, példa erre, hogy december óta az egészségügyi biztosító nem fizette a betegek által elfogyasztott gyógyszerek árát, pedig erre a célra a székelyudvarhelyi kórházban havonta másfél milliárd lejre lenne szükség. Megfogalmazta a kérdést: akarjuk-e, hogy a színház megmaradjon? Méltatta a néptáncegyüttes szerepét városunk, népünk hírnevének növelésében, hiszen a székely ruhás táncosok „legbelsőbb énünket testesítik meg és viszik tovább”. A tanácsnak egyértelműen jeleznie kell, hogy biztosítja a színészek és táncosok bérét egész évre, mondta a tanácsos. A vita végén körvonalazódott az a többségi vélemény, miszerint hamarosan és részletesen ki kell elemezni a Művelődési Ház helyzetét, tisztázva, hogy csődhelyzet előtt állunk vagy sem. Elvileg egyetértett mindenki, és a tanács nem zárkózik el a bérek biztosításától, de erről a kérdésről a helyzet pontosabb ismeretében a szeptemberi ülésen döntenek. . Fülöp D. Dénes A székelyudvarhelyi Művelődési Ház Firkász miatt büntették az RMDSZ-t Mivel a Kolozsvár Torda, Dés és Nagyvárad felőli bejáratánál lévő román nyelvű helységnévtáblákra valaki felírta a Kolozsvár megnevezést, a kolozsvári városháza 14,4 millió lejes büntetést szabott ki az RMDSZ megyei szervezetére. Az ismeretlen elkövető a táblák háromszínű talapzatát is összefestette, akasztott embert rajzolt rá. Funar polgármester a hír hallatán azonnal helyszínelni küldte a városháza ellenőrző bizottságát. A felvett jegyzőkönyv tartalmazza az RMDSZ-re kiszabott pénzbüntetés lebontását is: a táblánként 4,8 millió lejes összegből 12 millió lej a büntetés, a fennmaradó 2,4 millió lej pedig az új táblák elkészítésének ellenértéke. Emellett Gheorghe Funar levelet intézett a Közigazgatási Minisztériumhoz, melyben arra kéri az intézményt, hogy azonnali hatállyal szüntesse be az RMDSZ-t, mert az fasiszta, rasszista és xenofób tevékenységet folytat, ezt pedig tiltja a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet. Boros János kolozsvári alpolgármester diverziónak nevezte Funar újabb „találmányát”. Pálffy Zoltán tanácsos a Szabadságnak nyilatkozva elmondta: az RMDSZ bepereli Funart zaklatásért és hivatali visszaélésért. tDAorifaasi [Mwarnfi: M ][ta 15[kailig[k Tisztségváltás a bíróság élén Július elsejétől Dobricza István bírót nevezték ki a székelyudvarhelyi bíróság élére. A kolozsvári származású bíró 1983 óta lakik városunkban, a bíróságon pedig 1993 óta dolgozik. Az újonnan kinevezett elnök elmondta, hogy egy mandátum négy évre szól, amit még meg lehet hosszabbítani újabb négy évre, és egy személy maximum kétszer, vagyis összesen nyolc évig töltheti be a tisztséget. Nagy János, a távozó elnök második mandátuma még nem járt le egészen, de az Ügyészség Legfelsőbb Tanácsa Bukarestben döntött a személycseréről. - Kinevezésem nem jelent különösebb változást, minden marad a régiben mert eddig is nagyon jól együttműködtünk Nagy Jánossal, és remélhetőleg ezután is így lesz - hangsúlyozta Dobricza István, aki azt is elmondta, hogy az említett tanács nevez ki minden bírót, előzetesen egyeztetve, figyelembe véve a megyei törvényszékek, táblabíróságok javaslatát. Az elnöki feladatkör adminisztratív munka, hasonlatos egy cég igazgatói tevékenységéhez, kapcsolatot tart más állami szervekkel, képviseli az intézményt, ha szükséges. Az elnök hetente egyszer, esetünkben pénteken fogadja a lakosokat, meghallgatja és megpróbálja megoldani a bírósági tevékenységgel kapcsolatos esetleges panaszokat, de ha vidékről bejönnek idős emberek, más alkalommal is meghallgatja őket, közölte Dobricza István. Tudni kell azt, hogy tárgyalás folyamatában lévő ügyekbe az elnöknek sincs joga beleszólni, csak a lezárásuk után. Személyével kapcsolatosan az elnök elmondta: családjával 1983-ban költözött Székelyudvarhelyre, elsősorban azért, mert a felesége itt helyezkedett el a tanügyben, és az akkori államtanácsi határozat szerint a mezőgazdasági, egészségügyi szakembereknek és a tanügyieknek ott kellett lakniuk, ahol a munkahelyük volt. Dobricza István 1983 szeptemberétől a termelőszövetkezetek megyei szövetsége jogi hivatalának jogásza volt, majd 1993. május elsejétől a székelyudvarhelyi bíróságra kapott kinevezést. Intézményük legfőbb feladata Dobricza Istvánnak tekinti, hogy a lakosság elégedett legyen az igazságszolgáltatás munkájával, hatékonyságával. Fontos az intézmény számára a nyitottság, és igyekeznek, hogy a sajtó segítségével ezután is minél jobban érvényesüljön ez a szempont, megfelelve a lakosság elvárásának, a törvényesség keretein belül - hangsúlyozta az elnök, aki ezután is aktívan jelen lesz a tárgyalóteremben, ellátva bírói feladatkörét. (F. D. D.) A lépcsőzetes beruházás Hosszú ideig vitatkoztak szerdán a tanácsosok arról, hogy a Csereháton állami támogatással megépítendő lakások közművesítési hálózatának nyolcvanmillió lejes tervezési költségén kívül belefoglalják-e a kivitelezési tervek 346 millió lejes költségét is. Magyari István, a Polgármesteri Hivatal beruházási osztályának vezetője közölte, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére 53,5 millió, a licitálási dokumentációra 14 millió, a különböző engedélyekre, illetékekre pedig 12,5 millió lejre van szükség. Ezek a tervezési költségek összesen 80 millió lejbe kerülnek, amit a helyi költségvetésből kell fedezni. Köztudott, hogy az Országos Állami Lakásügynökség (ANL) a Csereháton tömbházak építését finanszírozza, összesen 13 lépcsőház elkészítése van a programban, az önkormányzatnak viszont vállalnia kell a közművesítési hálózat tervezését, elkészítését. A tanácsülésen előterjesztett határozat második pontjaként fel volt tüntetve még 346 millió lej, a közművesítési hálózat tervezésének költsége. A témáról hosszú ideig vitatkoztak a tanácsosok, mert többségük úgy vélekedett, hogy csak a nyolcvanmillió lej folyósítása elfogadható, a 346 millió lej kiutalásáról később is lehet, sőt később is kell dönteni. Szász Jenő polgármester és Magyari István azt hangsúlyozták, hogy a tervezés összefüggő, és folyamatosságot kell biztosítani, a tervezők nem dolgoznak, ha nincs pénz, a versenytárgyalás már lezajlott és a kivitelezést késlelteti, ha nem szavazzák meg a határozat második pontját is. A polgármester szerint az első két lépcsőház az idén annyira elkészül, hogy télen el lehet végezni a belső munkálatokat, és a jövő tavaszon sor kerülhet azok átadására. Simó Ferenc, a téma ismerője elmondta, hogy igyekezni kell a víz- és gázvezetékek, valamint a terelőutak elkészítésével, mert ha ezek nem készülnek el idejében, akkor nem lehet átadni a lakásokat, megrongálódhatnak az ajtók, ablakok. Kérdésre válaszolva Simó Ferenc azt mondta, hogy szerinte az átadásokra kb. jövő júniusban kerülhet sor. Ványolos István ülésvezető elnök a beruházás lépcsőzetes elfogadását helyeselte, és hamisnak nevezte a polgármester okfejtését, miszerint el kell most fogadni a határozat második pontját is, mert „egy hónap múlva sem leszünk okosabbak”. A tanácsosok többsége végül arra az álláspontra jutott, hogy indokolt a 80 millió lej kiutalása, a 346 millió lejes költsége még nem, erről később tételenként is lehet dönteni, s ha szükséges, bármikor rendkívüli ülést lehet összehívni. (fdd)