Udvarhelyi Híradó, 2002. augusztus (13. évfolyam, 90-102. szám)

2002-08-02 / 90. szám

Udvarhelyi Híradó, 2002. augusztus 2., péntek CsMGb® taft wnw a S^iv®iâă5 < m • ■ • i.’jj if — .........­­ — . 900 millió lej kellene még béralapra - Ha azt akarjuk, hogy megmaradjon a színház és a néptáncegyüttes, ak­kor a tanácsnak világosan jeleznie kell, hogy nemcsak szeptemberig, ha­nem egész évre biztosítja 55 sze­mélynek a bérét - hangsúlyozta egyebek között Balázs Piroska füg­getlen tanácsos, amikor a Művelődési Ház kérelmét vitatták a tanácsülésen. Nagy dilemma elé került a testület, mert el­vileg döntenie kellett arról: mi fontosabb a város számára, az, hogy felújítsák a Tompa László iskola fűtéshálózatát, új, nagy telje­sítményű vízpumpát vásároljanak, vagy a színház és a néptáncegyüttes fenntartására juttassanak többet. A vita során kiderült, hogy tulajdonképpen mindegyik fontos, de nem elegendő a pénz, viszont ezután job­ban oda kell figyelni, ki miként gazdálkodik a rendelkezésére álló alapokkal. A Művelő­dési Ház azzal a kérelemmel fordult a helyi tanácshoz, hogy a tartalékalapból folyósít­sanak az idénre még 900 millió lejt, amit tel­jes egészében a béralapra fordítanának. Ha az utolsó negyedévre nem kapják meg bé­rüket az intézmény alkalmazottai, akkor eléggé valószínű, hogy a színészek és tán­cosok tömegesen beadják felmondásukat és távozni kényszerülnek, hangzott el az ülésen. A gazdasági szakbizottság állás­pontját Bálint Miklós ismertette, miszerint nem teljesíthető a kérelem, mert a tartalék­­alapból nem jut mindenre, a Tompa László iskola fűtésrendszerének felújítására és a város vízellátása szempontjából életbevá­góan fontos új vízpumpa beszerzésére sem. Szász Jenő polgármester elmondta, hogy a Tompa László iskolában van fűtés, de önálló hőközpontot akarnak létesíteni, tehát ez a beruházás halasztható. A Polgár­­mesteri Hivatal néhány nap alatt négymilli­­árd lejt „kapart össze”, közölte a polgármes­ter, amit átadtak az Urbana Rt.-nek, amely cég viszont a Distrigaz Rt.-nek 17 milliárd lejjel adós. Országos szinten nincs jelen­tősége, hogy a gázszolgáltató mikor kapja meg az udvarhelyiek adósságát, így a négy­­milliárd lejből kettőt a vízpumpa megvásár­lására lehetne költeni, csak Andorkó János igazgató gáncsoskodik, és újabb összeget akar kicsikarni a tanácstól, érvelt a polgár­­mester. Péter Pál alpolgármester közölte: a hivatal főkönyvelőjétől megtudta, hogy a Művelődési Ház az idei költségvetésből 1,4 milliárd lejt megkapott az intézménynek szánt évi 2,6 milliárd lejes keretből. Ez azt jelenti, hogy újabb hitelkeret megszavazá­sára nincs szükség, hangsúlyozta az alpol­gármester. A vita során kiderült, hogy elmé­letileg a pénzügyi keret biztosított, de gya­korlatilag nem jönnek be a kasszába a ter­vezett bevételek, ezért kellene a tartalék­­alapból 900 millió lej. „Saját magunknak ha­zudunk, amikor túlméretezzük a költségve­tés bevételi oldalát, és ezt nem tudjuk meg­valósítani” - érvelt Bondor István, megem­lítve, hogy Székelyudvarhely „nagy fény­űzést engedett meg magának”, amikor önálló színházat és néptáncegyüttest létesí­tett úgy, hogy működtetésére nem tud ele­gendő pénzt biztosítani. Nem tudta senki megmondani, hogy igaz-e az információ, miszerint a Művelődési Ház 1,3 milliárd lej­jel tartozik néhány helyi szolgáltató cégnek. A legilletékesebb személytől, Szász Jenő polgármestertől nem tudtak erről érdeklőd­ni, mert ő időközben eltávozott. Iszlai József, aki a tanács részéről tagja a Művelődési Ház vezetőtanácsának, el­mondta: nincs tudomása adósságról és a beadványban feltüntetett pénzügyi helyzet reális tükre a valóságnak, s a színészek kérelme megalapozott, mert a béralap csak szeptemberig biztosított. Azt is közölte, hogy a tavaly a színház a magyar államtól kétmilliárd lejnyi segélyt kapott, de az idén erre egyelőre nincs lehetőség a politikai változások miatt. Molnos Zoltán azt java­solta, hogy egyelőre, átmeneti megoldás­ként a tartalékalapból folyósítsanak 300 millió lejt a Művelődési Háznak. Balázs Pi­roska az egész ország csődhelyzetét em­legette, példa erre, hogy december óta az egészségügyi biztosító nem fizette a bete­gek által elfogyasztott gyógyszerek árát, pedig erre a célra a székelyudvarhelyi kór­házban havonta másfél milliárd lejre lenne szükség. Megfogalmazta a kérdést: akar­­juk-e, hogy a színház megmaradjon? Mél­tatta a néptáncegyüttes szerepét városunk, népünk hírnevének növelésében, hiszen a székely ruhás táncosok „legbelsőbb énün­ket testesítik meg és viszik tovább”. A ta­nácsnak egyértelműen jeleznie kell, hogy biztosítja a színészek és táncosok bérét egész évre, mondta a tanácsos. A vita vé­gén körvonalazódott az a többségi véle­mény, miszerint hamarosan és részletesen ki kell elemezni a Művelődési Ház helyze­tét, tisztázva, hogy csődhelyzet előtt állunk vagy sem. Elvileg egyetértett mindenki, és a tanács nem zárkózik el a bérek biztosítá­sától, de erről a kérdésről a helyzet ponto­sabb ismeretében a szeptemberi ülésen döntenek. . Fülöp D. Dénes A székelyudvarhelyi Művelődési Ház Firkász miatt büntették az RMDSZ-t Mivel a Kolozsvár Torda, Dés és Nagyvárad felőli bejáratánál lévő román nyel­vű helységnévtáblákra valaki felírta a Kolozsvár megnevezést, a kolozsvári vá­rosháza 14,4 millió lejes büntetést szabott ki az RMDSZ megyei szervezetére. Az ismeretlen elkövető a táblák háromszínű talapzatát is összefestette, akasztott embert rajzolt rá. Funar polgármester a hír hallatán azonnal helyszínelni küldte a vá­rosháza ellenőrző bizottságát. A felvett jegyzőkönyv tartalmazza az RMDSZ-re kisza­bott pénzbüntetés lebontását is: a táblánként 4,8 millió lejes összegből 12 millió lej a büntetés, a fennmaradó 2,4 millió lej pedig az új táblák elkészítésének ellenértéke. Emellett Gheorghe Funar levelet intézett a Közigazgatási Minisztériumhoz, melyben arra kéri az intézményt, hogy azonnali hatállyal szüntesse be az RMDSZ-t, mert az fa­siszta, rasszista és xenofób tevékenységet folytat, ezt pedig tiltja a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet. Boros János kolozsvári alpolgármester diverziónak nevezte Funar újabb „találmányát”. Pálffy Zoltán tanácsos a Szabadságnak nyi­latkozva elmondta: az RMDSZ bepereli Funart zaklatásért és hivatali visszaélésért. tDAorifaasi [Mwarnfi: M ][ta­ 15[kailig[k Tisztségváltás a bíróság élén Július elsejétől Dobricza István bírót nevezték ki a székelyudvarhelyi bíróság élére. A kolozs­vári származású bíró 1983 óta lakik városunk­ban, a bíróságon pedig 1993 óta dolgozik. Az újonnan kinevezett elnök elmondta, hogy egy man­dátum négy évre szól, amit még meg lehet hosszabbíta­ni újabb négy évre, és egy személy maximum kétszer, vagyis összesen nyolc évig töltheti be a tisztséget. Nagy János, a távozó elnök második mandátuma még nem járt le egészen, de az Ügyészség Legfelsőbb Tanácsa Buka­restben döntött a személycseréről. - Kinevezésem nem jelent különösebb változást, minden marad a régiben mert eddig is nagyon jól együttműködtünk Nagy Já­nossal, és remélhetőleg ezután is így lesz - hangsúlyoz­ta Dobricza István, aki azt is elmondta, hogy az említett tanács nevez ki minden bírót, előzetesen egyeztetve, fi­gyelembe véve a megyei törvényszékek, táblabíróságok javaslatát. Az elnöki feladatkör adminisztratív munka, ha­sonlatos egy cég igazgatói tevékenységéhez, kapcsola­tot tart más állami szervekkel, képviseli az intézményt, ha szükséges. Az elnök hetente egyszer, esetünkben pénte­ken fogadja a lakosokat, meghallgatja és megpróbálja megoldani a bírósági tevékenységgel kapcsolatos esetle­ges panaszokat, de ha vidékről bejönnek idős emberek, más alkalommal is meghallgatja őket, közölte Dobricza István. Tudni kell azt, hogy tárgyalás folyamatában lévő ügyekbe az elnöknek sincs joga beleszólni, csak a lezá­rásuk után. Személyével kapcsolatosan az elnök el­mondta: családjával 1983-ban költözött Székelyudvar­­helyre, elsősorban azért, mert a felesége itt helyezkedett el a tanügyben, és az akkori államtanácsi határozat sze­rint a mezőgazdasági, egészségügyi szakembereknek és a tanügyieknek ott kellett lakniuk, ahol a munkahelyük volt. Dobricza István 1983 szeptemberétől a termelőszö­vetkezetek megyei szövetsége jogi hivatalának jogásza volt, majd 1993. május elsejétől a székelyudvarhelyi bíró­ságra kapott kinevezést. Intézményük legfőbb feladata­ Dobricza István­nak tekinti, hogy a lakosság elégedett legyen az igazság­szolgáltatás munkájával, hatékonyságával. Fontos az in­tézmény számára a nyitottság, és igyekeznek, hogy a sajtó segítségével ezután is minél jobban érvényesüljön ez a szempont, megfelelve a lakosság elvárásának, a törvényesség keretein belül - hangsúlyozta az elnök, aki ezután is aktívan jelen lesz a tárgyalóteremben, ellátva bírói feladatkörét. (F. D. D.) ­ A lépcsőzetes beruházás Hosszú ideig vitatkoztak szerdán a tanácsosok arról, hogy a Csereháton állami támogatással megépítendő lakások közművesítési hálózatának nyolcvanmillió lejes tervezési költségén kívül belefoglalják-e a kivitelezési tervek 346 mil­lió lejes költségét is. Magyari István, a Polgármesteri Hivatal beruházási osztályának vezetője közölte, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészíté­sére 53,5 millió, a licitálási dokumentációra 14 millió, a különböző engedélyekre, illetékekre pedig 12,5 millió lejre van szükség. Ezek a tervezési költségek összesen 80 millió lejbe kerülnek, amit a he­lyi költségvetésből kell fedezni. Köztudott, hogy az Országos Álla­mi Lakásügynökség (ANL) a Csereháton tömbházak építését fi­nanszírozza, összesen 13 lépcsőház elkészítése van a program­ban, az önkormányzatnak viszont vállalnia kell a közművesítési há­lózat tervezését, elkészítését. A tanácsülésen előterjesztett határo­zat második pontjaként fel volt tüntetve még 346 millió lej, a köz­művesítési hálózat tervezésének költsége. A témáról hosszú ideig vitatkoztak a tanácsosok, mert többségük úgy vélekedett, hogy csak a nyolcvanmillió lej folyósítása elfogadható, a 346 millió lej ki­utalásáról később is lehet, sőt később is kell dönteni. Szász Jenő polgármester és Magyari István azt hangsúlyozták, hogy a terve­zés összefüggő, és folyamatosságot kell biztosítani, a tervezők nem dolgoznak, ha nincs pénz, a versenytárgyalás már lezajlott és a kivitelezést késlelteti, ha nem szavazzák meg a határozat máso­dik pontját is. A polgármester szerint az első két lépcsőház az idén annyira elkészül, hogy télen el lehet végezni a belső munkálatokat, és a jövő tavaszon sor kerülhet azok átadására. Simó Ferenc, a téma ismerője elmondta, hogy igyekezni kell a víz- és gázvezeté­kek, valamint a terelőutak elkészítésével, mert ha ezek nem ké­szülnek el idejében, akkor nem lehet átadni a lakásokat, megron­gálódhatnak az ajtók, ablakok. Kérdésre válaszolva Simó Ferenc azt mondta, hogy szerinte az átadásokra kb. jövő júniusban kerül­het sor. Ványolos István ülésvezető elnök a beruházás lépcsőze­tes elfogadását helyeselte, és hamisnak nevezte a polgármester okfejtését, miszerint el kell most fogadni a határozat második pont­ját is, mert „egy hónap múlva sem leszünk okosabbak”. A tanácso­sok többsége végül arra az álláspontra jutott, hogy indokolt a 80 millió lej kiutalása, a 346 millió lejes költsége még nem, erről később tételenként is lehet dönteni, s ha szükséges, bármikor rendkívüli ülést lehet összehívni. (fdd)

Next