Udvarhelyi Híradó, 2002. október (13. évfolyam, 116-128. szám)

2002-10-02 / 116. szám

Udvarhelyi Híradó, 2002. október 2., szerda Az ülésen a prioritások A tartalékalapból, illetve a Megyei Ta­nácstól leosztott pénzekből végzett költségvetés-kiegészítést hétfő dél­utáni rendes havi ülésén a városi ön­­kormányzat. A tanácskozáson a más­fél órás késéssel érkező polgármes­ter ismételten amellett foglalt állást, hogy a kultúrházat, ezáltal a színhá­zat nem szabad támogatás nélkül hagyni. Csáki Jenő tanácsos nem ér­tette, a kultúra támogatása miért nem volt elsődleges a városvezető számá­ra, amikor néhány hónappal koráb­ban azt javasolta a testületnek, hogy a tartalékalapban maradt teljes ösz­­szeget - mintegy hárommilliárd lejt - a digitális térkép elkészítésére fordít­sák. Ha akkor a városatyák rábólinta­nak Szász Jenő felvetésére, semmi esély nem maradt volna arra, hogy további önkormányzati támogatáshoz jusson a színház, s vízpumpa nélkül maradt volna a város is. Pedig mint később kiderült, jelenleg a víz­pumpa kérdése Udvarhely legégetőbb gondja, hiszen reális a veszélye annak, hogy ivóvíz nélkül marad a település - hangzott el több ízben is a hétfői tanácskozáson. Idézve Molnos Zoltán korábbi frappáns kijelenté­sét, „a kultúra is nagyon fontos, de ha víz nélkül marad a város, akkor meglátjuk majd, milyen kultúrálatlanul fognak viselkedni az emberek”. A tanácsos egyébként most azt javasolta, ha lehet, szavazzák meg az intéz­mény által kért 900 millió lejt, ha viszont ezt nem teszi lehetővé a vékony pénztárca, ak­kor legalább háromszázmilliót hagyjanak jó­vá. Mivel a városvezető a tanácskozás első felében nem volt jelen az általa összehívott ülésen (a titkár kikotyogta, hogy az irodájá­ban van, mindenesetre a polgármester csak jóval később tette tiszteletét a tanácsterem­ben). Bondor István tanácsos nem kapott választ a polgármestertől azon felvetésére, hogy a kultúrház miért csak 2,1 milliárd lejt kapott kézhez a tanács által megszavazott 2,6 milliárdból. Dvorák Irén a Polgármesteri Hivatal fő­könyvelője Bálint Miklós kérdésére vála­szolva kijelentette, az ötszázmillió lejes kü­lönbséget akár holnap is át tudják utalni a Művelődési Háznak. Szabó Attila érzelmi húrokat pengetett, mondván: emberi sorsok­ról van szó, ha nem kapják meg jussukat, a színészek veszik a sátorfájukat és itt hagy­ják a várost. Látván, hogy érvelése nem hat (mint mondta, nagyon jól tudja, hogy miért), arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy a város ifjúsága rajtuk tartja a szemét. Ladányi László értesülései szerint nem csak a pénztelenség miatt hagyják ott többen is az intézményt, a tánccsoport több tagja is panaszkodott neki. Az ülésen jelen levő kul­­túrházigazgató, Elekes Gyula elmondta, tu­domása van erről, ezeket a személyeket fe­gyelmi megrovásban részesítette. Borbáth István ülésvezető társaihoz hasonlóan ki­hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy bárki is a színház megszüntetésére törekedne, csak­hogy az intézményvezető is be kellene tartsa a törvény által megkövetelt előírásokat, így ideje lenne benyújtani végre a tanács által hónapokkal ezelőtt kért költségvetési szám­adást. Szabó nem tágított, úgy vélte, a testü­let a bürokratikus ügyintézés rengetegében akar elveszni, de Ladányi ezt azzal tromfolta meg, hogy Szabó állításait demagógiának minősítette: a tanácsnak a törvényesség be­tartásával kell döntéseket hoznia, s különben is jelenleg az a város legégetőbb gondja, hogy a tél közeledtével az egész település víz nélkül maradhat. - Ha nem lesz víz, egész biztos, hogy nem lesz kultúra sem - mondta felszólalásában Andorkó János, az Urbana Rt. vezérigaz­gatója. - A cég oda jutott, hogy a legjobb szakemberek otthagyják, mivel nem tudjuk rendesen megfizetni őket. Ez az önkor­mányzat cége, a beruházásokat a város­nak kell elvégeznie. Sajnos úgy néz ki, va­lakinek érdeke bebuktatni a részvénytársa­ságot. Az országban talán az egyetlen olyan város Udvarhely, ahol a rendszervál­tás óta egyetlen nagyobb beruházás sem történt a kanalizálás, a fűtési rendszer vagy a vízhálózat terén. Hiába aszfaltoznak, ha utána a közüzemnek fel kell törje az utat - mondta az igazgató, kilátásba helyezvén, hogy a drágán felújított Bethlen utca is előbb-utóbb erre a sorsa fog jutni. A személyeskedésekig menő első napi­rendi pont végén az önkormányzat 900 mil­lió lejt különített el magas nyomású víz­pumpa vásárlására, 600 milliót fűtéspótlék­­kiegészítésre. Az Urbana Rt. 900 milliót ka­pott különböző javítások elvégzésére, a Tábor utcai tömbházak fűtésrendszerének kitakarítására pedig 30 milliót, míg a Pol­gármesteri Hivatal saját apparátusa továb­bi 100 millióval gazdálkodhat. Az úgyneve­zett ANL-s lakások közművesítésének el­végzésébe a tanács 370 millió lejjel „szállt be", ezek után a tartalékalapban több mint egymilliárd lej maradt. Elvi megállapodás született arról, hogy amikor a Művelődési Ház (amely a főkönyvelőnő ígérete szerint a napokban megkapja a félmilliárd lejt) lete­szi a törvény által kért szükséges doku­mentációt, akkor az intézmény is megkapja az idei működéséhez igényelt összeget. Jakab Árpád Molnos Zoltán: „A kultúra is nagyon fontos, de ha víz nélkül marad a város, akkor meglátjuk majd, milyen kultúrálatlanul fognak viselkedni az emberek". _________ Közélint­ő Új pénztárat épít a villamossági vállalat a negyedben Az Electrica villamossági vállalat helyi kirendeltsége pénztárat szeretne építeni a Bethlen-negyedben. Egyelő­re még nincs kijelölve a te­rület, de mielőbb dönteni kell, máskülönben elúszik a részvénytársaság által épí­tésre szánt kétmilliárd lej. A hétfői tanácsülés egyik napi­rendi pontjaként vitatta meg a testület e kérelmet, mert a cég közterületet igényel az építke­zés céljára. Kiderült, hogy az előzőleg kijelölt hely az Urbana Rt. udvarában nem jöhet szá­mításba, mert jelenleg per folyik a tulajdonjog tisztázásáért. A cég képviselője, Demeter Gá­bor az ülésen elmondta, hogy csupán egy 40 négyzetméter nagyságú terület igényléséről van szó, amelynek feltétlenül a Bethlen-negyedben kell lennie, mert úgy a környékbeli lakosok­nak, s még a Tábor-negyediek­­nek is lehetővé válna, hogy ne a város alsó részén lévő Rákóczi úti pénztárhoz járjanak fizetni, hanem a jóval közelebb lévő újhoz. Égetővé vált a kérdés, mert ha az idén nem fognak ne­ki a pénztár építésének, akkor elvesz az erre a célra szánt két­milliárd lej, hangsúlyozta Deme­ter Gábor. Több ajánlat, illetve ötlet el­hangzott, hogy hol van olyan szabad közterület, amelyre le­hetne építkezni, így számításba jött a Hópehely vendéglő mö­götti térség, a MOL benzintöltő állomás mögötti rész, volt, aki magánház megvásárlását tar­totta célszerűnek. Végül a taná­csosok, a polgármester és a cég képviselője is egyetértett abban, hogy minél hamarabb körüljárják az említett lakóne­gyedet, és miután a Polgármes­teri Hivatal szakosztálya által is elfogadható területet találnak a pénztár megépítésének helye­ként, akkor rendkívüli tanács­ülést hívnak össze, és megsza­vazzák a határozati javaslatot. F.D.D. Tanácsülés Keresztúron A székelykeresztúri Városi Tanácsnak három kérdésben kellett sürgősen döntést hoznia. Először a költségvetés mó­dosítását hagyták jóvá, amelyre azért volt szükség, mert utólag a város a megyei leosztásból kapott 166,37 millió lejt, ez a pénz a helységben befizetett adókból visszaosztott összeget képezi, és majd beruházásra fordítják. A tanács kisebb módosításokkal jóváhagyta a Simó Csabá­val megkötött, a sóskúti strand és annak területén lévő épü­s­letek bérlésére vonatkozó szerződést. A legutóbbi rendes havi tanácsülésen a városatyák úgy ha­tároztak, hogy fel kell értékelni az önkormányzat tulajdoná­­ban lévő sóskúti motelt. Ez a közelmúltban megtörtént, s a mostani ülésen jóváhagyták az objektum 11,5 milliárd lejes kikiáltási árát. Úgy tűnik, az önkormányzat komolyan gondolja, hogy a szé­kelykeresztúri Sóskút valóban a város kikapcsolódási és üdülőhelyévé kell váljék. László Miklós Jogerős és visszavonhatatlan döntés: az UPE-sek nem lehetnek tanácsosok A Marosvásárhelyi Táblabíróság hétfőn el­fogadta az udvarhelyi önkormányzat felleb­bezését, amely a Hargita Megyei Törvény­szék 643-as számot viselő döntését célozta, mellyel érvénytelenítette a tanács egyéb vo­natkozású két határozatát, és újból törvé­nyesítette az UPE képviselőinek korábban érvénytelenített mandátumát. A jogerős és visszavonhatatlan döntés azt jelenti, hogy az UPE-sek nem tevékenykedhetnek taná­csosként az udvarhelyi önkormányzatban.­ ­ Az ítélet megváltoztatta a Hargita Megyei Tör­vényszék 2001. szeptember 29-én hozott határoza­tát, egy esztendő elteltével a Marosvásárhelyi Táb­labíróság jóváhagyta a Városi Tanács határozatát. A nyolc UPE-s tanácsost ugyanakkor kötelezték a perben felmerült összes költségek kifizetésére - vá­laszolta megkeresésünkre Hajdú Gábor ügyvéd, aki az önkormányzat jogi képviseletét látta el.­­ Az ítélőtábla szeptember 20-án tárgyalta a fel­lebbezéseket, s jóllehet az egész nyár rendelkezé­sükre állt, hogy elkészítsék a tanács által beadott fellebbezéssel szembeni válasziratot, ők mégis ha­lasztást kértek. Más kérdés, hogy ezzel nem értett egyet az ítélőtábla, hanem tíz nap múlva kihirdette ítéletét. A határozat szerintem maradéktalanul ala­pos és törvényes, csak elvi lehetőség van a felleb­bezésre. Ezt a legfelsőbb ügyész kell elrendelje. Gyakorlatilag semmi esélyt nem látok erre - mond­ta az ügyvéd, hozzátéve, hogy a határozat jogerős és megváltoztathatatlan, következésképpen az UPE-sek nem vehetnek részt az udvarhelyi önkor­mányzat működésében. Májusban a Hargita Megyei Törvényszék - miu­tán a fellebbviteli bíróság elrendelte az ügy újbóli első fokú vizsgálatát - visszaadta annak a nyolc UPE-s önkormányzati képviselőnek a mandátu­mát, akiket előzőleg, szintén bírósági döntéssel megfosztottak megbízatásuktól. A Városi Tanács megfellebbezte az ítéletet, s az első tárgyalást szeptember 5-ére tűzték ki Marosvásárhelyen. A tanács képviselve volt, de az UPE részéről senki sem jelent meg, így a táblabíróság szeptember 20-ára halasztotta a döntést. A tárgyaláson az UPE ismételten halasztási kérelmet nyújtott be, s akárcsak a szeptember 5-ei meghallgatáson, ez­úttal sem képviselte senki az egyesületet. A bíró­ság azonban az UPE-sek nélkül is letárgyalta az ügyet, és tegnapelőtt hirdette ki a már említett végleges ítéletet. Csáki Jenő, a városi önkormányzat RMDSZ-es tagja úgy véli, a tanács megszüntetésére „ment ki a játék“ az UPE-sek részéről, ezért nemcsak a mandátumukra vonatkozó tanácsi döntést, ha­nem a testület összes aznap hozott, szám szerint hét határozatát megtámadták. A közigazgatási törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyi­ben három vagy annál több döntés törvénytelen, a testület feloszlatható.­­ Jómagam elsősorban úgy értékelem a döntést, mint ami biztosítja az önkormányzati munka foly­tonosságát. Úgy vélem, ezentúl operatívabban fogunk dolgozni, hiszen a vitás kérdéseket a ta­nácskozást előkészítő üléseken szoktuk tisztázni, ezekre pedig az egyesület tagjai nem tudom, mi­ért, de legutóbb sem jöttek el. A hétfő délutáni ta­nácsülés fele is azzal telt el, hogy az egyesület tagjainak el kellett magyarázni, mi mit jelent. Az ülések előtt általában kétszer is találkozunk, átta-­­nulmányozzuk a rendelkezésünkre álló doku­mentációt, felkészülünk. Ezzel szemben az UPE- sek rendszerint az ülésen találkoznak először a város ügyes-bajos dolgaival, jó esetben elolvas­sák a polgármester által kiküldött anyagot - mondta a tanácsos, majd hozzátette: - Az nem baj, ha vannak a testületen belül véleményütköz­tetések, csak az a rossz, ha a testületnek fele nem tudja, hogy miről beszélünk. Jakab Árpád

Next