Udvarhelyi Híradó, 2002. november (13. évfolyam, 129-149. szám)
2002-11-01 / 129. szám
Az újságírók védelmében Ion Iliescu elnök szerdán este közölte, hogy szándékában áll visszaküldeni a parlamentnek a Btk. módosításáról szóló rendeletet, és megjegyzéseket tesz azokkal a cikkekkel kapcsolatban, amelyek börtönbüntetést írnak elő az újságíróknak sértés és rágalmazás miatt. Az államelnökhöz közeli források szerint Iliescu kérni fogja a börtönbüntetés pénzbírsággá enyhítését a rágalmazással vádolt újságírók esetében. ■ 121 tonna uránium a Dunán Tegnapelőtt reggel megérkezett a konstancai kikötőbe a kozloduji atomerőműhöz 121 tonna urániumot szállító orosz felségjelű hajó. A Ziua híradása szerint a rigorózus ellenőrzések után elindult a Dunán bulgáriai végállomása irányába. Az útszakaszon végigkíséri a határrendőrség, a szállítást kizárólag nappal végzik, hogy ezzel is elejét vegyék a „kellemetlen eseményeknek” - írja a román napilap. ■ Nastase akar, az IMF nem enged Adrian Nastase miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások során a kormány kiállt a minimálbér összegének növelése mellett, a társadalmi feszültségek elkerülése érdekében. Kifejtette: a kormány kényes helyzetben van, mivel biztosítania kell a gazdasági növekedést, ugyanakkor az életszínvonal-növekedés irányába is lépéseket kell tennie, miközben az IMF a jelenlegi gazdasági helyzetre hivatkozva nem helyesli a béremeléseket. Magyarországot kizárhatnák Magyarországot az előző kormány mulasztásai miatt már kizárták volna a NATO-ból - olvasható a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóirat november-decemberi számában megjelent, Celeste A. Wallander biztonságpolitikai szakértőnek írásában. Wallander szerint a NATO szinte egyedüli abban, hogy nincsen eljárása a szabályait és normáit megszegő tagok kizárására. A szerző érvelésében Magyarország az első számú negatív példa. ■ Szaddám túl sokat vétett Az amerikai kormány szerint Szaddám Husszeint bukása után bíróság elé kell állítani legbelsőbb hatalmi körének tagjaival együtt az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények vádjával. Az 1993 óta „piszkos tizenkettőnek” nevezett legfelsőbb vezetők listáján Szaddám Husszeint két fia, a brutalitásukról ismert Udaj és Kuszaj követi. Mediafax. MTI 2Figygvíj A visszakapott vagyonnal a felelősséget is vállalni kell Dr. Verestóy Attila Hargita megyei szenátorral, az RMDSZ alelnökével és a felsőházi RMDSZ-frakció elnökével arról a két erdő témájú törvénykezdeményezésről szándékoztunk beszélgetni, amelyet a hónap folyamán dr. Garda Dezső képviselővel együtt nyújtott be a Szenátushoz elfogadás végett. - Az utóbbi 12 év alatt előbb a gondolkodásmódot kellett megváltoztatni - mondta a szenátor. - Hiszen ötven évnyi államhatalom után némelyeknek nem volt ínyükre az, hogy a föld- és erdőbirtokok, államosított ingatlanok, egyházi és közösségi javak visszakerüljenek az egykori tulajdonosok vagy leszármazottak vagyonába. Természetesen törvényes alapon. A jogi normák megalkotásához és kivitelezéséhez - szerénytelenség nélkül mondom - nem sajnáltunk semmiféle fáradságot, hiszen a tulajdon-visszaállítás történelmi igazságtétele mellett ez hatalmas gazdasági erőt jelent ma is hazai magyar közösségünk számára. Eléggé fáj ez is némelyeknek. A Szenátusban Adrian Paunescu szóvá tette, hogy RMDSZ-politikusok második honfoglalásról beszélnek Erdélyben... - Magam is nyilatkoztam ilyen értelemben. Az RMDSZ már 1990-ben meghirdette programjában a föld- és erdőbirtokok, a közösségi, egyéni és egyházi javak visszaigénylését. Az évek során sokszor kényszerültünk kis lépésekre, mert nagyon nagy ellenállásba ütköztünk. Az első fontos törvény ilyen értelemben az 1991-ben elfogadott, 18-as számot viselő jogi norma, amely lehetőséget teremtett arra, hogy a felszámolt téeszekhez tartozó földterületek visszakerüljenek a régi jogos tulajdonosok birtokába. De még mindig nagy földvagyon várt rendezésre. Például az állami gazdaságok birtokában maradt területek több mint tíz százaléka. Ez idő tájt a helyzet változatlan maradt. A következő időszakban viszont, amikor az RMDSZ már tagja volt a kormánykoalíciónak, és így kormányzati felelősséggel bírt, új föld- és erdőtörvényt kezdeményezett, és ezt - főként a parasztpárttal együtt harcolva - győzelemre is vitte. Így születtek meg azok a törvények, amelyek a föld- és erdőbirtokok tulajdonviszonyát jobbára rendezték anélkül, hogy a törvények alkalmazásában jeleskednénk. De ki lehet mondani, hogy ezek megteremtik a lehetőséget arra, hogy az egykor közösségünk és annak tagjai által birtokolt erdővagyon mintegy 94-95 százaléka visszakerüljön a jogos tulajdonosokhoz. Ehhez még hadd tegyem hozzá, hogy - mint ismeretes - a parlament elfogadta az egykori egyházi ingatlanok visszaszármaztatására vonatkozó jogi normát, és megszülettek a végrehajtásra vonatkozó utasítások is. Tehát azt mondhatnám, hogy papíron jól állunk... Az európai uniós országjelentés is figyelmeztette Romániát, hogy a törvények alkalmazása terén gondok vannak... - Tudjuk mi ezt a napi gyakorlatból is, mert a bőrünkön érezzük az alkalmazás minden gondját-baját, a görcsöktől a megveszekedett ellenállásig. Hogy ez mivel magyarázható? Igen egyszerű! Akik még néhány évvel ezelőtt is tulajdonosként viselkedtek és a birtokkal járó minden jogkört oly természetesen élveztek, adminisztrálták a vagyont anélkül, hogy a tulajdonosi státussal járó felelősséget egy pillanatig is vállalniuk kellett volna, hát azok nem szívesen mondanak le minderről. Ilyenek voltak az állami gazdaságok, a téeszek vezetői jórészt, az erdőkitermelést adminisztráló állami erdészeti hivatalok egyes vezetői. Bebizonyosodott azonban, hogy nagyon sok jó erdőgazdálkodási szakember megállja a helyét a magánstruktúrákban is. Ezt az átállást meg kell szervezni - és itt volt a legnehezebb az áttörés -, hogy a vagyon adminisztrálása a tulajdonosok szándéka szerint történjen. Aki most tulajdonos, visszakapta birtokát, annak a vagyonnal járó jogok mellett vállalnia kell az ahhoz tartozó felelősséget is. Az RMDSZ úgy látja, feladata, hogy most, amikor a visszaszerzett vagyon jövedéke esetleg kisebb, mint az azzal járó teher, átsegítse a tulajdonosokat ezen a nehéz átmeneti időszakon. Akár megszorító eljárásokkal is, nehogy a nehéz helyzet kiútja az legyen, hogy elkótyavetyélik az újra birtokba vett vagyont. Megszövegezett törvénykezdeményezéseink nyomán és az eddigi, jelenleg alkalmazás alatt lévő jogi normákkal együtt kikerülhetetlenül kialakul az a helyzet, hogy azoknak is alkalmazkodniuk kell, akik egyébként ellenérdekeltjei ennek a folyamatnak. Kérem, foglalja össze a Szenátushoz most benyújtott két törvénykezdeményezésük tárgyát is. Mivel egyes állami erdészeti hivatalok akadékoskodtak kiadni a magánerdészeteknek a bárcatömböket, ezt most már törvényesen is rendezni kívánjuk. Ezután az erdőfelügyelőség köteles rendelkezésére bocsátani ezt mind az állami, mind a magánerdészeti hivataloknak. Javasoljuk azt is, hogy a kísérőlevelek valóban kísérjék végig a kitermelt fa útját, kezdve a kitermelés helyének megjelölésétől, folytatva annak mennyiségével és útvonalával. A másik pedig az erdőgazdálkodási törvényt szándékszik kiegészíteni, illetve módosítani. A törvényjavaslat egyenlő jogi státust biztosít az állami erdészeti hivataloknak, valamint a magánerdészeti struktúráknak, így minden esetleges diszkriminációnak elejét veszi ezen a téren. Vonatkozik az erdei utak és erdei vasúti hálózat helyzetére, az üzemtervek kidolgozásának egyes kérdéseire, az állami támogatás adott vonatkozásaira. És benne van az is, hogy az Állami Erdőügynökségnek kötelező módon át kell adnia az erdők kitermeléséből származó jövedelmét a még birtokba nem helyezett személyeknek és intézményeknek. A két kezdeményezés jó ómen alatt indult, amennyiben a törvény-előkészítő tanács áldását adta rájuk. Most pedig következik a harc a szakbizottságban, majd a plénumban. (Béres Katalin) Dr. Verestóy Attila A szövetség támogatna bizonyos módosításokat Az RMDSZ szerdai sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette a sajtó képviselőivel azokat a döntéseket, amelyeket az SZKT október 26-i ülésén hoztak az RMDSZ VII. Kongresszusával kapcsolatban. Az SZKT határozatainak értelmében a VII. Kongresszus 2003. január 31-én délután kezdődik Szatmárnémetiben, és február 1-jén és 2-án folytatódik. Továbbá arról is tájékoztatott, hogy létrehozták a kongresszus dokumentumait előkészítő, alapszabályzat-, valamint programmódosító bizottságot. A kormány által javasolt előrehozott választások kérdéskörére utalva Markó Béla ismertette az RMDSZ álláspontját, miszerint a szövetség támogatna bizonyos módosításokat az általános, az elnöki, illetve a helyhatósági választásokra vonatkozóan. Kifejtette az elnöki választások időpontjának az általános választásoktól való elkülönítésének szükségességét, valamint arra is rámutatott, hogy célszerűbb a helyhatósági választásokat az általános választások után megrendezni, ugyanis ebben az esetben összehangoltabb lenne a helyi, valamint a központi közigazgatás közötti együttműködés. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a szövetség nem támogatja az előrehozott választások megrendezését. Romániában jelenleg nincs erre szükség, mivel a politikai helyzet stabil, az erőviszonyok pedig amúgy sem változnának meg jelentős mértékben - hangsúlyozta Markó Béla szövetégi elnök. A költségvetés-tervezettel kapcsolatban az elnök elmondta, bízik abban, hogy sikerül elfogadtatni az RMDSZ hatékonyabb decentralizációra, az infrastrukturális és gazdasági fejlesztésre vonatkozó módosító javaslatait. Asztalos Csaba, a MIÉRT alelnöke bemutatta a szervezet álláspontját Románia NATO-integrációjának kérdésében. A háromnyelvű füzetbe foglalt álláspont bevezetőjében a MIÉRT rámutat arra, hogy Románia NATO-csatlakozásának hatékony támogatása az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe való meghívás feltételeinek őszinte megközelítését és elemzését feltételezi. Asztalos Csaba szerint a MIÉRT elemzésében rámutatott az integrációs folyamat pozitív és negatív vonzataira, és ezzel felelősségteljes véleményt nyilvánított a kérdéssel kapcsolatosan. A MIÉRT-alelnök elmondta, hogy a háromnyelvű álláspontot a holnapi nap folyamán eljuttatják a NATO-tagországok nagykövetségeire, a román kormányhoz és a parlament vezetőségéhez, valamint a politikai pártok ifjúsági szervezeteihez. Újságírói kérdésre válaszolva Asztalos Csaba leszögezte: a MIÉRT és az SZDP ifjúsági szervezetének kapcsolatában egyelőre nincs szó egy kétoldali megállapodás kidolgozásáról, illetve annak elfogadásáról. Markó Béla Udvarhelyi Híradó, 2002. november 1 péntek. Szükségállapot után csendesedik az Etna Az Etnából ömlő lávafolyam sebessége lelassult csütörtökre virradóra, és a földrengések ereje is mérséklődött, Cataniára már nem hull hamueső, így az olasz polgári védelem most már a házukból elmenekültek megsegítésére és a károk felmérésére összpontosítja figyelmét. Egy nappal előtte azonban sorozatos földrengések tartották félelemben Szicília lakóit. A háromezer méteres vulkán egy év szünet után vasárnap újra kitört. A vasárnapi kitörés során százméteres magasságba lövellt a láva, a műholdas felvételek szerint a hamu elérte a több száz kilométerre fekvő Líbiát is. Az olasz kormány szükségállapot kihirdetését is elrendelte az érintett régióban. A vulkán közelében fekvő Catania városában gázmaszkokat osztottak ki a légzési nehézségekre panaszkodó lakosságnak. Az iskolákat és a helyi repülőteret bezárták. A polgármester betiltotta a kismotorok használatát, mivel az utcákat ellepő hamu élet-veszélyessé teszi a közlekedést ezek-kel a járművekkel. MTI