Udvarhelyi Híradó, 2003. február (14. évfolyam, 21-40. szám)

2003-02-03 / 21. szám

«&f\\ ■Reriszkópl», ■ Lefoglalták a hajót A brit hatóság lefoglalta a Greenpeace környezetvédel­mi szervezet Szivárványhar­cos nevű hajóját, mert a környezetvédők elzárták az útját egy a Perzsa-öbölbe tar­tó, utánpótlást szállító hadi­hajónak. A rendőrség meg­szállta és elvontatta a hajót a katonai kikötőből. ■ Bagdad fenyeget Irakon kívül végrehajtandó öngyilkos merényleteket he­lyezett kilátásba Taha Jaszin Ramadán iraki alelnök arra az esetre, ha amerikai táma­dás éri hazáját. A Der Spie­gelnek nyilatkozó alelnök azt mondta: „A mártírok új fegy­verünket jelentik, és nem csak Irakban fognak fellépni. Az arab népek támogatni fog­ják az iraki népet a független­ségéért és szabadságáért ví­vandó harcában. Tűzvész lesz az egész térségben” - hangoztatta az alelnök. ■ Visszatérnének Koszovóba A szerb kormány arra kérte a NATO-t, tegye lehetővé, hogy Belgrád ezer katonát vissza­­küldjön Koszovóba, az ország déli tartományába, ahonnan az észak-atlanti szövetség még az előző jugoszláv rezsim idején katonai hadművelettel űzte ki a szerb csapatokat. Zoran Djindjic szerb kor­mányfő Gregory Johnsonnak, a délkelet-európai NATO-erők főparancsnokának írt levelé­ben azzal indokolta a kérést, hogy biztonsági űr keletkezhet Koszovóban, ha az esetleges Irak elleni katonai művelet mi­att a NATO csapatokat kény­szerül kivonni onnan. 2 F K­IVKLÖ A szülőföldön kell boldogulni Medgyessy Péter magyar miniszterel­nök az RMDSZ 7. kongresszusán ün­nepi beszédében a magyar kormány, illetve az anyaországi magyarok üze­netét is tolmácsolta. A kormányfő kifejtette, hogy erdélyi szár­mazására, illetve azokra az érzelmi szálak­ra való tekintettel, amelyek Erdélyhez fűzik, úgy döntött, nem azt a beszédet olvassa fel, amelyet kollégái készítettek erre az alka­lomra, hanem saját szavaival fordul az egy­begyűltekhez, hiszen „többet ér egy jól ösz­­szecsiszolt beszédnél néhány őszinte, em­beri szó, ami a szívhez szól, és amit csak olyan valaki tud elmondani, aki ismeri az életeteket. Mert írhat nekem bármelyik kol­légám beszédet, de abból hiányozni fog az, hogy az édesanyám a kolozsvári Farkas ut­cai református kollégiumba járt, édesapám Kolozsvárt végezte az egyetemet, a tántik Kolozsvárt fogadtak és Zilahon, amikor el­juthattam hozzájuk. Egy vagyok azok közül, akik a szívükben őrzik a határon túl élő ma­gyarok, az Erdélyben élő magyarok szere­­tetét" - mondta Medgyessy. Szólt arról is, hogy Magyarország rövidesen az ELI tagál­lama lesz, és ezáltal olyan értékek hordozó­jává és részesévé válik, amelyeket régóta magáénak kíván. Medgyessy ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az utóbbi hónapok politikai történéseit figyelve nyilvánvalóvá vált, hogy Románia is egyre inkább közelít az európai értékrendszerhez, jelentős válto­záson ment keresztül a romániai gondolko­dásmód is. - Magyarországnak mindenkori érdeke, hogy a szomszédos országok, közöttük Románia EU-integrációját elősegítse, ugyanúgy, ahogy Románia NATO-ba való meghívásánál is jelentősen közreműködött - mondta. A miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány és az anyaországi ma­gyarság azt szeretné, hogy az erdélyi ma­gyarokkal együtt minél előbb egy közös­séghez tartozzon. Medgyessy Péter szerint a magyarság és az európaiság együtt léte­zik, mi csak arra kell törekedjünk, hogy ezeréves kultúránkat és hagyományainkat az EU-ban is megőrizzük. Az erdélyi fiatalság lehetőségeiről szólva a kormányfő kifejtette, olyan gazdasági, poli­tikai körülményeket kell teremteni, hogy az erdélyi magyar fiatalok saját hazájukban boldogulhassanak, Magyarország köteles­sége pedig az, hogy segítse a határon túli magyarokat mind gazdaságilag, mind pe­dig magyarságuk megőrzésében. Hangsú­lyozta, hogy kormánya nemcsak tízmillió magyarért, hanem a határon túli magyarsá­gért is felelősséget érez. Medgyessy Péter jó munkát kívánt a to­vábbiakban az RMDSZ-nek, ugyanakkor elmondta, hogy véleménye szerint a Szö­vetség számára akkor van jövő, ha egysé­ges marad, valamint rámutatott arra, hogy fontosnak találja a fiatalok bevonását az RMDSZ vezetőségébe. Bágyi Bencze Jakab ICrígogilffe a fetoatoorfil­e&rWIS ti­onMidfe A Columbia űrrepülőgép tragédiája Február 1-jén, szombaton a Co­lumbia űrrepülőgép a leszállás során, mintegy 15 perccel a lan­dolás előtt megsemmisült. A gép fedélzetén tartózkodó hét űrhajós életét vesztette. A NASA bejelen­tette, a tragédia okának megálla­pításáig nem indítanak újabb jár­művet az űrbe. Szombaton, közép-európai idő szerint 15 óra után, a NASA elvesztette a kap­csolatot a leszállni készülő Columbia űrrepülőgéppel. A CNN által közvetített felvételeken kezdettől fogva világosan látható volt, hogy az éppen Dallas fe­lett repülő Columbia pozíciójában több darabra szétváló fehér füstcsíkok je­lennek meg, majd a lezuhanás körze­tében megtalált első roncsdarabokat is bemutatták. A NASA hivatalosan is elismerte a szörnyű katasztrófa bekövetkeztét. Megerősítették, hogy a füstcsíkok for­rása a Columbia volt, s a gép több da­rabra szakadva lezuhant. A fedélzeten tartózkodó hét személy, köztük az első izraeli űrhajós életét vesztette. George W. Bush amerikai elnök szom­bat este a nemzethez intézett rövid te­levíziós beszédében megerősítette: a Columbia űrrepülőgép megsemmisült, a legénység tagjai közül senki nem él­te túl a szerencsétlenséget. A CNN hírtelevízió közlése szerint a Columbia felszállásakor készült felvéte­leken az látható, hogy egy törmelékda­rab ütődik a bal szárnynak. A törmelék­darab feltehetően a nagy hajtóanyag­­tartályról vált le, s megsérthette a szárny hőálló kerámiaborítását. A gép közép-európai idő szerint 15 órakor je­lentkezett be utoljára az irányítóköz­pontnak, majd megszakadt vele a kap­csolat. A NASA szerint kizárt, hogy a kapcsolat elvesztésekor mintegy 63.000 méteres magasságban lévő, 19.000 km/órás sebességgel haladó gép kényszerleszállást készült volna végrehajtani, ez ugyanis ilyen magas­ságban lehetetlen. A leszállást kb. 15.16-ra tervezték a floridai Kennedy­­űrrepülőtéren. Kizárták a felszínről el­követett támadás és egy repülőgéppel történő összeütközés lehetőségét is. A NASA rendkívüli helyzetet hirdetett ki, és mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat az ügyben, amelybe a nemzet­­biztonsági szervek és az FBI is bekap­csolódnak. A NASA felhívta Texas ál­lam lakóinak figyelmét, hogy óvakodja­nak a roncsok megközelítésétől, mert azok veszélyesek lehetnek. A Columbia a NASA űrrepülőgép-flot­tájának legidősebb darabja volt - először 1981-ben repült. Ez volt a 28. küldetése. A NASA az eddigi 42 űrre­pülőgépes küldetés során még soha nem vesztett el gépet leszállás közben. A Challenger 1986-os tragédiája rövid­del a felszállás után következett be. MTI Udvarhelyi Híradó, 2003. február 3., hétfő Kovács tööbb támogatást ígér Az RMDSZ-kongresszuson je­len lévő Kovács László MSZP- elnök elmondta: az erdélyi magyar közösség érdekeinek biztosítását most már a két kormány közötti stratégiai partnerségi nyilatkozat, vala­mint a Szatmárnémetiben kötött SZDP-MSZP-szerződés is alátámasztja. A dokumentumban nagy hang­súlyt fektetnek a fiatalokkal és az értelmiségiekkel való kapcsolatra, mindemellett a kisebbségek köl­csönös támogatására is. „Most már a kisebbségi kérdés emberjo­gi kérdés lett, és ami napjainkban egyre inkább elfogadható, az az anyaországi támogatás” - hang­súlyozta Kovács László. Ennek eszköze a kedvezménytörvény, amely csak akkor valósíthatja meg eredeti célját, ha nem okoz fe­szültséget a két ország között. A budapesti kormány a jogszabály módosításával azt szeretné elérni, hogy a kedvezménytörvény a szü­lőföldön való boldogulást és a ma­gyar közösségek megmaradását szolgálja. Kovács László az MSZP nevében köszönetet mondott, ugyanakkor elismerését fejezte ki a Szövet­ségnek és főleg Markó Bélának a következetes politizálásért, a tü­relemért és bölcsességért. „Ennek eredményeként első alkalommal két miniszterelnök szólal fel az RMDSZ kongresszusán. A Szö­vetség hozzájárult, hogy a kisebb­ségeket stabilitást teremtő és erő­sítő tényezőként tekintsék a világ­ban.” Kovács biztosította a kong­resszus résztvevőit arról, hogy az MSZP a továbbiakban az eddigi­eknél hangsúlyosabban fogja a romániai magyar közösséget tá­mogatni. B. B. J. Hazahív a hűség Dsida Jenő cím szerinti szavaival nyitotta meg köszöntő be­szédét Dávid Ibolya. A Magyar Demokrata Fórum elnöke el­mondta, kötelességének érezte, hogy eljöjjön az RMDSZ kongresszusára, hiszen a szövetség képviselőiben nem a po­litikust, hanem a honfitársat látja. ,A XXI. század magyarjának legfőbb feladata az, hogy szót értsen saját nemzettársaival, mert aki nem tanul a történelem hibáiból, az arra ítéltetett, hogy ezek következményeit újból elviselje" - fogal­mazott Dávid Ibolya. Hangsúlyozta: közös tervünk, hogy a XX. század sebeit meggyógyítsuk, és ennek egyik lehetséges gyógy­írja a kedvezménytörvény. Ez ugyanis lehetőséget biztosíthat ar­ra, hogy „segítsük azokat a magyar testvéreinket, akiknek a törté­nelmi határ átlépett a fejük fölött, itt és most tennünk kell valamit a sebek begyógyításáért”. Véleménye szerint nincsenek ellensé­ges népek, csak egymás mellett élő, egymásra utalt emberek, az erdélyi magyarság számára pedig olyan jogi feltételeket kell te­remteni, amelyek az itthon maradást szolgálják. (bbj) Megosztó romániai vélemények a háborúról A románok 49 százaléka támo­gatja az Irak elleni katonai fel­lépést, ezzel második helyen vannak az amerikaiak után (67%) és ugyanazon a szinten a britekkel, derül ki a Gallup International Association által 41 országban készített felmé­résből, amelyet Romániában a Közvélemény- és Piackutató Központ (CSOP) végzett. A tanulmány szerint az Irak elleni fegyveres fellépés támogatása te­kintetében Romániát követi Né­metország (48%), Franciaország (34%), Bulgária (33,4%), Oroszor­szág (30%) és Észtország (29%). Az iraki beavatkozást ellenzők lis­tavezetője Észtország (64%), majd következik Franciaország (60%), Oroszország (59%), Bul­gária (58%), Németország (50%), Románia (42%), Nagy-Britannia (41%) és az Amerikai Egyesült Ál­lamok (21,5%). A románok 45 százalékkal a második helyen vannak azon személyek számát tekintve is, akik úgy vélik, hogy or­száguknak támogatniuk kell egy iraki beavatkozást, az első helyen az amerikaiak vannak 73,2 száza­lékkal. A lista harmadik helyét Nagy-Britannia (44%) foglalja el, majd következik Észtország (30%), Franciaország (29%), Né­metország (24%), Bulgária (21%) és Oroszország (7%). Az oroszok a legnagyobb arányban (79%) el­lenzik országuk részvételét az Irak elleni katonai fellépésben, majd következnek a németek (71%), bolgárok (62%), franciák (61%), észtek (59%), románok és britek (41%), illetve az amerikaiak (17,3%). A felmérést 41 ország­ban végezték, több mint harminc­ezer személy megkérdezésével. Udvarhelyi Híradó Független információs lap - megjelenik munkanapokon (alapítási év: 1990). * Kiadja az INFOPRESS RT. *Főszerkesztő: Pintér D. István *Felelős szerkesztő: Jakab Árpád * Szerkesztőségi tagok: Dávid László, Fülöp D. Dénes, Katona Zoltán, László Miklós (Székelykeresztúr), Sólyom Erika * Főmunkatárs: Máthé László Ferenc * Szerkesztőségi titkár: P. Sándor Ildikó * Tördelők: Fülöp Lóránt, Sala Irma, Seres Zoltán * Terjesztés: 0744-691923 * Reklám- és hirdetésfelvétel: Bethlen Gábor u. 2. sz., hétköznap 8*16 óra között. * Lapzárta naponta 13 órakor. * Aprőhirdetést a Bethlen sregléti parknál található HÍDFŐ butikban is terveznek munkanapok.-' B-20 óra között * A szerkesztőség címe: 4150. Székelyudvarhely, Bethlen Gábor u. 2. sz., tel.: 0266-210030; Fax: 0266-218340, E-mail: uh@infopress.ro * Internet: httpihh.intopress.ro, illetve www.hhrt.pipAih * A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! * Az (x)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények * Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. * Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza!

Next