Udvarhelyi Híradó, 2003. február (14. évfolyam, 21-40. szám)
2003-02-03 / 21. szám
«&f\\ ■Reriszkópl», ■ Lefoglalták a hajót A brit hatóság lefoglalta a Greenpeace környezetvédelmi szervezet Szivárványharcos nevű hajóját, mert a környezetvédők elzárták az útját egy a Perzsa-öbölbe tartó, utánpótlást szállító hadihajónak. A rendőrség megszállta és elvontatta a hajót a katonai kikötőből. ■ Bagdad fenyeget Irakon kívül végrehajtandó öngyilkos merényleteket helyezett kilátásba Taha Jaszin Ramadán iraki alelnök arra az esetre, ha amerikai támadás éri hazáját. A Der Spiegelnek nyilatkozó alelnök azt mondta: „A mártírok új fegyverünket jelentik, és nem csak Irakban fognak fellépni. Az arab népek támogatni fogják az iraki népet a függetlenségéért és szabadságáért vívandó harcában. Tűzvész lesz az egész térségben” - hangoztatta az alelnök. ■ Visszatérnének Koszovóba A szerb kormány arra kérte a NATO-t, tegye lehetővé, hogy Belgrád ezer katonát visszaküldjön Koszovóba, az ország déli tartományába, ahonnan az észak-atlanti szövetség még az előző jugoszláv rezsim idején katonai hadművelettel űzte ki a szerb csapatokat. Zoran Djindjic szerb kormányfő Gregory Johnsonnak, a délkelet-európai NATO-erők főparancsnokának írt levelében azzal indokolta a kérést, hogy biztonsági űr keletkezhet Koszovóban, ha az esetleges Irak elleni katonai művelet miatt a NATO csapatokat kényszerül kivonni onnan. 2 F KIVKLÖ A szülőföldön kell boldogulni Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ 7. kongresszusán ünnepi beszédében a magyar kormány, illetve az anyaországi magyarok üzenetét is tolmácsolta. A kormányfő kifejtette, hogy erdélyi származására, illetve azokra az érzelmi szálakra való tekintettel, amelyek Erdélyhez fűzik, úgy döntött, nem azt a beszédet olvassa fel, amelyet kollégái készítettek erre az alkalomra, hanem saját szavaival fordul az egybegyűltekhez, hiszen „többet ér egy jól öszszecsiszolt beszédnél néhány őszinte, emberi szó, ami a szívhez szól, és amit csak olyan valaki tud elmondani, aki ismeri az életeteket. Mert írhat nekem bármelyik kollégám beszédet, de abból hiányozni fog az, hogy az édesanyám a kolozsvári Farkas utcai református kollégiumba járt, édesapám Kolozsvárt végezte az egyetemet, a tántik Kolozsvárt fogadtak és Zilahon, amikor eljuthattam hozzájuk. Egy vagyok azok közül, akik a szívükben őrzik a határon túl élő magyarok, az Erdélyben élő magyarok szeretetét" - mondta Medgyessy. Szólt arról is, hogy Magyarország rövidesen az ELI tagállama lesz, és ezáltal olyan értékek hordozójává és részesévé válik, amelyeket régóta magáénak kíván. Medgyessy ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az utóbbi hónapok politikai történéseit figyelve nyilvánvalóvá vált, hogy Románia is egyre inkább közelít az európai értékrendszerhez, jelentős változáson ment keresztül a romániai gondolkodásmód is. - Magyarországnak mindenkori érdeke, hogy a szomszédos országok, közöttük Románia EU-integrációját elősegítse, ugyanúgy, ahogy Románia NATO-ba való meghívásánál is jelentősen közreműködött - mondta. A miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány és az anyaországi magyarság azt szeretné, hogy az erdélyi magyarokkal együtt minél előbb egy közösséghez tartozzon. Medgyessy Péter szerint a magyarság és az európaiság együtt létezik, mi csak arra kell törekedjünk, hogy ezeréves kultúránkat és hagyományainkat az EU-ban is megőrizzük. Az erdélyi fiatalság lehetőségeiről szólva a kormányfő kifejtette, olyan gazdasági, politikai körülményeket kell teremteni, hogy az erdélyi magyar fiatalok saját hazájukban boldogulhassanak, Magyarország kötelessége pedig az, hogy segítse a határon túli magyarokat mind gazdaságilag, mind pedig magyarságuk megőrzésében. Hangsúlyozta, hogy kormánya nemcsak tízmillió magyarért, hanem a határon túli magyarságért is felelősséget érez. Medgyessy Péter jó munkát kívánt a továbbiakban az RMDSZ-nek, ugyanakkor elmondta, hogy véleménye szerint a Szövetség számára akkor van jövő, ha egységes marad, valamint rámutatott arra, hogy fontosnak találja a fiatalok bevonását az RMDSZ vezetőségébe. Bágyi Bencze Jakab ICrígogilffe a fetoatoorfile&rWIS tionMidfe A Columbia űrrepülőgép tragédiája Február 1-jén, szombaton a Columbia űrrepülőgép a leszállás során, mintegy 15 perccel a landolás előtt megsemmisült. A gép fedélzetén tartózkodó hét űrhajós életét vesztette. A NASA bejelentette, a tragédia okának megállapításáig nem indítanak újabb járművet az űrbe. Szombaton, közép-európai idő szerint 15 óra után, a NASA elvesztette a kapcsolatot a leszállni készülő Columbia űrrepülőgéppel. A CNN által közvetített felvételeken kezdettől fogva világosan látható volt, hogy az éppen Dallas felett repülő Columbia pozíciójában több darabra szétváló fehér füstcsíkok jelennek meg, majd a lezuhanás körzetében megtalált első roncsdarabokat is bemutatták. A NASA hivatalosan is elismerte a szörnyű katasztrófa bekövetkeztét. Megerősítették, hogy a füstcsíkok forrása a Columbia volt, s a gép több darabra szakadva lezuhant. A fedélzeten tartózkodó hét személy, köztük az első izraeli űrhajós életét vesztette. George W. Bush amerikai elnök szombat este a nemzethez intézett rövid televíziós beszédében megerősítette: a Columbia űrrepülőgép megsemmisült, a legénység tagjai közül senki nem élte túl a szerencsétlenséget. A CNN hírtelevízió közlése szerint a Columbia felszállásakor készült felvételeken az látható, hogy egy törmelékdarab ütődik a bal szárnynak. A törmelékdarab feltehetően a nagy hajtóanyagtartályról vált le, s megsérthette a szárny hőálló kerámiaborítását. A gép közép-európai idő szerint 15 órakor jelentkezett be utoljára az irányítóközpontnak, majd megszakadt vele a kapcsolat. A NASA szerint kizárt, hogy a kapcsolat elvesztésekor mintegy 63.000 méteres magasságban lévő, 19.000 km/órás sebességgel haladó gép kényszerleszállást készült volna végrehajtani, ez ugyanis ilyen magasságban lehetetlen. A leszállást kb. 15.16-ra tervezték a floridai Kennedyűrrepülőtéren. Kizárták a felszínről elkövetett támadás és egy repülőgéppel történő összeütközés lehetőségét is. A NASA rendkívüli helyzetet hirdetett ki, és mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat az ügyben, amelybe a nemzetbiztonsági szervek és az FBI is bekapcsolódnak. A NASA felhívta Texas állam lakóinak figyelmét, hogy óvakodjanak a roncsok megközelítésétől, mert azok veszélyesek lehetnek. A Columbia a NASA űrrepülőgép-flottájának legidősebb darabja volt - először 1981-ben repült. Ez volt a 28. küldetése. A NASA az eddigi 42 űrrepülőgépes küldetés során még soha nem vesztett el gépet leszállás közben. A Challenger 1986-os tragédiája röviddel a felszállás után következett be. MTI Udvarhelyi Híradó, 2003. február 3., hétfő Kovács tööbb támogatást ígér Az RMDSZ-kongresszuson jelen lévő Kovács László MSZP- elnök elmondta: az erdélyi magyar közösség érdekeinek biztosítását most már a két kormány közötti stratégiai partnerségi nyilatkozat, valamint a Szatmárnémetiben kötött SZDP-MSZP-szerződés is alátámasztja. A dokumentumban nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalokkal és az értelmiségiekkel való kapcsolatra, mindemellett a kisebbségek kölcsönös támogatására is. „Most már a kisebbségi kérdés emberjogi kérdés lett, és ami napjainkban egyre inkább elfogadható, az az anyaországi támogatás” - hangsúlyozta Kovács László. Ennek eszköze a kedvezménytörvény, amely csak akkor valósíthatja meg eredeti célját, ha nem okoz feszültséget a két ország között. A budapesti kormány a jogszabály módosításával azt szeretné elérni, hogy a kedvezménytörvény a szülőföldön való boldogulást és a magyar közösségek megmaradását szolgálja. Kovács László az MSZP nevében köszönetet mondott, ugyanakkor elismerését fejezte ki a Szövetségnek és főleg Markó Bélának a következetes politizálásért, a türelemért és bölcsességért. „Ennek eredményeként első alkalommal két miniszterelnök szólal fel az RMDSZ kongresszusán. A Szövetség hozzájárult, hogy a kisebbségeket stabilitást teremtő és erősítő tényezőként tekintsék a világban.” Kovács biztosította a kongresszus résztvevőit arról, hogy az MSZP a továbbiakban az eddigieknél hangsúlyosabban fogja a romániai magyar közösséget támogatni. B. B. J. Hazahív a hűség Dsida Jenő cím szerinti szavaival nyitotta meg köszöntő beszédét Dávid Ibolya. A Magyar Demokrata Fórum elnöke elmondta, kötelességének érezte, hogy eljöjjön az RMDSZ kongresszusára, hiszen a szövetség képviselőiben nem a politikust, hanem a honfitársat látja. ,A XXI. század magyarjának legfőbb feladata az, hogy szót értsen saját nemzettársaival, mert aki nem tanul a történelem hibáiból, az arra ítéltetett, hogy ezek következményeit újból elviselje" - fogalmazott Dávid Ibolya. Hangsúlyozta: közös tervünk, hogy a XX. század sebeit meggyógyítsuk, és ennek egyik lehetséges gyógyírja a kedvezménytörvény. Ez ugyanis lehetőséget biztosíthat arra, hogy „segítsük azokat a magyar testvéreinket, akiknek a történelmi határ átlépett a fejük fölött, itt és most tennünk kell valamit a sebek begyógyításáért”. Véleménye szerint nincsenek ellenséges népek, csak egymás mellett élő, egymásra utalt emberek, az erdélyi magyarság számára pedig olyan jogi feltételeket kell teremteni, amelyek az itthon maradást szolgálják. (bbj) Megosztó romániai vélemények a háborúról A románok 49 százaléka támogatja az Irak elleni katonai fellépést, ezzel második helyen vannak az amerikaiak után (67%) és ugyanazon a szinten a britekkel, derül ki a Gallup International Association által 41 országban készített felmérésből, amelyet Romániában a Közvélemény- és Piackutató Központ (CSOP) végzett. A tanulmány szerint az Irak elleni fegyveres fellépés támogatása tekintetében Romániát követi Németország (48%), Franciaország (34%), Bulgária (33,4%), Oroszország (30%) és Észtország (29%). Az iraki beavatkozást ellenzők listavezetője Észtország (64%), majd következik Franciaország (60%), Oroszország (59%), Bulgária (58%), Németország (50%), Románia (42%), Nagy-Britannia (41%) és az Amerikai Egyesült Államok (21,5%). A románok 45 százalékkal a második helyen vannak azon személyek számát tekintve is, akik úgy vélik, hogy országuknak támogatniuk kell egy iraki beavatkozást, az első helyen az amerikaiak vannak 73,2 százalékkal. A lista harmadik helyét Nagy-Britannia (44%) foglalja el, majd következik Észtország (30%), Franciaország (29%), Németország (24%), Bulgária (21%) és Oroszország (7%). Az oroszok a legnagyobb arányban (79%) ellenzik országuk részvételét az Irak elleni katonai fellépésben, majd következnek a németek (71%), bolgárok (62%), franciák (61%), észtek (59%), románok és britek (41%), illetve az amerikaiak (17,3%). A felmérést 41 országban végezték, több mint harmincezer személy megkérdezésével. Udvarhelyi Híradó Független információs lap - megjelenik munkanapokon (alapítási év: 1990). * Kiadja az INFOPRESS RT. *Főszerkesztő: Pintér D. István *Felelős szerkesztő: Jakab Árpád * Szerkesztőségi tagok: Dávid László, Fülöp D. Dénes, Katona Zoltán, László Miklós (Székelykeresztúr), Sólyom Erika * Főmunkatárs: Máthé László Ferenc * Szerkesztőségi titkár: P. Sándor Ildikó * Tördelők: Fülöp Lóránt, Sala Irma, Seres Zoltán * Terjesztés: 0744-691923 * Reklám- és hirdetésfelvétel: Bethlen Gábor u. 2. sz., hétköznap 8*16 óra között. * Lapzárta naponta 13 órakor. * Aprőhirdetést a Bethlen sregléti parknál található HÍDFŐ butikban is terveznek munkanapok.-' B-20 óra között * A szerkesztőség címe: 4150. Székelyudvarhely, Bethlen Gábor u. 2. sz., tel.: 0266-210030; Fax: 0266-218340, E-mail: uh@infopress.ro * Internet: httpihh.intopress.ro, illetve www.hhrt.pipAih * A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! * Az (x)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények * Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. * Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza!