Udvarhelyi Híradó, 2003. december (14. évfolyam, 233-249. szám)
2003-12-01 / 233. szám
2 Aktuális A városatyák véglegesítették a csereháti lakáslistát A csereháti ifjúsági lakások elosztási listájának megszavazásánál hosszas vitát váltott ki két igénylő esete és a kritériumrendszer értelmezése. A hivatal szakosztálya részéről elhangzott, hogy decemberben elkészülhetnek a gáz- és villamossági vezetékek, és úgy néz ki, még idén átadhatók lesznek a lakások. Egy lakásigénylő esetében a szociális felméréskor kitöltött jelentés nem volt egyértelmű, ugyanis az igénylő már hat éve Kolozsváron él, míg a felmérést készítők bejegyzése szerint harmadmagával édesanyjánál lakik. Egy másik igénylő két egymásnak ellentmondó orvosi papírt is benyújtott, miközben az egyik eltűnt a pályázati dossziéból. A tanácsosok egy része főleg ez utóbbit kifogásolta: miként tűnhet el egy dokumentum a pályázati dossziéból? A két érintett jelen volt a tanácsülésen, így a városatyák is megtudhatták, hogy bár egyikük Kolozsváron él, állandó lakhelye Székelyudvarhelyen van, és csak itt igényelhet lakást, különben februártól - munkaszerződés is igazolja - itthon fog dolgozni. A másik vitatott esetben az igénylő visszajuttatta az eltűntnek hitt dokumentumot, és hozott egy újabbat, egy harmadikat, mely igazolta, hogy a két ellentmondásos orvosi bizonylat közül melyik az igazi, mely szerint jogosan kapta meg az erre járó pontokat. A tanácsosok a lakást szerzett pályázók listáján lévő személyeket egyenként szavazták meg, köztük a két vitatottat is. Majdnem botrányossá fajult a vita arról, hogy a menet közben újranyomtatott listán felcserélődött két név sorrendje. A nyertesek listájáról az utólagos ellenőrzés során hat pályázó esett ki. A tanács által is megszavazott végleges listát ezen a héten adják közre. (B. B. J.) Félbeszakadt a tanácsülés Talán a szokatlan, szombati ülésezés zavarhatta meg a tanácsosok kedélyét, mert rendkívül éles szóváltásokra került sor a máskor olajozottan működő RMDSZ-es frakció tagjai között. Néhányan sorra távoztak, s emiatt délután fél ötkor Bondor István ülésvezető elnök felfüggesztette az ülést. Nem kerülhetett sor két napirendi pont és a különfélékben szereplő témák, például a taxisok beadványának megvitatására, mert néhány tanácsos indokkal vagy indokolatlanul elhagyta a termet, és fél ötkor, amikor a piac bérleményének kérdéséről kellett volna dönteni, nem volt jelen a kétharmados többség. Bondor István, aki előzőleg többször is vitába keveredett a frakcióvezető Borbáth Istvánnal, aki szintén eltávozott, arra eszmélt, hogy fölösleges a további tanácskozás, és hivatalosan bejelentette a tanácsülés felfüggesztését. A még nem vitatott határozati javaslatokat a soron következő ülésen ismét napirendre tűzi a testület. (F. D. D.) Markó Béla: az RMDSZ egységét meg kell tartani A választásokra való felkészülés időszakának egyik legfontosabb RMDSZ-eseménye zajlott múlt hét végén Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön - vélekedett a székelyföldi és országos önkormányzati konferenciákról Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Székelyföldi és országos önkormányzati konferenciát rendezett pénteken és szombaton Csíkszeredában, illetve Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ ügyvezető elnöksége. A pénteken Csíkszeredában lezajlott, Szövetség a Székelyföldért elnevezéssel megrendezett konferencián Székelyföld sajátos problémáit kívánták előtérbe helyezni, és a rendezvényre olyan előadásokat készítettek elő, amelyek irányadóak lehetnek a régió gazdasági fejlődésében. A másnap Sepsiszentgyörgyön lezajlott országos önkormányzati konferencián az elmúlt négy év önkormányzati tevékenységét kívánták felleltározni, és a közelgő helyhatósági választásokra való felkészülés jegyében az elkövetkező időszak prioritásainak feltérképezése is szerepelt a célok között. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Udvarhelyi Híradónak úgy értékelte, hogy mindkét konferenciának vannak azonos konklúziói. „Elsősorban arra gondolok, hogy mindkét konferencián egyértelműen elhangzott, és a hozzászólók is megerősítették, hogy az elkövetkező időszakban még fontosabb lesz az, hogy egységes politikai képviselete legyen az erdélyi magyarságnak az önkormányzatokban és a parlamentben is, és ennek érdekében minél nyitottabban, minél demokratikusabban kell megszervezni a jelöltállítást“ - mondta Markó. Az összefogást illetően még közölte, egyértelmű volt az az álláspont, hogy ha vannak viták, akkor azokat az RMDSZ-en belül kell lebonyolítani, és az RMDSZ egységét meg kell tartani. (Kiss Edit) Udvarhelyi Híradó, 2003. december 1hétfő Az erdélyi magyarságnál az 1918-as román népgyűlés Magyarország és Románia, a magyar és a román nép egymáshoz való viszonyát, sorsát döntően befolyásolta a gyulafehérvári nemzetgyűlés és az azt követő trianoni döntés. Az erdélyi románság és magyarság 1918-tól egy teljesen új politikai, gazdasági és kulturális államrendszerbe került, és történetének egy új fejezete kezdődik. Az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés egy történelmi folyamatnak a része. Nem lehet kétségbe vonni, hogy jelentős szerepet játszik a román nemzeti öntudat erősítésében és a jelenkori modern román állam kialakulásában. Azonban a nagy szavak mögött elsiklik az a tény, hogy Erdély sorsáról nem Gyulafehérváron, hanem Párizsban döntenek a nagyhatalmak. Azt is elfelejtik, hogy egyik esetben sem kérdezték meg az itt élő más nemzetiségűeket, elsősorban a románság mellett a legnagyobb lélekszámmal rendelkező magyarságot. Nem az oly sokat hangoztatott 1918-as wilsoni nemzeti önrendelkezés elvét vették alapul a határok meghúzásánál, hanem a szigorú nagyhatalmi érdekek döntenek. Arról sem esik szó, hogy a Gyulafehérváron jelen lévő erdélyi románság képviselőinek jelentős része egy autonóm Erdélyt képzelt el a Román Királyságon belül, sőt, egyes román baloldali politikusokban felmerül egy független Erdély gondolata is. A nemzeti önrendelkezés elvére hivatkozva 1918 végén az Osztrák-Magyar Monarchia népei a saját nemzeti céljaik megvalósítására törekednek. 1918. október 31-én Budapesten megalakult a Román Nemzeti Tanács, amely november 9-én felszólítja a magyar kormányt, hogy 26 keleti magyar vármegyében adja át a hatalmat. A román nemzeti tanács és a magyar kormány között Aradon folytatott tárgyalások eredménytelenek maradnak. Az 1918. november 13-i magyar kormány és az Antant képviselői közt aláírt belgrádi fegyverszünet értelmében az Antant katonáj'' szánja meg a magyar területeket a Maros vonaláig. Ennek a fegyverszünetnek a szellemében Antant-szövetséges román csapatok nyomulnak be Erdélybe. A Román Nemzeti Tanács 1918. november 24-én meghirdeti egy nagy nemzetgyűlés összehívását, amelyet a magyar kormány nem akadályoz meg, sőt, MÁV különvonatokat indított a Gyulafehérvárra utazó románok részére. 1918. december 1-én Gyulafehérváron az erdélyi románság kimondja Erdély, Bánság és a kelet-magyarországi részek egyesülését a Román Királysággal, ezt azonban az itt élő magyarság és németség megkérdezése nélkül tette. A nemzetgyűlés létrehozott egy Nagy Nemzeti Tanácsot, amelyből megalakult Iuliu Maniu elnöksége mellett egy 15-ös Kormányzótanács (Consiliul Dirigent), amelynek feladata az erdélyi területek kormányzása. A gyulafehérvári egyesülési határozat rögzít olyan demokratikus alapelveket, mint az általános és titkos választójog, a sajtó, gyülekezés és gondolatszabadság teljes elismerése, agrárreform. Ugyanakkor bizonyos demokratikus jogokat helyezett kilátásba az itt élő más nemzetiségek számára. A határozat III. pontjának első bekezdése kimondja: „Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindegyik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyert jogot”. A gyulafehérvári nemzetgyűlés határozatát azonban a későbbi román kormányok nem tartották magukra nézve kötelezőnek, és így a későbbi alkotmányok szövegébe sem kerültek be a kisebbségekre vonatkozó pontok. Az erdélyi magyarság tehetetlenül figyelte, hogy mint rendelkeznek a sorsa felett. A románok az elfoglalt területeken bármilyen jellegű nem román politikai általában pedig minden más szervezkedést elfojtanak. 1919 januárjában letartóztatják dr. Paál Árpád székelyudvarhelyi alispánt és harminchat tisztviselőtársát, akik egy székely köztársaság megszervezésével próbálkoztak. Erdély jelentősebb városaiban, így többek között Székelyudvarhelyen a román hadsereg ledöntötte a magyar vonatkozású emlékműveket, így 1919 februárjában a Vasszékelyt, valamint a főtéri millenniumi emlékművet. A magyarság zöme csak átmeneti pillanatnak hitte az impériumváltozást, valójában ezzel kezdődött az erdélyi magyarság a kálváriás útja. Az erdélyi magyarság számára december elseje nem ünnep, de tiszteletben tartja a románság nemzeti ünnepét. Természetesen ennek alapján elvárná, hogy a románság tiszteletben tartsa a magyarság nemzeti ünnepeit, nemzeti jelképeit és a magyar nemzeti öntudat erősítésében fontos szerepet játszó történelmi emlékhelyeit, szobrait. A hivatkozás a gyulafehérvári pontokra ma is aktuális, hiszen még 85 év után sem teljesítették, amit ott és akkor a románság nemzeti nagyjai megfogalmaztak és megígértek az itt élő más nemzetiségek számára. . &GIDÓ Csaba . Udvarhelyi Híradó Független információs napilap Főszerkesztő: Jakab Árpád Ügyvezető: Küllő Bálint Alapitási év: 1990 Megjelenik munkanapokon Kiadó: Infopress Rt. [] Szerkesztőségi tagok: Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab, Fülöp D. Dénes, Katona Zoltán, Kiss Edit, László Miklós (Székelykeresztúr), Máthé László Ferenc, Rédai Attila, Sólyom Erika Tördelők: Fülöp Lóránt, Sala Irma, Seres Zoltán * Apróhirdetés, reklám: Bombér Melinda előfizetni az Udvarhelyi Híradó lapkézbesítőinél vagy a postahivatalokban lehet. Apróhirdetéseket a Bethlen-negyedi HÍOFC-butikban is felvesznek munkanapokon 8-20 óra között. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! A szerkesztőség címe: 535600 Székelyudvarhely, Bethlen Gábor u. 2. sz. Telefon: 0266-210036; fax: 0266-218340 Honlap: www.uh.ro;www.udvarhelyihirado.ro E-mail: uh@uh.ro Hirdetésfelvétel és terjesztés: Bethlen Gábor u. 2. sz., hétköznap 8-16 óra között. Tel.: 0266-218361; E-mail: marketing@uh.ro