Udvarhelyi Híradó, 2003. december (14. évfolyam, 233-249. szám)

2003-12-01 / 233. szám

2 Aktuális A városatyák véglegesítették a csereháti lakáslistát A csereháti ifjúsági lakások el­osztási listájának megszava­zásánál hosszas vitát váltott ki két igénylő esete és a kritériumrend­szer értelmezése. A hivatal szak­osztálya részéről elhangzott, hogy decemberben elkészülhetnek a gáz- és villamossági vezetékek, és úgy néz ki, még idén átadhatók lesznek a lakások. Egy lakásigénylő esetében a szociális felméréskor kitöltött jelentés nem volt egyértelmű, ugyanis az igénylő már hat éve Kolozsváron él, míg a felmérést készítők bejegyzése szerint harmadma­gával édesanyjánál lakik. Egy másik igénylő két egymásnak ellentmondó orvo­si papírt is benyújtott, miközben az egyik eltűnt a pályázati dossziéból. A tanácso­sok egy része főleg ez utóbbit kifogásolta: miként tűnhet el egy dokumentum a pá­lyázati dossziéból? A két érintett jelen volt a tanácsülésen, így a városatyák is meg­tudhatták, hogy bár egyikük Kolozsváron él, állandó lakhelye Székelyudvarhelyen van, és csak itt igényelhet lakást, külön­ben februártól - munkaszerződés is iga­zolja - itthon fog dolgozni. A másik vitatott esetben az igénylő visszajuttatta az el­tűntnek hitt dokumentumot, és hozott egy újabbat, egy harmadikat, mely igazolta, hogy a két ellentmondásos orvosi bizony­lat közül melyik az igazi, mely szerint jo­gosan kapta meg az erre járó pontokat. A tanácsosok a lakást szerzett pályázók listáján lévő személyeket egyenként szavazták meg, köztük a két vitatottat is. Majdnem botrányossá fajult a vita arról, hogy a menet közben újranyomtatott lis­tán felcserélődött két név sorrendje. A nyertesek listájáról az utólagos ellenőr­zés során hat pályázó esett ki. A tanács által is megszavazott végleges listát ezen a héten adják közre. (B. B. J.) Félbeszakadt a tanácsülés T­alán a szokatlan, szombati ülésezés zavarhatta meg a tanácsosok kedélyét, mert rendkívül éles szóváltásokra került sor a máskor olajozottan működő RMDSZ-es frakció tagjai között. Néhányan sorra távoztak, s emiatt délután fél ötkor Bondor István ülésvezető elnök felfüggesztette az ülést. Nem kerülhetett sor két napirendi pont és a különfélékben szereplő témák, például a taxisok beadványának megvi­tatására, mert néhány tanácsos indokkal vagy indokolatlanul elhagyta a termet, és fél ötkor, amikor a piac bérleményének kérdéséről kellett volna dönteni, nem volt jelen a kétharmados többség. Bondor István, aki előzőleg többször is vitába keve­redett a frakcióvezető Borbáth Istvánnal, aki szintén eltávo­zott, arra eszmélt, hogy fölösleges a további tanácskozás, és hivatalosan bejelentette a tanácsülés felfüggesztését. A még nem vitatott határozati javaslatokat a soron következő ülésen ismét napirendre tűzi a testület. (F. D. D.) Markó Béla: az RMDSZ egységét meg kell tartani A választásokra való felkészülés időszakának egyik legfonto­sabb RMDSZ-eseménye zajlott múlt hét végén Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön - vélekedett a székelyföldi és országos önkor­mányzati konferenciákról Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Székelyföldi és országos önkormány­zati konferenciát rendezett pénteken és szombaton Csíkszeredában, illetve Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ ügyve­zető elnöksége. A pénteken Csíkszere­dában lezajlott, Szövetség a Székelyföl­dért elnevezéssel megrendezett konfe­rencián Székelyföld sajátos problémáit kívánták előtérbe helyezni, és a rendez­vényre olyan előadásokat készítettek elő, amelyek irányadóak lehetnek a ré­gió gazdasági fejlődésében. A másnap Sepsiszentgyörgyön lezajlott országos önkormányzati konferencián az elmúlt négy év önkormányzati tevékenységét kívánták felleltározni, és a közelgő hely­­hatósági választásokra való felkészülés jegyében az elkövetkező időszak priori­tásainak feltérképezése is szerepelt a célok között. Markó Béla, az RMDSZ el­nöke az Udvarhelyi Híradónak úgy érté­kelte, hogy mindkét konferenciának vannak azonos konklúziói. „Elsősorban arra gondolok, hogy mindkét konferen­cián egyértelműen elhangzott, és a hoz­zászólók is megerősítették, hogy az elkövetkező időszakban még fontosabb lesz az, hogy egységes politikai képvi­selete legyen az erdélyi magyarságnak az önkormányzatokban és a parlament­ben is, és ennek érdekében minél nyi­­tottabban, minél demokratikusabban kell megszervezni a jelöltállítást“ - mondta Markó. Az összefogást illetően még közölte, egyértelmű volt az az ál­láspont, hogy ha vannak viták, akkor azokat az RMDSZ-en belül kell lebonyo­lítani, és az RMDSZ egységét meg kell tartani. (Kiss Edit) Udvarhelyi Híradó, 2003. december 1hétfő ­ Az erdélyi magyarság­n­ál az 1918-as román népgyűlés Magyarország és Románia, a magyar és a román nép egymáshoz való viszonyát, sorsát döntően befolyásolta a gyulafehérvári nem­zetgyűlés és az azt követő trianoni döntés. Az erdélyi románság és magyarság 1918-tól egy teljesen új politikai, gazdasági és kulturá­lis államrendszerbe került, és történetének egy új fejezete kezdődik. Az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés egy történelmi fo­lyamatnak a része. Nem lehet kétségbe vonni, hogy jelentős sze­repet játszik a román nemzeti öntudat erősítésében és a jelenkori modern román állam kialakulásában. Azonban a nagy szavak mö­gött elsiklik az a tény, hogy Erdély sorsáról nem Gyulafehérváron, hanem Párizsban döntenek a nagyhatalmak. Azt is elfelejtik, hogy egyik esetben sem kérdezték meg az itt élő más nemzetiségűeket, elsősorban a románság mellett a legnagyobb lélekszámmal ren­delkező magyarságot. Nem az oly sokat hangoztatott 1918-as wilsoni nemzeti önrendelkezés elvét vették alapul a határok meg­húzásánál, hanem a szigorú nagyhatalmi érdekek döntenek. Arról sem esik szó, hogy a Gyulafehérváron jelen lévő erdélyi románság képviselőinek jelentős része egy autonóm Erdélyt képzelt el a Ro­mán Királyságon belül, sőt, egyes román baloldali politikusokban felmerül egy független Erdély gondolata is. A nemzeti önrendelkezés elvére hivatkozva 1918 végén az Osztrák-Magyar Monarchia népei a saját nemzeti céljaik meg­valósítására törekednek. 1918. október 31-én Budapesten megala­kult a Román Nemzeti Tanács, amely november 9-én felszólítja a magyar kormányt, hogy 26 keleti magyar vármegyében adja át a hatalmat. A román nemzeti tanács és a magyar kormány között Aradon folytatott tárgyalások eredménytelenek maradnak. Az 1918. november 13-i magyar kormány és az Antant képviselői közt aláírt belgrádi fegyverszünet értelmében az Antant katonáj'' szánja meg a magyar területeket a Maros vonaláig. Ennek a fegy­verszünetnek a szellemében Antant-szövetséges román csapatok nyomulnak be Erdélybe. A Román Nemzeti Tanács 1918. novem­ber 24-én meghirdeti egy nagy nemzetgyűlés összehívását, ame­lyet a magyar kormány nem akadályoz meg, sőt, MÁV különvona­­tokat indított a Gyulafehérvárra utazó románok részére. 1918. december 1-én Gyulafehérváron az erdélyi románság ki­mondja Erdély, Bánság és a kelet-magyarországi részek egyesülé­sét a Román Királysággal, ezt azonban az itt élő magyarság és né­metség megkérdezése nélkül tette. A nemzetgyűlés létrehozott egy Nagy Nemzeti Tanácsot, amelyből megalakult Iuliu Maniu elnöksé­ge mellett egy 15-ös Kormányzótanács (Consiliul Dirigent), amely­nek feladata az erdélyi területek kormányzása. A gyulafehérvári egyesülési határozat rögzít olyan demokratikus alapelveket, mint az általános és titkos választójog, a sajtó, gyülekezés és gondolat­szabadság teljes elismerése, agrárreform. Ugyanakkor bizonyos demokratikus jogokat helyezett kilátásba az itt élő más nemzetisé­gek számára. A határozat III. pontjának első bekezdése kimondja: „Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Minde­gyik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához sa­ját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormány­­zásában való részvételre minden nép népességének számarányá­ban nyert jogot”. A gyulafehérvári nemzetgyűlés határozatát azon­ban a későbbi román kormányok nem tartották magukra nézve kö­telezőnek, és így a későbbi alkotmányok szövegébe sem kerültek be a kisebbségekre vonatkozó pontok. Az erdélyi magyarság tehetetlenül figyelte, hogy mint rendelkez­nek a sorsa felett. A románok az elfoglalt területeken bármilyen jel­legű nem román politikai általában pedig minden más szervezke­dést elfojtanak. 1919 januárjában letartóztatják dr. Paál Árpád szé­kelyudvarhelyi alispánt és harminchat tisztviselőtársát, akik egy székely köztársaság megszervezésével próbálkoztak. Erdély jelen­tősebb városaiban, így többek között Székelyudvarhelyen a román hadsereg ledöntötte a magyar vonatkozású emlékműveket, így 1919 februárjában a Vasszékelyt, valamint a főtéri millenniumi em­lékművet. A magyarság zöme csak átmeneti pillanatnak hitte az impériumváltozást, valójában ezzel kezdődött az erdélyi magyar­ság a kálváriás útja. Az erdélyi magyarság számára december elseje nem ünnep, de tiszteletben tartja a románság nemzeti ünnepét. Természetesen ennek alapján elvárná, hogy a románság tiszteletben tartsa a ma­gyarság nemzeti ünnepeit, nemzeti jelképeit és a magyar nemzeti öntudat erősítésében fontos szerepet játszó történelmi emlékhe­lyeit, szobrait. A hivatkozás a gyulafehérvári pontokra ma is aktuá­lis, hiszen még 85 év után sem teljesítették, amit ott és akkor a ro­mánság nemzeti nagyjai megfogalmaztak és megígértek az itt élő más nemzetiségek számára. . &GIDÓ Csaba . Udvarhelyi Híradó Független információs napilap Főszerkesztő: Jakab Árpád Ügyvezető: Küllő Bálint Alapitási év: 1990 Megjelenik munkanapokon Kiadó: Infopress Rt. [] Szerkesztőségi tagok: Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab, Fülöp D. Dénes, Katona Zoltán, Kiss Edit, László Miklós (Székelykeresztúr), Máthé László Ferenc, Rédai Attila, Sólyom Erika Tördelők: Fülöp Lóránt, Sala Irma, Seres Zoltán * Apróhirdetés, reklám: Bombér Melinda előfizetni az Udvarhelyi Híradó lapkézbesítőinél vagy a postahivatalokban lehet. Apróhirdetéseket a Bethlen-negyedi HÍOFC-butikban is felvesznek munkanapokon 8-20 óra között. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!­­ A szerkesztőség címe: 535600 Székelyudvarhely, Bethlen Gábor u. 2. sz. Telefon: 0266-210036; fax: 0266-218340 Honlap: www.uh.ro;www.udvarhelyihirado.ro E-mail: uh@uh.ro Hirdetésfelvétel és terjesztés:­­ Bethlen Gábor u. 2. sz., hétköznap 8-16 óra között. Tel.: 0266-218361; E-m­ail: marketing@uh.ro

Next