Udvarhelyi Híradó, 2004. április (15. évfolyam, 64-82. szám)

2004-04-01 / 64. szám

j­ kawäiiomyA lkfe»i5 [léi© ............ ' ' ~ --------------------------------------^jrrj-------------------= r­ontos a gazdatársadalom képzése Székelyudvarhelyen tartotta éves közgyűlését tegnap a Szarvas­marha-tenyésztők Hargita Megyei Egyesülete. A megbeszélésen beszámoltak a szervezet tavalyi tevékenységéről, és felvázolták az idei terveket is. A Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Szent István-dísztermében tar­totta tegnap éves közgyűlését a Szar­vasmarha-tenyésztők Hargita Megyei Egyesülete. A megyében 9800 tagot számláló egyesület vidéki tagszerve­zetei közül 33 képviseltette magát. A megyei szervezet elnökének, Márton Istvánnak a köszöntője után az egye­sületnek a tavalyi közgyűlés óta kifej­tett tevékenységét és az idei terveket dr. Baróti Lajos, az Erdélyi Tenyész­tési Szövetség titkára ismertette. A költségvetés bemutatásakor elhang­zott, hogy a tagdíjakat, amelyek ta­valyra évi 30.000 lejben voltak meg­szabva tehenenként, csak tíz száza­lékban fizették be a tagok. Az idei ter­vek között egyebek mellett az egyesü­let kereskedelmi társaságának elindí­tása, a tagság és az állatállomány pontos nyilvántartásba vétele, öt állat­kiállítás megszervezése, a képzési programok folytatása, tapasztalatcse­rék és érdekvédelmi tárgyalások szer­vezése szerepel. Az ülésen részt vett a megyei önkormányzat vezetősége is. Zsombori Vilmos elnök a megyei tanács támogatásáról biztosította a gazdákat, és felhívta figyelmüket a nagy jövő előtt álló biogazdálkodásra. Bunta Levente alelnök arra bátorítot­ta a gazdákat, hogy konkrét elképzelé­seik támogatása érdekében fordulja­nak bizalommal a megyei tanácshoz, a következőkre is tényleges és őszinte támogatásáról biztosította a gazdatár­sadalmat. Úgy vélte ugyanakkor, hogy nagyon fontos a humán erőforrás kép­zése. Ugyancsak a gazdatársadalom képzésének, az EU-csatlakozással kapcsolatos tudnivalók megismerteté­sének fontosságát hangsúlyozta An­tal Attila, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság állat­­tenyésztési igazgatója, aki szerint a szarvasmarha-tenyésztői egyesület­nek a következő években a tagság képzése kell a legfontosabb feladata legyen annak érdekében, hogy a te­nyésztőket ne érje felkészületlenül a különféle új rendelkezés, szabvány, amelyekhez az alkalmazkodást idő­ben el kell kezdeni. A Megyei Mező­­gazdasági Szaktanácsadó Hivatal ré­széről Miklós Levente biztosította tá­mogatásukról a gazdákat, és beszélt ingyenes gazdaképző tanfolyamaikról, amelyeket, mint mondta, kérésre bár­milyen szakterületen meg tudnak szervezni. A Megyei Állatnemesítő Hi­vatal vezetője, Sólyom Gizella azt mondta el, hogy beértek a gyümölcsei az évek óta zajló állatnemesítési tevé­kenységnek. Hargita megye több szempontból országos első helyezé­seket ért el a szarvasmarha-tenyész­tés terén. Hangsúlyozta a mestersé­ges megtermékenyítés fontosságát, de felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy az ily módon megteremtett bioló­giai alap szolgáltatta lehetőséget ta­karmányozással kell érvényesíteni, a tejhigiénia problémáját érintve pedig elmondta, hiába a minőségileg megfe­lelő tej, ha kifejés után a nem higiéni­kus tehéntartási és tejtárolási körülmé­nyek miatt ez nem fog megfelelni a kö­vetelményeknek. Kiss Edit Udvarhelyi Híradó, 2004. április 1., csütörtök A­ktuális 3 ] ki cd yI¥ÁtifalJ ei h­XijyaiW] egyedi kuiíinsiíiz áinJnkjiíiDijmik üz'/kh eu Tapodtat sem engednek a vitázó felek Továbbra sincs végkifejlete a Kuvar-negyedi, befejezetlen kazánház történetének. A Református Diákotthon Alapítvány vezetője, Dobai László lelkész, aki óvodát és ifjúsági központot létesítene a tömbhá­zak közötti területen, elmondása szerint már csak a Városháza építke­zési engedélyére vár, minden más formalitást letudott. A lakók azon­ban továbbra is ellenzik az elképzelést, és az általuk indított perben, amelyben a tiszteletesnek kedvező részletes városrendezési tervet tá­madták meg, nem született még jogerős ítélet. Rédai Attila Dobai László lapunknak elmondta, alapítványa a végére ért a lakók által minden úton-módon akadályozott, késleltetni próbált engedélyezési fo­lyamatnak. A négy éven át tartó, időt, anyagiakat, türelmet felemésztő en­gedélyeztetés során a lelkész minden szükséges beleegyezést megszer­zett, minden kért tanulmányt elvégez­tetett, a felmerült kifogások mindegyi­két sikerült tisztáznia. Jelenleg az ala­pítvány a polgármesteri hivatal által kiállítandó építkezési engedélyre vár, amelyet Dobai szerint a Városházá­nak, „ha tiszteletben akarja tartani a törvényeket”, kötelező kiállítania. A­zteletes kifejtette, az „egyes lakók” által hangoztatott kifogások, miszerint az építkezés befejezése után túlzsú­folt, szennyezett, sötét lenne a terü­let, nem állják meg a helyüket, hiszen a rendelkezésükre bocsátott 2200 négyzetméter kevesebb mint negy­ven százalékát építenék be, tehát ki­sebb volna az építkezés alapfelülete, mint a negyvenszázalékos felső ha­tárérték. „Szerintem más ügyek állnak itt a háttérben, amelyeket nem akarok most az újságban kifejteni. Például Szász Jenő polgármester személyes bosszúja többek közt azért, mert ő in­kább garázsházat szeretett volna oda, ugyanakkor bizonyos személyek komoly anyagi érdekei is kötődnek el­képzelésünk meghiúsításához” - fo­galmazott a lelkész. Dobai ugyanak­kor sajnálatának adott hangot, hogy a huzavona miatt az eredetileg rendel­kezésére álló nyugati támogatás el­úszott, s ezzel a város egy olyan be­fektetéstől esett el, amire saját forrása egyhamar nem lesz. A tiszteletes el­lenben reméli, sikerül új támogatást­­ szereznie az elképzelésre. A református lelkész által elmondot­­­takkal szemben most sem csökkent a­­ lakók ellenállása. Mihály István meg-­­ keresésünkre elmondta, bár volt pró­bálkozás a kompromisszumra, nem jutottak dűlőre. Mihály kifejtette, tudo­mása szerint az alapítvány eredeti ter­veiből időközben eltűnt az elemi iskola létesítésének szándéka, ám ez a vál­tozás nem csökkentette annyira a ter­vezett építkezés alapfelületét, hogy számukra elfogadható lenne. A lakók által indított per fejleményeiről az ügyet térítésmentesen képviselő, ma­ga is az egyik érintett lépcsőházban lakó Kálmán Nicoleta ügyvédnő tájé­koztatott. A jogi szakember elmondta, a részletes városrendezési tervet elfo­gadó 2002/36-os számú önkormány­zati határozat semmissé nyilvánításá­nak kérését először visszautasította a megyei törvényszék, amelynek ítéletét azonban később a marosvásárhelyi táblabíróság megsemmisítette, s újra­tárgyalásra visszaküldte Csíkszeredá­ba. Jelenleg az eljárás szünetel addig, amíg az ügyben elkészül a törvény­szék által elrendelt szakvéleménye­zés, s az ügyvédnő optimista a várha­tó döntést illetően. „Az igazság a mi ol­dalunkon áll” - jelentette ki. Kálmán Nicoleta és Mihály István bevallásuk szerint 286 nagykorú és 176 kiskorú lakó érdekeit képviselik, s korábban az alapítvány tervének környezetvédelmi engedélyeztetését is megpróbálták megakadályozni, de úgy tűnik, sikerte­lenül. Az ügyvédnő elmondta, ő nem látta azokat a jóváhagyásokat, ame­lyekre Dobai hivatkozik, de ha létez­nek, szerinte ezeknek semmi közük a törvényességhez. Érveinek alátá­masztására az egyik legjobb példa, hogy a polgármesteri hivatal urbanisz­tikai osztályának egy korábbi szakje­lentése szerint nem negyven, hanem huszonöt százalék a 2200 négyzet­­méteres telek maximális beépíthető hányada, ehhez képest a 873 négy­zetméter összfelületű ingatlanok 39,6 százalék beépített részt tennének ki. „Az alapítvány úgy manipulálja a terv­rajzokat, ahogy érdekei megkívánják. Az általuk a tervbe berajzolt zöldöve­zetek például nem léteznek, s nem is lehet kialakítani azokat, hiszen beto­nozott lépcsőfeljárók vannak ott. A ter­vezett épület nem tartja be a szom­szédos ingatlanokhoz képest az előírt távolságot: oktatási intézmény eseté­ben legalább ötven méter kellene le­gyen a védelmi övezet, ehelyett a fel­húzni kívánt új épületet alig 11-13 mé­ter választaná el a tömbházaktól. A le­­csökkentett szabadon maradt terüle­ten megnövekedne a forgalom, a szennyeződés. Nem tudom azt sem, hogy kaphatott az alapítvány a tűzol­tóságtól engedélyt, hiszen egy múlt­kori kisebb tűzesetnél a tűzoltókocsi már most sem tudott befordulni a tömbházhoz, pedig a parkoló, amit tervei szerint az alapítvány bekebe­lezne, akkor üres volt” - fejtette ki az ügyvédnő, hozzátéve: nem szabad elfeledni, hogy az alapítvány számá­ra kedvező helyzetet megállapító ha­tástanulmányokat a szervezet meg­rendelésére és költségén végezték olyan magáncégek, amelyek eseté­ben természetes, hogy meg akartak felelni az ügyfélnek. Kálmán Nicoleta ezért most azt tervezi, hogy az Or­szágos Életminőség-kutatási Intézet­hez fordul, ahol reméli, pártatlanul fogják felmérni a Kuvar-negyedi helyzetet. A határon túli magyarok egyik „honi zsebe“ Az UKKA, vagyis az Új Kézfogás Közalapítvány különböző prog­ramjain, pályázatain keresztül rendszeresen támogat számos rendezvényt, kiállítást, megmoz­dulást, illetve vállalkozást. Az ud­varhelyieknek ismerősen cseng­het a név, ha egyébért nem is, mert jelképük, logójuk a támoga­tók sorában számos helyi plaká­ton is megtalálható. Nemrég Németh Attila (képünkön), a közalapítvány igazgatója városunk fia­tal üzletemberei előtt ismertette az ala­pítványt és annak tevékenységét. Mint mondta, annak ellenére, hogy a ma­gyarországi alapítványoktól Erdélybe érkező összegnek csupán egy kis há­nyadát teszi ki az UKKA által évente szétosztott támogatás, a nagyságrend miatt úgyis jelentős, és jó, ha az érin­tettek tudnak erről a lehetőségről is. A budapesti székhelyű, a magyar kor­mány által létrehozott közalapítvány fő célja a határon túl élő magyar közössé­gek és a szórványmagyarság gazda­sági helyzetének javítása, sajátos gondjai megoldásának előmozdítása a magyarlakta régiók és Magyarország közötti gazdasági együttműködés elő­segítésével. A főképpen a kis- és kö­zepes vállalkozások közötti üzleti kap­csolatok kibontakoztatásának támoga­tása, a gazdálkodási feltételek javítása, gazdasággal kapcsolatos elméleti ku­tatások, szakmai képzések, kiállítások, üzletember-találkozók szervezésének támogatása szerepel az első helyen. Ezek mellett kiemelten támogatják a különböző helyi vállalkozásfejlesztési tevékenységeket. Például városunk­ban többek között a Novorg vállalko­zásfejlesztési központot. Mint Németh mondta, a mai, informatizált világban a pályázásoknál az információk sokasá­ga és áramlási gyorsasága miatt elma­radhatatlan kellék az internet, ezért bármely érdeklődő az alapítvány által meghirdetett támogatási formákról, a pályázati feltételekről, a szerződéses viszonyban lévő vállalkozásfejlesztési központokról a www.ukka.hu honlapon olvashat.­­mtf-

Next