Udvarhelyi Híradó, 2004. június (15. évfolyam, 105-126. szám)

2004-06-01 / 105. szám

Udvarhelyi Híradó, 2004. június 1 kedd Sosemvolt ipari patkok „Megfelelő közművesítéssel, kom­munikációs és építkezési lehető­ségekkel rendelkező ipari telep­helyek létesítését kezdeményez­zük, amelyek képesek befogadni új üzemeket. Ilyenek a 25 hektá­ros Felsőlok, illetve a 30 hektáros Falukertje ipari parkok“ - olvas­hattuk négy évvel ezelőtt Szász Jenő polgármester programjá­ban. Városunkban négy esztendő alatt sem lett ipari park, pedig mi­óta a polgármester ezt ígérte, az­óta az országban 37 ipari parkot hoztak létre... Az ipari parkok létesítéséről először a városgazdálkodási osztályt kérdeztük, ahonnan a fejlesztési osztályra irányí­tottak, jelezve, nem biztos, hogy ott ta­lálunk is valakit. A fejlesztési osztályon Pataky Virág fogadott, aki elmondta, nemrég jött vissza kétévi gyerekneve­lési szabadságáról, és amikor vissza­tért, nem talált ezen az osztályon sen­kit, ő pedig még nem tud beszámolni az utóbbi évek fejlesztési terveiről, az ipari parkokról sem az említett ok miatt. Ezek után Antal István parlamenti képviselőt kerestük meg, aki az ipari parkok törvényének kezdeményezője. A képviselő elmondta, hogy a törvény szerint legkevesebb 10 hektár területre van szükség egy ipari park létrehozá­sához. Ezzel Udvarhely önkormányza­ta nem rendelkezik, és nem rendelke­zett a kadicsfalvi Falukertje nevű határ­részen sem. Noha a polgármesteri hi­vatal nem adta vissza a kadicsfalviak­­nak ezen a részen található földterüle­teiket, a hivatal meg sem vásárolta azt tőlük az ipari park számára.­­ Szomorú, hogy a létrehozandó ipari park tervét a telekspekuláció gyanúja lengi körül. Ha Szász Jenő nyíltan tár­gyalt volna a tanáccsal, a kadicsfalvi földterület-tulajdonosokkal, valamint velünk, a térség parlamenti képvisele­tével, akkor már régen lenne ipari park­ja a városnak - mondja a képviselő. - Mióta a polgármester erről csak beszél és ígérget, azóta az országban 37 ipa­ri parkot hoztak létre. A városvezető sajnos olyan emberekre bízta az ipari parkok létrehozását, akik egy tanács­kozáson azt kérdezték tőlem: lehet-e úgy létrehozni ipari parkot, hogy azon egy főút haladjon át? - mondta a hon­atya. Ami tény: nincs ipari parkja a város­nak, annak ellenére, hogy a négy évvel ezelőtti kampányban a polgármester hangsúlyozta: „ipari park­­ a jövőbeni megélhetésünk“. Hát nem lett az, bágyi A­ktuális 3 Másfél millió lejjel tartozik minden családnak a polgármesteri hivatal Ha visszaosztjuk családokra, lakásokra a tömbházanként kifizetett hőenergia-mérő órák árát, akkor az derül ki, hogy mindenkinek megközelítően 1,5 millió lejjel tartozik a város, vagyis a polgármes­teri hivatal. A kifizetésekre a tanács közel nyolcmilliárd lejt szava­zott meg, de már azon a tanácsülésen a polgármester tüntetően ki­jelentette, hogy az összeget nem fizeti ki. Máthé László Ferenc Az úgynevezett gigakalória-mérő órák beszerelésekor a lakók meghite­lezték a várost a kifizetett összeggel, melyet sajnos azóta sem kaptak visz­­sza. Sőt olyan lakónegyed is van, ahol az elvégzett munkálatok össze­gére még kamatot is számolnak. Pe­dig az órák felszerelése előtt az volt a szlogen, hogy minden lakótársulás, minden tömbház végeztesse el a sze­reléseket, mert hatékony és spórlós megoldás, ugyanakkor ingyen van, mert a lakók visszakapják a befizetett összeget. Hát nem kapták. A téma kapcsán Csog József, a Ta­mási Áron lakástulajdonosi társulás elnöke többek között a prefektusnak is levelet írt, vázolva a helyzetet. Amint a tavaly augusztusban megje­lent 73-as törvény is előírja, az Urbana felosztva, havonta, a beterhe­­lési költségekből kellene visszafizes­se az összegeket. Csog legutóbb azt a választ kapta, hogy „az ügy intéző­dik". A törvény szerint ugyanis a kifi­zetések végső határideje 2004 vége. A lakóbizottságok korábban úgy dön­töttek, ha nem születik semmilyen e­­lőrelépés az ügyben, beperelik az é­­rintetteket, erre viszont még ezidáig nem került sor. Csak a Tamási Áron lakóbizottságnál 320 millióra rúg a visszafizetendő ösz­­szeg. Ha pedig tudjuk, hogy a város­ban 22 lakóbizottság van, akkor kide­rül, hogy nem kis összegről van szó.­­ Kezdetben, amikor a visszafizetések­­ körüli zűrzavar elkezdődött, 3,5 milliá­­­árd lejről beszéltek az érintettek. Ez­­ mára jóval több lett.­­ Balázs Ferenc, a Kórház-negyedi la­kóbizottság elnöke úgy nyilatkozott, ők visszafogták magukat, mert - mint mondta - különben ellehetetlenítenék az Urbanát, hisz a tanács megsza­vazta ugyan a pénzt, az mégsincs. Ha minden bizottság úgy tiltakozna, hogy addig nem fizet az Urbanának, amíg a befektetés összege vissza nem térül, akkor az Urbana bebukna. Gond az is, hogy ezek mind régi számlák. Kér­dés, hogy visszamenőleg ki tudják-e fizetni őket. Balázs kiemelte, hogy tör­vény szerint a visszafizetések a beru­házások sorrendjében kell történje­nek, vagyis aki korábban elvégeztette a munkálatot, hamarabb kell megkap­ja annak ellenértékét. A téma kapcsán megszólaltattuk Pé­ter Pál alpolgármestert is, aki tudatta, hogy a kifizetésekre a tanács közel nyolcmilliárd lejt szavazott meg az idei költségvetésből is, mivel a tavaly is el­különítették ezt az összeget - mindhi­ába. A polgármester gáncsoskodása az összegek visszafizetése kapcsán nagyon sok udvarhelyi családot hoz nehéz helyzetbe, hiszen ezek a csalá­dok megelőlegezték a városnak ezt a pénzt, nem ajándékba adták - ahogy azt a leköszönő polgármester gondol­ja, mondta Péter Pál. De már a költ­ségvetést tárgyaló tanácsülésen a polgármester tüntetően kijelentette, hogy az összeget nem fizeti ki, mert azt az Urbana kell előteremtse, holott a törvény erről világosan rendelkezik. Az Urbana Rt. tehetetlen az ügyben, és a lakókkal együtt várja a tanács ál­tal megszavazott pénzt. Telefonos tippelés: számottevő tendenciák Tegnaptól telefonos tippelést indí­tott útjára az Udvarhelyi Híradó: SMS-üzenetekben Székelyudvar­hely leendő polgármesterének személyére lehet tippelni. Sólyom Andrea szociológus szerint tudo­mányos szempontból tekintve ugyan nem vonhatunk le a város választópolgáraira általánosítható következtetéseket, ám a kapott válaszokból mégis számottevő tendenciák rajzolódnak ki.­ ­ Négyévente, a választások közeled­tével beáll a közvéleménykutatások „szezonja”. Ilyenkor figyelnek legin­kább a megrendelők a választópolgá­rok véleményére. A reprezentatív min­tára épülő kérdőíves felméréstől a sza­vazás napján történő exit-pollig, azaz a szavazófülkét közvetlenül elhagyó vá­lasztók megkérdezéséig sokféle formá­ban találkozhatunk közvéleménykuta­tásokkal: kérdezőbiztosok segítségé­vel, önkitöltős módszerrel illetve telefo­nos, postai levelezéssel történő lekér­dezések egyaránt előfordulnak. Az eredmények nyilvánosságra hozásá­nak pedig egyik célzata, hatása éppen a vélemények formálása lehet - ma­gyarázta a szociológus. - Különböző televíziós csatornák műsoraiban na­ponta találkozhatunk a telefonos tippe­­léssel, mint közvéleménykutatási for­mával. Az ilyen kérdések témaköre igen változatos: zenei, képzőművé­szeti, irodalmi, politikai stb. Tartalmilag vonatkozhatnak arra, amit tudunk valamiről illetve arra, amit gondolunk, vélünk valamiről. Formailag tesztkér­dések, azaz megadott alternatívák vá­laszthatók. Az egyes kérdésekben megszólított közönség szavazhat az általa megfelelőnek tartott válaszlehe­tőségre. A beérkezett válaszok össze­sítése során kapott százalékarányok fejezik ki az egyes alternatívák súlyát. Az Udvarhelyi Híradó által útjára indí­tott sms-tippelésből a beküldött vála­szok alapján megtudhatjuk, hogy az üzenetírók szerint melyik jelölt lesz Székelyudvarhely polgármestere. Mi­vel egyre többen rendelkeznek mobil­­telefonnal, a potenciális válaszadók kö­re szélesedik. Tudományos szempont­ból tekintve ugyan nem vonhatunk le a város választópolgáraira általánosítha­tó következtetéseket, de a kapott vála­szokból kirajzolódik egy fontos réteg, amelynek van kialakult szavazási pre­ferenciája, vélemény-nyilvánítási szán­déka - összegezte Sólyom Andrea. B.Á

Next