Udvarhelyi Híradó, 2004. június (15. évfolyam, 105-126. szám)
2004-06-01 / 105. szám
Udvarhelyi Híradó, 2004. június 1 kedd Sosemvolt ipari patkok „Megfelelő közművesítéssel, kommunikációs és építkezési lehetőségekkel rendelkező ipari telephelyek létesítését kezdeményezzük, amelyek képesek befogadni új üzemeket. Ilyenek a 25 hektáros Felsőlok, illetve a 30 hektáros Falukertje ipari parkok“ - olvashattuk négy évvel ezelőtt Szász Jenő polgármester programjában. Városunkban négy esztendő alatt sem lett ipari park, pedig mióta a polgármester ezt ígérte, azóta az országban 37 ipari parkot hoztak létre... Az ipari parkok létesítéséről először a városgazdálkodási osztályt kérdeztük, ahonnan a fejlesztési osztályra irányítottak, jelezve, nem biztos, hogy ott találunk is valakit. A fejlesztési osztályon Pataky Virág fogadott, aki elmondta, nemrég jött vissza kétévi gyereknevelési szabadságáról, és amikor visszatért, nem talált ezen az osztályon senkit, ő pedig még nem tud beszámolni az utóbbi évek fejlesztési terveiről, az ipari parkokról sem az említett ok miatt. Ezek után Antal István parlamenti képviselőt kerestük meg, aki az ipari parkok törvényének kezdeményezője. A képviselő elmondta, hogy a törvény szerint legkevesebb 10 hektár területre van szükség egy ipari park létrehozásához. Ezzel Udvarhely önkormányzata nem rendelkezik, és nem rendelkezett a kadicsfalvi Falukertje nevű határrészen sem. Noha a polgármesteri hivatal nem adta vissza a kadicsfalviaknak ezen a részen található földterületeiket, a hivatal meg sem vásárolta azt tőlük az ipari park számára. Szomorú, hogy a létrehozandó ipari park tervét a telekspekuláció gyanúja lengi körül. Ha Szász Jenő nyíltan tárgyalt volna a tanáccsal, a kadicsfalvi földterület-tulajdonosokkal, valamint velünk, a térség parlamenti képviseletével, akkor már régen lenne ipari parkja a városnak - mondja a képviselő. - Mióta a polgármester erről csak beszél és ígérget, azóta az országban 37 ipari parkot hoztak létre. A városvezető sajnos olyan emberekre bízta az ipari parkok létrehozását, akik egy tanácskozáson azt kérdezték tőlem: lehet-e úgy létrehozni ipari parkot, hogy azon egy főút haladjon át? - mondta a honatya. Ami tény: nincs ipari parkja a városnak, annak ellenére, hogy a négy évvel ezelőtti kampányban a polgármester hangsúlyozta: „ipari park a jövőbeni megélhetésünk“. Hát nem lett az, bágyi Aktuális 3 Másfél millió lejjel tartozik minden családnak a polgármesteri hivatal Ha visszaosztjuk családokra, lakásokra a tömbházanként kifizetett hőenergia-mérő órák árát, akkor az derül ki, hogy mindenkinek megközelítően 1,5 millió lejjel tartozik a város, vagyis a polgármesteri hivatal. A kifizetésekre a tanács közel nyolcmilliárd lejt szavazott meg, de már azon a tanácsülésen a polgármester tüntetően kijelentette, hogy az összeget nem fizeti ki. Máthé László Ferenc Az úgynevezett gigakalória-mérő órák beszerelésekor a lakók meghitelezték a várost a kifizetett összeggel, melyet sajnos azóta sem kaptak viszsza. Sőt olyan lakónegyed is van, ahol az elvégzett munkálatok összegére még kamatot is számolnak. Pedig az órák felszerelése előtt az volt a szlogen, hogy minden lakótársulás, minden tömbház végeztesse el a szereléseket, mert hatékony és spórlós megoldás, ugyanakkor ingyen van, mert a lakók visszakapják a befizetett összeget. Hát nem kapták. A téma kapcsán Csog József, a Tamási Áron lakástulajdonosi társulás elnöke többek között a prefektusnak is levelet írt, vázolva a helyzetet. Amint a tavaly augusztusban megjelent 73-as törvény is előírja, az Urbana felosztva, havonta, a beterhelési költségekből kellene visszafizesse az összegeket. Csog legutóbb azt a választ kapta, hogy „az ügy intéződik". A törvény szerint ugyanis a kifizetések végső határideje 2004 vége. A lakóbizottságok korábban úgy döntöttek, ha nem születik semmilyen előrelépés az ügyben, beperelik az érintetteket, erre viszont még ezidáig nem került sor. Csak a Tamási Áron lakóbizottságnál 320 millióra rúg a visszafizetendő öszszeg. Ha pedig tudjuk, hogy a városban 22 lakóbizottság van, akkor kiderül, hogy nem kis összegről van szó. Kezdetben, amikor a visszafizetések körüli zűrzavar elkezdődött, 3,5 milliáárd lejről beszéltek az érintettek. Ez mára jóval több lett. Balázs Ferenc, a Kórház-negyedi lakóbizottság elnöke úgy nyilatkozott, ők visszafogták magukat, mert - mint mondta - különben ellehetetlenítenék az Urbanát, hisz a tanács megszavazta ugyan a pénzt, az mégsincs. Ha minden bizottság úgy tiltakozna, hogy addig nem fizet az Urbanának, amíg a befektetés összege vissza nem térül, akkor az Urbana bebukna. Gond az is, hogy ezek mind régi számlák. Kérdés, hogy visszamenőleg ki tudják-e fizetni őket. Balázs kiemelte, hogy törvény szerint a visszafizetések a beruházások sorrendjében kell történjenek, vagyis aki korábban elvégeztette a munkálatot, hamarabb kell megkapja annak ellenértékét. A téma kapcsán megszólaltattuk Péter Pál alpolgármestert is, aki tudatta, hogy a kifizetésekre a tanács közel nyolcmilliárd lejt szavazott meg az idei költségvetésből is, mivel a tavaly is elkülönítették ezt az összeget - mindhiába. A polgármester gáncsoskodása az összegek visszafizetése kapcsán nagyon sok udvarhelyi családot hoz nehéz helyzetbe, hiszen ezek a családok megelőlegezték a városnak ezt a pénzt, nem ajándékba adták - ahogy azt a leköszönő polgármester gondolja, mondta Péter Pál. De már a költségvetést tárgyaló tanácsülésen a polgármester tüntetően kijelentette, hogy az összeget nem fizeti ki, mert azt az Urbana kell előteremtse, holott a törvény erről világosan rendelkezik. Az Urbana Rt. tehetetlen az ügyben, és a lakókkal együtt várja a tanács által megszavazott pénzt. Telefonos tippelés: számottevő tendenciák Tegnaptól telefonos tippelést indított útjára az Udvarhelyi Híradó: SMS-üzenetekben Székelyudvarhely leendő polgármesterének személyére lehet tippelni. Sólyom Andrea szociológus szerint tudományos szempontból tekintve ugyan nem vonhatunk le a város választópolgáraira általánosítható következtetéseket, ám a kapott válaszokból mégis számottevő tendenciák rajzolódnak ki. Négyévente, a választások közeledtével beáll a közvéleménykutatások „szezonja”. Ilyenkor figyelnek leginkább a megrendelők a választópolgárok véleményére. A reprezentatív mintára épülő kérdőíves felméréstől a szavazás napján történő exit-pollig, azaz a szavazófülkét közvetlenül elhagyó választók megkérdezéséig sokféle formában találkozhatunk közvéleménykutatásokkal: kérdezőbiztosok segítségével, önkitöltős módszerrel illetve telefonos, postai levelezéssel történő lekérdezések egyaránt előfordulnak. Az eredmények nyilvánosságra hozásának pedig egyik célzata, hatása éppen a vélemények formálása lehet - magyarázta a szociológus. - Különböző televíziós csatornák műsoraiban naponta találkozhatunk a telefonos tippeléssel, mint közvéleménykutatási formával. Az ilyen kérdések témaköre igen változatos: zenei, képzőművészeti, irodalmi, politikai stb. Tartalmilag vonatkozhatnak arra, amit tudunk valamiről illetve arra, amit gondolunk, vélünk valamiről. Formailag tesztkérdések, azaz megadott alternatívák választhatók. Az egyes kérdésekben megszólított közönség szavazhat az általa megfelelőnek tartott válaszlehetőségre. A beérkezett válaszok összesítése során kapott százalékarányok fejezik ki az egyes alternatívák súlyát. Az Udvarhelyi Híradó által útjára indított sms-tippelésből a beküldött válaszok alapján megtudhatjuk, hogy az üzenetírók szerint melyik jelölt lesz Székelyudvarhely polgármestere. Mivel egyre többen rendelkeznek mobiltelefonnal, a potenciális válaszadók köre szélesedik. Tudományos szempontból tekintve ugyan nem vonhatunk le a város választópolgáraira általánosítható következtetéseket, de a kapott válaszokból kirajzolódik egy fontos réteg, amelynek van kialakult szavazási preferenciája, vélemény-nyilvánítási szándéka - összegezte Sólyom Andrea. B.Á