Udvarhelyi Híradó, 2004. október (15. évfolyam, 193-213. szám)
2004-10-01 / 193. szám
2Aktuális A város jegyzője szerint helyi szinten nem dönthetünk az autonómia ügyében Az RMDSZ-es tanácsosi frakció által tegnapra összehívott rendkívüli tanácsülésen a Népi Akció tanácsosai, Balázs Piroska független tanácsos és a polgármester nem jelentek meg, távolmaradásukat nem indokolták. A tíz RMDSZ-es tanácsos mindössze öt beterjesztett határozatot tudott megvitatni, ugyanis a többire kétharmados jelenlét kellett volna. Az ülésen megszavazták a 2004-es évi költségvetés kiigazítását. Döntöttek az országos átlagjövedelem alatti keresettel rendelkező személyeknek járó 50 százalékos lakás-, illetve területadó-kedvezményről. Elfogadták a tanács szervezési, működési szabályzatát. A hármas számú napköziotthon tegnaptól Zsibongó néven szerepel. Elfogadtak egy olyan határozatot, amely megszabott keretben tartja a hőenergia-mérés folyamatát. Határozat született arról, hogy 2003-tól az önkormányzat gondnokságába utalt kórház épületei visszakerülhessenek az egészségügyi intézmény használatába. Beleegyezésüket adták, hogy ezeknek az épületeknek a köztulajdonból át kell kerülniük az önkormányzat magántulajdonába, és bérbe lehessen adni családorvosoknak, különben a biztosító a jövő évtől nem fizeti őket. Az autonómiáról Az autonómiával kapcsolatos népszavazás kérdése, illetve az erről szóló előterjesztett határozat is napirendre került. A tanácsosok első kérdésüket a tanácsi határozatok törvényességét felügyelő jegyzőhöz intézték. Bodnár László kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem írja alá az autonómia ügyében kiírandó népszavazásról szóló határozatot, mivel az a jelenlegi hatályos törvények szerint nem megalapozott. Ezután felolvasásra került az az állásfoglalás, melyet az Udvarhelyszéki Önkormányzati Tanács fogalmazott meg szeptember 15-ei ülésén. Az Udvarhelyszéki „Székely Tanács” által udvarhelyszék polgármestereihez és tanácsaihoz intézett körlevél, melyben a címzetteket felszólítják a népszava-zás megszervezésére, olyan törvény- cikkelyekre hivatkozik -13. és 14. cik- helyek -, melyek még csak nem is tartalmaznak autonómiára vonatkozó 2 utalást. A népszavazás lebonyolításáról szóló 2000/3 sz. törvény 12. cikkelyének első bekezdése B/6 pontja értelmében „a helyi közigazgatásra, a terület szervezésére, valamint a helyi autonómia általános rendszerére” vonatkozó kérdések országos érdekű ügyként vannak besorolva. Ennek értelmében a törvény úgy rendelkezik, hogy a népet akaratának népszavazás útján történő kifejezésére Románia elnöke kérheti fel a parlament megkérdezése után. Székelyudvarhely tanácsának RMDSZ-frakciója tegnapi tanácsülésén kifogásolta, hogy Szász Jenő polgármester nem tett eleget a népszavazást szabályozó törvénynek, mivel nem terjesztett elő törvénytervezetet vagy kezdeményezést arra vonatkozólag, amire népszavazást kell kiírni. (Mettől meddig tart a székelyföldi autonóm terület, honnan irányítják? stb.) A polgármester által előterjesztett határozattervezet szakmai hiányosságai miatt veszélyezteti az autonómia gyakorlati kivitelezését - hangzott el az ülésen. Az RMDSZ tanácsosi frakciója megfogalmazott egy felkérést az RMDSZ parlamenti csoportjaihoz, hogy legrövidebb időn belül dolgozzanak ki a fenti kérdéskörre vonatkozó megvalósítható törvénytervezetet, és ugyanakkor felkéri az „Acţiunea Populară” párt listáján bejutott tanácsosokat, hogy támogassák a jelen kezdeményezést - áll a tíz RMDSZ-es tanácsos által aláírt dokumentumban. Amit nem lehetett megtárgyalni A tanácsüléstől távol maradt polgári frakció tanácsosainak hiányában több előterjesztett határozattervezet megtárgyalatlanul maradt. Ilyen volt többek közt a Simó Press által kért város tulajdonában lévő terület, amelyre egy Fiat gépkocsiszervizt építenének - több mint egymilliárd eurós befektetéssel, melyet egy olasz vállalkozás is támogatna. Az RMDSZ-frakció tanácsosai egyetértettek abban, hogy meg kell szavazni ezt a külföldről jövő befektetést, mert több mint 50 helyi alkalmazottal működne, és 12 mérnököt foglalkoztatna. Az ülésen jelen lévő Simó Péter cégvezetőt megkérték, hogy induljon el, és hozzon el az ülésre legalább három tanácsost a polgári frakcióból, hogy meglegyen a kétharmados jelenlét, és megszavazhassák a határozatot. Simó Péter tüstént el is indult, hogy előkerítsen legalább három tanácsost a polgári frakcióból, de csak egyet tudott meggyőzni, hogy eljöjjön a tanácsülésre. A többiek, akikkel találkozott - elmondása szerint -, kifejtették, hogy a polgármesterrel együtt úgy egyeztek, távol maradnak az üléstől. Ha Simó nem építi fel idén a tervezett szerviz épületét, elúszik az Udvarhelyre szánt olasz befektetés. Közel húsz előterjesztett határozatot nem tudott megtárgyalni a tanács, ezekre a következő rendes havi ülésen kerülhet sor, illetve a sürgősebbekre rendkívüli tanácsülést kell majd összehívni. Bágyi Bencze Jakab *Udvarhelyi Híradó, 2004. október 1., péntek Parlamenti képviseletet szeretnének az erdélyi magyar gazdák Az országos döntéshozásban is szeretnének képviseletet maguknak a romániai magyar gazdák, mert úgy érzik, csak így érvényesíthetik igazán érdekeiket, csak így harcolhatják ki maguknak a számukra kedvező törvénykezést. Udvarhelyszéken a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, Sebestyén Csaba száll harcba a képviselőségért. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete az 1844-ben alakult Erdélyi Gazdasági Egyletnek, Európa egyik legrégebbi érdekvédelmi szervezetének jogutódja. Az egyletet 1944- ben a kommunizmus erőszakosan feloszlatta, de 1990-ben újraalakult. Jelenleg tizenegy megyei és három területi szervezete működik. Az egyesület pilléreit a 160 településen működő gazdakörök képezik. Az országos szervezetnek 1996-tól Sebestyén Csaba az ügyvezető elnöke, akit 1999-ben választottak meg az egyesület elnökévé, s akit azóta kétszer már megerősítettek tisztségében. Sebestyén elmondta: az egyesület célja a mezőgazdaságban és a mezőgazdaság mellék- és háttérágazataiban dolgozók érdekeinek védelme, ezek feltárása és az érdekképviselet. „Célunk természetesen az, hogy a gazdák kiszámíthatóan termeljenek, gazdaságosan és jövedelmezően állítsák elő a mezőgazdasági termékeket, ami nemcsak nekik, hanem a városi lakosoknak is nagyon fontos, hisz nem mindegy, hogy milyen élelmiszert eszünk, s ezek mennyire egészségesek” - fejtette ki Sebestyén. Az RMGE tevékenységét az anyagi korlátok befolyásolják, a munkát a vezetőség, a tagok többnyire mindenféle javadalmazás nélkül végzik. Az első években ezért inkább az oktatásra és szaktanácsadásra összpontosítottak, eddig több mint négyezer gazdának tartottak ún. ezüstkalászos tanfolyamot. Ezek 90-120 órás tanfolyamok voltak, amelyeket többnyire ott tartottak, ahol a gazdák dolgoznak, hiszen a legtöbb hallgató családi gazdaságokat vezet, amelyeket nem hagyhat ott. Ezenkívül az RMGE elnökének elmondása szerint nagyon sokat tett a föld- és erdős területek visszaszolgáltatásáért, az erre vonatkozó törvénykezés, a híres 18-as és 1-es megjelenésekor országos szaktanácsadási hálózatot létesítettek, belépésük volt az archívumokba, s a levéltárakban is sok földtulajdonlaphoz és közbirtokossági dokumentumhoz jutottak hozzá, amelyek nagy segítséget jelentettek a terület-visszaigénylőknek. Az RMDSZ által létesített, magyarországi működtetésű szaktanácsadási iroda is az RMGE-t kérte fel, hogy szakembereket biztosítson. Az RMGE az első olyan erdélyi szakmai szervezet, amely a magyar szakminisztériummal megállapodást írt alá. Ezt még 2000-ben megkötötték Torgyán József akkori tárcavezetővel, az együttműködés azonban sajnos nem konkretizálódott. Tavaly az új miniszterrel felújították a megállapodást, s azóta programszerűen működnek azok a tevékenységek, amelyeket ebben a megállapodásban rögzítettek. Az RMGE az első egyesület, amelynek Magyarországon a minisztériumban képviselője van. A legfontosabb terítéken lévő kérdés az RMGE számára az uniós csatlakozás olyan körülmények között, hogy jelenleg a román kormánynak nincs stratégiája arra, hogyan készítse fel az embereket erre a mozzanatra. Ezt a hiányt próbálja betölteni az RMGE, jelenlegi tanfolyamaik kimondottan erről a tematikáról szólnak. R.A. Heti híres Ketten a kettős állampolgárságról. Az MPSZ minapi kongresszusán Kövér László a téma időszerűtlenségéről beszélt, s ez enyhén szólva többeket meglepett. Kövér csaknem szó szerint ezt mondta: alkalmatlan időben, alkalmatlan módon bukkant fel a kérdés. Ha a népakarat pozitív is az ügydöntő szavazást illetően, kétharmados parlamenti törvénnyel lehet csak véghezvinni, ez pedig azt jelenti, így akár 10-15 évig is húzhatják-nyúzhatják. Két nappal ezelőtt Bálint- Pataky József, a Határon túli Magyarok Hivatalának elnöke fejtette ki egy tévéműsorban: a népszavazás előszámítások szerint ötmilliárd forintba kerül. Magyarország a romániai magyar önálló felsőoktatási rendszert (amelynek egyik lényege a Sapientia) 2000-től mostanig tízmilliárd forinttal segítette. Tegyük hozzá, ez az ötmilliárd a népszavazásra nem segítségként jönne nekünk, ez levegőbe szórt magyar közpénz, főleg a 2007-es valószínű EU-s csatlakozás előtt. Andrássy út, Románia. Ha jól emlékszem, az Andrássy út kövezetét adták el élelmes szélhámosok idestova száz évvel ezelőtt. Úgy tűnt, ez volt a múlt század legeredetibb húzása. Azóta azt is tudjuk, voltak ennél is eredetibb történelmi trükkök. A kockák vezet virgonc eladását nagyságrendekkel múlja felül a Vaskapu ellopása. A szejkei töltőház vaskapuját is ellopták szerencsésen, ez azért más. Az al-dunai energetikai rendszer vastraverzeit fűrészelgették a guberáló bűnbandák, a kínálat fantasztikus, ami vas, színes meg ritkafém volt Romániában (sőt, Indiában és Brazíliában), mind bedolgozták az iparosodás erőműveibe, kombinátjaiba, mamutgyáraiba. A fém pedig ócskavasként is érték. Úgyhogy átvágták az egyik traverzet, ezzel legkevesebb nyolcmilliárd lejes kárt okoztak az áramszállítóknak. De mi lesz, ha egyszer tényleg ellopják a Vaskaput? Biharban egy húsz kilométeres szakaszról vittek el több tonna réz telefonkábelt, három falu látta kárát. A mi utcánkból egy vaskályhát gyűjtöttek be, gazdája inkább csak megszokásból sopánkodik: milyen időket élünk... Piros, kék. A kisvárosokban demokratikusabb az utcakép, mint a nagyban, bár a helyhatóság nem feltétlenül az. A főváros forgalmát leállítják, ha az államélet valamely kiválósága arra furikázik éppen. Ez azért nálunk nem fordul elő, ha a polgármester vagy a tanácsosok közlekednek ide, oda, sőt, amoda. Bukarestben annyi politikai és más nagyság él, hogy ha egyszerre gyúródnának ki az utcára, a nagyváros sétálóhely lenne azontúl és mindörökké, mert véglegesen leállítanák a forgalmat épp a forgalmat spannoló országnagyok tiszteletére. Holott azt is tudjuk, csak a piros fényszirénára kötelező a gyors félrehúzás (rendőrség, tűzoltók). A kék fénnyel közlekedő SRI, csendőrség, börtönfelügyelőség, mentő, polgárvédelem és így tovább nincs ilyen magas polcon. Ha jönnek, a polgár félrehúz, de nem áll meg, kalapját morzsolgatva kezében. Csak így tessék kocsizni, igazságunk feltétlen tudatában. Még akkor is, ha erre az igazságra senki sem kíváncsi. Is. Oláh István Udvarhelyi Híradó Független információs napilap Főszerkesztő: Jakab Árpád Ügyvezető: Költő Bálint # Alapítási év: 1990 Kiadó: Infopress Rt. Szerkesztőségi tagok: Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab, Katona Zoltán, Kiss Edit, László Miklós (Székelykeresztúr), Máthé László Ferenc, Rédai Attila, Sólyom Erika Tördelők: Fülöp Lóránt, Sala Irma, Seres Zoltán * Apróhirdetés: Bomber Melinda * Reklám: Tifán Rajmond - tel.: 0745-230430 [lőfizetni az Udvarhelyi Híradó lapkézbesítőinél vagy a postahivatalokban lehet. Apróhirdetéseket a Bethlen-negyedi HÍDFŐ-butikban is felvesznek munkanapokon 8-20 óra között. Az IXI-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenyartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem érzünk meg, és nem küldőnk vissza! A szerkesztőség ríme: 535600 Székelyudvarhely, Bethlen Gábor u. 2. sz. Telefon: 0266-210036; fax: 0266-218340 Honlap: www.uh.ro; e-mail: uh@uh.ro; morketing@uh.ro Hirdetésfelvétel és terjesztés: Bethlen Gábor u. 2. sz., hétköznap 8-16 óra között. Tel.: 0266-218361; E-mail: hirdetes@uh.ro