Udvarhelyi Híradó, 2006. február (17. évfolyam, 21-40. szám)

2006-02-01 / 21. szám

2 Aktuális Naponta 80 és 100 között van az A Kossuth utcai lakosság­nyilvántartó irodában tavaly összesen 6700 útlevéligény­lést vagy cserekérelmet je­gyeztek az Udvarhelyi-me­dence lakói részéről - derül ki az intézmény vezetője, Dánut Asaftei statisztikáiból, aki lapunk kérdésére még hozzáfűzte, hogy körülbelül ugyanennyi a személyi iga­zolványok igénylésére és cse­réjére vonatkozó kérés is. Bár az intézmény nagyon jó technikai ellátottságnak ör­vend, ha bővülhetne a sze­mélyzet, talán még gyorsab­ban mehetne az ügyintézés. A lakosság-nyilvántartó iro­da vezetője elmondta, hogy az útlevélkérések kb. 60%-át udvarhelyi lakosok adták be, a többit pedig a környékbeli községek és falvak lakói. Asaftei arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a kérelmezők­nek nem ajánlatos másokkal kitöltetniük a típuskéréseket, mert azok gyakran hibás ada­tokat is tartalmazhatnak - egyik legnagyobb gondjuk, hogy a kérések nem megfele­lően vannak kitöltve. Olyan­ról is van tudomásuk, hogy a románul nem jól tudó (főleg vidéki idős emberekről van Az útlevélkérelmekhez szükséges dokumentációt kedden és csütörtökön 8.30 és 13 óra között le­het leadni, a kész úti ok­mányokat kedden és csü­törtökön 14.30 és 15.30 között, pénteken 8.30 és 12 óra között lehet átven­ni. Az útlevél kéréséhez szükséges akták: a régi út­levél; születési bizonyít­vány; személyazonossági igazolvány; házasságlevél; 64 erős lej befizetéséről szóló számla (a Takarék­pénztárban vagy a Keres­­kedelmi bankban lehet kifizetni); 32 erős lej befi­zetéséről szóló számla (az Állami Kincstárban lehet kifizetni). Az aktákat eredetiben és fénymásolatban is le kell tenni, szó­­személyeknek egyesek 45.000 lejért töltik ki papírja­ikat. Számítógépekkel, fény­másolókkal, más berendezé­sekkel és fogyóanyagokkal jól el vannak látva, és körülmé­nyeik is megfelelőek. Még két-három személyre szüksé­gük lenne, mert akkor esetleg több ablaknál tudnák kiszol­gálni az ügyfeleket. Asafter gyakorlatilag nem tud olyan periódusokat mondani, ami­kor többen vannak a váróte­remben, mert az az érzése, hogy az év minden szakában sokan vannak, ezt a statiszti­kák is bizonyítják. Új székhelyen a megyei útlevélosztály Mint ismeretes, a 248-as tör­vény értelmében az útlevelet három nap alatt is kézbe kap­hatja az igénylő, amennyiben kifizeti a 100 új lejnyi sürgős­ségi díjat. Viszont ebben az esetben a kérelmező az akta­csomót a Hargita Megyei Út­­levélosztályon adhatja be, és ott is veheti ki. Keddtől Csík­szeredában új székhelyen van a megyei útlevélosztály, ezen­túl a George Cosbuc utcai épületben (a volt vámhivatal székhelyén) fogadják az ügy­feleket hétfőn, kedden, szer­dán és pénteken 8.30 és 13 óra között, a kész útleveleket hétfőtől csütörtökig 14 és 16,­­ pénteken pedig 14 és 14.30­­ óra között lehet kivenni. J CQ ----------------------------------- '© Katona Zoltán & útlevélkérések száma Fogy a tyúkhús, akár a járvány előtt (folytatás az 1■ oldalról) Bár a madárinfluenza kirob­banásakor nagy volt a lakos­ság ijedsége, jelenleg az ta­pasztalható, hogy van, aki re­agált a jelenségre, és van, aki továbbra is legyint rá. Az or­szágos tyúkhúseladásokban is hasonló az ingadozás, míg egyes farmok megérezték, és még mindig érzik a vissza­esést, addig nagyon sokuk to­vábbra is jól működik, sőt üz­lete fellendülőben van. A na­gyobb hústermelők talán in­kább tapasztaltak visszaesést az eladásban - véli Bíró And­rás, a kadicsfalvi tyúkfarm ve­zetője. A szomszédos Maros­­vásárhelyen például egy nagy farmon hatalmasat csökkent az eladás, decemberben és ja­nuárban viszont már ott is növekedtek a mutatók. A kadicsfalvi tyúkfarm mond­hatni nem is érezte meg az országos történéseket. Igaz, annyiban lereagálták, hogy 15,20%-os árkedvezményt hirdettek meg, és a fogás be is jött, többet adtak el tyúkhús­ból, mint az influenza előtt. A tojásnál is hasonló eladási változásokat tapasztaltak, va­gyis az is fogy, akárcsak ko­rábban. Bonyodalmat esetleg az okozott a farmoknak, hogy időközben számos, a szakmi­nisztérium és a megyei, helyi intézmények által kiadott előírást kellett betartaniuk, vagyis inkább résen voltak a járvány felbukkanásától tart­va. Míg tehát több országos hír arról szól, hogy vége a szárnyasiparnak, a farmok bezárhatnak, mert nem lesz, kinek eladják termékeiket, úgy tűnik, mégis esszük a tyúkhúst.­ ­mtf- Udvarhelyi Híradó, 2006. február­­szerda Megyénkben nincs madárinfluenza-veszély Hargita megyében nincs ma­dárinfluenza-veszély. A ma­dárinfluenza az influenzaví­rusok családjába tartozó, a környezet hatásaira érzé­keny vírus. Az influenzavíru­sok között nagy változatos­ság figyelhető meg, a víruso­kat belső fehérjéjük alapján A, B vagy C csoportba sorol­juk, de az állatokban csak az A-típus található meg - tájé­koztatott dr. Rátz László ál­latorvos, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmi­­szerbiztonsági Igazgatóság osztályvezetője. A szakember elmondta, hogy az élővilágban, a legszé­lesebb körben az A-típusú influenzavírusok fordulnak elő, ezek az embert és a leg­különbözőbb állatfajokat ké­pesek megbetegíteni. Az em­berre a hemaglutin H 1, H 2, H 3 és a H 5 N 1 altípusok je­lentenek veszélyt. A B- és C- típusú influenzavírusok álla­tokban nem fordulnak elő, emberi megbetegedéseket is ritkán okoznak. A madárinf­luenza a különféle házi ba­romfiállományokban világ­szerte előfordulhat. Fertőzöt­tek lehetnek a vadon élő ma­dárfajok, különösen a vízima­darak, amelyek többnyire a betegség tüneteitől mentesen is hordozhatják a vírust. A madárinfluenza a különféle madárfajok lázas, általános hasmenéssel, idegrendszeri vagy felső légúti megbetege­désével járó fertőző betegsé­ge. Végezetül a szakember kifejtette, hogy a vírusok minden évben változnak, nem azonosak. A legnagyobb ma­dár­influenza-katasztrófa Hollandiában volt, 2003. feb­ruár 27-től május 7-ig 30 mil­lió tyúk esett áldozatul ennek a kórnak, az ország összál­­lományának a 30 százaléka. A betegségben 300 ember is megfertőződött, melyből 83- at konfirmáltak, haláleset nem történt. Tavaly Romániá­ban 25 fertőző gócpont volt és mintegy 50 ezer szárnyas esett áldozatul a kórnak. fiz Udvarhelyi Híradó Független információs napilap Főszerkesztő: Jakab Árpád Ügyvezető: Küllő Bálint Alapítási év: 1990. Megjelenik munkanapokon Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. Nyomda: Infopress Rt. Aktuális: Bágyi Bencze Jakab, Katona Zoltán , Kiss Edit, Máthé László Ferenc, László Miklós (Székelykeresztúr),:: Rédai Attila * Művelődés: Barabás Blanka * Magazin: Csáki Emese* Sport: Józsa Csongor * Olvasószerkesztő: Sólyom Erika * Korrektúra: Kovács Ágnes, Oláh István * Fotó: Balázs Attila * Tördelők: Csáki Ferenc, Demény Ágnes, Fü­löp Lóránt * Apróhirdetés: Bombér Melinda [lefítetni ai Udvarhelyi Híradó lapkezbesítőinél vagy a postahivatalokban lehet. Apróhirdetéseket a Bethlen-negyedi HÍDFŐ-butikban is felvesznek munkanapokon 8-20 óra között. Az­­Xbrignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenü­l a szerkesztőség véleményét tükrözik! Iij Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! * 4 szerkesztőség ame: 535600 Székelyudvardy, Bethlen Gábor u. 2. sz. Telefon: 0266-210036; fax: 0266-218340 Honlap: www.uh.ro; e­ffiaik uh@uh.ro; marketing@uh.ro Hirdetésfelvétel és terjesztés: Bethlen Gábor u. 2. sz., hétköznap 8-16 óra között. Tel.: 0266-218361; E-mail: hirdetes@vh.ro

Next