Udvarhelyi Híradó, 2007. március (18. évfolyam, 41-62. szám)

2007-03-01 / 41. szám

PÁLYÁZAT H­á­ro­m Jelölt van 3 s­kotty A legutóbbi kiírás szerint január 22-éig kellett a könyvtárigaz­gatói állásra jelent­kezőknek leadniuk pályázati iratukat. Mint megtudtuk, három személy jelentkezett, a polgármester pedig a beérkezett pályázatok elbírálására egy tizenkét tagú bizottsá­got nevezett ki. A decemberi kiírás szerint február 23-a volt az írásbeli anyagok leadási határideje, és úgy ter­vezték, hogy március 2- án kerül sor a jelent­kezők meghallgatására. Tgnap Szász Jenő polgár­­mester lapunk megkeresé­sére elmondta, hogy há­rom jelölt van az igazgatói ál­lásra: Szabó Károly korábbi al­igazgató, aki dr. Hermann Gusztáv Mihály távozása óta látja el az igazgatói felada­tokat, továbbá Lőrincz György író és Kovács Csaba újságíró is leadta a jelentkezéshez szük­séges iratait. A legelső kiírásra - bár többen érdeklődtek - egyedül Szabó Károly jelentke­zett, a vizsgáztatást viszont a polgármester a választásokra hivatkozva elodázta. Szász Jenő most egy 12 tagú bi­zottságot nevezett ki a pá­lyamunkák elbírálására. A bi­zottság tagjai: Róth András Lajos, a tudományos könyvtár vezetője, Miklós Levente Jó­zsef, az Udvarhely Néptáncmű­hely vezetője, Antal Sándor fő­iskolai tanár, Ilyés Ferenc, a MÜTF tanulmányi igazgatója, Dáné Szilárd tanfelügyelő, magyar szakos tanár, Szakács István Péter író, magyar sza­kos tanár, Zsidó Ferenc író, újságíró, Kelemen Erzsébet, az Eötvös József Szakközépiskola magyar szakos tanára, Nagy-I­­mecs Zsuzsanna, a Bethlen Gá­bor Általános Iskola könyvtá­rosa, Marosi Enikő, a Bányai Já­nos Műszaki Kollégium könyv­tárosa, Kopacz Katalin, a me­gyei könyvtár igazgatója és Bencze Ilona, a Kuckó játszó­ház vezetője. Mint a polgár­­mester közölte, a bizottság tegnap kézhez kapta a lezárt pályázatokat, és a további me­netrendet is ők állapítják meg. A jelentkezők meghallgatására előreláthatóan a hét végén vagy jövő hét elején kerül sor. Máthé László Ferenc . PÉNZ Országos jelenség az aprópénzkrízis „A dohány kisárusok dohány­vétel alkalmával kötelesek a vé­telár 10%-át aprópénzben fizet­ni (...). Ezen rendeletnek az a célja, hogy az aprópénz eldugá­­sát megakadályozza, miután a jelenségek azt mutatják, hogy különösen faluhelyen a nép minden ok nélkül az aprópénzt elrejti, s azzal a pénz forgalmát teljesen megbénítja.“ (Székely­­udvarhely, 1916. július 2.) Ez az 1916-ban kiadott rendeletről szóló hír újra időszerű. Váro­sunkban - de országszerte is - panaszkodnak az emberek, hogy kevés aprópénz van for­galomban, és az üzletekben vá­sárláskor a visszajáró apró he­lyett árut - cukorkát, vaníliát és egyéb apróságot - kínálnak, a­­miből nemegyszer parázs vita kerekedik vásárló és eladó kö­zött. Az üzletnek kellene beszerez­nie az aprópénzt - hangoztat­ják többen. Néhány boltban ér­deklődve az elárusítók, de a tu­lajdonosok is elmondták, ők már szégyellik, hogy nincs ap­rópénzük, és helyette apró árut kell kínálniuk. Hiába mennek a bankba, ott sem adnak aprót, mert nincs. Az egyik kis üzlet el­árusítója mesélte, hogy nemrég a bankból jártak hozzá apró­pénzért. Beszéltünk néhány udvarhelyi bank vezetőjével, mindegyiknél hiány volt az aprópénz. A Raiffeisen Bank igazgatója elmondta, hogy a jegybanknak kellene biztosíta­nia az aprópénzérméket is, nem tudják, hogy miért hiánycikk. Ugyanezt a választ kaptuk a Transivania Banknál is. A pénz­­intézmények ügyfeleik apró­pénzigényét sem tudják kielégí­teni. Felhívtuk a Román Nemze­ti Bank (BNR) bukaresti köz­pontját, ahol a kincstári részleg röviden tájékoztatott: „Ha ön­nek cége van, akkor attól a banktól kell igényelnie az aprót, amelyhez tartozik”. Arra a fel­vetésünkre, hogy Székelyudvar­helyen minden bank szűkében van az aprópénznek, azt a vá­laszt kaptuk, hogy ez országos jelenség, és ők nem tehetnek róla. Arra a kérdésünkre, hogy a nemzeti bank feladata-e biztosí­tani az aprópénzt, rövid válasz érkezett: igen. Arra, hogy a közeljövőben lesz-e megfelelő mennyiségű aprópénz, szintén igennel válaszoltak. Más pana­szosok felől érdeklődve a jegy­banknál elmondták, hogy na­ponta érkeznek hasonló bejelen­tések az aprópénz hiánya miatt. Bágyi BenczeJakab FŰTÉSTÁMOGATÁS mint a nyugdíj Panaszkodnak a nyugdí­­jastömbház lakói, hogy havonta kapott kis járulékukból nem tudják kifizetni a téli közkölt­séget, hisz nekik még fűtéstámogatás sem jár. Bár cserélődnek a lakók, a Tábor utcai nyugdíjasgarzonok nevükhöz hűen még mindig számos idős személynek adnak otthont. Mint egy szerkesztőségün­ket felkereső idős lakó elpana­szolta, nyugdíja 175 lej, januá­ri közköltsége pedig 120 lej volt. „A tömbházban senki nem kap fűtéstámogatást, és olyan sze­mély is lakik ott, aki 90 éves, és 80 lej nyugdíja van, ennél pedig jóval többet kell fizetnie közköltségként”. A Tábor utca 3/A tömbház bejáratánál ki­függesztett tájékoztató szerint a garzonokban a közköltség értéke a személyek számától függően 98 és 185 lej között mozog. Ebből a fűtés értéke nagyjából 85 lej. Emellett a la­kóknak, mivel nem saját gar­zonjukban élnek, hanem egy, a város tulajdonában lévő lakást bérelnek, havonta 10,4 lej ház­bért is kell fizetniük. Mindez azt jelenti, hogy a legkevesebb fizetnivaló is lakásonként meghaladja a 100 lejt. Ottjár­­tunkkor volt lakó, aki azt kö­zölte, jár neki fűtéstámogatás, csak azt furcsamód mindig a hónap végén osztják. Ezt erő­sítette meg Antal Traian lép­­csőházfelelős is, aki azt tudat­ta, hogy a fűtést nem a „nagy” hálózatról, hanem a kórháztól kapják, a támogatás pedig mindig csak akkor érkezik meg, ha lejárt a hónap. A lakók szerint a kifüggesztett össze­gek már támogatottak, vagyis ami a listán szerepel, azt ki is kell fizetni. Visszás a helyzet, hisz a vonatkozó törvény sze­rint ha valakinek ilyen kicsi, mindössze 80-200 lej közötti a nyugdíja, ráadásul egyedül él, akkor 80 vagy akár 100 száza­lékban támogatni kellene a fűtésdíját. M.L.F. Dübörgés A kivitelezőé a teljes felelősség A Tábor-negyedi kazándübörgés még mindig nem szűnt meg, de legalább sike­rült tisztázni a felelősség kérdését. A kazánház felújításának kivitelezője, a kolozsvári General Fluid teljes hatáskörű problémája lesz ezután ezen probléma megoldása, a polgármesteri hivatal egyedül ettől a vállalkozástól kéri ezt szá­mon. Szász Jenő polgármester szerint azért jutottak erre a döntésre, hogy elkerül­hessék a felelősség kérdésében az egymásra mutogatást. A kivitelező saját hatáskörében kezeli ezentúl a beruházás ügyét, természetesen különböző szak­emberek bevonásával. A Tábor-negyedi fűtőházba megvásárolt új kazánok besz­erelése, azaz tavaly december óta a lakók elviselhetetlen dübörgésre panaszkod­nak, amelyet azóta sem sikerült megszüntetni. (R. A.) KÓRHÁZ „A CT egy más klasszist ad a kórháznak” Tegnap ünnepélyes keretek között hivatalosan is átadták a székelyud­varhelyi kórház új CT-készülékét. Az átadáson Csokonai Péter magyarorszá­gi orvos, vállalkozó bejelentette, elkezdték a tevékenységet, a jövő héten pedig minden kórházi osztály tájékoztatót kap a komputer-tomográf programjáról és egyéb kapcsolódó tudnivalókról. „Megvizsgáltuk a Siculi Computers Kft. árajánlatát, és az az általánosan gyako­rolt árszinten vagy az alatt van, így nem látom akadályát a kórház és a CT-t működtető vállalkozás közötti szerződés aláírásának" - közölte Lukács Antal, az udvarhelyi kórház menedzsere, hozzátéve, hogy ha elromlik a készülék, akkor a cég érdeke lesz azt megjavíttatni, vagyis reménykedhetünk, hogy más városokkal ellentétben itt nem lesz szolgáltatáskiesés. „A CT egy más klasszist ad a kórháznak" - hangsú­lyozta beszédében Szász Jenő pol­gármester, aki úgy véli, ha egy ember életéről, egy betegség megállapításáról van szó, akkor az alkalmazott árak nem is nagyok. Az elöljáró ugyanakkor azt tudatta, hogy előbb-utóbb itt is, akár­csak Magyarországon, kórházátren­dezések lesznek, a CT miatt pedig meglehet, hogy más, jobb besorolást fogunk kapni. A hivatalos átadó foly­tatásaként dr. Horváth Katalin, a Dél- Pesti Jahn Ferenc Kórház orvosa a CT múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott előadást udvarhelyi kollégáinak. A dok­tornő egyébként a héten jelentős szak­mai segítséget nyújtott a készülék itteni kezelőcsapatának. M.LF. (HÍR

Next