Udvarhelyi Híradó, 2011. június (22. évfolyam, 105-125. szám)
2011-06-01 / 105. szám
2011. május 31. 1 Euró 4,1051 Dollár 2,8905 100 forint Árfolpií 1 egységre, fejtes jel.3 Fizessen elő most! Hívja a 0266-218361-et és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 4 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 140 lej 12 hónap 220 lej 11 mi ii mi min ii mi inni ii mi mi mit! ii I iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii! ““Híradó A BAP Agency bejegyzett védjegye ii mu ii mi nini ii mi iimm mi mi niiiiiim * A2 (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett relámok,közlemények. ■ A megjelent írások nem feltételül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy 3 086fKGZ6u JGV6I6K 8$m3Si8l6 IfdSOs közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem érzünk meg, és nem küldünk vissza ELOFIZETESEKERT HÍVJANAK! Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-21836- et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600 - Székelyudvarhety, Szentimre u.1tszám. Telefon: 0266-218361 E-mail: uh@udvarhelyi-hiradl.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Nincs riasztás a spanyol uborka miatt Hargita megyében nincs érvényben semmilyen rendkívüli intézkedés a hasmenésjárványt okozó spanyolországi uborkák miatt. A megyei állat-egészségügynek még azt sem kell vizsgálnia, hogy érkezett-e a megyébe fertőzött uborkaszállítmány, csak a szokásos ellenőrzéseket végzi a hatóság. ____________Szár,hely István Németországban tizenkét halálos áldozatot követelt az a hasmenésjárvány, amelyet E.coli baktériummal fertőzött, Spanyolországból származó biouborka okozott, a kórházakban háromszáz súlyos beteget ápolnak, de összesen több mint ezer megbetegedést regisztráltak. A fertőzés időközben több más európai országban, köztük Magyarországon is felütötte fejét, több beteg esetében is felmerült a spanyolországi uborkával összefüggő hasmenésjárvány gyanúja. Az Országos Állat-egészségügyi Hatóság információi szerint Romániába nem érkezett a fertőzött uborkaszállítmányból, de az intézmény néhány napja sürgősséggel elrendelt néhány megelőző intézkedést, köztük a zöldségforgalmazók ellenőrzését. Az országos szakhatóság közleményében ugyan kitér arra is, hogy a megyei állat-egészségügyi hatóságok is utasítást kaptak az ellenőrzésekre, Hargita megyébe mégsem érkezett ilyen jellegű átirat - tudtuk meg dr. Püsök Lászlótól, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság szóvivőjétől. Mint elmondta, jelenleg csak a szokásos élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket végzik, hiszen az országos hatóságtól semmilyen rendkívüli akcióra nem kaptak utasítást. Kimondottan azt sem kell ellenőrizniük, hogy érkezett-e Hargita megyébe fertőzött biouborka, de mindent vizsgálnak, ami az ellenőrzési tervben szerepel - közölte a szóvivő. „Ha a főhatóság szolgálati utasítást ad, hogy kimondottan ezeket kell felkutatni, akkor az összes inspektor csak ezzel foglalkozik" - fogalmazott dr. Püsök László, hozzáfűzve, nem valószínű, hogy érkezett volna az országba fertőzött uborkaszállítmány. „Ha szükségállapot van, azt azonnal leközlik, és huszonnégy órán belül fel kell kutatni. A főhatósághoz bemegy minden információ arról, hogy hova jött be ilyen áru, és ha bejött Romániába, akkor ők azonnal küldik a szolgálati utasítást az összes állat-egészségügyi hivatalnak, nem csak Hargita megyének" - tájékoztatott a szóvivő. Egyébként Hargita megyében nincsenek olyan nagy zöldséglerakatok, hogy megérje Spanyolországból uborkát importálni, az itteni forgalmazók többnyire bukaresti nagybani lerakatokból szerzik be a nagyrészt belföldön termesztett zöldséget - közölte dr. Püsök László. A hatóság szóvivője a lakosságnak az általános higiéniai szabályok betartását javasolja, valamint a zöldségek alapos megmosását, és azt, hogy ha lehet, belföldön termesztett uborkát vásároljanak. Az általános higiéniai szabályok betartását és belföldön termesztett uborka vásárlását javasolja a megyei állat-egészségügyi hatóság . Ha lehet, akkor belföldön termesztett uborkát fogyasszunk Felnőtteknek gyermeknapra Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus óta nem tudjuk, mi a „játék”. Pontosabban tudjuk, hogy nincsen egy átfogó, minden oldalát lefedő meghatározása a fogalomnak. Játszani annyiféleképpen lehet. Lehet egyedül, számítógép előtt ülve vagy egy kis szobában babákkal, vaskocsikkal, kockákkal. Lehet együtt játszani másokkal pusztán önmagunk szórakoztatására, lehet csapatokra oszlani és harcolni a nyerésért mások szórakoztatására. Nem állíthatjuk tehát, hogy a játékhoz feltétlenül több ember szükséges, vagy hogy minden játéknak feltétlenül a nyerés/vesztés dimenziójában kell mozognia. Ami azonban közös minden játékban, az talán az, hogy felszabadítja a bennünk élő gyermeki ént, lehetőséget ad, hogy újra felfedezhessük az életnek azt a piciny zugát, amelyben nincsen fásultság és unalom, nincsen bánat és fájdalom, csak öröm, nevetés, szeretet és újabb izgalmak. Felnövünk és szégyellünk már játszani. „Az a gyerekeknek való” - szoktuk mondani. De mindenki érzi valahol legbelül, hogy ezek csak szavak. Gyerekeket látunk, ahogy önfeledten ugrálnak a gumiszőnyegen, és arra gondolunk, milyen szívesen kipróbálnánk mi is, de visszafogjuk magunkat, mert az nem nekünk való. A mi életünk már komoly és felelősségteljes kell hogy legyen. Mindent megfontolunk, minden lépésünknek a következményeit lessük. A gyermek nem ilyen. A gyermek, ha valamit tesz, azért teszi, mert épp az esik jól neki. Fagylaltot kér ebéd helyett, mert neki az jobban ízlik. Felmászik a legfelső polcra, mert onnan sokkal varázslatosabb a kilátás. Kirámolja a szekrényt, mert az meg van tiltva neki, és ahelyett, hogy a következmények miatt aggódna, kuncogni kezd a szigorú szülők legnagyobb keserűségére. A felnőtt ezzel szemben még akkor is megeszi az ebédet, ha nem nagyon ízlik neki, főleg ha vendégségben van - nehogy megbántsa a kedves házigazdát! Fegyelmezetten ül, bárhol is van, kávézóban, váróteremben, buszon, repülőn, és fel nem állna semmi pénzért, még ha zsibbadásig préselődtek is már idegszálai. Milyen frappánsan rávilágít Exupéry a gyermeki és a felnőtt észjárás különbségeire leghíresebb művében, „A kis hercegiben: „Ha azt mondjuk a felnőtteknek: »Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült, ablakában muskátli, tetején galambok...« - sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat. Azt kell mondani nekik: »Láttam egy százezer frankot érő házat.« Erre aztán fölkiáltanak: »Ó, milyen szép!«". A gyerekek másként látják a világot, és ezt kevés felnőtt érti meg. Szabó Lőrinc versében Lóci édesapja is csak akkor eszmél rá erre, miután leguggol kisfiához játszani. Döbbenetes számára, ahogy hirtelen minden lábbá változik: „És ijesztő volt odalentről, / hogy olyan nagyok a nagyok, / hogy mindent tudnak és erősek / s én gyönge és kicsi vagyok". Csoda-e hát, hogy a gyerekek szeretnek felmászni polcokra, fákra, felnőttek vállára? „Gyermeteg”, „gyerekes" - szoktuk mondani a naiv, együgyű, éretlen dolgokra, emberekre, gondolatokra. Pedig nem lehet véletlen, hogy a szépirodalom hős alakjai között a „bölcs tanító" szerepében főként olyanok találhatók, mint Nyilas Misi, Ábel vagy a kis herceg.