Udvarhelyi Híradó, 2015. november (26. évfolyam, 212-231. szám)

2015-11-02 / 212. szám

AKTUÁLIS Udvarhelyi Híradó ■ 2015. november 2., hétfő 3 Tavasszal folytatják a székelyderzsi templomfreskók esztétikai helyreállítását Megvédik, hogy láthassuk A Világörökség részét képező székelyderzsi vártemplom 1419-ben festett falképeit talán fel­tárójuk, Huszka József sem láthatta 1887-ben ilyen szépnek, elevennek és színgazdagnak, mint a ma belépők. Közel háromhónapnyi res­taurátori munka nyomán a Szent László-le­­genda képsora kiragyog; a püspökszentek­nek, Szent Mihály arkangyalnak és a damasz­kuszi út Sauljának ábrázolása részletgazdagab­ban tárul a szemlélő elé. A többlépcsős projekt részátadását múlt hét végén tartották. MOLNÁR MELINDA A Székelyderzsi Unitári­us Egyházközség és a Civitas Alapítvány pá­lyázata keretében restaurál­ják a derzsi unitárius vártemp­lom közel hatszázéves falké­peit. Pál Péter falkép-restaurá­tor és csapata több mint tíz he­tet dolgozott. A téli időszakban szüneteltetik a munkát, már­cius végére a freskók határa­inak esztétikai szebbé tétele is megtörténik. Márton Ferenc restaurátortól a helyszínen megtudtuk, a folyamatosan öt­tíz szakemberrel dolgozó cso­port első feladata a konzervá­lás volt: nagyon sok helyen el volt válva a vakolat a hordozó­­rétegtől, az üregeket ki kellett tölteni, a lyukakat leszelezni és kitömíteni a freskó szintjé­re. Utána a felületi szennye­ződéseket, a porréteget távo­lították el. Az esztétikai hely­reállítást a restaurálás, azaz a színbeli kiegészítés követte. Az eredeti és beavatkozási ré­tegek felismerhetők. Ehhez két technikát, a tratteggio, illetve a rittocco módszert alkalmaz­ták. Előbbi a kopott felületeket függőleges vonalakkal, utób­bi apró pontokkal jelzi a resta­urátori beavatkozást. Élmény volt közelről szemlélnünk azt, amit a szakemberek és a fal­kép-restaurálásban járatosak fedezhetnek fel az aprólékos munkálatsor nyomán. Több részlet A templomhajó déli falán, a diadalív és a bejárat között hú­zódó falképsoron előtte-utá­­na fotók nélkül is jól érzékelhe­tő az eredmény. A püspökszen­tekként ismertté vált freskóré­szen, amelyet egy később bevá­gott vakfülke csonkított meg, a tisztítás, esztétikai helyreállí­tás után sok részlet látott nap­világot. Két ablakot is kibontot­tak, az egyik a freskókkal azo­nos korú. A bal oldali utólagos ablak az egyik püspök „fejét fél­bevágja". Amikor készült, meg­rongálták vele a falfestményt. Szent Mihály arkangyal pán­célos alakjának alsó falkép ré­szén annyi eredeti maradt meg, hogy foltokban tudták rekonst­ruálni. Korábban két ördögöt véltek felfedezni rajta, most há­rom látszik. Az északi falon, a Szent Lász­­ló-legenda képsorán is dolgoz­tak. A karzattól a diadalívig az egész Szent László-sorozaton, a Kivonulás-jelenettől az Ütközet, a Párviadal, a Lefejezés, illetve a Pihenés avagy Fejbenézés ké­pig, valamint a legendát egy ke­retvonallal elválasztó, Reme­te Szent Antalt ábrázolón is. Az akvarellfestékkel kiegészí­tett falkép megtartása jó, nem szükséges fixálni - tudtuk meg a szakembertől. Idegen anyago­kat nem visznek fel. „Öröm és nagy kihívás a Világörökség ré­szét képező templomban dol­gozniuk - vallja a falkép-resta­urátor. - Nívós munka, szakmai próbatétel." JÓL HALADTAK Ezúttal külső falképkutatást is végeztek - tudtuk meg Deme­ter Sándor Loránd helyi unitárius lelkésztől. Beigazolódott, a temp­lom külső, északi és déli hajófalai teljesen ki voltak festve. Ebből né­hány töredéket a bejárat mellett megmutatnak majd. Az északi fa­lon a szakemberek nem javasol­ják a feltárást. „Jól haladtak, szép munkát végeztek - összegzett a lelkész. - Romániai magyar te­rületen ekkora felületen még nem volt falképrestaurálás. A temp­lombelsőben nyolcvan négyzet­­méternyi lesz ez a felület." ■ FOTÓ: BARABÁS ÁKOS A templomhajó déli falán két ablakot is kibontottak - egyikük a freskókkal azonos korú Alkalmazásra buzdították a munkáltatókat A munkaadók szociális érzékenysé­gének fejlesztése volt a Civitas Alapít­vány székhelyén múlt héten megtartott kerekasztal-beszélgetés célja, amelyet a Fiatalok a jövőért­­ támogatott foglal­koztatás című program részeként szer­vezett meg a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság és partnerei. A találkozón veszélyezte­tett helyzetben lévő fiatalokat foglalkoz­tató udvarhelyszéki cégvezetők számol­tak be pozitív tapasztalataikról, a hátrá­nyos helyzetűek alkalmazásában rejlő lehetőségekről. Sikeres volt az első találkozó, amelyet főként cégvezetőknek szervezett a Har­gita megyei gyermekvédelem, a Hargi­ta Megyei Mozgássérültek Egyesülete, a CJD Domus Alapítvány és a Lokodi If­júsági Alapítvány (LIA) az állami gondo­zásból kikerülő, sérült vagy más hátrá­nyos helyzetben lévő fiatalok foglalkoz­tatottságának elősegítésére. A szerve­zetek közös programjuk során idén eu­rópai uniós alapokból kialakítottak négy támogatott foglalkoztatási központot (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron és Gyergyószent­­miklóson), amelyekben a megye veszé­lyeztetett helyzetű fiataljai pályaválasz­tási tanácsadásban, képzésben vagy át­képzésben részesülnek. A program mostani fázisában a köz­pontok kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek, hogy a térség munkaadóit is közvetlenül megszólíthassák, figyelmü­ket a hátrányos helyzetű fiatalok foglal­koztatásában rejlő potenciálra irányít­sák. Múlt héten zajlott le az első ilyen ta­lálkozó Udvarhelyen, környékbeli cég-A találkozók célja a hátrányos helyzetű fiatalok alkalmazása. A szervezők remé­nyei szerint ragadós a jó példa vezetők részvételével - a rendezvényen egyebek mellett egy piackutatást is be­mutattak, amelyet Elekes Zoltán, a gyer­mekvédelmi vezérigazgatóság vezetője vázolt fel. Ezt követően a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségtől Kiss Eduárd ismertette a fogyatékkal élők, il­letve a hátrányos helyzetűek alkalmazá­sának jogi hátterét, megemlítve az álla­mi támogatásokat is, amelyekre jogosul­tak az alkalmazók abban az esetben, ha ezt a célcsoportot foglalkoztatják. A cégvezetők közül Demeter Anna Má­ria, a zetelaki Cetate Production igazga­tója, illetve Forró László, a Fény Egyesü­let vezetője számolt be pozitív tapasz­talatairól: ők már évek óta foglalkoztat­nak gyermekvédelmi rendszerből kike­rült fiatalokat, és úgy vélik, teljességgel megtérül a foglalkoztatásukba fektetett energia. A találkozó a szervezők szerint közelebb hozta egymáshoz a sérült sze­mélyekkel foglalkozó szervezetek, ala­pítványok képviselőit és a munkáltató­kat, vállalkozókat. „Sikerült elgondol­kodtatni a cégvezetőket azon, hogy vál­lalatuknál milyen munkafázisok rejle­nek, melyek elvégzésére egy sérült sze­mély is alkalmas lehet, akár otthoni, ala­pítványi környezetben is" - nyilatkoz­ták, hozzátéve, a kerekasztal-beszél­getéseket a megye más részein is meg­szervezik. BÁLINT KINGA KATALIN Új tornaterem a kányádi gyerekeknek Használatba vehették a felépült tornatermet a kányádi Túró Tibor Ál­talános Iskola diákjai pénteken. A tor­naterem munkálatai még 2006-ban elkezdődtek, ám nem sokkal utána anyagi forrás hiánya miatt leálltak. Erről a holtpontról sikerült idén nyá­ron kimozdítani a beruházást, miu­tán összefogás révén több mint 220 ezer lejes kormánytámogatást ka­pott az iskola - tájékoztat a megyei önkormányzat sajtószolgálata. Biás Ákos, az iskola igazgatója beszédé­ben megköszönte elődjének, Bene­dek Enikőnek, György Sándor pol­gármesternek és Borboly Csaba me­­gyeitanács-elnöknek a közbenjárást a beruházás megvalósításáért. Mint mondta, az iskola 158 diákja várta ta­lán legjobban a tornaterem elkészül­tét, és ők a legnagyobb nyertesei a megvalósult terveknek. Benedek Eni­kő volt igazgató az elkészült épü­letrészt a közel tízéves munka mél­tó befejezéseként értékelte. György Sándor polgármester hangsúlyozta, nagyon sok közös gondolkodás, tö­rődés és munka jellemezte a beru­házást, hiszen méltó oktatási rend­szert kell biztosítani a helybéli gyere­kek számára.

Next