Új Aurora, 1982 (10. évfolyam, 1-3. szám)
1982 / 2. szám
pátosszal szól, s szól a vallomástevés szükségességéről, lehetőségéről. Kultúrhistóriai fontosságú írás a József Attila makói éveiről szóló, csakúgy, mint a Bartók békési kapcsolatait elemző (Vésztői hídfő) vagy éppen a Magyar tagoló vers és dodekafónia című. »Meg kell értenünk önmagunkat, meg kell találnunk önmagunk megismerésének kútfőit itt ezen a végtelenbe röpített földgolyón. Csak helyeselhetjük a nagy műveltségű író esszéinek, tanulmányainak megjelentetését. Az Új Aurora füzetek néhány száz példányban, 1-2 ív terjedelemben jelennek meg. 1979-ben Csoór István nagy valóságismerettel és mesterségbeli tudással megírt három novelláját (A hangok messzire szállnak, Csókafészek, Tollaslabda) jelentették meg 250 példányban. Tomka Mihály 22 verse A hallgatás ellen címmel jelent meg, Varsa Zoltán 17 verse (Magamra olvasá) 1980-ban került olvasók elé a sorozatban 300 számozott példányban. Szűcs Sándor Tudományos disputa c. munkája (1980-500 pld.) nyolc emlékező írást tartalmaz. Érdekesnek találtuk a Hatvani sírkövénél, az Oláh Gáborról, Nagy Imréről, a Sárrét költőjéről szóló írásokat. »E könyvben található feljegyzéseket nem szántam a nyilvánosságnak. Emlékezet okáért írtam a családom tagjai, barátaim és a magam számára« - jegyezte fel a szerző 1964 őszén. Bizonnyal akadnak az olvasók között, akik méltányolni fogják a szerző - s a kiadó - igyekezetét, hogy hozzáférhetővé tették ezeket az írásokat. A megyei könyvtár házinyomdájában 1980-ban jelent meg 250 példányban Szavak, szíjostorok címmel Filadelfi Mihály 14 verse, »szavak, / melyeknek ölében talán még megéled a hit / ne zárjam magamra magam bilincseit...« 1981-ben az Új Aurora füzetek legszebb, legigényesebben szerkesztett kiadványaként - Hadnagy Lajos és Király Zoltán szerkesztésében, Fábián Zoltán utószavával - 1000 példányban jelent meg egy bolgár versválogatás. Illyés Gyula, Weöres Sándor, Nagy László, Juhász Ferenc, Veress Miklós, Kiss Benedek, Rózsa Endre és mások verseit 9 bolgár költő, köztük Nino Nikolov, Nevena Sztefanova, Alekszandr Milanov, Marija Grubesliva tolmácsolta. A legtöbb verset, közöttük Nagy László és Juhász Ferenc költeményeit, Nino Nikolov fordította. Az 1300 éve alakult bolgár állam vérzivataros történelme sokban rokon a miénkkel. Sokszor temették el, s élesztették újra az önálló Bulgáriát. A kötet verseit olvasva bizonyságát látjuk: költészete is milyen sokban rokon a mienkkel. Külön tanulmányt érdemelne a »Bibliotheca Bekensiensis«sorozat, melyet 1967- től Papp János szerkeszt. Kner Imre, Tessedik Sámuel írásaiból, Justh Zsigmond Parasztszínházról írt tanulmányaiból, Munkácsy leveleiből, Darvas József írásaiból, a Tevan nyomda és kiadó vállalat történetéből jelentek meg tanulmányok. 1980- ban már a sorozat 18. kötete jelent meg. A békéscsabai színészet múltjából (1875- 1944) is izgalmas dokumentumgyűjtemény jelent meg. Érdemes felfigyelni arra a pedagógiailag is csak dicsérendő gyakorkorlatra, hogy a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola igazgatója a nyomdaipari szakközépiskolás tanulók vizsgamunkájaként jelentette meg az iskolai tanműhelyben előállított nagyszerű kiállítású példányokat. Albert Kapr lipcsei könyvtervező írta: »A könyvtervezés feladata háromszoros: hatásosan és értelemszerűen kell közvetítenie a szöveget és ezzel a szerző szándékát, meg kell felelnie az olvasónak, és végül szép könyvet kell létrehoznia, anélkül, hogy a tervezés szépségének szándéka előtérbe tolakodna.« 161