Új Barázda, 1920. december (2. évfolyam, 283-307. szám)
1920-12-01 / 283. szám
Háromezer Hortgya (I.) Megalakult ^Haromezredik Hangya-szövetke^* Nagymagyarországon. Husznkét év alatt háromezer előőrse állt talpra a fogyasztási szövetkezeti mozgalomnak a magyar nép körében. A legmodernebb szociális mozgalom terén így halad továbbra is az élen a magyarság a többi szövetkezeti nemzetekkel. Huszonkét éve kétkedő mosollyal nézte az a kevés ember is a bragyáni első Hangya-szövetkezetet, aki észrevette a szövetkezeti mozgalom csirába szökkenését. Ki gondolta volna akkor, hogy huszonkét évre rá vérzivataros háborús kálváriás rémuralom és oláh megszállás dacára háromezerre nő a Hangyák száma. A háromezredik Hangya a legcsattanósabb válasz azokra a támadásokra, amelyek a fogyasztási szövetkezeti eszmét legutóbb is érték a merkantilista oldalról. Azt hirdeti mindennél világosabban ez a háromezredik szövetkezet, hogy a magyar nép bízik a szövetkezeti eszmében s ragaszkodik a Hangya-szövetkezetekhez, melyekhez védelmet keres a leküzdhetetlennek látszó áruspekuláció ellen. Csonkamagyarországra a háromezerből közel ezerhétszáz Hangyaszövetkezet jut. Minden második faluban működik már szövetkezet. Még több ama községek száma, melyekre e szövetkezetek kiterjesztik működésüket A rémuralom óta megkétszereződött a szövetkezetek száma az agyonnyomorított Csonkamagyarországban. Mi ez más, mint a magyar nép cselekvő tüntetése a szövetkezeti mozgalom mellett? S jöjjenek hatalmas bankfejedelmek és merkantilista tekintélyek, nyilatkozzanak csak, hogy a „szövetkezetek életképtelenek, túllépik hatáskörüket és állami dédelgetésből élnek". A magyar nép döntött már s válasza — a háromezredik szövetkezete nem tűr ellenmondást. Ha pedig valakinek még nem elég döntő bizonyíték a magyar társadalom bizalmáról a háromezer szövetkezet, szolgálhatunk még adattal. Alig tíz hónap alatt hetven millió koronát jegyeztek a falusi kisemberek a Hangya-központ alaptőkéjére. A múlt év végén még csak tizennyolc millió korona volt a Hangya alaptőkéje s ma már 88 millió, a tartaléktőkékkel együtt pedig a százmilliót is megközelíti. Ehhez számítsuk hozzá a vidéki szövetkezetek alaptőkéinek millióit A nemzeti megújhodásnak biztató záloga a szövetkezeti élet föllendülése. A háromezredik Hangya megalakulása ennek a mozgalomnak nevezetes határköve. Ez az igazi magyar ébredő mozgalom, melynek részesei már negyedszázaddal előbb voltak ébredő magyarok, amikor az első Hangyaszövetkezet megalakult. Az érdem oroszlánrésze a szövetkező falusi népen kívül azoké az érdemes falusi vezetőké — lelkészeké, tanítóké, gazdáké és másoké — akik önzetlenül s fáradhatatlanul dolgoznak a szövetkezetek élén falujuk érdekében. Benső örömmel köszöntjük a határkőnél a háromezer Hangyát, mint nemzeti megerősödésünk szociális előőrseit s kívánjuk, hogy mihamarabb újra együtt lehessenek a független s szabad Nagy- Magyarországban! (*'m M1 n. évfolyam. 283. szám Ára: 1 koron^^^IISlLe^aa, 1920. decet^er 1. — —————m»n—M——iiMTPBiiiiiMMB»amHieatsTBa«raBiBW43saiss!iBi—iiBi.-ii ii .-najs r: sas—mnsw &EUKtrxaai RmrkeratfjJVleskó Pál Előfizetési ára: NMMnBatay 3f% m -# SV ÉP*,. Sgí tkoMém ........ 70 r Schandl Károly dr. |p pf ||I -|w 111 Jfy É| É| ------- Szerkesztőség: HL-JBe ÉfH® flfSaK |Sm Wt JfIbSBfi Kiadóhivatal: Budapest, IV., Múzeum-kSrut | ggpr Mm T 4 OW É&k&téÉfc HHF JbF wk Bm!aPest, IV., Múzeum-kBrnt | József 55—40 | József 55—40 Telefon: ^ —ff KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefen: Újabi- fehéroroposz mozgalom Több évfolyamot mozgósítottak. — Párisban orosz nemzeti bizottság alakításáról tárgyalnak Folynak a lengyel-orosz tárgyalások Oroszországban újabb bolsevikjellenes mozgalom van folyamatban. Ezrével jelentkeznek az önkéntesek a fehérorosz brigádba, amelyet a fehérorosz köztársaság kormányának egyik biztosa alakított. Néhány évfolyam mozgósítási parancsát kihirdették. A mozgósításnak kedvező eredménye volt. Londonból jelentik : Pétervárott a fehér forradalmárok levegőbe röpítették a vízműveket. Ez a “ legnagyobb katasztrófa, amely a második orosz fővárost valaha érte, úgy a szsztartások, mint az összes ipari telepek víz nélkül maradtak és emiatt a nyomor rettenetessé vált. Eddig kétszáz embert tartóztattak le, száz meg száz halálos ítéletet hajtottak végre, de a katasztrófa vége még beláthatatlan. ■ Paris, november 30. Gacskov és Gronszky orosz politikusok, akik Párisban időznek, valamint Shruwe tanár, a Wrangel-kormány eddigi képviselője, a volt birodalmi duma és az orosz birodalmi tanács számos tagját meghívták, hogy orosz nemzeti bizottság alakításáról tanácskozzanak. A tanácskozásokat folytatni fogják és ezeken részt vesz Kerenszki volt elnök is, aki visszatér Parisba. Kerenszki azután ismét Prágába megy. Riga, november 30. – A lengyel-orosz béketárgyalások a bizottságokban tartanak. Mindkét bizottságmegcáfolja a tárgyalások hajlasztgatásáról szóló híreket és bizonyítják azt a szilárd akaratukat, hogy a tárgyalásokat a béke eléréséig foly Leeni-lvánvj£ividéki képviselő a cseheké! A magyar kéjjemelő bátor beszéde a cseh parlamentben — Az „Új Barázda" tudósítójától — A prágai nemzetgyűlésen november 24-én a magyar képviselők nevében felszólalt Szent-Ivány József is nagyjelentőségű beszédet mondott, amely különösen a megszállott magyar Felvidéken rendkívüli hatást keltett. Szentivány következéppen kezdte beszédét: — Amikor a valószínűleg gazdasági okokból keletkezett európai háború, úgy mondják, véget ért, Európa népeit fölosztották győztes és legyőzött népekre. Önöket több mással együtt maguk mellé vették az ántant nagyhatalmat és kinevezvén önöket győzteseknek, a vezető és államalkotó nemzet tisztségével jutalmazták létező vagy nem létező szolgálataikért, jogosan remélhettük, hogy önök a béke nagy létrehozóinak tévedését, amellyel ezt az országot létesítették, okossággal fogják berendezni új Ausztriájukat, ahogy azt az önök államának érdeke megköveteli, hogy lesznek az éleslátású cseh államférfiak között, akik tudni fogják, hogy a reváns politikáját végletekig vinni egyenlő az ő államuk pusztulásával . Ne felejtsék el, hogy ez az át- jlem a Nyugat falánkságának gyer-meke. Azért hozták létre a nyugati hatalmak, mert szükségük volt bele- - Utáni egy hatalmat az ő érdekeik és az ő imperialista törekvéseik védelmére. Ezért önöknek kötelezettségeik vannak és azért léptette olyan erőteljesen akcióba a külügyminiszter a titkos diplomáciát, azért sietett szövetséget keresni, mert és az állam erőszakos alkotás, amelyet csak a szuronyokra épített erőviszonyok egyellsúlyozása tud fentartani a megalkotásakor oly sokat emlegetett demokrácia, az önrendelkedési jog helyett. Ez az erkölcsi része az önök politikájának, ez politikai tisztességük kérdése. Mert amikor önök kierőszakolták vezetőnáció-szerepüket, soha nem hallott ígéreteket tettek a bekebelezett nemzetek boldogítására. Ehelyett ötsor elnyomták az itt élő többi népeket és kigúnyolják nemzeti érzéseiket. A Szlovenszko minisztere Kassát, ezt az ősmagyar várost cseh-szlováknak nevezte. Szobár Zólyomban eredményes beszédet tartott arról, hogyan kell a magyar nyelven beszélő járókelőket pofonokkal leszoktatni nyelvük használatáról. A hivatalos és nem hivatalos maffiák a hazaárulási perek kigondolásával és megszervezésével foglalkoznak, bzinmagyar községekben állítanak fel csehszlovák iskolákat. Közbekiáltások: Melyik község volt az? Szent-Ivány József: Rimatamásfalva. Közbekiáltások: Tomasovce ! Az szlovák falu! Miért nem beszél szlovákul ? Szent-Ivány József: Azért nem, mert ezen a helyen mindaddig, míg önök mostani politikáinkat folytatják, a megértés vagy lojalitás látszatát sem akarom mutatni. Ezután felsorolta Szent-Ivány azokat a sérelmeket, amelyek a magyarságot gazdasági téren érték. Majd a nyugati államférfiak által megalkotott államot, ezt a mesterművet vette vizsgálat alá. — Néprajzi tekintetben olyan népeket kevertek össze, amelyeknek más a történelmük, más a nyelvük, más a vallásuk, más az erkölcsük, más minden, egyforma semmi. Földrajzi tekintetben ez az államegység a technika, az út és vasútépítés terén művészetet fog teremteni, mert a transzverzális építkezések annak bő talajt biztosítanak. A nagy és kis távolságok államában oly hosszú határvonal van, hogy annak megtartása csak a vámjövedelem biztosítása céljából is óriási személyzetet és költséget emészt fel. Egy vagyon szén fuvardíjáért 5600 koronát kell fizetni. A sztratégiai szempont sem utolsókérdés és önökre bízom a megállapítást, vájjon ilyen körülmények között lehet-e a mai tanhatatlan politikát úgy befelé, mint kifelé folytatnia és lehet-e önök által űzött vámháborút tovább tartani. A valóság az, hogy a Felvidék önmagát élelmezni képes, csakhogy arra használják fel, hogy Csehországban teljesen alkalmatlan egyének ott a közigazgatásban elhelyezést nyerjenek és korrupciók nevelésével foglalkozzanak. A trianoni béke budapesti ratifikációjával itteni politikánk új állat máshoz ért. Mielőtt azonban a kérdéssel foglalkoznám, szükségét látom annak, hogy, elvi álláspontunkat leszögezzem. És ez a következő: Soha sem fogjuk elismerni, hogy csonka HegyaTorx7.ks némzetgyűlésa egyedül jogosult volt e ratifikálásra ! — A Magyarország testéről erőszakosan letört országrészeken lakó nép, az a nép, amelyet az elvakult hatalombírás önkénye áldozatul vetett oda, jogosult elsősorban sorsáról intézkedni. Mi pedig ehhez a békéhez semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat és nem fogjuk ezt megtenni. Etinket legelemibb emberi jógájuktól fosztottak meg fel semmikor sem fogunk sorsunk intélésáról lemondani. — Mi ma egy nálunknál erősebb hatalom folytán a csehszlovák köztársaság polgárai vagyunk. Ezen a területen kell biztosítani létezésünket. Keresni akarom és fogom, mikép lehetne ezzel a reális gondolkozással megtalálni az önvédelem tisztességes útjait. Önök, akik ezidőszerint a hatalmat — de csak velünk szemben —a kezükben tartják, ma nemzeti létezésünk és szabadságunk , minden előfeltételét megtagadják. Én mégis meg fogom kísérelni a parlamentárisnak elfogadott eszközökkel célt érni, magyarságunk szabadságát és feltétlen egyenjogúságát vosszáítani. Önök nemzeti becsületünkben gázolnak.