Új Barázda, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

Ára I - III. évfolyam, 25. szám_______________________________________________________________kodak­621. februári MB—B»—— -tWBBMBMWWW—MHBIHWM—WjflMBMgMBMMMMimiHr FS szerkesztő: Meskó Pál ^ ____ Előfizetési ára: Ftmunkatárs: Buday Barna |||| jjjH |||fpjj|||«y JUHI' Negyedévre .......... 70 K Felelős*szerk­esztő: fi jl » |N| Jfll Jf il f| liOn2Pra - " " 25 K Schandl Károly dr. | I I Jf M WBtiP MJBL M || H il ------­w# UPPN­ VrtAi K#n{ József 55—40 | József 55—40 Telefon: {^s^es­ss KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVELEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: I S^efiK? Mi járcibor falusiak Irta Huszár Gyula plébános Bámulat®! olvastukar pénzügy­­miniszter |kijelentés^ftj mikor a miniszteri fszéket/Énfoglalta. Falu­helyen mirftkm megbámulnak: a bűvészt, ha egy rothadt krumplit aranyórává változtat át, éppen úgy, mint mikor a kócot lenyelve, fü­léből pántlikát húz ki. S a bűvész mosolyog, mert észreveszi, hogy nem annyira kezeit, mint inkább a szapora beszédjét figyelik. A pénzügyminiszter szerint — székfoglalásától számított pont egy esztendőre — a valutánkban rendet teremt s a megromlott pa­­pírbankóinkat arannyá változtatja át Vagyis — magyarán mondva — nemsokára a diákok két fillérért éppen annyi cukrot, szentjános­kenyeret szopogathatnak, rágcsál­hatnak, mint mi, boldogult gyer­mekkorunkban. De erre csakis ő képes ... ha valaki más belekontárkodik a munkájába, az egész tervezet bo­lognai üvegként szétzúzódik, ösz­­szeporlik s a miniszter bukása­ Dugovics Tituszként a mélységbe rántja magával az egész pénz­ügyi világot. .. Pedig mi, naiv vidékiek, úgy véljük, hogy valu­tánk javításába más valakinek is van beleszólása, akiről persze a „liberá­lis" körök meg szoktak feledkezni. A november hó elejét leszá­mítva, az eddigi tél egészen Pál fordulásáig, szokatlanul barátságos arculatot mutatott. Tessék kiszá­mítani, milyen értéket takarítot­tunk meg eddig tüzelőanyagok­ban ; hány svájci frankot jelent az, hogy késői búzavetéseink szé­pen ki tudtak kelni; az egerek a sok esőben nagyrészt elpusztul­tak, hasznos állatjaink között ve­szedelmes járvány nem pusztított. Mindezek nem megvetendő dol­gok ! S mivel tudomásunk szerint az időjárás mikénti rendezésébe a pénzügyminiszternek szerfölött kevés beleszólási joga van , bát­rak vagyunk egész önérzetesen kijelenteni, hogy mi a valutánk rendezését nem kizárólag a pénz­ügyminisztertől, hanem onnan fe­lülről várjuk. Attól, ki meg tudja parancsolni a napnak, hogy su­garait barátságosan küldje le a földre. Lehet, hogy mindez ósdi, falusi gondolkodás , de sajnos, a babonaszerű előítéleteket a falusi fejekből nehéz kiverni. Mi tehát azt hisszük, hogy a valutajavul­ásnak a miniszteri ügyes­kedésen kívül még két sarkalatos feltétele van : az isteni jóság és az emberi szorgalom. Ma ezek kitar­tanak, még talán a minisztervál­ságot is elviseljük. (4* 1 19.it .IB. )- Jugoszláv-cseh szenzédés Magyaror­szág elleni Meg akarják szállni az országot, ha nem ürítjük ki önként Nyugatmagyarországot Zágrábi politikai­­ körökben arról értesülnek, hogy a jugoszláv-cseh szerződés azokérról a Magyarország elleni katonai rendszabályokon kívül, amelyek~a 8-e­sfben lépnének hatályba, ha Magyarország nem vetné magát alá feltétlenül a trianoni szerződés határozmányainak, még arra az esetre is tartalmaz határozmányokat, ha Magyarország önként nem volna hajlandó Nyugatmagyarországot kiüríteni. Magyarországot ez esetben cseh és jugo­szláv csapatok szállanák meg. A cseh csapatok a Pozsony—Komárom— Salgótarján—Miskolc vonalig nyomulnának előre. Májusra várható a drágaság enyhülése A hangbetétek márciustól S százalékot kamatoznak jHegedűs pénzügyminiszter nyilatkozata f — Az .. ui ISarázsla“ tudósító­jától — Budapep&január 31. | ffegedű­s Lój^titf'*pénzügyminiszter ! ma v§J&^4formányzópártb­an a pénz J kérdéséről a következő nagyjelentő-­­ségű nyilatkozatot tette az Új Ba­rázda munkatársa előtt: A vagyonadót­­ csak­ akkor­­lehet megcsinálni, ha a pénz értéke állandósul. A tőzsdén igen lanyha az irányzat, mert az új pénz be­vezetését várják. A pénzbevezetés mindig pénzbőséget, tehát drága­ságot eredményez. Én megfordítom a dolgot: pénzszűkét idézek elő, ami­­ pénzdrágaságot okoz és mikor­­ drága lesz a pénz, akkor kicseré­lem az új pénzzel. — A drágaság letörése a külföl­dön már megkezdődött. Az olcsósági hullám Amerikából indult ki és Anglián keresztül Svájcig ért. Hogy ide m­é*g''!iam~ti^otE^b5hafMntT­ annak oka, hogy pén­ztorl­aszok állják el az útját. Szentül hiszem, hogy az olcsóbbodási folyamat útját álló pénztorlaszokat el tudom söpörni és májusban megkezdődik nálunk is az olcsóbbodás. — Március elejétől a bankok a betétek után 3 százalékot fizetnek. ---------------------------- ------------------------------- * Apponyi nyilatkozata párisi és genfi tapasztalatairól Jóindulattal vannak irántunk az antant köreiben Apponyi javaslatát a genfi kongresszus tárgyalja ! —Az „Újf^rázda" tudósítójától — Budapest, Január 31. Apportés Albert az ÚT visszaérkezett Budapestny­ drötfal­u útjáról, amelynek során Párisban és Genfben nagy­sikerű előadásokban ismertette Ma­gyarország helyzetét s a trianoni béke igazságtalanságát. Benyomásai­ról megérkezése után a következők­ben nyilatkozott: — Nem hivatalos küldetésben men­tem ki, uramnak nem volt hivatalos jellege. A Nemzetek Szövetségének Ligája tisztán magántársaság. Mégis kimentem, miután ezen a kongresz­­szuson alkalom adatott arra, hogy a volt ellenséges államok kiküldöttei egymással szemtől-szembe eszmét cserélhessenek az egész emberi­séget érdeklő kérdésekről. Indít­ványokat is terjesztettem elő a lefegyverzésre, valamint a kisebbségi jogok védelmére vonatkozólag, indítvá­nyaimat azonban érdemben nem tár­gyalták, miután ez a kongresszus csak napirendjét állapította meg a genfi kongresszusnak. Mindkét indít­ványt elfogadták, oly módon, hogy a genfi kongresszus napirendjére tűz­ték. V­ogy Párisban, mint Genfben al­kalmam nyílott számos vezető egyéniség­gel eszmecserét folytatni a magyar kér­désről és elmondhatom, hogy minde­nütt a legteljesebb jóakaratot tapasztal­tam Magyarországgal szemben. Min­denütt az a meggyőződés lépett elő­térbe, hogy Magyarország a teljes konszolidáció felé halad. Természetes azonban, hogy az antant­ államférfiak belátása és jóakarata nem jelenti azt, hogy most már elbizakodhatunk vagy akármit is remélhetünk. Mindenesetre az irányba fogok hatni, hogy továbbra is közvetlenül érintkezésben legyünk a külföldi vezető tényezőkkel és a magyar ügynek megnyerjük azokat. A magyar belpolitikában Apponyi Albert gróf egyelőre semmilyen irány­ban nem foglal állást mindaddig, amig a jelenlegi helyzetről és a kü­ lönböző törekvésekről alapos tájéko­zódást nem szerez. Éppen ezért nem is tett belpolitikai kérdésben semmi­lyen nyilatkozatot. Budapest, január 31. Mindig a gazdák.A „Pesti Hírlap“ jónak látja a gazdákat óvni, hogy ne követeljenek szabad forgal­mat, hanem termeljenek olcsó kenye­ret a fogyasztóknak. Kitanítja az ős­termelőket, kifogta-etégedjeiek meg nyersségtelttel, hozzanak ők is egy kis áldozatot. Sietünk kijelenteni, hogy a gazdák most is, mint mindig, haj­landók s fognak is áldozatot hozni, hogy az igazi ellátatlanok olcsó ke­nyérhez jussanak. De, mivel ezért hét év óta csak a gazdák hoztak áldo­zatot, semmi értelme sincs, hogy a „P. H.“ a gazdákat tanítsa ki erre. Oktassa ki inkább a plutokráciát, a kereskedőket, a börzsánereket, gyá­rosokat, meg az újgazdagokat, hogy ezt az áldozatot osszák meg igazsá­gosan a gazdákkal. Azt hisszük, nem méltánytalan, ha hét év után — mialatt a földmivelő társadalom 17 milliárdnyi áldozatot hozott — most pár száz millióval az üzleti világ is hozzájárul a közteherviseléshez. S azt hisszük, hogy hét esztendős és tíz mil­liárdos áldozat után — mert ennyire rúg a világpiaci és maximális ga­bonaárak közötti különbözet — iga­zán nem igazságos dolog mindig a gazdákat úgy beállítani, mintha ők­ lennének azok, akik minden áldozat­ból kivonják­ magukat. Miért nem beszél a P. H. a bankokról, melyek a háború alatt is nyertek s most is másfél percentet fizetnek, de 18—20 percentet bevételeznek a pénz után?! Egész Európa elpusztul, ha Németországgal keményen bánnak Witti cikke Németorsg$t?-wfejlett Nitti volt...fl&*¥rm­iniszterelnök a SecolgJ&tfr~'a következőket írja: A •vwSínu­esi békét a gyűlölet diktálta és szigorú keresztülvitele újabb háborúra vezet. Az a gondolat, hogy hadikár­­pótlással jóformán még meg sem született nemzedékeket nyomorítsanak meg, példátlan a világtörténelemben. Nitti megjósolja, hogy egész Európa elpusztul. Európa nem fog addig nyugalomhoz jutni, amíg a német nép nem élhet békében. A győzőknek fegyverben kellene állam­ok továbbra is, hogy Németországot fizetésre kény­­szeríthessék. Ez az ő pusztulásukat jelenti, amely még korábban fog be­következni, mint Németország pusz­tulása. Az Erdős-Kárpátok egyetlen falvát sem kapja Románia Prágából- jelentik. A cseh-román határ végleges megállapítására kikül­dött cseh és román bizottság tegnap ij közös ülésben elvi megállapodásra­­sütött. A tulajdonképpeni határmeg­­állapít­ -munkálatok körülbelül egy hét múlva kezdődnek. Az eddigi megegyezés szerint az Erdős-Kárpá­tok egyetlen faluját sem fogják Ro­mániához csatolni.

Next