Új Barázda, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-01 / 69. szám
III. évfolyam. 69. szám ^1*31 I ICOPOIHI Péntek, 1921. április 1. Főszerkesztő MeSkó Pál —.... ------ —. —. - ... _ - m_____________ Előfizetési ára: PB.Bnk.iin^Buday B». Ili JA P% «§ BPf ■% JB KW*TM ... 70 K '* III &§ftfc# ft g iiM “tl-■25£ Szerkesztőség: wgggJflf ngP fjp._.Jf|p US Vk ffpSSs Kiadóhivatal, Budapest, IV., Muzeum-kOnn I ggpr gEggffig&y Jfjf Wki feSl Tdk Ji ara jsjffiSgffr aSi Sra Budapest, IV , Muzeum-kBrut 1 ( Józset 55—40 / [Dzset 55—40 esefon. ^ Rizse |68—88 KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Tdefon: ( mm m....y Miléna i . (s.) Rövid távira jelenti, hogy Miléna anyatirályije lett a montenegrói királyfiatalok birtokosa, a Fekete hegyek régense. A Lóvcén gerince mögött folytatódik a királyi románc, mintha Jugoszlávia meg se született volna. Szegény Nikita krályy sütötte el a világháború első ágyúját. A világháború ugyanis a balkánháborúval kezdődött, mely a nagy világégésnek előjátéka volt. S a balkánháborúban a montenegróiak fejedelme szólaltatta meg Skutari előtt az első ágyúlövést. A vén börziáner ezzel a sietséggel akkor sokat nyert a bécsi tőzsdén, ahol játszani szokott, de a nagy játszma végén mégis ő vesztett. A győzelmére büszke antant harminchárom hatalomból állt Ezek között San Marino s néhány középamerikai köztársaságot leszámítva, Montenegró volt a legkisebb. Nikita országa is a győztesek között volt. Mégis meg kellett buknia. Az „igazságos" béke beolvasztotta Montenegrót a felfújt Szerbiába, mely a párisi keresztelőn Jugoszlávia nevet nyert Jugoszlávia a párisi térképrajzolók legjellemzőbb „remeke". El akarták törölni a föld színéről a monarchiát, hogy csak nemzetek legyenek s egy helyett csináltak három monarchiát: Cseh-Szlovákiát, Nagy-Romániát és Jugoszláviát. Montenegró trón villongása mutatja, hogy az antant magában sem nyugszik bele a párisi állampancsolásba. Nikitát ugyan sikerült nekik francia fürdőhelyre lakoltatni, de, hogy az öreg mester meghalt korántsem szűnt meg a montenegrói királykísértés. Nikita után fia, Danilo következett az eltörölt királyi trónon. Közben a crnagócok fegyvert ragadtak az „elnyomók ellen", Danilo király pedig az erőszak elleni tiltakozása jeléül lemondott a trónról öccse, Mihály herceg javára. Ezt a trón változást hozta a világ tudomására Európa anyósa, Miléna anyakirályné. Nikita özvegye harciasan áll a montenegrói szabadságharc élére s mint régens fia helyett uralkodik, hogy üres ne legyen egy pillanatra sem a Feketehegyek királyi trónusa. A német dac bizonyára több gondot okoz az antantnak, mint Miléna királyné trónfoglalása, de bennünket épp olyan közelről érdekel ez is. Miléna veje egyik nagyhatalom trónján ül: az olasz király. Olaszország és Jugoszlávia békéje eddig csak foltozgatásokkal volt megmenthető. Ha a montenegrói románc tovább fejlődig még elmérgedhet a tüskeszüri^ amit a szép öreg királyné ejtettla két féltékeny ántánthatalom,beV!K kéjénjiu^^it^fj^lfe gyöngébben összeforrasztott monmert amit Mon- I tenegr^j^n ^VHénfl mivel az* a (jjzi-ji4ja a jugoszláv „egysz?g*“ k. Hogy az olasz . vőnek mindebben, az. ké- Nekünk van időnk: Csak hidegvér és okosságy IV. Károly magyarországi látogatásának részletei Szombathelyről jelentik: Károly királynak az országba való érkezéséről az esetnémek egyik szemtanúja a következő részleteket közli: A szombathelyi püspök nagyszombaton este kevés számú vendégei társaságában töltötte el böjti vacsoráját. Rokonai voltak nála és Vasa József kultuszminiszter, aki a nagyhét alatt lelkigyakorlatokat tartott Szombathelyen és a püspöki palotában volt szállva. Megérkezik a király Vacsora után a palota előtt egy autó állott meg és abból két úr szállott ki. Az egyik, Erdődy Tamás gróf kiküldötte névjegyét és kérte a püspököt, hogy jöjjön ki az előcsarnokba, mert ott szeretne vele beszélni. A püspöknek feltűnt, hogy miért jön Erdődy ilyen későn hozzá és miért nem jön a fogadószobába. Sietett tehát hozzá és meglepetve látta, hogy ott Erdődy grófon kívül még egy nyúlánk fiatalember áll, akit ő első tekintete nem ismert meg. Az ismeretlen észrevette a püspök vizsgáló tekintetét és nevetve megszólalt: Nem ismer? A püspök elhintve ismerte meg a rég nem hallott hangról az idegent: IV. Károly király állott előtte. A késői vendégeknek rögtön vacsorát készíttetett. A király lemosta magáról a hosszú ut porát és rövid idő múlva már vacsora mellett beszélte el utazásának részleteit. Közben a püspök löment Vass miniszter szobájába és közölte vele, hogy váratlan vendége érkezett. Vám József azt hitte, hogy a püspök tréfál és nem hitte, hogy a hit igaz. Bement a püspök dolgozószobájába, ahol Mikes gróf bemutatta őt a királynak. Stass József már percekig beszélgetett vele és még mindig suttyomban azt a gyanút táplálta, hogy vajon nem csinált-e tréfát vele a püspök azzal, hogy egy idegen urat szerepeltet előtte IV. Károlyként. A beszélgetés azonban pár perc múlva meggyőzte arról, hogy nem tréfa, hanem valóság, hogy a királlyal áll szemben. A király magához kéreti a miniszterelnököt Egyidejűleg a püspök elküldött Lehár Antal ezredes, körletparancsnokért és Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő irt azzal az üzenettel, hogy valami fontos történt, jöjenek sürgősen a püspöki palotába. Mindkettőjüket már ágyban érte a meghívás. Nem tudták elképzelni, hogy miről lehet szó Mindketten a palotba siettek, ahol leírhatatlan meglepetésükre pár perc múlva Károly királlyal alálták szembe magukat. A király az urakat szobájába kérette, felszólította őket, hogy tájékoztassák teljes fesztelenséggel véleményükről. Értesülvén arról, hogy Teleki gróf miniszterelnök az amerikai misszió vezetőjének társaságában családjával együtt Sigray Antal gróf ivánci kastélyában tölti a húsvéti ünnepeket, a király úgy rendelkezett, hogy küldjenek azonnal automobilt Ivánra Sigrayért és Telekiért. Az autó el is ment azzal az üzenettel, hogy valami rendkívüli horderejű nagy dolog történt, amit levélben részletezni nem lehet. Stass miniszter kéreti Teleki és Sigray grófokat, hogy azonnal siessenek Szombathelyie. Éjjel két órakor ért az autó Ivánéra. Sigray és Teleki Pál grófok az egésznapi lovaglástól és vadászattól kifáradva, már régen lefeküdtek. Amikor felkeltették őket, nem tudták elképzelni, hogy mi történhetett. Gyorsan felöltöztek és reggel négy órakor megérkeztek a szombathelyi püspöki palotába. Az út Budapestre Le nem írható az a meglepetés, ami az urak arcán tükröződött, amikor a paloa lépcsőjén az eléjük siető Mikes gróf püspöktől és Lingauer képviselőtől meghallották, hogy itt a király. A király, aki lefekvés nélkül, ébren várta be megérkezésüket, rögtön magához kitette őket. A megbeszélésnek, amelynek részleteit nem lehet tudni, eredménye az lett, hogy a miniszterelnök és Vass József miniszter reggel autóra ültek és Pestre siettek, hogy jelentést tegyenek a kormányzónak a király megérkezéséről. Így is történt. Ötnegyed órával később a király automobilra ült és Sigray gróf kíséretében Budapetre indult. Az autót Almássy László vezette. A terv az volt, hogy a miniszterelöknek egyórányi előnye marad, hogy azalatt a kormányzót a király fogadására előkészíthesse. Azonban a miniszterelnök soffőrje nem ismerte a rövidebb utat, a hosszabbik vonalat választóba és a király, akinek autója erősebb volt, a szokásos rövidebb úton ment, vagyis Vasváron, Sümegen, Tapolcán, Veszprémen és Székesfehéváron át. Így történt, hogy amikor a király automobilja befutott Budán , ott értesült róla, hogy a miniszterelnök jéig nem érkezett meg. Erre a király, nem akarva a kormányzót meglepni, Sigray grófot ‘küldötte hozzá, hogy érkezését jelentse be. Sigray rövid fóőrffulvgókormányzó aki átkalauzolta a kormányzóhoz „.mTr Jg ■'* \ A' kirti* au hagyják a várost^ A jgjjjiv ii'&Tjflkjif* urán keresztül négys£mÁűzt%r@ftrr kormányzóval. A tanácskozás alatt a kormányzó fogadószobájának előcsarnokában összegyűltek a kormámpiuk Ojteaptudtan levő tagjai, de a király és a kormányzó megbeszélésénél egyikük sem vett részt. A tanácskozás befejeztével a király elhagyta a kormányzó szobáját , anélkül, hogy bárki mással érintkezett volna, ismét autójába szállt és visszautazott Szombathelyre, ahova azonban többszöri autódefektus miatt csak nagy késéssel, húsvét hétfőn hajnali 5 óra tájban érkezett meg. Ugyancsak visszaindultak Szombathelyre a kormányzó autóján gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Sigray Antal is. Kíséretként a kormányzóság Görgey József huszárkapitányt, a kormányzó egyik szárnysegédét osztotta be melléjük. A király délután fél kettőkor érkezett Budapestre és fél öt órakor indult vissza. Elindulásukkor a kormányzóság távba utozott Szombathelyre és felkérte szóbta az urakat, akik szombaton éjjel a püspöki palotában a király előtt megjelentek, tehát Mikes gróf püspököt, Lehár báró ezredest és Lingauer Albin képviselőt, várják be a püspöki palotában a király visszaérkezését. Midőn a király reggel öt órakor viszszaérkezett, néhány falatot evett, ezalatt röviden elmondta élményeit, azután a három átvirrasztott éjszaka és a hatszáz kilométeres automobilot fáradalmaitól kimerülve, pihenni tért. Tíz órakor délelőtt magához kérette Teleki és Sigray grófokat. Fél tizenkét órakor a püspöki házi kápolnában szentmisét hallgatott. Diután két órakor lepihent, azután ismét a miniszterelnökkel tárgyalt. Kedden reggel a kormányzó megbízásából Szombathelyre érkezett Andrássy Gyula gróf, Bethlen István gróf és Hegedűs altábornagy, hogy tájékoztassák a királyt a helyzetről, délután pedig megérkezett Gratz Gusztáv külügyminiszter, akiket azóta a király több ízben kihallgatáson fogadott, de másokat, kivéve atyjának két személyes barátját, tudtunkkal nem fogadott. Szombathelyen csak hétfőn terjedt el a híre annak, hogy a király a város falai között tartózkodik s ezután villámgyorsan futott szerteszét az egész vármegyében. Szombathely egészen csendes. Semmiféle katonai vagy egyéb intézkedés nem mutatja, hogy a város falai között egy nagy horderejű esemény jelenetei játszódnak le. A közönség fegyelmezetten és tapintatosan respektálja a király inkognitóját. A király ezidőszerint teljesen mint magánember él vendéglátójánál a szombathelyi püspöki palotában, Andrássy, Teleki és Bethlen grófok csütörtökön visszaérkeztek Budapestre és csak Gratz Gusztáv marad egyelőre Szombathelyen.