Új Barázda, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
r ''' / ... ,, ,, 4 Éra 1 koro. III. évfolyam, 74. szám Péntek, 1921. április 8. F^K*sketttre Meskó Pál ^ ‘*ra • J József 55—40 / j József 55—40 Telefon: , ,■ KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: kiref.Sosti Írójáfság A Hus’yr királylátogatás kisulányválságat vont maga után. Előre lehetett látni. A meglepő elmény, egész Európa érdeklődését egyszerre Magyarország felé irányította, súlyos helyzetbe hozta a magyar politikai életet s bár a hullámok elsimulása szemmel látható volt, hirtelen kormányválságot idézett elő utolsó rezgéseivel. A külügyminiszter beszéde volt közvetlen kirobbantója a lappangó válágnak. A külügyminiszter magyaros kijelentése, mellyel nemzeti önérzetünknek adott kifejezést, midőn közjogunkba való minden beavatkozást visszautasított az országunk testéből nagyra nőtt kisállamok felé, bizonyára lelkes visszhangra talál minden magyarban, aki a nemzeti becsületet mindennél szentebbnek tartja. De a miniszter beszédének alanyi részletei már a királykérdés boncolásába tévedtek, melynek pedig a kikapcsolása egyik alapja a tényleges magyar politikának. A mai sajtóközlemények után kipattant a kormányválság, melyet a tegnapi helyzet már sejtetett. Nagyatádit Szabó István, bár hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök a húsvéti incidens sima lebonyolításában férfiasan és korrektül járt el, az utóbbi mozzanatok folytán lemondott a tárcájáról. Ezzel a kormányválság kiélesedett s a magyar politikai helyzet a jelen pillanatban bizonytalan jövő elé jutott. A helyzetet súlyosbítja az, hogy a parlament egyik pártja sem bír akkora erővel, hogy a másik nélkül kormányozzon. Tehát — akár tetszik egyeseknek, akár nem — a pártszövetségi parlamenti kormányzást feladni nem lehet. A két nagy pártnak meg kell értenie egymást s az, aki az ellentéteket szítja és élezi, ahelyett, hogy a parlamenti munka érdekében összefogásra egyengetné az utat, rövidlátó politikát követ. A jelen pillanatban a válság magát a keresztény irányzatot is fenyegeti. A királykérdés előtérbe tolásától épp azért tartottak mindkét oldalon a komoly munka hívei, mert előre lehetett látni, hogy ez a kérdés megbontja a keresztény nagyar-? ság egyetértését és súlyos bonyo dalmakat idéz elő. A baj itt van. S a két veszekedő között titkon örül a harmadik, ott a páholyokban, amelyeknek a keze a francia szabadkő-művesekig is elnyúlhatott, hogy a húsvéti dolgok bekövetkezzenek. De nem téveszthetjük szem elől a magyar mezőgazdaságot fenyegető válságot sem, mely a politikai villongások mellett csak erősödhetik A szárazság, a takarmányhiány, az áll latállomány kényszert elkótyavetyé- s lése, a mezőgazdasági termények további árzuhanása az iparcikkek makacs drágasága mellett a földmivelést és a falu népét súlyos helyzetbe juttatja. Ha valamikor, úgy most van itt az idő a higgadtságra s a gyors és okos cselekvésre. A parlamenti erőviszonyok bölcs mérlegelésével gyors megoldást keressenek a vezetők — egyéni ambíciókelhallgattatásával , mert az ország nem várhat. fil -I 19 | APFL ' //[ p Elnapolták a nemzetgyűlést / fr ===============^ A miniszterelnök a kormányzó döntését kéri a kormány sorsáról / — A nemzetgyűlés mai ülése — / Budapest, április 7. Kakpevszky István elnök fél 12 óra után nyitotta meg az ülést. A jegyzőkönyv kikelesítése után az elnök jelenti, hogy aminiszterelnök kíván szólni. Teleki Pál gróf miniszterelnök (Hallinki Halljuki): Tisztelt nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy az események következtében egyes miniszter uraknak pártjukkal szemben való helyzete és saját felfogása az együttműködést, amely eddig a kormányban meg volt, nem teszi oly biztossá, én a mai napon a kormányzó úrnak a kormány állásáról előterjesztést kívánok tenni. Arra kérem a Házat, hogy a kormányzó döntéséig üléseit napolja el. A Ház néma csendben vette tudomásul a miniszterelnök bejelentését Ereky Károly. A kormánytól nem hallottunk lemondást A miniszterelnök csupán kijelentette, hogy el fog menni a kormányzó úr ő főméltóságához, de ez abszolúte nem indokolta meg, hogy a nemzetgyűlést elnapoljuk. Szükségesnek tartja a vita továbbfolytatását. Az elnök ezután feltette a kérdést, elfogadják-e a miniszterelnök indítványát, hogy a Ház bizonytalan időre napolja el magát, igen, vagy nem ? A nemzetgyűlés nagy többséggel hozzájárult a miniszterelnök indítványához. Az elnök ezután háromnegyed tizenkét órakor berekesztette az ülést. A kisgazdapárt lelkesen éljenezte nagyatádi Szabó Istvánt, a kereszténypárton pedig a királyt éltették. A jobb oldalról ekkor közbekiáltott egy kisgazdapárti képviselő: Gyerünk a falura, a nép közé! Lemondottak a kisgazdapárti miniszterek A párt azonosítja magát a lemondott minisztereikkel Miért ormondtak le a kisgazdapárti miniszterek — Az „ Új Barázda" tudósítójától — Budapest, április 7. A nemzetgyűlés mai ülése előtt a kisgazda- és földmivespárt intézőbizottsága,rögtönzött értekezletet tartott, amelyen nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter bejelentette, hogy a maga és pártbeli minisztertársa, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter nevében a kormányelnöknek benyújtotta lemondását. Ennek folytán Teleki Pál gróf miniszterelnök a Ház mai ülésén a nemzetgy ülés elnapolását kérte és ehhez a Ház hozzájárult. A kisgazdapárti miniszterek lemondásának közvetlen oka a külügyminiszter tegnap elhangzott beszédének egyes részei voltak, amelyekben Gratz Gusztáv a király kérdésben elfoglalt személyes álláspontjának adott kifejezést.A lemondás oka volt továbbá az is, hogy a miniszterelnök — bár nem hivataosan — a sajtóban közzétette IV. Károly király kiáltványát. A miniszterek lemondása válságba sodorta az egér kormányt, amelynek helyzetéről Teleki Pál gróf miniszterelnök ma jelentést tett a kormányzónak. A Kisgazda- és földmivespárt magatartása A kisgazda-, fölmivespárt a kibontakozást illetőleg avval a lénynyel szögezte le magatartását hol a párt minisztertagjaival teljesen azonosította magát. A párt körében általános az óhaj, hogy a politikai helyzet orvoslása az ország gazdasági viszonyaira való tekintettel minél gyorsabban következzék be. A párt nem gördít akadályokat az egészséges megoldás elé, de el van határozva arra, hogy a kormányzás további menetében a maga törekvéseinek érvényesülését a parlamenti erőviszonyok mérlegelésével biztosítani fogja. A kisgazda- és földművespárt egyrészről tudatában van annak, hogy mint a parlament legnagyobb pártainak, az országgal szemben kötelességei vannak, de másrészről biztosítékokat láván arra nézve, hogy a politikai életben hasonló zökkenések ne következzenek be. A most kitört válság régi, lappangó bajoknak a következménye. Ezek a bajok még a decemberi kormányalakulásból erednek. Ehhez képest a párt számarányához mért képviseletet követel a kormányzásban, hogy az anyagi garanciákon kívül személyi bizosítékai is legyenek a kormányzásban. Rubinek nyilatkozata Rubinek Gyula a politikai helyzetről így nyilatkozott az Új Barázda munkatársa előtt: — Minekünk a minisztereink azt jelentették, hogy Teleid lemond, a nemzetgyűlésen azonban a miniszterelnök ezt nem jelentette be, úgy, hogy nem tudjuk, voltaképpen hogyan áll a helyzet. Egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkedünk és várjuk a fejleményeket. — Egy bizonyos, hogy a pártban nagy az ellenszenv Teleki irányában. Ha Teleki a kisgazdapárt nélkül próbálja megalakítani a kormányt, akkor mi ellenzékbe megyünk. A kisgazda- és földmivespárt értekezlete A kisgazda- és földmivespárt intézőbizottsága ma délután fél öt órakor Gaál Gaszton elnöklésével ülést tartott, amelyen nagyatádi Szabó István és Tomcsányi Vilmos Pál lemondott miniszterek is résztvettek. Az intéző bizottság ülése után este hét órakor a párt tagjai értekezletre gyűltek össze és egyhangúlag tudomásul vették az Intézőbiroság határozatát. Eszerint a párt a kibontakozást illető álláspontjának körvonalazására szövegező bizottságot küld ki, amelynek a következő képviselők a tagjai: nagyatádi Szabó István, Rubinek Gyula, Tomcsányi Vilmos Pál, Mayer János, Gaál Gaszton, Meskó Zoltán, Szíj Bálint, Ferdinandy Győz, Orffy Imre, Kovács J. István és Schandl Károly. Ez a bizottság még az est folyamán megszövegezte a párt állásfoglalására vonatkozó határozatot, amelyet az intézőbizottság péntek délelőtt 10 órakor tartandó gyűlésen fog végleg megállapítani. Milyen feltételek mellett vesz részt a párt az új alakulásban Az Eszterházy utcai pártkörben az esti órákban a képviselők teljes számban megjelentek és az a vélemény alakult ki, hogy a párt teljesen szolidáris a lemondott miniszterekkel és az újonnan alakuló kormányban csak az esetben vesz részt, ha abban számarányához mért képviseletet nyer és az uj kormány a királykérdésben az 1990. évi I. törvénycikknek megfelelően, a nemzet önrendelkezési jogának alapjára helyezkedik, oly módon természetesen, hogy ennek a jognak gyakorlását a nemzetnek megfelelőbb időkre halasztja. A párt ragaszkodik ahhoz, hogy a pénzügyi reformjavaslatokkal egyidőben és azokkal felváltva tárgyalják az alkotmányjogi reformjavaslatokat is, elsősorban a közigazgatási reform, továbbá a felsőhöz és a királyi hatalom tartalmára és az országgyűlési választójogra vonatkozó törvényjavaslatokat. Fő követelése végül a pártnak a mezőgazdasági szabad forgalom minél előbbi visszaállítása és a földbirtokreform sürgős végrehajtásai