Új Barázda, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
M-Kő Pál Fortatja: Buday Bola FtMfa mrtHi Schandl Károly de Szerkesztőség: Budapest, IV., Muzeum-körút József 55—40 Telefon: József 68—88. Éjjel 140-71 n. évfolyam, 97. szám Ara I koronaCsütörtök, 1921. május 5. UJ BARAZDA KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Előfizetési ára : Negyedévre ...... 70 K Egy hónapra ...... 25 K Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeuráll Blusf József 55—40 Telefon: József 68—88. Éjjel 140-71 Hamupipőke (s.) Andrássy az agol parlamentben elhangzott magyar vitáról, Bethlen miniszterelnök pedig a kormány gazdasági politikájáról beszélt. A két beszéd kiegészíti egymást. Különös sorsa is ki mindegyikből a földmivelő Magyarországnak. Andrássy rámutatott, hogy az angol parlamentben nagyon neves politikusok beszéltek Magyarország földárábólásának borzalmas igazságtalanságáról. Ma már Anglia többsége elítéli a békeszerződést. Több szónok népszavazást követelt az elszakított területeken. Egyik szónok az összes határok új rendezését követelte. Az egész angol parlament közhangulata az, hogy a magyar béke tarthatatlan. Mégis megszavazták a vad békeszerződést. Nem fontos. A fő az, hogy Anglia rokonszenve felénk fordult. A franciák hódító őrülete Németországgal szemben gondoskodik róla, hogy még jobban felénk forduljon. S addig is, míg jön a mese-eli királyfi, aki igazságot ad, tűrje szegény Magyarország a Hamupipőke sorsát. Hamupipőke se maradt örökké a hamuban. Hamupipőke sorsára jutott a magyar mezőgazdaság is. A plutokrácia hangos fölhördüléssel támadt Bethlen Istvánra, hogy bemutatkozásakor nem szólt a kereskedelemről és gyáriparról. Szterényi — ennek a merkanti- lista pénzvilágnak türelmetlen bajvívója — kereskedelem- és iparellenesnek bélyegezte már az új kormányt. Irigyeljük eleven és merész harci szervezetüket. A molochnak muszáj engedni s a miniszterelnök kénytelen volt ma hitvallást tenni a kereskedelem és ipar mellett. Jól tette azonban, hogy a régi iparpártolási módszert elejtette, mert az csak a gyárost pártolta — a kisipar rovására. A kereskedelem és ipar vámvédelemben részesül — mondta a miniszterelnök. De mi lesz a mezőgazdasággal ? — kérdezzük mi. Hamupipőke lett, bár a legnagyobb párt mondja magát agrárpártnak. A sors keserű játéka, hogy a magyar mezőgazdaság épp akkor sodródik nagy válság elé kellő vámpolitika hijján, mikor a ♦örvényhozás agrárius. Állattenyésztésünket megfojtja az elzárkózás, szőlőtermelésünk nem lesz jövedelmező a kivitel korlátozása miatt, gabonatermelésünket egy év múltán halálosan öleli a világverseny. Magyar föld és Magyarország megy a sorsuk. Hamupipőkék lettek... A miniszterelnyök a kormány gazdaságprogrumjáról Andrássy Gyula gróf beszéde az Angol parlament magyarbarát magatartásáról és a nemzetiségekről — A költségvetés általános vitájának második napja — A Máv. Új beruházásai — A posta fejlesztése — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, május 4. Drakovszky István elnök háromnegyed 1 órakor nyitotta meg a mai ülést. Az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása után folytatták a költségvetés általános vitáját. Nagy János (egri): A nemzet a választások idején egész reményét a nemzetgyűlésbe helyezte. Ma azonban az a tűz, amely a forradalom után felragyogott, kezd elhomályosulni. A keresztény, nemzeti öntudat valóban veszített az erejéből és ellanyhult. Felkiáltások: Sajnos! Nagy János (egri) : Úgy látja, hogy még a legnagyobb tekintélyt is igyekeznek megtépázni. A keresztény nemzeti gondolatot félti a pártszenvedélyektől. A királykérdésben a nemzet érdeke azt követeli, hogy most hallgassunk, mint a sír. Az a liberalizmus, mely azelőtt volt, nem hell többé. Budaváry László: Keresztény liberalizmus kell! Nagy János (egri): Sokan most a jogrend hangoztatásával akarnak bomul lasztani. Miért nem követelték a jogrendet akkor, amikor a körmeneteket meggátolták ? A Károlyi-kormány bűnözé seit még mindig nem vonták felelős-sségre. Majd a zsidókérdésről szól és elítéli a túlzókat, akik kivételes törvénynyel akarják a kérdést megoldani. A tisztességes zsidóknak kell a bűnösöket megbüntetni. A költségvetést egyébként elfogadja. (Éljenzés.) Magyarbarát hangok az angol parlamentben Andrássy Gyula gróf : Ez alkalommal nem kívánott belpolitikai kérdésekkel foglalkozni, hanem külpolitikára szeretném újból ráterelni a tekinteteket. Erre ad alkalmat a londoni parlament vitája, amely az első örvendetes jelet mutatja Európában. Ennek a vitának során sok olyan dolgot mondottak el, amely nem felel meg a magyar álláspontnak, de nem szabad elfelejteni, hogy a vita egy volt ellenséges állam parlamentjében folyt le azzal a céllal, hogy megokolja ennek a kegyetlen és rossz békének a jóváhagyását. A vitában ennek ellenére meglehetősen rokonszenves hang vonul át Magyarország iránt. Egy évvel ezelőtt az angol külügyminiszter nevében még elítélően nyilatkozott egy államtitkár, de ma a külügyminiszter képviselője már más hangokat pengetett és kijelentette, hogy az a gazdasági kibontakozás akadálya, hogy Magyarország szomszédai ellenséges érzülettel viseltetnek Magyarország iránt. Az angolok már belátják, hogy Magyarország nem veszélyezteti az európai békét, hanem csak a saját létfenntartásához szükséges életviszonyokat akarja megteremteni. A mutatkozó bajoknak a kisántánt az oka, amely félti azokat a területeket, amelyeket fegyverrel, vagy inkább csak A képviselők éljenzéssel fogadják a felolvasott neveket. Ki felelős Magyarország feldarabolásáért Andrássy Gyula gróf. Csak ketten voltak, akik magyarázni kezdték a kisántánt eljárását. A békéről senki sem szólott, mint igazságos békéről, hanem inkább az enyhítő körülményeket magyarázták, hogy miért kellett ilyen szigorú feltételeket hozni. Lord Róbert Cecil rámutatott, hogy Magyarország feldarabolásáért a felelősség a magyarországi nemzetiségeket illeti. Az angolok nem akarják az erkölcsi felelősséget vállalni, mi azonban tudjuk, hogy a nemzetiségek magatartása az ánánt következetes munkájának volt az eredménye. (Élénk helyeslés.) Kik meg tudják figyelni a közvéleményt — mondotta egy angol képviselő — látni fogják, hogy Angliában általában elítélik a békét és azt kívánják, hogy mi-nél hamarább helyrehozzák azokokat az igazságtalanságokat, ame- lyek a békében le vannak fektetve. A közvélemény állásfoglalása rendkívül is " fontos az államok életére nézve. Téve-dés az a felfogás, hogy minden kérdést vérrel és vassal lehet megoldani. A közfi vélemény kiábrándul a hatalmi gőgből és mámorból. Külpolitikánk célja Mi békét akarunk, tudjuk, mit jelent a háború és tudjuk azt is, hogy akkor nagy szövetségek támadnának ellenünk. Azért vannak határozott céljaink, amelyekhez következetesen ragaszkodunk. Ezen célokhoz tartozik, hogy az elszakadt országrészek kisebbségének jogát tiszteletben tartsák és megóvják. Minden elszakított magyar vallhassa magát továbbra is magyarnak. Az általános testvériség nevében kérjük és követeljük, a magyar és testvér nemzetségek szabad fejlődésének biztosítását (Élénk éljenzés és taps.) Az angol parlamentben tiltakoztak magyar véreink elnyomása ellen. Akik ellenségeink pártját fogják, azok azt mondják, hogy ezelőtt mi voltunk az elnyomók és most minket nyomnak el. Ez nagyon gyenge védekezés, mert ha ezer évig úgy kezeltük volna a nemzetiségek szabadságjogait, mint azok a mi véreinket, akkor hmagjuk sem maradt volna. (Élénk helyeslés.) Wedgewood angol képviselő beszédében a legkeményebben támadta a fehér terrort, de azt is megállapította, hogy a kisgazdapárt szabadságvédő párt és ez a vezérlőpárt Magyarországon. A beszédben tehát ellenmondás van, mert ha a vezérlő párt szabadságvédő, természetes, hogy komoly fehér terrorról mégsem lehet szó. Különben határozottan kijelenthetem, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja is elkövet mindent, hogy ne lehessen Magyarországot jogosan fehér terrorral vádolni. sében is önvndetes álláspontot foglalt el A külügyi államtitkár kijelentette, hogy szakítani kell azzal a régi frázissal, hogy Magyarországtól, Ausztriától vagy Törökországtól kártérítést követeljenek. Remélem, az angol kormány arra is befolyást fog gyakorolni, hogy a jóvátételi bizottság, ha ide jön, gyorsan végezze munkáját. Megértésre számíthatunk a határkiigazítás kérdésében is. A határkiigazítás ne szorítkozzék egészen jelentéktelen területekre, mert ez ellenkeznék a népek önrendelkezési jogával. Ezt az álláspontomat különben a parlamentben több szónok is kifejtette és egyik szónok az összes határok új megállapítását sürgette, mondván, hogy a magyar béke teljesen tarthatatlan. (Élénk helyeslés.) Egy másik szónok pedig a népszavazást ajánlotta. Mostanság különféle külpolitikai orientációt emlegetnek. Az én véleményem az, hogy a világ közvéleménye felé kell orientálódni. Legyünk készek politikailag azon állam felé orientálódni, amely legelőször érzi át a mi igazságainkat és tettekkel támogat bennünket elszakadt területeink visszaszerzésében, anélkül, hogy ezáltal felbontanék Közép-Európa békéjét. A költségvetést elfogadja. (Élénk éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Eörffy Imre, a pénzügyi bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését két törvényjavaslatról Ezután az elnök indítványára elhatározta a Ház, hogy legközelebbi ülését pénteken, május 6-án, délelőtt tíz órakor tartja. Szünet után áttértek az interpellációkra. Interpelláció a kormány gazdasági munkaprogrammjáról Czeglédy Endre: A volt kormány bemutatkozásakor részletes pénzügyi programmot adott, de gazdasági munkaprogrammjáról sem a Ház előtt, sem más illetékes fórum előtt nem nyilatkozott. A jelen kormány is átvette elődjének nagy pénzügyi programmját és a miniszterelnök általános vonásokban a gazdasági munkaprogrammról is nyilatkozott és a főirányt abban jelölte meg, hogy nagy agrárpolitikát kell csinálni és ennek a nagy agrárpolitikának a keretében az ipari és kereskedői politika is elhelyezést talál Reámutat arra az állapotra, amelyben jelenlegi termelésünk van. Szükségesnek tartja, hogy a mezőgazdasági termelésünk fokozása szempontjából a birtokreform végrehajtása mielőbb megkezdődjön. Igen fontos a termelést célzó és előmozgató munkáknak, mint például az általános talajjavító, a vízrendezési ármentesítés, belvízlecsapolásra, az öntözési berendezésekre vonatkozó, továbbá a mezőgazdasági ipartelepek üzembehelyezését és fejlesztését célzó munkálatoknak a megkezdése. A kis- és kézműipar fejlesztése ipari termelésünkre vonatkozólag rámutat az ötletszerű anyaggazdálkodás nagy hibáira. Mivel a nagyipart kellő nyersanyaggal nem lehet ellátni, fejleszteni kell a kis- és kézműipart A széntermelést, valamint a tőzegtermelést lehet fokozni. Az ország felépítő munkájánál erős, céltudatos, jól átgondolt rendszert sürget. Ennél a munkánál a szakértelemre és szakemberekre kell támaszkodni Végül annak a reményének ad kifejezést, hogy a kormány ezekkel a kérdésekkel tevékenyen foglalkozik. Interpellációjában, amelyet az összkormányhoz intéz, kérdi, hogy hajlandó-e a kormány pénzügyi programmjával összhangban és kapcsolatban a pénzügyi reformnak megfelelő termelési munkaprogrammot adni? Ma egész vonalon való termelési munkának megindítását és fokozását célzó és feltételező munkálatokat, tehát a közmunkákat is minél sürgősebben megindítani és ezzel a kellő munkaalkalmakat megteremteni? ! a mások fegyverével szerzett meg. (Élénk helyeslés.) Az államtitkár legnagyobb elismeréssel nyilatkozott Magyarországról és azt mondotta, hogy Anglia bámulja azt a bölcsességet és önuralmat, amelyet Magyarország IV. Károly utóbbi látogatása alkalmávalárusított. Egyes szónokokok olyan mell éggel nyilatkoztak Ma- Szabad forgalmat a környező államokkal! Nekünk elsőrangú érdekünk a szabad forgalom, az elszakított részekkel és a környező államokkal. Ezt azonban ahhoz a feltételhez kötjük, hogy elszakított testvéreinkkel tisztességesen bánjanak, mert amíg erre nem kapunk biztosítékot, nem egyezhetünk bele a szabad forgalomba. (Helyeslés.) Az angol parlament a jóvátétel kérőén \ gyarországról. mimha ők is magyarok volnának. Ezér: mulasztás volna nyilvánosan köszönetet nm mondani. I „Csonka Magyarország nem ország, I Egész Magyarország mennyország.* I