Új Barázda, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-10 / 125. szám
ÖL évfolyam, 125. szám Á.V3. 1 ICOtOXISt stjnius 10. Főszerkesztő: MeSkó Pál Főmunkatárs: Buday Barna Felelős szerkesztő: Schandl Károly dr. Szerkesztőség! Budapest, IV., Muzeum-körút József 55—40 Telefon: József 68—88 I. Éjjel 140—71UJ BARAZDA KISGAZDÁK ÉS FÖLDMÍVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Előfizetés! ára: Negyedévre „ . „ 70 K Egy hónapra „ „ „ [25 K Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-kurat I ( József 55—40 Telefon: József 68-88 I. Éjjel 140-71 Telefon( láz : { Józsefj Béküljünk? (Gy.) „Legyen vége jó, örökös felhánytorgatásának, ne üidözzük a munkástömegeket, béküljünk már ki!” így fohászkodott Sszerényi József a nemzetgyűlés hurapi ülésén. Ugyanakkor Szterényi a Hangya szövetkezeti központtal szemben meglehetősen békétlennek mutatkozott. Azt mondja, a Hangya lecsúszott hivatásának teréről és ezt nem bírja neki megbocsátani. Lírai hangon beszél ellenben a szociáldemokrata pártról s múltjának szellőztetését felhánytorgatásnak nevezi. Milyen különbség a jóindulat és a békülékenység mértékeiben ! Hát a szociáldemokratizmus 1918— 1919. évi elcsúszásánál ismer-e károsabbat, elrettentőbbet a magyar történelem ? Nem is csúszós volt az akkor, hanem földszakadás, amely eltemette az egész ezeréves nemzetet: jogot, szabadságot, kultúrát mind egyszerre elnyert. Magát Szterényi bárót is rabságra vetette a szociáldemokrata párturalom. S most ő mondja, hogy béküljünk ki vele. Kinek le kellene most már a tenyerébe csapnunk? A munkásságnak? Boldogok volnánk, ha a munkásokkal őszintén kibékülhetnénk s egyesülhetnénk velük hazafias célokra. De hogyan béküljünk ki azzal a szociáldemokrata párttal, amely a Marx- féle forradalmi eszmék őrjöngő ügyivivőjének bizonyult, amelyet az osztályharc gondolata bevit, amely idegenben keres testvéreket és halálos ellenségeket talál a nemzeti társadalomban ? ! Nemzeti államnak a marxizmussal éppen úgy nem lehet megbékülnie, mint a tűznek a vízzel, a szélcsendnek a viharral, mert egyik a másiknak halálát jelenti. Márpedig tudtunkkal a nemzetközi szociáldemokrata párt a forradalom óta nem változtatta meg a programmját. Programmjának alapelveiben a felforgató vihar elemei most is benne vannak. Olyan egyezség, amely ezeknek az elemeknek újból szabad érvényesülést biztosít, ilyen egyezség nem béke volna, hanem tökéletes meghódolás, visszaszármaztatása a kötélhuroknak, hogy próbálják meg még egyszer, hátha jobban a nyakunkba tudják keríteni. Ilyen békét akar Szterényi József báró ? Nekünk nincs jogunk ilyen békét kötni, mi Marx-al nem tárgyalhatunk. Ez a próféta már letette a vizsgát ebben az országban. A munkásságnak kell megbékülnie nemzetével, úgy, hogy a maga gazdasági és emberi érdekeit a haza megrontása és a társadalom felforgatása nélkül is szolgálhassa. A munkásságnak kell arra a belátásra jutnia, hogy nem az emigránsokból, nem Kun Béláéktól és nem ellenségeinktől várhatják a felszaba- l dulást hanem a maguk véreitől és az őszinte demokráciától és a kul- túra emelésétől. Jöjjenek hát találkozni a nemzeti demokráciában. Ebben kibékülhetünk s általa szegény kis nemzetünket is boldogabbá tehetjük! A francia sajtó Nyugatmagyarország elszántása ellen A kisántánt a Uiszurás politikáját folytatja A magyar kormány nem „bosszúálló" A Temps, a legtökünyesebb francia lap, a trianoni békeszerződés becikkelyezése körül lefolyt kamarai vitáról írva, ellentétet lát abban, hogy védelmet biztosítanak a Romániához és Csehországhoz csatolt magyar kisebbségek számára és ugyanakkor kijelentik, hogy a trianoni béke igazságos. Lehetetlen — írja a lap —, hogy a magyaroktól elvegyenek egy területsávot és azt Ausztriának adják, amikor arra van kilátás, hogy Németország bekebelezi Ausztriát Ha a szövetségesek Nyugatmagyarországot csakugyan Ausztriához csatolnák, akkor semmi akadálya sem lenne annak, hogy a jövőben ott is jól hangszerelt népszavazást rendezzenek, amely követelni fogja a birodalomhoz való csatlakozást. A Cablogramme című lap kifejti, hogy Franciaországnak nyomást kellene gyakorolnia a kisantánira, hogy hagyjon fel Magyarországgal szemben a tílszórás politikájával. A Journal cikkírója azt ajánlja a francia kormánynak, hogyha együttműködést keres Magyarországgal, keresse ezt a békés magyar földmíveseknél. A La Presse a bánáti kérdésről írva, a következő megállapításra jut: „... túlságos engedékenységet tanúsítottunk annak a három népnek területi éhségével szemben, amelyek a háború alatt az ártránt oldalán voltak." A Victoire azt mondja, hogy Franciaország szívesen nyújtana kezét Magyarországnak, de a kisentant máskép gondolkozik. Az angol sajtó is hosszan foglalkozik a vitával. Kiemelik Briandnak azt a megállapítását, hogy a magyar kormány nem bosszúálló. Nagy vita a közoktatásügyi költségvetés tárgyalásánál Szeptember elsején minden isolában megkezdik a tanítást Sokorópátzi Szabó István a tanítói kinevezésekről . Miért késik a katolikus önkormányzat megvalósítása ? Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter válasza a szónokok kívánságaira — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, június 9. A délelőtti ülés Bukovszky István elnök fél tizenegy órakor nyitja meg a mai ülést. A vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalásához elsőnek Dprencser István szólalt fel. Rámutat a közoktatásügyi rendszerünk hibáira. Nekünk az ifjúságot a magyar történelem pontos ismeretére kell tanítani. Gondoskodni kell arról, hogy a jövő nemzedék megismerje a világháború eseményeit és a trianoni békeszerződést. Erről nyújt be határozati javaslatot. (Helyeslés.) Klesswein Sándor szükségesnek tartja, hogy minden községben ifjúsági egyesületeket alakítsanak. Nevelésünk új alapja nemzeti legyen. A katolikus önkormányzatra vonatkozó törvényjavaslat beterjesztése tárgyában nyújt be határozati javaslatot. A valláserkölcsi alapon való nevelés Hagy János (egri): A megmaradt Magyarországon a magyar művelődést minden tekintetben fokozni kell. A magyar művelődés sarkpontja, a jellemnevelés legyen. Kívánatos, hogy a tanítóképzők igazi szakiskolák legyenek s hogy csak érettségi bizonyítvánnyal mehessenek tanítóképzőkbe. (Úgy vám) A jellemnevelés egyetlen helyes módja a valláserkölcsi alapon álló nevelés. A művelődésnek nemzetinek kell lenni. Az elemi iskoláktól kezdve úgy kell tanítani, hogy a tanítás az élettel összekapcsolódjék. Kéri a minisztert, segítsen sürgősen az egyetemi ifjúság helyzetén. Majd áttér a katolikus önkormányzat kérdésére. Reméli, hogy az egyház vezetői megtalálják azt a módot, hogy a magyar katolikusság irányítsa saját szervezeteit. A költségvetést elfogadja. (Éljenzés és taps.) A nösházi-Kosnya Béla a numerus clausust bírálja és azután a képzőművészeti kérdésekről szól. Tanítói és tanári kamara Budaváry László egyik határozati javaslatában azt kéri, hogy a kultuszkormány sorozza be haladéktalanul az állami, községi, valamint a felekezeti tanítókat a megfelelő tisztviselői osztályba, másik határozati javaslatában pedig a tanítói és tanári kamara létesítését szorgalmazza. Slachta Margit a kisdedóvónak súlyos fizetési viszonyait teszi szóvá. A közgazdasági egyetem elhelyezését kifogásolja és megfelelő épület kiutalását sürgeti. A költségvetést elfogadja. (Éljenzés.) Az elnök ezután az ülést délután négy óráig felfüggeszti. A délutáni ülést is 5 órakor nyitotta meg Kenéz Béla elnök. Usetty Ferenc hangoztatja, hogy az oktatásban nem szabad többé szénszünetnek lenni. A nyugdíjas tanárokat az állami tisztviselőkkel egyenlő elbánásban kell részesíteni. Sürgeti a tanári státus rendezését és a tanárképzés reformját. Különben bízik Wess miniszter vaskezében. (Derültség.) . A tanítók és óvónők illetménye Szilágyi Lajos indítványt nyújt be, hogy a katonaság és a csendőrség által igénybe vett iskolákat a tanítás érdekében ürítsék ki. (Helyeslés.) Indítványozza, hogy a tanítók és óvónők az illetmények tekintetében egyenlő elbánásban részesüljenek az állami tisztviselőkkel. Zákány Gyula a katolikus alsópapság sanyarú helyzetére hívja fel a figyelmet, ezen még a katolikus önkormányzat rendezése előtt segíteni kell. Az alsópapság javadalmazásának emelése tárgyában határozati javaslatot terjeszt elő. Erest Sándor kifogásolja a leánygimnáziumok elszaporodását. A katolikus önkormányzatról azt mondja, hogy az autonómiát főkegyúri jog nélkül egyoldalúig nem lehet rendezni. Hunor János: Rómának is van beleszólása ! Erest Sándor: Várjunk türelemmel és önmegtagadással, amíg ezt az ügyet, amely félszázad óta égő seb, megoldásra előkészítik. (Helyeslés.) Sokorópátkai Szabó István: Sok falusi iskolában azért nincs oktatás, mert hiányzik a tanító.. A vallás- és közoktatásügyi miniszter nem nevezhet ki tanítókat, mert az 1920. évi XI. törvénycikk ezt tiltja. Határozati javaslatot nyújt be. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a tanítás fontosságára való tekintettel a tanítói kinevezést illetőleg a kultuszminisztert az 1920. évi XI. törvénycikk tiltó rendelkezései alól felmenti és kellő pénzügyi korlátok között a legközelebbi felhatalmazási javaslatba megfelelő rendelkezések felvételét kívánja. (Helyeslés.) Foglalkozik Andaházy-Kasnya felszólalásával, aki a numerus causust (a korlátolt számot) kárhoztatta. Jobban szeretné, ha arról beszélne Andaházy, hogy például Sándorfalván miért nem osztják a házhelyeket és a tápéi meg mindszenti földmunkások tehetséges gyermekei miképpen juthatnak a középiskolákba. Agrármunkások kerületében megválasztott képviselőnek ezzel kell törődni. (Élénk helyeslés.) Felkiáltások s Ne a Lipótváros érdekeit védjél (Nagy zaj.) Ösztöndíjakra vegyen fel a miniszter nagyobb összeget. A kereskedelmi iskolák mellett állítsanak fel internálásokat és gondoskodjanak fiaink gazdasági kiképzéséről. Ez az igazi numerus clausus. (Élénk éljenzés és taps.) Andaházy-Kasnya Béla félreértett szavainak helyreigazítása címén szól Ganda Jenő a numerus claususról osztja sokorópátkai Szabó nézetét. Szerinte ki kell terjeszteni a numerus clausust valamennyi kenyérkereseti pályára és hozzák be a középiskolákban is. Ebben az irányban nyújt be határozati javaslatot. A népiskolák reformjánál nyolc esztendős iskolakötelezettséget kíván. A népinternátusok felállításáról terjeszt be határozati javaslatot. És Bilágryi Lajos kéri a Ház tanácskozásképességének megállapítását. Az elnök kénytelen az ülést felfüggeszteni. Szünet után folytatták az általános vitát. Pázmány Péter egyetem Kabar János a katolikus közvélemény nevében azzal az indítvánnyal lépelő, hogy amint a debreceni egyetemet Tisza István nevéről nevezték el, viselje a budapesti tudományegyetem nagynevű alapítójának, Pázmány Péternek a nevét. (Élénk helyeslés.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter beszéde A vita berekesztése után Vaus József vallás- és közoktatásügyi miniszter emelkedett szólásra. A kulturprogramm alapelveit a legközelebbi költségvetés tárgyalásakor fogja ismertetni. (Helyeslés.) A menekült egyetemek elhelyezésénél az a gondolat vezette, hogy nem egészséges állapot, ha az egyetemi ifjúság 80 százaléka a fővárosba terelődik. Az ország egyébkulturközpontján sem szabad elsorvasztani Német és angol bevált példákat kell utánozni és az egyetemeket