Új Barázda, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-25 / 138. szám
III. évfolyam..(38. szám Főszerkesztős: Meskó Pál FómimkiUrs: Buday Barna Felelős szerkesztő: Schandl Károly dr. Szerkesztőség: Budapest, IV., Muzeum-körut 1 ( József 55—40 Telefon: József 68-88 Éjjel 140—71 Ára 1 korona ása .,, Gombai, 1921. funitts 25. Előfizetési áfa: Negyedévre » „ . & K j hónapra „ „ j, V Y^iaMytfataí: /Budapest, IV., Muzeura-kOrut I ( József 55—40 Telefon: József 68—88 I. Éjjel 140-71 KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Dupla vagy semmi (ó.) A pénzügyminiszternek a napokban benyújtott és a földbirtok, valamint a mezőgazdasági felszerelés vagyonváltságáról szóló javaslata többek között tartalmaz egy olyan elvi túlzást is, aminez hasonló nemcsak a magyar jogrendszerben, de talán egész Európa törvényhozásában sem található. A javaslatnak ezt a szakaszát eddig kevés figyelemre méltatták, talán, mert alig néhány szóból áll ez a rendelkezés. Egy nagy szakasznak a végére van egyszerűen odabiggyesztve. Azt mondja ez a rendelkezés, hogy a földbérlő az állatokra általában megállapítandó vagyonváltságot nem az eredeti fokozat szerint, hanem annak duplájában tartozik fizetni. Miért? Igazán nem tudnók megmondani. A pénzügyminiszter úr a javaslat egy másik szakaszában igen helyesen azt a kedvezést adta a földbirtok után fizetendő váltságnál, hogyha az illető birtokos 30 nap alatt fizet, állatai után nem fog váltságot fizetni. Helyes, ha a pénzügyminiszter úr sürgősen akar pénzt, kell is, hogy kedvezzen azoknak, akik a mai pénzszűk világban milliókat fizetnek be az államkincstárba. De az már olyan játék, mint a duramra, hogy a földbérletül a sikít után, ezt a vagyonváltságot kevős összegben akarja bevenni. Egy ökör, az mindig egy ökör, akárhogy is hívják és akárkié is. Nekem ugyanaz az ökör éppen anynyit ér, mint másnak és hogyha a vagyonváltságnak a százaléka is egyenlő, akkor a fizetendő összegnek is egyenlőnek kell lennie. Annál súlyosabb ez a megkülönböztetés, mert a dupla vagyonváltságot azok a gazdák fizetnék, akik méltán kíméletre szorulnak. A kormányzat eddigi rendelkezései folytán a földreform végrehajtása előtt számos nincstelen gazda jutott az általuk régen sóvárgott kisbérletekhez. Ezeknek a gazdáknak egyéb vagyonuk nem igen volt, mint néhány szerszámuk és egy pár állatjuk. Vagy ha éppen némi pénzük volt, ezen is állatot vásároltak, hogy kisbérletüket megmunkálhassák. És most ezekkel akár a javaslat kettős vagyonváltságot fizettetni az állatok után. De ugyanezt a kettős váltságot fizetnék azok a keresztény, nagyobb bérlők is, akik az újabb időkben nagy nehezen jutottak bérletekhez, egész vagyonukat belefektették a gazdasági felszerelésbe, amelynek az ára most a harmadrészénél is kevesebb. Ezek a földbérlő gazdák az utóbbi néhány év alatt nem hogy nyertek volna gazdaságaikon, hanem elvesztették vagyonuk nagyobb részét. A javaslat szerint olyan vagyon után kellene fizetniük váltságot, ami csak volt. A birtokos- és bérlőgazdák ebben a kérdésben egységesen állást foglalnak a javaslat ellen. A birtokosgazdákra abból semmi hátrány nem származik, ha velük bérlőgazdatársaik egyenlő elbánásban részesülnek. Ha szó nélkül hagynánk azt, hogy ilyen indokolatlan megkülönböztetéseket tegyenek a gazdák között, akkor a bankok és a gazdák között alkalmazott egyenlőtlen elbánást sem lehetne hathatósan kifogásolnunk. A francia szenátus jútiiusban tárgyalja a magyar békét A javaslaton még lehet módosítani . A nagykövetek értekezlete tárgyalt Nyiagarir Magyarországról Páris, június 24. A francia szenátus valószínűleg még a nyári parlamenti szünetMegkezdése előtt, vagyis július lerike előtt letárgyalja a trianoni békeszerződés jóváhagyásáról szóló törvényjavaslatot A javaslat előadójának egyik nyilatkozata szerint a törvényjavaslaton való módosításoknak lehetősége fennáll, de ez csak akkor történhetik meg, ha Magyarország és szomszédai ezekre vonatkozólag előzetesen megegyeznek. A nagykövetek párisi értekezlete többi ülésén a trianoni békeszervégrehajtásának ügyével is hozott, mégpedig elsősorban Brímagyarország ügyét tárgyalta. Az értekezletnek álláspontja az volt,, hogy tisztázni kell, mi a szándéka Ausztriának a Németországhoz való csatlakozás ügyében és csak azután hoznak végleges határozatot. Foglalkozott még az értekezlet a magyar határmegállapító katonai bizottság felállításával. Ennek a kérdésnek folytatólagos tárgyalását a legközelebbi ülésre halasztották. A pénzügyminiszter eloszlatja a gazdatársadalom aggodalmait A földből sem vesz el többet, mint más értékből — Nincs szükség spekulációra — GRigyszerítsük a büntető igazság- t, felszolgáltatást — Háll Imre előadói beszéde A nemzetgyűlés mai ülése — — Budapest, június 24. Bottlik József elnök féltizenegyévakor nyitotta meg a mai ülést. Az elnöki előterjesztések során bemutatja Rakovszky István elnök levelét, amelyben egészségi okokból nyolc napi szabadságot kér. A Ház a szabadságot megadja. Szabó József (biharbajomi) beterjeszti a közoktatásügyi bizottság jelentését a beiskoláztatási törvényjavaslatról, Temesváry Imre pedig az igazságügy és pénzügyi bizottság jelentését a munkásbiztosítási bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták a pénzbírságok felemeléséről szóló törvényjavaslatot és áttértek a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására Héjj Imre, az igazságügyi bizottság előadója ismerteti a javaslatot. A fel-s halmozódott bűnügyeket képtelenség kellő módon és megfelelő gyorsasággal elintézni. Ennek oka részben a proletárdiktatúra, amely alatt közel négy hónapig szünetelt az igazságszolgáltatás, különben már az októberi forradalom után is nehézkesen mozgott. A bűnöző hajlam a háború és a forradalmak következtében nagyon kifejlődött. A kommunizmus után a bíróságok főképpen kommunista bűncselekményekkel foglalkoztak és ezért fordul elő, hogy más bűnügyekben már másfél esztendő óta ülnek vizsgálati fogságban a vádlottak. Keresni kellett tehát olyan módozatot, hogy a bíróságot mentesítsék, mert különben a bírósági szervezet összeroppan. A bűnügyek késedellmes elintézése az állami kincstárnak is igen sokba került. A jogászvilág azt kívánja, hogy az egyes bírák rendszerét honosítsák meg a törvényszék hatáskörébe tartozó csekélyebb jelentőségű ügyekben. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy az ügyészség maga is vezethesse a nyomozást. Könnyítsünk az államkénéi- tár terhein, de mentesítsük a bírói szer-vezetet is. (Élénk helyeslés.) * Taskiti Kovács József a javaslatot elfogadja, mert a bírák és ügyészek helyzetétmindenben elő kell segíteni (Úgy van !) Rasnay Károly és Bródy Ernő hozzászólása után Kupert Rezső emelkedik szólásra. A legnagyobb óvatosságra van szükség, amidőn a bűnvádi perrendtartás megváltoztatásához akarunk hozzányúlni, mert ez régen kipróbált és bevált intézmény. Elismeri, hogy a büntető igazságszolgál-t tatás terén, sok az elintézetlen ügy, ezen változtatni kell, de erre a mai bűnvádi perrendtartás is megadja a módot. A javaslatot elfogadhatónak találja bizonyos módosításokkal. Nem tartja helyesnek, hogy súlyos büntettek egyes bírónál maradjanak és vétsége® hármas bíráknál. Bár nem szíve szerint van a javaslat, áldozatképpen elfogadja. (Helyeslés). Az elnök az idő előrehaladott voltára való tekintettel félbeszakítja a vitát és a Ház az elnök indítványára elhatározza, hogy legközelebbi ülését holnap, szombat délelőtt tartja. Fékezzék meg a részvényüzéreket Ezután áttértek a sürgős interpellációkra. Temesváry Imre az előfordult tőzsdei üzelmeket teszi szévé. 1920 december huszadika óta, amidőn köztudomású lett, hogy a részvénytársaságoknak az akkori árfolyamon kell majd megfizetni a vagyonváltságot, a papírok állandóan estek, pedig a kispolgárok éppen értékpapírokba tették vagyonukat. A pénzügyminiszter figyelmét felhívja a tőzsdei áresésre és ennek meggátlására egy javaslatot szavazott meg a Ház. A papírok árfolyama azonban mégsem emelkedett. Sok száz család tönkrement, de a nagy részvényesek illetéktelen haszonhoz jutottak. Kérdim a pénzügyminisztert, mit szándékozik tenni a részvénnyel üzérkedők ellen és hajlandó-e gondoskodni arról, hogy a vagyonváltságról szóló törvénynek az a módosítása, hogy a részvénytársaságok papírjaikat a vagyonváltság céljaira a tőzsdén is megvásárolhatják, ne csak a papíron maradjon meg. (Élénk helyeslés.) A pénzügyminiszter válasza Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter. Az interpellációra azonnal akarok válaszolni, mert nem szeretek adós maradni interpellációs válaszokkal, úgyis elég adósságom van. A képviselő úr indítványára vittem keresztül a vagyonváltságnak azt a módosítását, hogy a részvénytársaságok a vagyonváltságot leróhatják a tőzsdén vásárolt saját részvénypapírjaikban is. Ezzel azt akartam elérni, hogy az állam jobbértékű eredeti részvényt kapjon kézhez és hogy segítsek a középosztályon. Abba azonban nem mehetek bele, hogy ezek a vásárlások kéz alatt történjenek. Az olyan vállalatokat, amelyek nem a tőzsdén vett papírokkal rótták le a vagyonváltságot, kényszeríteni fogom, hogy uj vásárlás útján a tőzsdén szerezzék be a vagyonváltság céljaira szükséges papír- ^ ^ | jaikat Uj CSp A középosztály vegyer^^* f/ állampapírt ” / Nem osztom az interpelláló képviselő úrnak azokat a szavait, amikor azt mondja, hogy a középosztály a tőzsdei é veit papírokkal javítani akarta életmódját és életviszonyait. Nagyon sajnálom, az munkanélküli jövedelem, amelyet a közgazdasági élet nem ismer. Aki spekulációra vet értéket, az valakinek a jövedelmét veszi el. A magyar középosztály legyen nyugodt, nem kell neki spekulatív papírt venni, vegyen állampapírt vagy záloglevelet, amely biztos jövedelmet hajt, ebből meg tudja javítani az életmódját. Spekulációs üzletekre nincs szüksége. A kisgazdatársadalmat azzal izgatják ellenem, hogy különösen a földből, többet veszek el, mint más értékből. Ezt kijelenthetem, hogy a gazdatársadalmat ki fogom elégíteni teljes mértékben, aggodalmait el fogom oszlatni. Fizetni mindenkinek egyformán kell és egyformán is fog fizetni. Mindazok a híresztelők, akik ennek az ellenkezőjét állítják, legyenek nagykorúak, vagy egész kiskorúak, valótlanságot mondanak, mint ahogy valótlan az is, hogy én a bankoktól négy-öt százalék vagyonváltsággal megelégedtem. Ez közönséges pletyka. Én becsülettel őrzöm az ország érdekeit, azt akarom, hogy utánam csak tiszta számadások maradjanak. Én be akarom váltani azt a kijelentésemet, amellyel kapcsolatba hoztam a törvényben is az ingatlan vagyonváltságot az ingó vagyonváltsággal. Én szavamat nem változtatom, meg. Az ingatlan vagyonváltságot is idejekorán kell a Háznak letárgyalnia és törvényerőre emelnie. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Élénk éljenzés és taps.) A Ház a választ tudomásul veszi. Tornovy Jenő a szatmárvármegyei tisztviselők ügyében intéz interpellációt a belügyminiszterhez. Szatmármegyére kormánybiztos kiküldetését sürgeti, továbbá a főispán és két szolgabíró felfüggesztését kéri. A belügyminiszter nem küld kormánybiztost Szatmár megyébe Ráday Gedeon gróf belügyminiszter. A képviselő úr interpellációja mindent inkább tartalmazott, csak azt nem, ami a közigazgatás hibáira vonatkozik. Dohánycsempészésről nincs tudomása, de ha ez kiderül, az illető tisztviselő egy percig sem marad a helyén. Kormánybiztost nem hajlandó kiküldeni, a főispán felmentése iránt pedig csak akkor intézkedik, ha bebizonyul, hogy a főispán erélytelen, vagy palástolja a hibákat. A felhozott esereket nem ismeri, de minden konkrét pernaszt meg fog vizsgálni és a végleges választ később adja meg. (Élénk éljenzés.) Az ülés fél három órakor ért véget.