Új Barázda, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

P­ KW' e 'iK ,r, j-" „ '%■"■ ' •- , iB'i'JUji | \ -f* .y * \ Xt \ ’pCH ' III. évfolyam, 160. szám*Al*3 1­­01*0113 Péntek, 1921. július 22. DA e áraTM , ( József 55—40 i­­ózsef 55—40 Telefon,­­ KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: \ {gigls? A párbér írta Benőcs József kántartanitó Nem hiába hangoztatják a keresz­tény politikusok, holfti a keresztény irányzat keresztény erkölcsök és cse­lekedetek nélkütt puffogó frázis. A keresztény tan át van itatva a valódi szociálizmus levegőjével. Ha tehát az idő valamit antiszociálissá varázsolt át benne, azok mérges fekélyek, me­lyek megfertőzik a kereszténység fe­hérségét. A keresztény közélet egyik ilyen gyengéje a rendezetlen párbérkérdés, amely lassan, de biztosan rontja meg a hitéletet. Ám­ nézzük közelebbről! A párbér eredetileg a hívek ön­kéntes adománya volt. Később köte­lező teherként (papi lized) neheze­dett a hívek vádaira. Szívesen fizet­ték, mert volt miből, nem ismerték úgy a szűk esztendőt, mint m­a. Vál­tozik azonban az idő s vele együtt az emberek is. Az egykor önkéntes adományból csendőrszuronnyal be­­kén­yszerített súlyos adó lett, amely legtöbb esetben tekintélyromboló is, igazságtalan is, meg a hitéletnek is mérhetetlen kárára van. Nagyobb hiba, hogy igazságtalan, a legtöbb helyen a földnélküli éppen annyit fizet. mint a­­legnagyobb gazda, holott az egyházi személyek­­szolgálatait egyformán igénybeveszi mindegyik. De nem arányos a végzett munkához sem. Van olyan fin­a, hól a pap egy héten csak egyszer mi­sézik, ritkán temet, vagy esket (eze­ket is legtöbbször stóláért végzi) s a házaspár három és fél véka búzát tartozik évenként egyházi személyek­nek beszolgáltatni. Viszont van anya­egyház, hol minden nap van mise és — mivel a párbért békében „megváltották" —­ 3 és fél véka búza helyett fizet 10—12 koronát. Van filia 50 hold földdel és természetbeni párbérre i­s van­ anyaegyház föld­­javadalom nélkül és 10—12 koroná­ban megváltott párbérrel. A hívek legtöbb helyen maguk is érzik eme rendezetlen viszonyok igazságtalanságát és sok szegény ember, akinek igazán nehezére esik az az egy köböl búza fizetése is, gyűlölettel fordul el papjától is, sőt hitétől is. Sok elkeseredett ember szájából hallottam már: „Kitérek in­kább baptistának !“ Most, amidőn az aratás befejez­­téve a párbérfizetés kezdetét veszi, kérjük az illetékes tényezőket, for­dítsák fejüket a párbért esendőn­ kí­séret mellett cipelő „hivő“-re és gondolják meg, mennyi erkölcsi, erőt kovácsolnak ebből ellenségeink ... Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni Őrült igazságban, hiszak Magyarország faltámadásában, Ernán! A magyar földmivestársadalom kiküldöt­tei visszaérkeztek a párisi kongresszusról Az amerikaiak is csatlakoznak a Világszövetséghez Berlinben tárgyaltak a szövetkezeti mozgalom vezérével Mayer János és Schandl Károl­y nyilatkozata Az ÚJ BARÁZDA tudósítóidtól — Budapest, július 21. Mayer A­j János földmivelésügyi állam­titkár és Schandl Károly nemzetgyűlési képviselő, akik a Földmivesek Világ­­szövetségének előkészítésére Párisba utaztak. Berlinen és Münchenen át ma este tértek vissza Budapestre. Útjuk eredményéről a következőképpen nyilat­koztak az Új Barázda munkatársa előtt: — Nagyon jó benyomásokat hoz­tunk magunkkal. Utunk jól sikerült. A tárgyalások kedvező eredménnyel végződtek. A franciák nagy rokon­­szenvet tanúsítottak irányunkban. A kongresszus után rendezett ban­ketten nekünk adták az első helyet. — A tárgyalások folyamán nem­csak a franciák, hanem különösen az írek és a hollandusok adták ro­­konérzésü­knek tanújelét. Szembe­tűnő és örvendetes volt, hogy a fran­ciák iparkodtak közeledni a néme­tekhez. A németek ugyan nem jöttek el az értekezletre, mert a felsőszilé­ziai kérdés mai állásában a német gazdatársadalom nem helyezkedhe­tett szembe az egységes német köz­véleménnyel, de a franciák is belát­ták, hogy az adott helyzetben lehe­tetlen volt a németeknek a kongresz­­szuson való megjelenése. A franciák elismerték, hogy a mezőgazdák nem­zetközi szövetkezete nem tökéletes a németek nélkül és azt óhajtják, hogy a németek és csatlakozza­nak. A franciák nagyon engedé­kenyek voltak, annál is inkább, mert nemcsak a svájci és hollandiai, de az olasz kiküldöttek is kijelentet­ték, hogy a németek nélkül ez a nemzetközi agrárszövetség nem jö­het létre. — A kongresszus eredményéből meg lehet állapítani, hogy nemcsak Európaszerte van biztosítva a gaz­dák szervezkedése, hanem kilátás van arra is, hogy az írek révén az amerikaiak rövidesen belekapcsolód­nak ebbe a mozgalomba. — Párisból Berlinen és Münchenen át jöttünk haza. Berlinben Gennessel, a mezőgazdasági szövetkezetek vezé­­­­rével, a bajor fővárosban pedig Heim­­ dr.-ral tárgyaltunk. Gennes kijelen­tette, hogy a németek nem állhatnak félre, amikor a mezőgazdaság érde­keinek nemzetközi védelméről van szó és valóban semmi más nem tar­­­­totta vissza a németeket a párisi­­ értekezleten való részvételtől, mint a­­felsősziléziai kérdés. Heim dr. leg­közelebb Mamival, az olasz föld­­mivelésü­gyi miniszterrel fog talál­­­­kozni és megtárgyalják a világszö­­­­vetség kérdését.­­ — Párisban nagy vita folyt arról, hol tartsák m­eg a következő kon­gresszust. A franciák ragaszkodnak ahhoz, hogy ismét Franciaországban tárgyaljanak, az írek azonban min­denáron Dublinban, Írország főváro­sában szeretnék rendezni a legköze­lebbi összejövetelt.­­ Azokat a kellemes benyomáso­­sj­­at, amelyeket mindenütt szereztünk,­­ sajnos m­egrontotta az a hatás, amit­­ a legutóbbi magyarországi parla­menti események gyakoroltak a kül­földre és amelyek tekintélyünket és jó hírünket ismét veszélyeztetik. A magyar kiküldöttek párisi tartózko­dásuk idején meglátogatták a francia parlamentet és felkeresték Tisseyre-t. Windlschgraetl Lajos személyes ügyben szólal fel és kijelenti, hogy téves Be­niczkynek az az állítása, hogy a kirá­lyi ügyész öt lakásán hallgatta ki, mert Szentirmay ügyész őt, csak mint jó ba­rátja látogatta meg lakásán. Erek­y Károly: A pénzügyminiszter azt ígérte, hogy költségvetés nélkül nem fog dolgozni és most mégis öt hónapra kér költségvetési felhatalmazást. Helyte­leníti, hogy a pénzügyminiszter a csem­pészektől elvett pénzeket visszaadta a nagybankoknak. (Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszter tagadólag int.) A kormányt nem támogatja és a javaslatot sem fo­gadja el, hanem határozati javaslatot nyújt be, hogy a kivételes hatalom alap­ján adott engedélyeket október 26-ig pontos kimutatásban terjessze a kormány a nemzetgyűlés elé, továbbá mutassa be november 16-ig a kritállamokkal kötött egyezményeket. Gaál Gaszton a kivételes hatalom ellen Gaál Gaszton válaszol az előadó be­szédjének arra a részére, amelyben a tisztviselőkről szólott. Szerinte a tisztvi­selők, a bírói kart kivéve, általánosság­ban nem nélkülöztek. A kötelességtudó tisztviselőt tisztel és becsüli. A bürokrá­cia fejedelmei a kivételes hatalommal élve, az ország felett rendelkeznek. Nincs­­ az a miniszter, aki mindent ellenőrizhet is erkölcsileg felelős a tisztviselő is. Budapest érdekeiről szólva, hangoz­tatja, hogy Budapestnek a külkereskede­lemből kell megélni és az egész Balkán kereskedelmének itt kell összpontosulni. Ha Budapesten kereskedelem van, meg van oldva a tisztviselőkérdés. A kivéte­les hatalmat egy percig sem szabad to­vább tűrni. A kormánynak annak idején közjogi és közbiztonsági kérdésekben­­ adta meg a kivételes hatalmat, nem pe­dig közgazdasági kérdésekben. A bü­rokrácia okozza, hogy a benzint az ál­lamnál sokkal drágábban kell vásárolni, mint a külföldi kereskedőktől. Tiltakozik az ellen, hogy a szenet háromszorosan fizettessék és hogy megtiltsák a kocsi­kenőcs behozatalt. A néhány hazai kocsi­­kenőcsgyár versenytárs nélkül áll és a gazda jobban jár, ha disznózsírt hasz­nál. Abban a reményben, hogy a kor­mány segít a helyzeten, elfogadja az indemnitást. (Élénk éljenzés) A Ház ezután az elnök indítványára elhatározta, hogy legközelebbi ülését hol­nap, pénteken délelőtt tartja. Az újszegedi lakosság vámmentességet kapott Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszol a minap hozzá intézett négy interpellációra. Kószó István a szerb megszállás alatt lévő újszegedi lakosság virág- és zöld­­ségszállítmányai ügyében interpellált és azt kérte, hogy a pénzügyminiszter ad­jon vámkedvezményt ezeknek a terme­­lőknek, akik terményeiket Szegeden akar­ják értékesíteni. A pénzügyminiszter be­jelentené, hogy az újszegedi lakosságnak megadta ezt a vámmentességet. Cserny Józsefnek a boradó helytelen kirovása tárgyában elmondott interpellá­­­­ciójára azt válaszolja, hogy új rendeletet adott ki ebben az ügyben és reméli, hogy ez ki fogja elégíteni a kívánságo­kat. A pénzügyőrök ügyében vizsgálatot rendelt el, de azok nem jártak el rossz­hiszeműen. Az iparosok szovjetadós­­ságairól a bíróság dönt Pálfy Dániel az iparosok szovjetadós­ságának rendezése ügyében intézeti in­­­­terpellációjára kijelenti, hogy az iparosok ügye a kereskedelmi miniszter hatáskö­rébe tartozik. A tisztelt szovjet annyira felforgatta és feje tetejére állította az összes ügyeket, hogy a rendes uralom visszatérte után rendes bírósági eljárásra kellett bízni annak a megállapítását, hogy mi történ­jék ezekkel a tartozásokkal. Gazdasági bíróságot állítottunk fel tehát. Az iparos abban az esetben nem köteles vissza­fizetni a felvett összeget, ha az üzem a­d pénzt a tulajdonos intézkedést nélkül. ) 1 Budapest, július 21. Lakovszky István elnök­e tizenegy­­ órakor nyitotta meg a mai ülést. Temes­­váry Imre beterjesztette a földmívelés­­ügyi és közigazgatási bizottság jelentését a gazdasági felügyelői állás szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. A Ház a javaslat tárgyalására kimondotta a sür­gősséget. Ezután folytatták a költségvetési felhatalmazás vitáját. Cseglády Endre: Már két interpel­láció keretében sürgette a termelőmunka megindítását. A kormánytól akkor ígére­tet kapott, de még mindig nem látott tetteket. Sajnálattal tapasztalja, hogy a munkanélküliség leküzdésére semmi sem történt. A földmivelésügyi miniszter nem tartott expozét. A pénzügyminiszter ma sem hallgatja meg a közgazdaság kíván­ságait. Kéri a kormányt, hogy a meg­szavazott adókból mozdítsa elő a mező­gazdasági termelést, a termelést gátló akadályokat pedig távolítsa el. A bir­­tokreformot elhibázottnak tartja. Ha őszig nem hajtják végre, akkor nem támogat­hatja a kormányt és inkább le­mond mandátumáról. A középosztály helyzete nem javult. A tisztviselőkérdés­ről szólva, sürgeti a középosztálynak a kereskedelmi pályákon való elhelyezke­dését. A javaslatot elfogadja. (Helyeslés.) franciák parlamenti szövetségét, aki most alapította meg a magyarbarát ! Az ezer koronánál kisebb kényszerkölcsönt csak az ingatlanváltság megszavazása után fizetik vissza Czeglédfy Endre ujjvál Sürgette a termelő munka meg­indítását — Gaál­­feszten bírálta a kormány politikaiét Hegedűs négy interpellációra válaszolt — A nemzetgyűlés mai ülése —

Next