Új Barázda, 1921. szeptember (3. évfolyam, 193-217. szám)

1921-09-15 / 204. szám

' * " 31f'\ V' VV | III. évfolyam. 204. 1 kOFOlia Csütörtök, 1921. szeptemberig. “ “ TM __ _ _ ____ __ . . Előfizetési ára: Femuotoarrtijiuday Barna jf |§ * IP|| |gg Sf« Ki MSM f®% JSI . S..JO.K Felelős szerkeszti: H!I „J§ mp [fel jmwk Egy hónapra „ »­­^25 J£ Sch­andl Károly dr. | | | Jgj| IffT Mjm fii SM ~ Szerkesztőség: ajEBS mL­ JH SBMM mMRK W.___ WIKiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-kttrut 1­yjpr fflMBllli­ mM viA fjffi VHf ALSa^H'%3 wieMRk­ fM H& Budapest, IV., Muzeum-kOrtK:­ ( József 55-40 ( József 55—40 Telefon: ( KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: ( ggffi2)K ..................................................................................... ■iiiiiiiwagMiii»iW.‘Mnmiiiiwm«B—MMBmBaMiMnw—BrsiWiiniiiiiHiwuiiBma.jaiaamaawMiwagcaBSE al UBSM Noé bárkája (ny.) A régi Magyarország al­kotmányos életében következete­sen két irányzat küzdött egyirás­­sal. Az egyik a nemzetis­ eszme teljességét s az állami észt töké­letes függetlenségét képviselte. Ez történelmi alapokon épült. A má­sik irányzat nem merte vállalni az önállóság és függetlenség visz­­szavívásáért járó küzdelmet, tehát megalkudott a körülményekkel. Ez a politika a célszerűségek kényelmes elméletén nyugodott. Egyik volt a kurucpolitika, másik a labanc. Kurucok és labancok verekedtek itt évszázadokon át. Közjogi kérdés volt mindig kö­zöttük a választóvonal. Most, hogy elszakadtunk Auszt­riától, megszűnt a régi közjogi vita. Eltűnt a porondról a 48-as meg a a 67-es politika is. Hiszen a magunk urai lettünk. Nincs már a mi szegénységünkbe senkinek se beleszólása a győztes hatal­makon kívül. Ezekkel szemben pedig a magyar érdek közös. Bi­zonyára ki fog megint bontakozni egy történelmi párt, amely a régi Magyarország visszaállításának eszményét fogja ápolni. És kiala­kul egyúttal a megalkuvás pártja is, amely feladja a fáradságos küzdelmet, hogy nyugodtabban él­hessen a hasának. De ma még ennek a két pártnak az elemei össze vannak keveredve. Még nem forrott ki a must. Most gazdasági, társadalmi és erkölcsi jelszavak alapján tömö­rültek a politikai pártok. Ám ez a csoportosulás is tökéletlen. A tetsz­halálunkból való föleszmélésünk után sokan nem találták meg a helyüket. Magával sodorta őket az ár, vagy csak azért szállottak az árral úszó bárkára, hogy köny­­nyebben célhoz jussanak. Egymás megismerése után azonban rájöt­tek az utasok, hogy nem értenek egyet. Legegyszerűbb volna, ha különválnának és mindegyik menne a maga útján. Csakhogy a meg­változott gondolkozású emberek nem akarnak kiugrani a bárkából, mert ezen biztosabb utazás esik. Így hát a politikai pártok meg­maradnak Noé bárkájának. Együtt van bennük a ragadozó a füevő­­vel. Marakodnak az útirány miatt s ezért e bárka haladása lassú és tétovázó. Elengedhetlen feltétele a tovább haladásnak, hogy az annak idején gyorsan összebújt politikusok őszintébben helyezkedjenek el. Váljanak külön a faevők a raga- s­dozóktól; a nemzeti eszme hívei a nemzetközi szelek szárnyaira kivánkozóktól; a történelmi Ma-­­­gyarország elszánt küzdői a meg­­­­alkuvásra készektől. Ki kell tolni a megváltozott gondolkozásunkat, hogy nyílt sisakkal küzdjenek és ne idegen cégér alatt. Közeled­niük kell az egy cél felé törőknek, hogy sikeresebben dolgozhas­sanak. A kuruc is, a labanc is gyüle­kezzék a maga helyén. Pasics Pécs újbóli megszállásával fenyegetődzik . Grác, szeptember 14.­­ Belgrádból jelentik. A miniszter­­i tanács mai ülésén Pasics miniszter-­­­elnök beszámolt a magyarországi kérdésről. Kijelentette, hogy Jugo­szlávia, a kisántánt többi államával egyetértésben, szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy a trianoni békeszerző­dés határozatait utolsó betűig betart­sák. Abban az esetben, ha Magyar­­ország a békeszerződéseknek még­­ egyéb határozatait is ki akarná ját­­­­szani, a kisántant államai kénytelenek volnának közbelépni. Ami különösen Jugoszláviát illeti, Magyarország nem teljesíti a béke­­szerződésben vállalt kötelezettségeit, mivel máig még egyetlen egy vagon kő­szenet sem szállított Pécsről. Ha Magyarország nem teljesíti ezeket a szállításokat, Jugoszlávia újból meg fogja szál­­lani Pécset. te ántánt ultimátumot tag Inoaatátok intézni DiaazopszAtj­esem küld Csapatokat Nyugatmagyar­­országtó 2 — A kisántánt nem léphet közbe London, szeptember 14. .Az angol lapok értesülése szerint a nagyköveti értekezlet ultimátumot fog intézni Magyarországhoz, avval a nyomatékos paranccsal, hogy csapa­tait vonja vissza Nyugatmagyarországból. Paris, szeptember 14. A francia kormány félhivatalos szikratávíró szolgálata a nyugat­magyarországi kérdésről a következőket jelenti: A magyar válaszjegyzék fenntartja, hogy a nyugatmagyarországi zavargások a helybeli lakosság ellenállásából származnak. Az osztrák kormány hivatalos közleményt adott ki, amelyben kijelenti, hogy nem a bécsi kormányra tartozik most ennek a közlésnek a vitatása, hanem az antantra és reméli, hogy a nagyhatalmak a maguk valódi értékében fogják mérlegelni a magyar érveket. Hivatalos olasz sajtóközlemény megállapítja, hogyha Olaszország kénytelen lenne katonailag beavatkozni Nyugatmagyarországon, ezt csak szövetségeseivel együtt cselekedné meg. Egyébként a Temps-nak, a francia külügyi kormány szócsövének értesülése szerint Rómában megcáfolják azt a hírt, hogy Olasz­ország csapatokat akarna küldeni Nyugatmagyarországra. Olaszország nem­ tanácsolja a kisántantnak, hogy közbelépjen, mert a területi kérdéseket a nagyhatalmaknak k­ell szabályozniuk. A nagyhatalmak dolga, hogy a trianoni szerződésnek érvényt szerezzenek. Tárgyalások kezdődnek a ki­ürítés kij módozatai ügyében Bécs, szeptember 14. A Neues Wiener Abendblatt értesülése szerint bécsi antantkörökben a nyugat­magyarországi kérdést ma kedvezőbben ítélik meg. Nyugatmagyar­ország kiüríté­sének új módozata ügyében, amelyet a változott viszonyok tesznek szükségessé, a tárgyalások hír szerint már holnap megindulnak Sopronban az ottani tábor­noki bizottság tagjai és a magyar kor­mány képviselői kötött­­ségeinek végrehajtására rászorítani. Hogy ezek a kényszerrendszabályok milyen természetűek legyenek, erre vonatkozólag az antantkormányok most még tárgyalnak egymással. Úgy látszik, hogy Jugoszlávia Baranya ujra megszállásának az ötletével fog­lalkozik. Ürügyül erre az szolgálna, hogy Jugoszlávia nem kapott még eddig szenet a pécsi bányákból. Franciaország nem akarja Ausztria területét növelni Páris, szeptember 14. Az angol sajtó ad­gig fontosságot tulajdonít a nyugatmagyar­országi eseményeknek. A Morningpost című lap úgy tudja, hogy a nagyhatalmak újabb jegyzéket fognak intézni Ma­gyarországhoz, amelyben tíz napon belül követelik a kérdéses terület tel­jes kiürítését. Ha Magyarország en­nek nem felelne meg, akkor a szö­vetségesek csapatokat — még­pedig valószínűleg cseh csapatokat — kül- Ausztria Baranya újram­egszál­­lására biztatja Jugoszláviát A Millagszeitung jelenti, hogy a ma érkezett híren­ mind megegyeznek abban, hogy Magyarországgal szem­ben kényszereszközöket kell alkal­mazni és ilyen módon kell a magyar kormányt szerződésszerű kötelezett­sé­e. szeptember 14. ldenek ki a nyugatmagyarországi vár­megyék megszállására. A lap hozzá­fűzi, hogy ez a lépés egyelőre csak az angolok terve és kérdés, hogy találkozik-e a franciák hozzájárulá­sával. A helyzet ugyanis az, hogy befolyásos francia körök bátorít-t ják Magyarországot, mert abból indulnak ki, hogy felesleges Né­metország területét növelni, már­pedig az Ausztriához átcsa­tolt nyugatmagyarországi vármegyék előbb-utóbb Németországhoz kerül­nének. Megalakult a magyar-osztrák határszabályozó bizottság Sopron, szeptember 14. A h­atárszabályozó bizottság tegnap tartotta Sopronban Joguart francia őr­nagy elnöklésével alakuló ülését. Az ülé­sen magyar részről Keresztes ezredes, osztrák részről Neugebauer miniszteri tanácsos vett részt. Schober kancellár beszéde a nemzetgyűlés mai üléséi­ Bécs, szeptember 14. A nemzetgyűlés mai ülésén Schober kancellár a költségvetési előirányzat tár­gyalásánál ismertette a nyugatmagyar­­országi eseményeket és az osztrák csend­őrség visszavonulásának okait. Beszámolt azután az ántant két jegyzékéről, amelyek arról tanúskodnak, hogy a nagyhatalmak álláspontja az osztrák kortítány alapelvei­vel megegyezik. Alaposan megvizsgáljuk minden oldalról az átadás új tervét. Mi­után az antant utolsó jegyzékében egye­nesen a magyar kormányra hárítja a felelősséget a jelenlegi helyzetért, miután felszólítja, hogy haladéktalanul ürítse ki a három vármegyének Magyarország által önkényesen alkotott A. és B. zó­náját és miután abban az esetben, ha­­Magyarország megmarad eddigi eljárása­i mellett, azokat a gazdasági és egyéb intézkedéseket szándékszik életbe léptetni, amelyek biztosítják a területi békehatá­rozatok végrehajtását, számukra nem marad más hát­a, minthogy nyugodt lé­lekkel bevárják, miként viselkedik Ma­gyarország az antant utasításaival szem­ben.­­A súlyos megpróbáltatásoknak kitett nyugatmagyarországi lakosságot, amely üdvözít az Ausztriával való egyesülést s azt sóvárogva várja (!), biztosítja a kor­mányt arról a szilárd elszántságáról, hogy jogáért és védelméért teljes nyo­­­­matékkal síkra száll, mondotta Schober befejezésül. Megalakul a népszövetség írósága Genf, szeptember 14. A népszövetség második közgyű­lése elhatárolta, hogy miután az ál­lamok többsége már jóváhagyta az állandó nem­­etköözi bíróságnak tavaly elfogadott, tetesét, most megvá­­­­lasztja a bíróság tagjait Ez a bíró­ság a népszövetség legfontosabb al­kotása. Magyar szempontból különö­sen fontos, mert az elszakított területek magyar­sága a maga sérelmeit végső fo­kon e bíróság elé viheti. A bíróság székhelye Hága, össze­sen tizenöt tagból áll, kiket a nép­­szövetség kilenc évre választ. A bíró­ság illetékessége rendkívül széles ter­­jedelmű. Eddig már több állam állapodott meg egymással, hogy magukra nézve kötelezőnek tartják a bírós­­ág döntését­­ bizonyos kérdésekben, így az általuk kötött szerződések magyarázata és a nemzetközi kötelezettségek megsze­gése tekintetében.

Next