Új Barázda, 1921. december (2. évfolyam, 270-293. szám)

1921-12-01 / 270. szám

Már volt... Sajnáljuk,­­ hogy fett­ségi párt kialakulás ígvagáza apárti alapon meg­hiúsult. Mindig azt a hitet vallottuk, hogy a jelenlegi mérhetetlenül nehéz viszonyok között a nemzet jobbjai­­nak egy fronton kell tömörülniök.­ Tárgyi szempontból nem­ is volt már akadálya­ a töm­örülésnek. Beth­len István programmját egyhan­gúan elfogadták a pártok. Maga a kisgazdapárt ebbe a pro­­grammba belevitte mindama lé­nyegesebb törekvéseit, amelyeknek mindenekelőtt való érvényesülését kívánja. Ígéretet kapott emellett a párt arra, hogy a kormány az ezer holdon felüli birtokok vagyonváltsá­­gát földben fogja kivenni. Ily módon több százezer hold fölel juthatott volna az állam rendelkezésére, ame­lyen erősebb tempóban s nagy­arányban megindulhatott volna a birtokreform végrehajtása a nép által leginkább kívánt járadékrendszer al­kalmazásával. Gyorsan meg kellett volna ragadni ezt a felkínált lehetőséget. Oda kel­lett volna állania a pártnak a végre­hajtás irányításának élére, a kor­mánykerék mellé, elejét véve annak a kifogásnak, amelyet ellene fognak : 'w*ezu,,TiíA ~ 4r~föm­­?,*''*■*” pénz­ügyi részének megoldása érdekében semmi sem történt. Ki tudja most már, hová lyukad ki a válság, s lesz-e még alkalma a kisgazdapártnak új választások előtt a földreform terén a megkívánt ered­ményeket felmutatni. Enélkül pedig bajos lesz magáról elhárítani az el­lene irányított célzatos és rosszhi­szemű vádakat. A pártnak és a föld népének ezt az érdekét sokan nem látták meg, amikor Bethlen egyesülési terve el­len szavaztak s vele a felkínált kormányzó szerepet és ezzel volta­képpen a már elfogadott programmot is visszautasították. Politikai pártnak soha sem szabad kiadni a kezéből a kormánykereket egyetlen órára sem mindaddig, míg a kormánypadon a maga törekvéseit képviselheti. Mert sohasem biztos, hogy a kézből kiadott hatalmat még egyszer visszaszerezheti. Ennek gyakran nagy ára van. Maga a válság megoldatlansága és a tétlenség is súlyos fizetés, amit az ország szenved meg. Kár tehát az országra nézve is, hogy az egy­séges front ügye fontott kérdések miatt megbukott. A keresztény-nemzeti politikai irányzat ellenesei tudtak egyesülni. Már arra a hírre, hogy új keresz­tény tömörülés készül, a liberálisok, városi demokraták, szocialisták és puccsisták fegyverszövetséget kötöt­tek és a liberális sajtó a hátuk mögé állott. Az ellenzéket sikerült megszervez­­nü­nk. Ugyanekkor a nemzet újjáépí­tésére szövetkezett testvérpártok el­­távolodtak egymástól. A támadók frontja erősbödött, az építők frontja gyengült és romlott. Ezzel a szo­morú eredménnyel végződött a több­napi tanácskozás. Ki vállalja érte a felelősséget? i­f­j ' / ljL^violYam^2?0. szám­­ ^ ^Csütörtök, 19^1. december^ pt Szerkeszti: Meskó Pál ^ Meg. mm. ^ Előfizetési ára: FSmunkaürs: Buday Barna ■ H|­k| ppM MarAa HhKhT fjpj&k JSfó Félévre..............„210 Ik­ HUPN­/nA ' Szerkesztőség: jJi ^fk wfmm WLdM Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-ki­rut | j'íjp UbOr IMI Budapest, IV, Muzeum-körut . ( József 55—40 é ( József 53—IC Telefon:­­g*,KISGAZDÁK ES FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAP]A TdefQa: | ígf ho­ti December hatodikéig legtanácsosabb befizetni a földváltságot a miniszterelnök hajlandó törvény útján meg­­­hozzátarbttítani a határidőt . Kisgazdapárti képviselők a miniszter­elnöknél Lapunk utolsó számaiban ismétel­ten felhívtuk a gazdák figyelmét arra, hogy a földvagyonváltságot decem­ber hó­t­ika előtt fizessék be, mert a kedvezményes határidő akkor lejár és később kénytelenek lesznek föld­­váltság fejében a búza piaci árát megfizetni. A hivatalos lap mai szá­mában megjelent pénzügyminiszteri rendelet folyó évi december hóra az ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát kettőezer­ötszáz­­harminchét koronában állapítja meg. Vagyis az a gazda, aki földvagyonvált­­ságát a m­étermázsánkénti ked­vezményes egyezer koronás ár­ban december 6-áig nem fizeti be, az illetékes adóhivatalba de­cember hó 7-ike után vagyon­­váltság fejében m­termázsánként kettőezerötszázharminchét koro­nát fizet. "­ A földvagyonváltság lefizetési mó­dozataira nézve kételyek , merültek fel, hogy a törvénybe iktatott 1000 katonás kedvezményes bú­zaár csak azokra rendíítik-­e, akik a vagyonváltságot teljes egészében kifizetik, vagy azokra is vonatkozhatik, akik kevesebb összeget fizetnek, mint a vagyonváltság. Ez ügyben ma dél­előtt Temesváry Imre,­­ Dánér Béla, Csontos Imre, Plósz István és más kisgazdapárti képviselők megjelentek a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott Bethlen István gróf miniszterelnöknél. Temesváry Imre előadta, hogy miután a nem­zetgyűlésen ezt az 1000­­koronás kedvezményes búzaárat ő indítvá­nyozta, ő azt az indítványt úgy ér­telmezte, hogy az 1000 koronás bú­zaár azokra is vonatkozik, akik csak ez évi kötelezettségüknek tesznek eleget. A miniszterelnök az igazság­ügyminiszterrel és Vargha pénzügy­miniszteri államtitkárral egyetértőleg az 1921 : XLV. t.-c. 4.­§-a alkalma­zására vonatkozólag oly értelmű fel­világosítást adott a képviselőknek,­­hogy­­ mindazok, akik az említett tör­vénycikk alapján fizetendő in­gatlan vagyonváltság fejében 1921. évi december 6-ig bezárólag bár­mily összeget lefizetnek, az az összeg a terhükre kivetendő in­gatlan vagyonváltság összegébe a törvényben megállapított ked­vezményes búzaárban fog beszá­míttatni. Tekintettel a december 6-iki határ­idő rövidségére, Temesváry Imre kép­viselő a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén oly értelmű javaslatot fog előterjeszteni, hogy ez a határidő „bizonyos rövidebb“­­ időtartamra meghosszabbíttassék. 1­ Minthogy a benyújtandó javaslat­­ sorsa még nem bizonyos; saját ér­­d­elekében leghelyesebben cselekszik min­­­­denki, ha igyekszik december 6-ig eleget tenni fizetési kötele­­zettségének. Gazdaolvasóink táviratilag fordul­tak az ország minden részéből az Új Barázdá­hoz, hogy a pénzügymi­nisztérium bocsátott-e ki rendeletet a földvagyonváltságra való befizeté­sek elfogadásáról. Ezen kérdezőskö­­désekre —a nagy számukra való te­kintettel is — ezúton­ felelünk. No­vember 25 én a pénzügyminisztérium utasította az összes adóhivatalokat, hogy kötelesek elfogadni a fölvagyon­­váltságra való befizetéseket. A vak­ságot a községházán is lehet befi­zetni. Ven­d­est sa­ alapon keresik a kiisszififakci­ást & farául munkaprogramitijának 4ásn®€ija« fásáéi— Dasszeísitejáik­a — Rubinek l£sratojifűs*eripe assizeií *— Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Budapest, november 30. A kisgazda- és földmivespárt teg­nap esti határozatával meghiúsította a kijelölt miniszterelnöknek azt a törekvését, hogy a kisgazdapártból kiindulva alakuljon meg a kor­­mányzópárt, amely egységesen tá­mogatta volna a kormányt azoknak az életbevágó feladatoknak a végre­hajtásában, amelyeket Bethlen István gróf munkaprogrammja magában foglal. A kijelölt miniszterelnök ugyanis az egész ország közvélemé­nyének a támogatására helyez súlyt azoknak a feladatoknak a megoldá­sában, amelyeket m­unkaprogramm­jában felvett és amelyek közül a legfontosabbak a földreform nagyobb arányú végrehajtása az új választó­­jogi törvény megalkotása, a községi és törvényhatósági választójog re­formja, az állam pénzügyi helyzeté­nek orvoslása, a drágaság leküzdése és a rokkantügy rendezése. Bethlen István gróf miniszterelnök azzal az eréllyel vállalkozik erre a munkára, amelyet az utóbbi időkben olyan sikerrel fejtett ki Amint érte­sülünk Bethlen István gróf változatlanul állja a ntur.kupro- rammját és továbbra is azon az alapon ke­ resi a kibontakozást, hogy a kisgazda- és földmívespárt tö­rekvéseinek érvényesítését az értelmiség és egyáltalában a polgári eletnek hathatós közre­működésével biztosítsa és hogy a keresztény gondolat és az agráriányzat a modern kor kí­vánalmaihoz alkalmazva, ne csak jel­­szó maradjon, hanem az életbe is átvitessék. A kijelölt miniszterelnök a kis­gazda- és földműves-társadallmat te­kinti az ország gerincének, amely nélkül ma lehetetlen poliikát csi­nálni és éppen a kisgazda- és föld­­mivestársadalom érdekében kívánja biztosítani a­ keresztény polgárság többi értékes rétegének az együtt­működését. A miniszterelnök­ azon­ban még nem döntött abban az irányban, hogy a pártokat programm­­jának keresztülvitelére pártszövetségbe szólít­ja-e, avagy pedig magát a nem­zetet hívja fel az utolsó órába­: lé­tének a megmentésére annak a munkaprogramjának az alapján, a­melyet a pártok előtt ismertetett. A magunk részéről kevésbbé talál­juk valószínűnek azt a hírt, amelyet politikai körökben terjesztenek, ne­vezetesen, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártjához csatlakoznának a Bethlent támogató képviselők. A miniszterelnök ugyanis abban az esetben, ha nem pártszövetségi alapon hozza létre a kibontakozást, azokat a politikusokat, akik törekvéseit tá­mogatni hajlandók, nem fogja fel­szólítani, hogy az egyik vagy másik párthoz csatlakozzanak. A tegnapi pártértekezleten Tom­­csányi Vilmos Pál igazságügyminisz­­ter a miniszterelnök nevében is ki­jelentette, hogy Bethlen István grófnak nem célja rendeleti úton választatni, ha­nem sürgős feladatának tekinti az új választójogi törvény be­nyújtását és ha annak a letár­­gyalása elháríthatatlan akadályba ütközik, akkor egy egyszakaszos törvényjavaslat útján kér felha­talmazást a nemzetgyűléstől arra, hogy az új választást az 1918. évi választójogi törvény alapjára rendeljék el, de ezt az 1918-ik­ törvényt úgy módosítsák az egy­szakaszos felhatalmazási törvény­­nyel, hogy a szavazás titkos le­gyen és községenként történjék. Bethlen István gróf miniszterelnök a délelőtt folyamán tanácskozott Vass Józseffel, később pedig Rubinek Gyu­lával és Tomcsányi Vilmos Pállal. Rubinek Gyulának ez a látogatása ud­variassági jellegű volt, amennyiben a kisgazda- és földmivespárt tiszte­letbeli elnöke Balatonfüredre való elutazása előtt illendőnek tartotta, hogy Bethlen István gróf miniszter­­elnököt felkeresse. A látogatáson természetesen szó esett politikáról is és Rubinek Gyula távozása után kijelentette, hogy Bethlen István gróf most már gyors intézkedéssel igyekszik minél előbb megoldani a válságot)

Next