Új Barázda, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
•IC *03.0 iz*\ ff in 1932 január 1, vasárnap Ara & &OFOU11 Budapest, lv. évf. 1. szám “ ~ “ *JT ~ UJ BlHaiM \fJ›6rUETItl 1BAB Segtac é re 400.— koraiul, filérre 210.— korona, uetyedérre 110.— korona, egy holnapn 40.— korona, iegyes példány &TU 2.— ■ Í korona. Mirdettek milliméter dtjuaUa nerin. Megjeteitils. hétfő kivételével mindennap SZERKESZTfiSÉO: IV. ker. Holeniu.korul 1. nini Telefon Jjelef 55 -40. Jernel 06-88. íjjel 140-71 Kl VtMIUtVATAI.: HV. ker., Sinreom-sc&rat 1. Kaam Telefon: Jóssef 55 -40. József 68-88. *ijel 140*71 m Mondok és remények Irta Menkó Pál Nehéz gondok alatt roskadozva jártunk a múlt év siralomvölgyében s ha nem táplál bennünket a remény, összeroskadtunk volna a nagy teher alatt Az előjelekből következtetve, az uj évben sem lesz kevesebb a gondunk s ha nem tudunk hinni és remélni, kérdés, bírjuk-e azokat sokáig. Olyan feladatok tornyosulnak a most élő szerencsétlen magyarság elé, aminek előtt egy nemzedék sem állott az ezer éves magyar hazában. Ha ott folytatjuk, ahol a múlt évben elhagytuk, nem jutunk közelebb a célhoz, sőt még tovább csúszunk a lejtőn lefelé. Ellenségeink kárörömmel nézik a dühöngő és késhegyig menő testvérharcot, mely sehogy sem akar véget érni s megállapíthatjuk, hogy politikusaink egy része nem a hazáját, hanem az ellenséget szolgálja, mikor folytonosan viharmagvakat szór, hogy még gyakoribb legyen az országpusztító fergeteg. Lehetnek köztük jóhiszemű fanatikusok, akik csakugyan azt gondolják, hogy országépítő munkát végeznek, de sajnos, vannak köztük olyanok is, akik nem törődve nemzetük sorsával, önző célok s egyéni érvényesülés miatt pusztulni hagyják azt is, ami a drága magyar földből még megmaradt. A polgárság túlnyomó része megütközve és aggodalommal nézi a boszorkánykonyha szakácsainak eszeveszett munkáját, de nem tudja, mitévő legyen s csak fél és aggódik a jövő miatt. Nincs azonban megírva, hogy a polgárság néma megadással köteles tűrni mindazt, ami a politikai fórumokon végbemegy, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy az örvény felé rohanunk. Kétségtelen, hogy annak, ami nálunk történik, csak az ellenség örülhet és azok, akik örökre mostani megsemmisült állapotában akarják tartani hazánkat. Gondjainkat az új évben csak úgy kevesbíthetjük, ha mindenki a magy katasztrófához illő önfeláldozással s apáink áldozatkészségével teljesíti polgári és hazafias kötelességeit A sült galambot hiába várjuk. Ami saját bűneink miatt elveszett, azt a magunk erejével, tudásával, kitartásával kell visszaszereznünk. Ha sokkal többet, nemesebb szándékkal és nagyobb önzetlenséggel fogunk dolgozni, mint a múlt esztendőben, a sok gond mellett is remélhetünk és bízhatunk. Többet járt, mint használ, aki azt hirdeti, hogy ölbe tett kezekkel várva is, minden jóra fordulhat. Szzép dolog a bátor bizakodás, melynek alapja az elszánt akarat s a határozott munka és harci készség, de a szájhősködés semmit sem ér, mert legtöbbször csak a pipogyaság takarója. Nem a 30 és feles szájak fogják Nagymagyarországot visszaállítani, hanem a magyar elme, a magyar szív s a magyar izom. A legsürgősebb és legfontosabb feladat most, hogy a földmivelő magyar nép egy zászló alá sorakozzék, mert ha azok, akik a barázdát hasogatják, egyetértenek s egy közös szent célért küzdenek, már félig nyert ügyünk van. Ha az uj esztendőben ezt elérhetnék, akkor már a jobb idők hajnalhasadásának örvendhetnének a gyásznapok sötétjéhez szokott szemeink. A magyar föld minden munkásának egy az érdeke, akár tíz holdon, akár ezer holdon szántogat. A szárazság, a féreg, a dér, a fagy egyformán ár, valamenynyinek s a májusi eső, a harmat és a napsugár egyformán segíti valamennyit Csak rosszlelkű gonosztevők szokták és akarják a magyar föld birtokosait és mivelőit egymás ellen uszítani. Olyanok vállalkoznak erre a nemzetrontó munkára, kik együtt érezni, együtt szenvedni nem tudnak hazájukkal, haBudapest, december 31. Gaál Gaszton tíz órakor nyitotta meg az ülést, de mielőtt áttérhettek volna a költségvetési felhatalmazásról szóló javaslat tárgyalására, az elnök kénytelen volt az ülést felfüggeszteni, mert a Ház egy képviselő kérésére megállapította a tanácskozásképtelenségét. Amidőn az elnök az ülést ismét megnyitotta, utólag rendreutasította Pallavicini György őrgrófot tegnapi beszédének egy kifejezéséért, amelyben a miniszterelnököt megsértette. A felhatalmazási vita első szónoka Diósdy Győző. Beszédében hosszasan bírálja a kormány politikáját és gyakran kihívó megjegyzésekkel illeti a kisgazdapárt tagjait. Amikor az ellenzék tagjai hajbakapnak Drózsy Győzőt lelkesen támogatja Kerekes Mihály. Eközben azonban az ellenzék oldalán Csizmadia Sándor és Kerekes Mihály összeszólalkoznak. Csizmadia odavágja Kerekesnek: Én nem kértem kegyelmet!Csizmadia arra célzott, nem mindenre képesek, hogy az elámított nép vállain felkapaszkodva, jó zsíros falathoz jussanak. Ha az egységbe tömörült gazdatábor az uj esztendőben már valóság lehetne, kevesebb lenne a magyar gond s több a magyar remény, sőt több a kenyér, a békesség és a megelégedés is. Csak az egységes akarat talapzatán álló gazdatábor tud ebben az országban rendet teremteni, mert ennek erejével, hatalmával senki sem mérkőzhetik, mert ezé a föld, ezé az ország, de ezé a kötelesség is, hogy lehetetlenné tegyen minden felforgatást és rombolást s elnémítsa azokat a sivárleskű, rosszindulatú s üres fejű, vagy kitanult szájhősöket, akik az ország szekerének küllőibe kapaszkodnak. Örökké emlékezetes éve lenne a magyarnak ez az új esztendő, ha megjelennék a küzdőtér porondján az a gazda — mellékes, hogy kisgazda, vagy nagygazda, szívesen látjuk, csak jöjjön — kinek szava, felhívása és zászlóbontása megteremtené azt az egységes gazdatábort, amelyik megindítaná a magyar nemzeti termelést, megkezdené a magyar politikát s megmutatná, melyik a legrövidebb út a területi integritás felé. Ebben a reményben kívánok boldog új esztendőt minden szántó-vető magyarnak s mindenkinek, aki velük jóban és rosszban együtt érez, hogy a képviselők között ivett köröznek, melyben Kerekes Mihály három havi fogházbüntetésének elengedését leérik és a kormányzóhoz kegyelemért fordulnak.) Mivel Csizmadia az elnök kétszeri figyelmeztetésére sem hallgat el, az elnök kéri a Házat, utasítsa a mentelmi bizottság elé. Az elnök szavait azonban többen nem hallják és a zavarban nemmel szavaznak. Eressy Károly felszólalása után tisztázzák a félreértést és Ereky hangsúlyozza, hogy anem" kiállások egyáltalán nem " vonatkoztak az elnök tiszteletreméltó személyére és ténykedésére. Az elnök ezután újból feltette a kérdést és a képviselők megadták az elnöknek a felhatalmazást arra, hogy Csizmadia Sándort a mentelmi bizottság elé utasítsa. Drózdy védi az emigránsokat Brander Győző ezután folytatta beszédjét és védelmébe vette a Bécsbe szökött kommunistákat. Szerinte sokan vannak közöttük, akik tisztességes magyar emberek. Ott van például Garami Ernő, Lovászy Márton. (Nagy zaj.) Budaváry László: Lovászy, az a hazaáruló! Drózdy Győző még hosszasan beszél és a kommunista internáltak ügyét teszi szóvá. A királykérdésnél csak röviden időzik és örül annak, hogy köztársaságról szólhat. A javaslatottermészetesen nem fogadja el. Szizényi József báró személyes megtásadtatás címén szólal fel. Vitatkozik Ereky Károllyal és visszautasítja Erekynek azt a beállítását, hogy ő csak a keresztény monopóliumokat támadja. Ereky Károly válasza után Weiss Konrád emelkedik szólásra. A szerb és osztrák megszállásaista sinylődő magyar véreinket börtönbe hurcolják és heteális napokon keresztül ott tartják. IHnk.J.-per figyelmét hívja ” fel ÖNKNT esetekre. Majd a miniszterelnök munkaprogramjáról szól és a választójogot sürgeti. Azután a közalkalmazottak közellátását teszi szóvá. Végülrátér a fajmagyarság kérdésére és kijelenti, hogy a német családból származó magyarok is vannak olyan jó magyarok, mint azok, akik magyar nemet viselnek. A felhatalmazási javaslatot nem szavazza meg. Tnszaházy szélt vet és vihart arat Utána Andaházi Bascya Béla mond hosszabb beszédet. Beszéde közbe olyan vihart arat, hogy ez elnök léneren az ülést rövid időre felfüggesz* Szünet után andaházi folytatja a Bécsbe menekült kommunistákat pártfogásba. Sokan vannak, akiknek itthonléte kívánatos volna. Pekár Gyula: Mind hazaáruló ! Bencze Gábor: A Bécsi Magyar Ujságnak, beszél! Enyaváry László: Hitvány kommunisták! (Zaj.) Andaházi Kaanya Béla: Sok különb ember van közöttük, mint a képviselő úrt (Erre nagy felháborodás támadt minden oldalon, kivéve Rassay- Drózdyékat.) Pekár Gyula: Ez bűnpártolás! Ezt megjegyezzük magunknak! A mentelmi bizottság elé kell utasítani! A kisgazdapárt és a kereszténypárt együttesen élénken tiltakozik a felháborító megjegyzés miatt. Pékér Gyula: Mindennek van határa. Károlyiék is így kezdték! Andaházi-Hassiya Béla a zaj csillapultával a választójogról és a földreformról beszél hosszasan és az elnök kénytelen figyelmeztetni, hogy a tanácskozásra szánt idő letelt. Miután befejezte beszédét, a Ház az elnök indítványára elhatározta, hogy legközelebbi ülését január 3-án, kedden délelőtt tíz órakor tartja. Szünet után elnök jelenti, hogy Sop-Iron és környékének hazánk területében való maradása alkalmából újév délelőttjén tíz órakor a Mátyás-templomban szentmise lesz. Majd áttértek az interpellációkra. Uaganes Albin két budapesti fiatalember érdekében interpellál, akik szüleik látogatására Németújvárra utaztak és akiket az osztrákok letartóztattak. Az osztrákok eladrása beleütközik a velencei egyezménybe. Az interpellációt kiadják a külügy- és belügyminiszternek. Második interpellációjában kéri a kereskedelmi minisztert, tegye lehetővé, hogy Kőszeg, Szombathely és Sopron városok környéke, amelyet elszakítottak tőlünk, továbbra is ezekben, a városokban szerezhesse be szükségletét. Kagyenhalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter válaszában megígérte, hogy a kormány gondoskodik a környék lakosai érdekeinek a megvédéséről. Szilágyi Lajos Ilitzinger János Pálnak, a műegyetemi ifjúság vezérének érdekében száll síkra, akit karácsony másodnapján a katonai körletparancsnokság jogosulatlan parancsára kormányzósértés címén letartóztattak. Vasa József, mint a miniszterelnök Az elleeszék Szilveszterkor is hű maradt magához Távszónokok fea! kényszerítik ex-fextve az országot uffcár a kommunistákat is merik védeni — A nemzetgyűlés mai ülése — !