Új Barázda, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
teás, immár-1, vasárnap Szegény gyermekek! Mostanában fejcsóválva nézem a naptárt. Uramisten, hogy múlik az idő ... Hiszen csak menjen, menjen, keserves csak rágondolni is arra, amit hozott, de talán még jobban fáj az, amit nem hozott... Azért szép az élet, vagy legalább szépnek álmodjuk, hogy minden be nem teljesedett rávárásunk, meddőnhervadt, áldatlan, vagy éppen vérig kínzó mostoha múltúnk után is úgy megyünk a holnapnak, a jövendőnek tele új reménységgel, mint minden nap a hajnalnak, mely rózsaszínűen jön és ígéretesen. Várunk, várunk és mindig könnyel gyűlik meg a szemünk és nem örömkönny a könynyünk. Karácsony . .. Istenem, mennyi csalódás megint nekünk is ..., de kivált a gyermekeinknek! Hogy örültek, hogy készülődtek, reménykedtek nap-nap után, ünnep előtt. Szegény kis falusi örömvárók! De a mostani gyerekünnep csak könynyet hozott a kis reménykedőknek. Hasztalan tették ki Mikulás elé a lyukas cipőt és hasztalanul várták a kis jézuskát is, örüljenek, ha cipő és kenyér akad. Hát korán kezdik a szegények a csalódásokat és valahogy úgy van, hogy hamar öregednek, tudákos kis bölcsekké válnak, akik már vesztett hittel néznek a világba, nem álmodoznak, mert ők úgy is tudják, hogy hasztalan minden beszéd , mese minden Mikulás és minden ajándékhozó égbeli jóság. És ez fájó és szomorú dolog, mert a fantázia haldoklását jelenti. Pedig úgyis olyan vérszegény gondolkozás!s, hitetlen a ma embere, — mi lesz ezekből, ha így nőnek fel ? ... Mennyit jelentett nekünk és jelent még ma is gyerekkorunk sok színes álma, meséje, ajándékhozó szentje, ünnepe. Mennyi izgalmat, reménykedést, vágyat, fogadkozást, mennyi javulást, igyekezetet, jószándákot és utóbb hálát. Míg a mostani gyermek csak hallja, hogy mindez volt valaha és legyint kis kezével: mesebeszéd. És ha addig beszélünk szegény kis fejével, mig elhiszi, lelkesedik s felizgult képzelődő tehetsége már előre átéli a nagy örömet, mire rávirrad a neves napra — nincs semmi, minden elmaradt, amit várt... Szegény kis gyermekek, mostani gyermekek, de hamar rátanulnak, hogy hiába való várni és remélni, hogy csak tengődés, lemondás, csalódás és kenyérhaj az élet! Óh jaj a mai gyermekeknek, ha az emberszeretet nem gondoskodik szívük felvidámításáról s ha nem szólunk egy kis színes virágot elszürkült életükbe! Mert az örökös csalódás nemcsak az álmokat, a reménységet öli, hanem a szivet is lassan, de biztosan elhervasztja ... Bisky József. wgp: ggacm Pálinkafőző- és W # mosóüstök, won-Bea fSgt Vermore'-rendszerü permete«a l Tn*t vörösrízbSI. RézgSllc, l'iffia, Rézkénpor legolcsóbb fclszerezhetS | Szontágh Pál rézárunyár, 6 Budapest, IX., üllől-ut ma*. alWaWWIWWll>l» ■iM'HWK.nam'VlV Az ex-lex állapotnak nincs különösebb jelentősége A miniszterelnök helyettesének nyilatkozata A nemzetgyűlés tartama alatt már volt ex-lex - Az Új BARÁZDA tudósítójától — Budapest, december 31. A nemzetgyűlés Szilveszter-napján délután négy óráig folytatta tanácskozásait, de a túlbuzgóságnak nem volt eredménye, mert az ellenzék a felhatalmazási vita során azzal a szándékkal állította ki szónokait, hogy egyoncsépelt ügyek feszegetésével és órákhosszat tartó beszédekkel lehetetlenné tegye a költségvetési felhatalmazásnak a megszavazását. Ilyenformán az ország az ellenzék kedvtelése miatt január elsején törvényen kívül, vagyis ex-lex állapotba kerül. Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a távollevő miniszterelnököt helyettesíti, az ex-lexről a következőket mondta : Mindez az ex-lex ténye nem ér oly tragikusan, mint ahogy azt sokan gondolják. Nyugodtan fogjuk folyósítani a közigazgatásra és az állami élet fedezésére szükséges kiadásokat, annál is inkább, mert világos előttünk, hogy a parlament többségében megvan a hajlandóság, hogy hat hónapra szóló költségvetési felhatalmazást adjon és tisztán technikai kérdéseken múlik, hogy a parlament többségének akarata nem érvényesül, Kállay Tibor pénzügyminiszter pedig így nyilatkozott: a Kormányintézkedésnek helye nincs. Egyébként is egy olyan exlexről van szó, amely ennek a nemzetgyűlésnek a tartama alatt már volt, mégpedig Korányi Frigyes minisztersége alatt, amikor pár napi késedelmet szenvedett a felhatalmazási törvény megszavazása. Nem volt semmi akadálya annak, hogy január elsejei hatállyal viszszamenőleg nem kapta volna meg a pénzügyi felhatalmazást. Ebben az esetben is ez lesz, mert hiszen a pártok mindegyike meg akarja adni az indemnitást, csakhogy az egyik három, a másik hat hónapra. A költségvetési felhatalmazás vitája azonban újév után néhány nap alatt véget ér és az ellenzék a jövő esztendőben remélhetőleg komolyabban teljesíti alkotmányos hivatását. A szokásos újévi üdvözlések az idén nem január elsején történnek. Bethlen István gróf miniszterelnök január másodikán érkezik haza, nagyatádi Szabó István pedig valószínűleg csak január másodikán este tér vissza a fővárosba. A miniszterelnököt január másodikán üdvözlik hivatalosan és ezen a napon történik meg a diplomáciai kar szokásos fogadtatása is. A kisgazdapárt nagyatádi Szabó Istvánnak január harmadikén tolmácsolja üdvözletét. A kisgazdapárt még külön üdvözli Rubinek Gyulát, aki betegen fekszik egy fővárosi szanatóriumban és Mayer János földmivelésügyi minisztert. A kereszténypárt újév napján üdvözli hivatalosan elnökét, Malter Istvánt. * Elein*? nem szabad tűlzot ké Az állattenyésztő egyesületek jelentősége írta Konkoly és Kege Sándor, azt OMGE titkára Állattenyésztésünk a legutóbbi években szép fejlődésnek indult és meglehetősen kiheverte az előző évek kártételeinek sajnálatos következményeit. A fejlődés azonban eddig inkább csak az állatállomány létszá-mában mutatkozott, amelyben a rossz takarmánytermés az utolsó hónapokban szintén visszaesést idézett elő, de nem látjuk a haladásnak megfelelő jeleit állatállományunk minőségében és termelőképességében. Pedig állattenyésztésünk minőségi javulása és termelésének fokozása is nagyon fontos feladat és korántsem lehetünk megelégedve az e téren eddig már elért eredményekkel. Csakhogy mennyiségi téren sokkal könnyebb elérni a haladást, mint minőségi teren. Éhez ugyanis nagyobb szaktudásra és céltudatos, rendszeres, szervezett, következetes és kitartó munkára van szükség, amit pedig a magyar gazda nem nagyon szeret. Ezért, ha ilyen irányban általánosabb, egész vidékekre kiterjedő eredményt akarunk elérni, akkor nem lehet ezt a munkát csupán egyes gazdák jóakaró igyekezetére és helyes törekvésére bízni, hanem rendszeresen meg kell szervezni és állandóan vezetni, szakszerűen irányítani is kell. Ezt a fontos célt: állatállományunk minőségének javítását és termelőképességének fokozását vannak hivatva szolgálni az állattenyésztő és törzskönyvelő egyesületek. A fejlett állattenyésztéssel bíró külföldi államokban, éppen különösen azokban, amelyekben úgyszólván csak kisbirtokosok kezén" van az flisstenyésztés, gombarrdd’ám ,szaporodtak az apró állattenyésztő egyesületek, amelyeket a különböző értékesítő szövetkezetei egész sora támogat. Az értékes tájfajták kialakítása, a jó tulajdonságok érvényre juttatása és megörökítése s ezek következtében a nagy termelőképesség és az igen jó értékesítés elérése, a vezetők odaadásán és a tagok alkalmazkodásán és kitartásán kívül elsősorban az állattenyésztő és törzskönyvelő egyesületeknek az érdeme. De nem kell példák idézése céljából a külföldre hivatkoznunk. Elég talán, ha e tekintetben a Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesület és a mezőhegyesi Nonius tájh fajtatenyésztő Szövetkezet működésének rendkívüli szép eredményeire utalunk. Hogy megváltozott e két vidéken a felkarolt állatfajta általános képe és a gazdák állattenyésztési értéke! És még sokáig milyen hasznosan fog kamatozni ezeknek a tájfajtáknak a szervezés útján országszerte biztosított jó hírneve és különleges megbecsülése! A gazdák állattenyésztési énekének és az összes állatfajták külső és belső értékének hasonló megváltoztatására vannak hivatva az ezentúl rohamosan elszaportandó állattenyésztő egyesületek. A siker biztosítása érdekében természetesen azokon a vidékeken kell megkezdenünk szervezésüket, ahol egyes állatfajták már bizonyos egyöntetűséget és figyelemreméltó minőségi fokot mutatnak s ahol a gazdák hajlandósága a céltudatos szervezett munkára egyébként is megvan. " nyekkel fellépni, sem az első állományfelvételnél, sem a feladatok meghatározásánál, hanem az egészséges, fokozatos fejlődés útjait kell szem előtt tartanunk. De már az első lépéseket úgy kell megtennünk, hogy minél kevesebb megterhelés mellett lehetőleg minél nagyobb anyagi előnyöket biztosítsunk. Ezért elsősorban az értékesítés helyes szervezésében kell keresnünk annak módját, hogy valóban érdekszövetség is alakuljon. Helyes vezetés esetén az állattenyésztő egyesületek lesznek a melegágyai a többi hasznos szervezet fejlődésének, így a tejszövetkezetek, legelőszövetkezetek, hizlalószövetkezetek stb. alakításának, az állatbiztosítás és tejellenőrzés meghonosításának, a védőoltások elterjesztésének stb. Ezért az állattenyésztő egyesületek kérdése, amely iránt újabban az ország egyes vidékein örvendetes érdeklődés mutatkozik, nagyon megérdemli a gazdaközönség figyelmét és támogatását. A mezőgazdasági kamarák kijelölése . — Az Új BARAZDA tudósítójától — Budapest, december 11. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki a mezőgazdasági kamarák székhelyének és működési termetének megállapítása tárgyában.. A miniszter a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló 1920. évi XVIlI. törvénycikk 27. §-ában nyert felhatalmazás alapján a mezőgazdasági kamarák székhelyéül Kecskemét, Debrecen, Miskolc és Győr törvényhatósági joggal felruházott városokat, továbbá Kaposvár rendezett tanácsú várost állapítja meg. Az egyes kamarák működési területe csaknem pontról-pontra ugyanaz, mint amit az Új Barázda már hónapokkal előbb leközölt. Az alábbiakban tehát csupán elismételjük az akkor mondottakat. A Kecskemét székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Pest-Pilis-Solt Kiskun, Csongrád, Bácsbodrog, Torozdál, Csanád és Arad vármegyék, valamint Budapest székesfőváros, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szeged és Baja törvényhatósági joggal felruházott városok területére. A Debrecen székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed feszmigykunszolnok, Hajdú, Ung, Bereg, Szabolcs, Szatmár, Bihar és Bélés vármegyék, valamint Debrecen törvényhatósági joggal felruházott város területére. A Miskolc székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Hont, Nógrád, Heves, Borsod, Abaújtorka, Gömörkishont és Zemplén vármegyék, valamint Miskolc törvényhatósági joggal felruházott város területére. A Győr székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Moson, Sopron, Vas, Fejér, Veszprém, Győr, Komárom, Esztergom vármegyék, valamint Sopron, Székesfehérvár, Győr és Komárom törvényhatósági joggá felruházott városok területére. A Kaposvár székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működésig területe kiterjed Baranya, Tolna, Somogy és Zala vármegyék, valamint Pécs törvényhatósági joggal felruházott város területére. Az első jó tanács az ujj évben: nahiden háznál légy oh DIANA SÚSBOflSZESZ