Új Barázda, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

teás, immár-1, vasárnap Szegény gyermekek! Mostanában fejcsóválva nézem a naptárt. Uramisten, hogy múlik az idő ... Hiszen csak menjen, menjen, keserves csak rágondolni is arra, amit hozott, de talán még jobban fáj az, amit nem hozott... Azért szép az élet, vagy legalább szépnek álmodjuk, hogy minden be nem teljesedett rávárásunk, meddőn­­hervadt, áldatlan, vagy éppen vérig kínzó mostoha múltúnk után is úgy megyünk a holnapnak, a jövendőnek tele új reménységgel, mint minden nap a hajnalnak, mely rózsaszínűen jön és ígéretesen. Várunk, várunk és mindig könnyel gyűlik meg a sze­münk és nem örömkönny a köny­­nyünk. Karácsony . .. Istenem, mennyi csalódás megint nekünk is ..., de kivált a gyermekeinknek! Hogy örültek, hogy készülődtek, remény­kedtek nap-nap után, ünnep előtt. Szegény kis falusi örömvárók! De a mostani gyerekünnep csak köny­­nyet hozott a kis reménykedőknek.­­ Hasztalan tették ki Mikulás elé a­­ lyukas cipőt és hasztalanul várták a­­ kis jézuskát is, örüljenek, ha cipő és kenyér akad. Hát korán kezdik a szegények a csalódásokat és valahogy úgy van, hogy hamar öregednek, tudákos kis bölcsekké válnak, akik már vesztett hittel néznek a világba, nem álmo­doznak, mert ők úgy is tudják, hogy hasztalan minden beszéd , mese min­den Mikulás és minden ajándékhozó égbeli jóság. És ez fájó és szomorú dolog, mert a fantázia haldoklását jelenti. Pedig úgyis olyan vérszegény gon­dolkozás!s, hitetlen a ma embere, — mi lesz ezekből, ha így nőnek fel ? ... Mennyit jelentett nekünk és jelent még ma is gyerekkorunk sok színes álma, meséje, ajándékhozó szentje, ünnepe. Mennyi izgalmat, remény­kedést, vágyat, fogadkozást, mennyi javulást, igyekezetet, jószándákot és utóbb hálát. Míg a mostani gyermek csak hallja, hogy mindez volt valaha és legyint kis kezével: mesebeszéd. És ha addig beszélünk szegény kis fejével, mig elhiszi, lelkesedik s fel­izgult képzelődő tehetsége már előre átéli a nagy örömet, mire rávirrad a neves napra — nincs semmi, min­den elmaradt, amit várt... Szegény kis gyermekek, mostani gyermekek, de hamar rátanulnak, hogy hiába való várni és remélni, hogy csak tengődés, lemondás, csa­lódás és kenyérhaj az élet! Óh jaj a mai gyermekeknek, ha az emberszeretet nem gondoskodik szívük felvidámításáról s ha nem szólunk egy kis színes virágot el­szürkült életükbe! Mert az örökös csalódás nemcsak az álmokat, a reménységet öli, hanem a szivet is lassan, de­ biztosan elhervasztja ... Bisk­y József. wgp: ggacm Pálinkafőző- és W # mosóüstök, won-Bea­ fSgt Vermore'-rendszerü perm­ete­«a l Tn*t vörösrízbSI. RézgSllc, l'iffia, Rézkénpor legolcsóbb fclszerezhetS | Szontágh Pál rézárunyár, 6 Budapest, IX., üllől-ut m­a*. alWaWWIWWll>l» ■iM'HWK.nam'VlV Az ex-lex állapotnak nincs különösebb jelentősége A miniszterelnök helyettesének nyilatkozata A nemzetgyűlés tartama alatt már volt ex-lex - Az Új BARÁZDA tudósítójától —­ ­ Budapest, december 31. A nemzetgyűlés Szilveszter-napján délután négy óráig folytatta tanács­kozásait, de a túlbuzgóságnak nem volt eredménye, m­ert az ellenzék a felhatalmazási vita során azzal a szándékkal állította ki szónokait, hogy egyoncsépelt ügyek feszegeté­­sével és órákhosszat tartó beszédek­kel lehetetlenné tegye a költség­­vetési felhatalmazásnak a megszava­zását. Ilyenformán az ország az ellenzék kedvtelése miatt január else­jén törvényen kívül, vagyis ex-lex állapotba kerül. Vass József vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter, aki a távollevő mi­niszterelnököt helyettesíti, az ex-lex­­ről a következőket mondta : Mindez az ex-lex ténye nem ér oly tragikusan, mint ahogy azt sokan gondolják. Nyugodtan fog­juk folyósítani a közigazgatásra és az állami élet fedezésére szük­séges kiadásokat, annál is inkább, mert világos előttünk, hogy a par­lament többségében megvan a hajlandóság, hogy hat hónapra szóló költségvetési felhatalmazást adjon és tisztán technikai kérdé­seken múlik, hogy a parlament többségének akarata nem érvé­nyesül, Kállay Tibor pénzügyminiszter pedig így nyilatkozott: a Kormányintézkedésnek helye nincs. Egyébként is egy olyan ex­­lexről van szó, amely ennek a nem­zetgyűlésnek a tartama alatt már volt, még­pedig Korányi Frigyes minisztersége alatt, amikor pár napi késedelmet szenvedett a fel­hatalmazási törvény megszavazása. Nem volt semmi akadálya annak, hogy január elsejei hatállyal visz­­szamenőleg nem kapta volna meg a pénzügyi felhatalmazást. Ebben az esetben is ez lesz, mert hiszen a pártok mindegyike meg akarja adni az indemnitást, csakhogy az egyik három, a másik hat hónapra. A költségvetési felhatalmazás vi­tája azonban újév után néhány nap alatt véget ér és az ellenzék a jövő esztendőben remélhetőleg komolyab­ban teljesíti alkotmányos hivatá­sát. A szokásos újévi üdvözlések az idén nem január elsején történ­­nek. Bethlen István gróf miniszter­­elnök január másodikán érkezik haza, nagyatádi Szabó István pedig valószínű­leg csak január másodikán este tér vissza a fővárosba. A mi­niszter­elnököt január másodikán ü­d­­vözlik hivatalosan és ezen a napon történik meg a diplomáciai kar szo­kásos fogadtatása is. A kisgazda­­párt nagyatádi Szabó Istvánnak ja­nuár harmadikén tolmácsolja üdvöz­letét. A kisgazdapárt még külön üd­vözli Rubinek Gyulát, aki betegen fekszik egy fővárosi szanatóriumban és Mayer János földmivelésügyi mi­nisztert. A kereszténypárt újév napján üd­vözli hivatalosan elnökét, Malter Istvánt. * Elein*? nem­ szabad tű­lzot­ ké­ Az állattenyésztő egyesületek jelentősége írta Konkoly­ és Kege Sándor, azt OMGE titkára Állattenyésztésünk a­ legutóbbi évek­ben szép fejlődésnek indult és meg­lehetősen kiheverte az előző évek kártételeinek sajnálatos következmé­nyeit. A fejlődés azonban eddig in­kább csak az állatállomány létszá-­­­mában mutatkozott, amelyben a rossz takarmánytermés az utolsó hónapok­ban szintén visszaesést idézett elő, de nem látjuk a haladásnak meg­felelő jeleit állatállományunk minő­ségében és termelőképességében. Pe­dig állattenyésztésünk minőségi ja­vulása és termelésének fokozása is nagyon fontos feladat és korántsem lehetünk megelégedve az e téren eddig már elért eredményekkel. Csakhogy mennyiségi téren sok­kal könnyebb elérni a haladást, mint minőségi teren. Éhez ugyanis na­gyobb szaktudásra és céltudatos, rendszeres, szervezett, következetes és kitartó munkára van szükség, amit pedig a magyar gazda nem nagyon szeret. Ezért, ha ilyen irányban álta­lánosabb, egész vidékekre kiterjedő eredményt akarunk elérni, akkor nem lehet ezt a munkát csupán egyes gazdák jóakaró igyekezetére és helyes törekvésére bízni, hanem rendszeresen meg kell szervezni és állandóan ve­zetni, szakszerűen irányítani is kell. Ezt a fontos célt: állatállományunk minőségének javítását és termelő­­képességének fokozását vannak hi­vatva szolgálni az állattenyésztő és törzskönyvelő egyesületek. A fejlett állattenyésztéssel bíró kül­földi államokban, éppen különösen azokban, amelyekben úgyszólván csak kisbirtokosok kezén" van az flisstenyésztés, gombarrdd’ám ,­szaporodtak az apró állattenyésztő egyesületek, amelyeket a különböző értékesítő szövetkezetei­ egész sora támogat. Az értékes tájfajták kiala­kítása, a jó tulajdonságok érvényre juttatása és megörökítése s ezek kö­vetkeztében a nagy termelőképesség és az igen jó értékesítés elérése, a vezetők odaadásán és a tagok al­kalmazkodásán és kitartásán kívül elsősorban az állattenyésztő és törzs­könyvelő egyesületeknek az érdeme. De nem kell példák idézése céljá­ból a külföldre hivatkoznunk. Elég talán, ha e tekintetben a Magyar­óvári Szarvasmarhatenyésztő Egye­sület és a mezőhegyesi Non­ius táj­­h fajta­tenyésztő Szövetkezet működé­sének rendkívüli szép eredményeire utalunk. Hogy megváltozott e két vidéken a felkarolt állatfajta általá­nos képe és a gazdák állattenyész­tési értéke! És még sokáig milyen hasznosan fog kamatozni ezeknek a tájfajtáknak a szervezés útján ország­szerte biztosított jó hírneve és kü­lönleges megbecsülése! A gazdák állattenyésztési éneké­nek és az összes állatfajták külső és belső értékének hasonló megvál­toztatására vannak hivatva az ezen­túl rohamosan elszaportandó állat­tenyésztő egyesületek. A siker bizto­­s­­ítása érdekében természetesen azo­kon a vidékeken kell megkezdenünk szervezésüket, ahol egyes állatfajták már bizonyos egyöntetűséget és figye­lemreméltó minőségi fokot mutatnak s ahol a gazdák hajlandósága a cél­tudatos szervezett munkára egyébként is megvan. " nyekkel fellépni, sem az első állo­­m­ányfelvételnél, sem a feladatok meghatározásánál, hanem az egész­séges, fokozatos fejlődés útjait kell szem előtt tartanunk. De már az első lépéseket úgy kell megtennünk, hogy minél kevesebb megterhelés mellett lehetőleg minél nagyobb anyagi előnyöket biztosítsunk. Ezért elsősorban az értékesítés helyes szer­vezésében kell keresnünk annak mód­ját, hogy valóban érdekszövetség is ala­kuljon. Helyes vezetés esetén az állat­tenyésztő egyesületek lesznek a meleg­ágyai a többi hasznos szervezet fej­lődésének, így a tejszövetkezetek, legelőszövetkezetek, hizlalószövetke­zetek stb. alakításának, az állatbiz­tosítás és tejellenőrzés meghonosí­tásának, a védőoltások elterjesztésé­nek stb. Ezért az állattenyésztő egyesületek kérdése, amely iránt újabban az or­szág egyes vidékein örvendetes ér­deklődés mutatkozik, nagyon meg­érdemli a gazdaközönség figyelmét és támogatását. A mezőgazdasági kamarák kijelölése . — Az Új BARAZDA tudósítójától — Budapest, december 11. A magyar királyi földmivelésügyi mi­niszter rendeletet adott ki a mezőgazda­sági kamarák székhelyének és működési termetének megállapítása tárgyában.. A miniszter a mezőgazdasági érdekképvise­­letről szóló 1920. évi XVIlI. törvénycikk 27. §-ában nyert felhatalmazás alapján a mezőgazdasági kamarák székhelyéül Kecskemét, Debrecen, Miskolc és Győr törvényhatósági joggal felruházott váro­sokat, továbbá Kaposvár rendezett ta­nácsú várost állapítja meg. Az egyes kamarák működési területe csaknem pontról-pontra ugyanaz, mint amit az Új Barázda már­ hónapokkal előbb leközölt. Az alábbiakban tehát csupán elismételjük az akkor mondot­takat. A Kecskemét székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Pest-Pilis-Solt Kiskun, Csongrád,­­ Bácsbodrog, Torozdál, Csanád és Arad vármegyék, valamint Budapest székes­­főváros, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szeged és Baja törvényhatósági joggal felruházott városok területére. A Debrecen székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed feszmigykunszolnok, Hajdú, Ung, Bereg, Szabolcs, Szatmár, Bihar és Bé­­l­és vármegyék, valamint Debrecen tör­vényhatósági joggal felruházott város területére. A Miskolc székhellyel létesítendő mező­­gazdasági kamara működési területe ki­terjed Hont, Nógrád, Heves, Borsod, Abaújtork­a, Gömörkishont és Zemplén vármegyék, valamint Miskolc törvény­hatósági joggal felruházott város terü­letére. A Győr székhellyel létesítendő mező­­gazdasági kamara működési területe ki­terjed Moson, Sopron, Vas, Fejér, Vesz­­­prém, Győr, Komárom, Esztergom vár­megyék, valamint Sopron, Székesfehér­vár, Győr és Komárom törvényhatósági joggá­ felruházott városok területére. A Kaposvár székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működésig terü­lete kiterjed Baranya, Tolna, Somogy­­ és Zala vármegyék, valamint Pécs tör­­­­vényhatósági joggal felruházott város te­rületére. Az első jó tanács az ujj évben:­­ nahiden háznál légy oh D­IANA SÚSBOflSZESZ

Next