Új Barázda, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-14 / 109. szám

*. V/­lcamsmBsmmm Üllői-ist­a Petőfi Sándor-öt javaslat azokhoz, akiket illet Budapest székesfőváros törvényható­sági bizottsága minap az ezévi Petőfi­­ü ünnepségekről tanácskozván, felújította azt a régi gondolatot, hogy a legna­gyobb magyar dalnokról valamely hoz­zá méltó utcát vagy utat nevezzenek el. Fővárosunknak valóban szégyene az az állapot, hogy a legmagyarabb szel­lem hírnevét a köznapi életben a leg­sötétebb és a legidegenebb pesti utca tartja nyilván, amelynek árnyékában ócskaruhák boltosai húzódnak meg. Két­ségkívül tréfás és rosszérzésű ember volt, aki a Szerecsen­ utca párját annak­idején Petőfi Sándorral hozta vonat­kozásba. Nem szorul bizonyításra, hogy a fővárosnak és általában az illeté­kes köröknek egyik legsürgősebb kö­telessége, hogy az előző tizedeknek ezt az otromba tévedését jóvátegye. En­nek a kötelességnek vállalása és vég­rehajtása annyira sürgős feladat, hogy a jubileumi ünnepségekkel kapcsolato­san ezt kell legelőször megoldani. Úgy tudjuk azonban, hogy a fő­városi tanácskozásokon nem történt ha­tározott javaslattétel abban az irány­ban, melyik utcánk vagy egyéb utca­vonalunk is legyen az, amely a ma­gyar idők végtelenségéig hirdesse a Petőfit követő nemzedékek megbecsü­lését. Szerény magunk úgy véljük, hogy alig jöhet számba e tekintetben jelen­tősebb és­­ illetékesebb megoldás, mint, ha az Üllői­ utat keresztelik át lantosunk nevére. Nem csak azért, mert a többi valamire való utunk és utcánk már egyéb nemzeti és közéleti jeles­­ségről van elnevezve és mert az Üllői­­út méreteinél fogva is legjobban jel­képezi azt a terjedelmet, amellyel Pe­tőfi a magyar kultúra történetébe il­leszkedik. Az Üllői­ útnak Petőfi Sán­­dor­ úttá való átkeresztelése mellett szól ezenfelül az is, hogy az Üllői-út egyike volt azoknak az útvonalaknak, amelyek már Petőfi idejében is megvoltak, sőt számos bizonyítékunk van amel­lett, hogy­ maga a költő is sokat járt , hepe­hupás járdáin, sőt az Üllői-úthoz a költő életének számos kedves epizódja fűződik. Munkatársunk már puhatolódzott i­lll­­­tékes körökben, minő álláspontra he­­­­lyezkednek a dönteni hivatott tényezők­­. a Petőfiről való újabb utcaelnevezés kérdésében. Eléggé érthetetlenül azt alz felfogást fejtegették előttünk, hogy­­ »Petőfi emlékét a róla elnevezett tér eléggé felszínen tartja«. De különben sem lehetséges — mondották — hogy­­ az Üllői-út Petőfi-út legyen mert­­ szerintük ez ~felesleges­-, miért * felesleges, ezt már kevésbbé tudták , megokolni előttünk a jó urak és ami­kor eredeti ötletünkkel szemben arra a megjegyzésre bátorkodtunk, hogy a felvetett kérdés szempontjából a már­ciusi napok dicső színhelye, a Múzeum­­körút is komolyan szímbajöhet, azzal le­gyintették el buzgólkodásunkat, hogy­­minden európai városnak meg­van a maga Múzeum-körútja, tehát a mienk­nek is meg kell maradnia maj helyén®. Mindössze arra a vigasztalásra szorít­koztak informálóink, hogy a mostani Petőfi­ utcát megszüntetik. Biztosak vagyunk afelől, hogy a végső fokon illetékes hatóságok, ha kell, maga a kormány igenis teljesíteni fogják azt a szinte nevetségesen kicsiny kötelessé­get, amellyel a magyar főváros tarto­zik a magyar géniusznak. F. S. C“_ g__ _*X— A budapesti egyetem­ bel­■'JPlírPiíPííPS orvosi klinikájának tu­­rftClUClVCKS tu­dományos jelentésebőil ki­tűnik, hogy a „íJB­ENO JÓZSEF-- keserűviz nagyon megbízható hashajtó. I) Az életmentő tüszurás Látogatás a Pasteur-intézetben — Hogyan gyógyítják, akit a veszett kutya megmar ! — Száz éve született Pasteur — Az UJ BARÁZDA tudósítójától­­Száz esztendővel ezelőtt, 1822 augusz­tus havában, született egy francia vidéki Városkában, egyszerű tímár-családból az a férfi, aki lángesze révén világhírre tett szert és áldással emlegeti nevét az emberiség. Pasteur Lajosnak hívták ezt az egyszerű iparosszülők gyermekét, vegyésznek készült és ezen a téren foly­tatott kísérletezései közben fedezte fel azt a már minden ember által ismert tényt, hogy a ragályos betegségeket sza­bad szemmel nem látható és a levegőben milliárd számra úszó apró lények, az úgynevezett babbitusok, mikrobák okozzák. A nagy tudós azonban ezzel a fel­fedezésével nem érte be, kereste a mód­ját annak is, ak­iként lehetne ezeket a kártékony mikrobákat elpusztítani és ez­által a megfertőzött emberi vagy állati szervezetet kigyógyítani. Hosszú kísér­tasteur neve főként a veszettség gyógyításához fűződik. Előtte ez a be­tegség teljesen gyógyíthatatlan volt; akit veszett állati mart meg, az ha­marosan, a legszörnyűbb kínok kö­zött halt meg. Pasteur a leírt módon előállít­ott­a e veszettség szérumát is. Azóta a művelt világ majd minden vá­rosában van úgynevezett Pasteur-inté­­zet, ahol a veszett állat által megmart egyéneket védőoltásban részesíti. Buda­létezés után, amelyet az orbáncos ser­téseken és a kolerás tyúkokon végzett, sikerült is ennek a módját megtalálnia. Rájött arra, hogyan lehet e két be­tegséget okozó bacillusok mérgének mérgező hatását fokozatosan gyengíteni. Ezt úgy érte el, hogy az egészséges állat testébe néhány bacillust oltott be, csak annyit, hogy a betegség ne fejlőd­jön ki túlságosan az állatban. A be­oltott állatok hamarosan kiheverték a gyenge fertőzést, még­pedig azáltal, hogy a vérük ellenmérget termelt, ami megölte a kártékony bacillusokat. Tu­dományos szóval: immunissá tette az állatokat. Majd vérüket vette s az ilyen várnak a savója szolgáltatja az úgyne­vezett szérumot, amelyet ma már szin­tében használnak és ojtás utján alkal­maznak az orvosok. pesten K­egyes Endre dr. egyetemi pr® fesszer alapította meg az áldásos te­vékenységű intézetet 1890-ben. A Rákos-utca 7. szám alatti ház van berendezve ma erre a célra. Meg­látogattuk az intézetet, amelynek nem­csak emeleti helyiségei, hanem a pin­céje is rendkívül érdekes. A pincében nevelik és tenyésztik ugyanis azokat az állatokat, amelyeket gyönge veszett­séggel fertőztek meg és amelyeknek I­IMMZM A bor drágulását lehet várni Nagy a kéréstől a tavalyi borok iránt — Az uj bor a hűvös idő miatt gyenge lesz és kevés — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — Kecskemét, május 13. Az ország új bortermés kilátásaira vonatkozóan a Kecskeméti Szőlősgaz­dák Szövetségének egyik vezetőjétől a következőket tudtuk meg: — Azok a hírek, melyek az uj ter­més bőségéről és kiválóságáról szóla­­nak, sajnos, egyáltalán nem egyeznek a valósággal, sőt ellentétben állanak azzal. Az uj termés az állandóan sze­szélyesen változó, hűvös és nyirkos időjárás miatt nem kecsegtetnek jó re­ményekkel. Az­ ország területéről se­honnan sem kaptunk kitűnő termésre számító jelentést. A kilátások általá­ban gyengék és a kereskedelem részé­ről — mely tudatosan terjesztett ál­­híreivel ellentétben nagyon is tisztá­ban van a terméskilátásokkal — máris nagy érdeklődés mutatkozik a tavalyi borok iránt. Ezt igazolja egyébként az a körülmény is, hogy Ausztriában je­lentékenyen — magyar pénzben számít­va literenként 10—25 koronával is — drágább a bor, mint­ nálunk. — Bár a kivitel megakadt s csak igen nehezen lehet egyes tételeket át­szállítani a szomszédos államokba, tag­­ jaink nem türelmetlenkednek, mert tud­ ják, hogy a nyár, vagy talán a nyár eleje is meghozza a­­napról-napra mind­inkább érvényesülni látszó élénkebb fordulatot. A bor­piac élénkülése már megkezdődött és tudjuk, hogy ez a mozgalom nem átmeneti természetű lesz, hanem tartós salárdságot és a borpiacon drágulást jelent, mert min­den oldalról a legkomolyabb gazdasá­gi körülmények kényszerítik a piacot az élénkségre. ius 1 S. május 14, vasárnap véréből készítik a szérumot. Házi nyá­lak, egerek, patkányok, tengeri mala­cok szolgálnak erre a­ célra. . A­ rend­kívül tiszta, hosszú pincehelyiség két oldalán alommal beszórt betonpadlón külön-külön elkerítve vagy ketrecekbe zárva tanyáznak ezek az állatok. Vígan fickándoznak, meg se látszik, hogy vé­rükben hordják a rettenetes kórt. Mind­össze kétszer fordul elő nagy riada­lom egy-egy­­állatcsalád­ban. Először, amikor megszúrja őket az ollót is, má­sodszor.. ....kor megszivattyúzzák a vé­rüket. Az emeleti helyiségekben nagy­ a sürgés-forgás. Nap-nap után számlásan látogatják, az intézetet, aggodalmas,­ijedt arcú emberek, asszonyok, közöttük igen sok falusi s főként sok gyermek. Azok, akiket veszett kutya harapott meg, halál­raítélteknek lehetne tekinteni őket, ha száz­­e­sztendővel ezelőtt az eldugott francia városkában meg nem születik a csodatevő orvos, Pasteur. A napi ke­zelés végett jönnek és bizony — mint a mai világban másutt is — itt is sorba kell állni a betegnek, hogy a fehér kö­penyes orvos elé kerüljön. Egy tűszulás a gyomor tájékán a mezítelen bőr alá, ennyit lát meg a laikus az egész ke­zelésből. AZ oltások nyomán azonban a szervezetben hatalmas harc indul meg, méreg küzd a méreg ellen és a nagy ütközetbe belepusztul a veszettséget oko­zó bacillus rövid idő alatt. A liberálisok peruljártak a párt­­diktatúrával. Liberálisok és szövetsé­geseik heteken át fűt-fát megmozgat­­tak a nemzetgyűlésen, hogy a kormány a választójogi reform megalkotása so­rán vezesse be a lajstromos szavazási rendszert. A kormány jól tudta, hogy ez a szavazási mód egyáltalán nem felel meg a magyar nép természetének, mert a magyar választópolgár nem sze­reti a pártközpontból rákényszerített jelöltet. Politikai véleményét szabadon szokta nyilvánítani és irtózik a lajstro­­mos rendszer merevségétől, amely meg­állapítja, hogy a párt központjának kívánsága szerint ki méltó az első, második, harmadik és a többi helyre. Különös, hogy Vázsonyiék és­­ Sándor Pálék éppen ezért a pártdiktatúráért lelkesednek, mert csak így biztosíthat­ják vezéreik részére a mandátumot. Úgy látszik azonban, hogy van okuk még a lajstromos Szavazástól is tar­tani. Budapest három lajstromos­ kerü­letében most közvetlenül a választás előtt újabb liberális pártok alakulnak és hosszú listákon ajánlják ismeretlen párthíveiket a választóknak. De a vá­lasztók nem választhatnak szabadon, mert a lajstromos szavazási rendszer értelmében szigorúan ragaszkod­niok kell a lajstromban megállapított sor­rendhez és így a párt központi irodá­jának diktatúrája érvényesül az egész vonalon. Tiszta szerencse, hogy ti kor­mány józansága a diktatúrának ettől a formájától megmentette az országot és Budapesten inkább csak elrettentő például, kísérletképpen vezette be ideig­lenesen a lajstromos szavazást. Vázso­­nyiék póruljártak a lajstromos szava­zással, mert nem számítottak arra, hogy rajtuk kívül is akadnak liberáli­sok és nagyon bíztak kizárólagos győ­zelmükben. A pártdiktatúra, az­ ő ked­venc fegyverük tehát csődöt mondott. A nagy tömegnek nin­cs­­ szüksége semmiféle diktatúrára és voksát nem pártirodákban felállított listákra, ha­nem olyan képviselőjelöltekre akarja adni, akit ismer, és akiknek személyé­ben megbízik. népes-régen ígérgetne már a nagy­­ reformot .. ... . TV választói Ne válassz most csak a Lysoformot

Next