Új Barázda, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-04 / 148. szám

„A drágaság vezére*4 (*) Évek óta halljuk a túloldalról, hogy a búza ára után igazodik minden. Szóval, ha a búza drágul, minden drágul; ha a búza olcsóbb lenne, minden olcsóbb lenne. A merkantilista jelmondat első részét elismerjük. A második részét azonban tagadjuk. Azt már észrevettük, hogy ha a búza ára 1%-kal emelkedik, a merkantilista körök a suviksztól kezdve a pneumatikus illővánkosig mindennek az árát emelik 10°/o-kal. Az elhízástól szuszogó pékek sírva és jajgatva emelik a kenyér árát 40-ről 48-ra. A Siófokon fürdőző siker is 200 koronára emeli a gálic árát 130-ról, mikor l°/o-kal emelkedik a búza ára. Meg kell azonban állapítanunk, hogy, mikor a búza ára csökken, akkor a merkantilista uraknak eszükbe se jut, hogy a saját portékáik árát is csökkentsék. Szóval, a búza árát egyáltalán nem követik, ha az lejebb megy. Le kell ezt szögeznünk most, mikor pár hét óta a búza ára lefelé menő irányzatot mutat. A búzaár két hete még 4200 korona volt. Ma már 3700, sőt vidéken 3600 korona. A búza olcsóbbodása azonban korántsem hozta magával az általános olcsóbbodást. Sőt ellenkezőleg, az ipari és kereskedelmi drágítás épp most tombol legszemérmetlenebbül. Bethlen István nagyon helyesen hadat üzent a drágaságnak akkor, mikor a búzaár 500 koronával csökkent. Kénytelen volt vele, mert ugyanekkor botrányos drágítás folyik az üzleti világban. A sörár duplára emelése még nem izgatna bennünket, mert a sör nem nélkülözhetetlen. De ruhát, gálicát, lábbelit, szekeret és edényt nem lehet nélkülözni. Akik ezt a drágaságot csinálják, azok ellen könyörtelenül kell eljárni. Most már nem mondhatják, hogy drága a búza, azért drága minden. Most már meg van cáfolva az a kitalálás, hogy a „búza a vezére a drágaságnak!“ Az élet meghazudtolta azt a régi merkantilista kitalálást, hogy a búza árához igazodik minden. Cserben hagyták a búzát, mihelyt az lefelé ment. A drágaság vezérei azok, akik a választások alatt leghangosabban szidták a forgalmi adót, mert még azt is drágításra használták fel. A drágaság vezérei továbbá a sztrájkok, melyek a költségeket emelik. Végül leginkább mesterei a drágaságnak a valutaspekidánsok, akik pénzünk értékét mesterségesen rontják. Jó lesz, ha ezek nem szítják többé a hangulatot a gazdák ellen azzal a hazugsággal, hogya búza drága, hát drága minden !* f A' 'Sérils2***a ^ Juliiig él, kedd; ( * Ara 2 korona Btrdapegre^Vs évf. 148. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK «{((P erre 400.— korona, SZERKESZTŐSÉG: IT.Ker., Múzeum-Körnt 1. szám félévre 210.- korona, negyedévre 110.~ Korona, Meiretenlit hétfő kivételével min demian Telefon: József 55-40, József 08-88, éjjel 140-71 egy hónapra 40.- Korona. Egyes példány Ars 2.- ne^CieiliU IMMÁR Kl»t ICieiClmmaenasp KIADÓHIVATAL: IV. Ker., Muzeum-Köént 1. s*Am korona. — Hirdetéseit milliméter díjszabás HMM Telefont Jdscsef 55-40, József 08-88, éjjel 140-71 sortűzzel körték le a kommunistákat Tágajhelyen fi miniszterelitik megígéri© a drágaság letörését Emilberuházási politikát sürgetett — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, július 3. Scitovszky Béla elnök negyedtizenkét órakor nyitotta meg az ülést. Az elnök megemlékezett Dessewffy Arisztidről, a képviselőim nyugalmazott elnöki tanácsosáról, akit tegnap délután temettek el. Az elhunyt a Háznak egyik főtisztviselője volt és a Ház érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg. Napirend előtt Rakovszky István szólalt föl és a kormány sürgős közbelépését követelte, mert a drágaság már elviselhetetlen. Bethlen István gróf miniszterelnök nyomban válaszolt. Bethlen István gróf miniszterelnök: A kormány tudatában van annak, milyen rettenetes a drágaság. Az a baj, hogy a drágaság elsősorban a valuta leromlásával van kapcsolatban és ezért a drágasággal szemben tehetetlenek vagyunk. Ez nem jelenti azonban, hogy egyes esetekben, amikor a kormány a maga részéről meggyőződik arról, hogy egyes élelmiszerek árát feleslegesen és ok nélkül drágítják, közbelépni hajlandó nem volna. Mi a magunk részéről ennek a kérdésnek a kezelését a közélelmező miniszterre és a közélelmező tanácsra bízzuk. Minden egyes olyan esetben, amikor valamely cikk erős drágulása indokolatlannak mutatkozik, felhívjuk a közélelmező minisztert, hogy a közélelmező tanács révén gondoskodjék az orvoslásról. (Általános helyeslés:) Itt vannak az átvizsgáló bizottságok, amelyeknek nemcsak feladatuk, hanem kötelességük, hogy minden esetben eljárjanak. A kereskedők igen gyakran élnek panasszal az Árvizsgáló Bizottsággal szemben. Mi nem vagyunk hajlandók ebben a kérdésben az Árvizsgáló Bizottság kezét megkötni, hogy miképpen járjon el. A kormány teljesíti a maga kötelességét, amennyiben a valutakérdés keretein belül lehetséges a dolgot rendezni. (Éljenzés.) Ezután folytatták a fölhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását. .Vagy Emil: Bennünket azért küldöttek a nemzetgyűlésre, hogy a nagybeteg magyar nemzet kórja fölött őszintén megmondjuk véleményünket. Szerintem befektetésekre, közutak és csatornák építésére igénybe vehetjük a bankóprést. A katonai ellenőrzőbizottságok Magyarországnak havonta 30 millióba kerültek. Ezt a kormány úgyis a bankóprésből fizeti ki. Igaz, hogy ma már ez az összeg 18 millióra csökkent, de még mindig milliók mennek folyó kiadásokra. Magyarország sokáig gyarmati helyzetben volt Ausztriával szemben. A hivatalos tényezőknek az volt a felfogása, hogy Magyarország termelje a nyersterményeket, Ausztria készítse az iparcikkeket. Régebben ez helytállt, de ma minden hazafinak elsőrendű hivatása, hogy szakítson ezzel a felfogással. Ez alkalommal csak egyes szempontokra óhajtok rámutatni. Magyarországon például sok gyapjút termelnek. En- nek a túlnyomó nagy részét mosatlan állapotban viszik külföldre és mint ruhaszövet kerül vissza. Ha a falusi földmívesnek megdöglik a tehene, az megjárja előbb Csehországot, mielőtt csizma lesz belőle. Zala megyéhez nagy mennyiségben terem a gyertyánja. Ebből csinálják a cipőszegeket, de minden cipőszeg, amit Magyarországon használnak, mégis külföldről jön. Véleményem szerint az emberek hiúságát ki kell használni közcélokra. Csak az kapjon kitüntetést, aki a nemzeti termelés terén szerzett érdemeket. Minden egyes új ipartelep felállítását nemzeti ünnepként üdvözölném. Nekünk meg kell ragadnunk az időt befektetésekre, amíg rossz a valutánk, mert most olcsón fektethetünk be. Azt mondják, hogy Ausztria sorsát az idézte elő, hogy a befektetésekre nyomatott bankókat. Ausztria sorsát pedig tulajdonképpen az idézte elő, hogy a szociáldemokraták kormányozták. (Zaj.) Felkiáltások a jobboldalon: hókba került a vörös hadsereg! Nagy Emil: De vannak még más beruházások is, ott van például az öntözések, a vízlecsapolások és a házépítések kérdése. A magyarországi folyamszabályozást lényegileg elhibázták, mert nem gondoskodtak öntözd művekről, amelyekkel pedig Magyarország termelését fel lehetne fokozni a németországi nívóra is. Ugyanígy áll a kérdés a lecsapolások dolgában is. A Duna—Tisza közén százezer hold számra lehet olyan területeket látni, amelyeket csak a magyar érthetetlenség hagyott annyira, hogy még nem használhatók. Ma, amikor " a lét és nemlét között vergődünk, meg kell szüntetnünk azt, hogy legyen Magyarországon egy négyzetméternyi olyan terület is, amelyen nem folyik beható termelés.