Új Barázda, 1922. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-01 / 172. szám
2 nak és követelte, hogy ezek az államok szánjanak meg még több magyar területet, mint eddig (Zaj.) Friedrich István : Majd holnap adatokat hozunk!. Bethlen István gróf: Kijelentem, hogy amíg Garami a jövőt fenntartja s olyan hangon ír Magyarországról, mint eddig, nem vagyok hajlandó vele szóbaállni. (Nagy taps a kisgazdapárton.) A szociáldemokraták azt is követelték, hogy nyissuk meg a börtönök kapuit és általános amnesztiát adjunk. Az igazságügy miniszter úr az imént kijelentette, hogy 27 ezer amnesztiát adunk. Ezzel szemben a másik oldalon felháborodnak azon, mert 100 esetben amnesztiát kellett adnunk olyanoknak, akik bizonyos jogrendellenes bűncselekményeket követtek el, mert azt hitték, hogy ők hivatottak az ország megmentésére. ".4. kiengesztelődésnek kölcsönösnek kell lennie. Egész Középeurópában megvan a kivételes hatalom Ami a közszabadságokat illeti, ismételve kijelentem, hogy a kormánytól semmi sem áll távolabb, mint hogy a kivételes hatalmat ok nélkül meghoszszabbítsa, különösen most, amikor ,a kormány kötelezte magát arra, hogy hat hónapon belül megszünteti, a kivételes hatalmat. A kivételes hatalom azonban nem magyar különlegesség, hanem Középeurópában mindenütt meg- , van. Hivatkozom Németország és Csehsrország példájára. *'** Sajnos, egész Európában a viszonyok olyanok, hogy a kormányok kénytelenek a kivételes hatalomig mar élni. Ausztriában sokkal kisebb a jogbiztonság, mint nálunk. Mindenesetre furcsa, hogy azok a képviselők, akik itt a Házban a kivételes hatalom megszüntetését követelik, a bizottságokban ármaximálásokat, rekvirálásokat és a lakásrendelet szigorítását kérik, tehát csupa olyan dolgot, amelyek csak a kivételes hatalommal érhetők el. (Élénk helyeslés és taps.) Rassay azt mondotta, hogy a kormány a választási rendelettel jogfosztást követett el. A mi választójogunk igénibő, jog, amely , több polgárt ruház fel választójoggal, mint Angliában vagy franciaországban. Különben csak azt léptettem életbe, amire nézve a régi nemzetgyűléssel megegyezés jött létre. Rassay is elismerte, hogy messzemenő engedmények történtek. A választás alatt a Többséget királygyilkosoknak nevezték,, a választási harcba a vallási izgatást vitték be és olyan izgatás folyt, amely ellen fellépni kötelesség volt. A titkos kerületekben lefolyt választások eredményéből nem lehet semmire következtetni, mert haaz egész vonalon titkos is lett volna a választás, akkor is eltérő lett volna az eredmény a városi és falusi kerületek között, mert a fahi egészen más eszmekörben él. Ha összehasonlítom a titkos szavazással biró törvényhatósági városok eredményét először a nyílt szavazással biró falusi eredményekkel, úgy arra a meglepő eredményre jutok, hogy 13 képviselő között a titkos szavazású törvényhatósági városokban tíz képviselő választatott meg, aki kormányt támogatott, három, akioolgári kisebbséget támogatott. Ellenben a falusi kerületekben tíz kormányt , támogatóra négy polgári kisebbségi esik, úgy, hogy éppen fordítva áll az az argumentum, amelyet a képviselő urak felhoznak, legalább is a törvényhatósági városokra nézve. Ami Budapestet illeti, Budapest az összehasonlításra azért nem alkalmas, mert hiszen itt a kormány a maga részéről jelöltet nem is állított, ál-kisfisallapárt Rassay azt mondja, hogy kisgazdapárti. Tudtommal még jelöltjei közül sem volt egyetlen egy kisgazda. Az a kisgazdapárt, amely Budapestről szerzi be a maga jelöltjeit, nagyon távol áll a kisgazdatársadalomtól. (Élénk helyeslés és taps.) Azt hiszem, Rassay liberalizmusa mögött nem liberalizmus, de közönséges modern radikalizmus áll. Rassay a királykérdésben népszavazást követel, de Rassay népszavazása mögött rejtett fköztérsapag, gondolat áll. (Úgy van!) Rassay pártjának síig van ma tagja, aki az 1916 októberi forradalomban valami jelentős szerepet ■as vitt Volna. Utalok Jászi Oszkárra, aki a Bécsi Magyar Újsága bán arrólírt, hogy miért nem győzött a választásokon a liberális ellenzék. A cikk ismertetése után a miniszterelnök nagy derültség közben említi meg, hogy itt szakértő állapította meg a tényeket a Rassay-párt magatartásáról A Galilei-kor volt a radikálisote különítménye . Ma ebben az országban — úgymond a miniszterelnök — a radikalizmust mint dugártit a kisgazda jelszó alatt be akarják a közéletbe csempészni, ezért is a kormányt lehetne felelőssé tenni. Semmi sem lenél veszedelmesebb az országra, mint a Jászi - Károlyi-féle radikalizmus, amely burkolt formában ismét életre akar kelni. A radikalizmus, amely satnya fattyúhajtása a liberalizmusnak, csak rombolni tudott. A radikalizmusnak az a törekvése, hogy forradalmasítsa a szegény társadalmi osztályokat. Nagyobb bűn terheli a radikálisokat, mint a szocialistákat, akik titkos szövetkezetükkel, agitációjukkal a forradalom ágyát vetették meg. Ők voltak azok, akik az első különítményeket ebbeaz országba behozták. A Galilei Kör az ő első különítményük volt. Titkos szervezetekkel, dolgoztak, mert egyik-másik szabadkőműves páholy az ő titkos szervezetük volt. A radikalizmus nem magyar talajból nőtt ki 1918-ban, mikor a hazaárulókkal szemben megértést tanúsított, ellenségeinkkel szemben rokonszenvet mutatott, de kegyetlenül üldözött mindent, ami ma, , gyár volt. Ha sikerülne újból feltámasztani, nemzeti álarc alatt ugyan azt a mérget terjesztené, amellyé a nemzetet már 1918-ban, megr mérgezték. (Zajos helyeslés és taps.) " Válasz Andrásainak Andrássy Gyula gróf ugyanis azt mondotta, hogy a kormány forradalmi alapon áll és reakciós politikát folytat. Mi nem állunk forradalmi alapon, mi az 1920. évi 1. törvénycikk alapján állunk, amelynek létesítésében Andrássy Gyula gróf is részt vett. De Andrássy és társai a törvény, felrúgásával arra törekedtek, hogy fegyveres hatalommal a kezükbel, a törvényes kormányt kiemeljék és helyébe magukat tegyék. . Nyugodtan bízom a magyar közvélemény és a történelem megítélésében, hogy ki áll e kérdésben forradalmi alapon. Mi nem állunk forradalmi alapon, hanem azon az alapon, amelyet az események elkerülhetetlenné tettek és amelyet részünkre a nemzet érdekei parancsoltak. Andrássy a szavazás kérdésében a titkos szavazás mellett volt, holott ezelőtt a nyílt szavazás mellett foglalt állást. ■ .Mint, belügyminiszter beterjesztette a maga javaslatát a választójogról és kifejtette az összes érveket ■ a nyílt szavazás mellett. 1918-ban Andrássy támogatta Vázsonyi törvényjavaslatát, amelynek értelmében a városi kerületben titkos, a falusiakban nyiít volt a szavazás. Amikor Andrássy kormányon volt, mérsékelt és konzervatív volt. Most, amikor ellenzéki,, akkor semmi sem elég radikális neki. Hajós Kálmán: Tizenöt éve látoké már! A belügyminiszter felszólalása Rsskovszky Iván. A felhatalmazási vita során az internálás és sajtójogi rendeletek kérdésével foglalkoztak. Az internálás kérdésére vonatkozólag nagy elvi tévedések állanak egymással szemben, mert az internálást büntetésképpen fogják föl. Az internálás nem büntetés, hanem óvó intézkedés, tízzel megakadályozzák egyes állampolgárok olyan irányú cselekedeteit, amelyek a nemzetet veszélyeztetik. Az internálásokat olyanokkal szemben érvényesítik, akik nem a büntető törvénykönyvben körülírt bűncselekményeket követik el. Az internálásnál, minthogy olyanok vannak internálva, akikknek tevékenysége veszedelmes az államra, nem lehet megállapítani, hogy meddig fog tartani az a lelki állapot és mikor fog ez megszűnni. Ezért csak óvótintézkedéseket lehet tenni. Az internálás nem a helyreállított társadalmi rend bosszúja, mert akiket mindjárt a kommunizmus bukása után internáltak, azok mind szabadlábra kerültek, csak azok vannak még mindig internálva, akik azóta követtek el bűncselekményeket. Idegenből idekerült emberek állanak a munkáktömegek élén. Ezek végzik el ezt a lázító munkát és ezek ellen el kell járni. Újabb rendelettel szabályozzák az internálást Szűnjék meg az állandó izgatás az állami intézkedések ellen, mert addig mi kénytelenek vagyunk erélyesebb eszközöket alkalmazni. Bejelentem a nemzetgyűlésnek, hogy a közeljövőben újabb rendelettel kívánjuk az internálásokat szabályozni. Az őrizetbevételt szűkebb térre fogjuk korlátozni és csak akkor lehet majd valakit őrizetbe venni, ha az illető bűnvádi eljárás alá vonható, vagy ha feltételezhető róla, hogy folytatni akarja káros működését. A rendőri felügyelet alá való helyezést majdnem meg fogjuk szüntetni. Ma az internáltak száma 700—800-ra tehető és ezek közt is a legtöbb árdrágító és munkakerülő. A belügyminiszter betiltja az izgató lapokat A belügyminiszter ezután a sajtórendészet kérdésére tér át. Az 1918-as forradalmat nagy mértékben az egyes, sajtóorgánumok készítették elő oly módszerrel, mely büntetőeljárás alá nem volt vonható. Izgatást követtek el például a címekben és alcímekben és hamis magyarázatokat fűztek egyes eseményekhez. A sajtónak egy része az izgatott közönséggel elhitette, hogy Tisza István csinálva a háborút, hogy Károlyi Mihály a legbecsületesebb embere az országnak és hogy csak a szocialista és radikálista politika mentheti meg az országot. Ezzel a módszerrel írhatótt az egyik budapesti napilap, hogy Kun Béla az a Krisztuus, aki az ij kereszténységgel meg fogja menteni az országot. Zsitvay Tibor: A magyar újságírás szégyene! Rakovszky Iván: Ezzel az eljárással szemben védekeznünk kelll A Károlyi-kormány kihirdette a teljes sajtószabadságot, mégis térszerű hajsza folyt egyes lapok ellen. A Budapesti Hírlap ellen például a Mária A délutáni ülés A délutáni ülést négy órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Szakács Andor folytatta és befejezte felszólalását. A pénzügyminiszter válaszol a felhatalmazási vitában elhangzott beszédekre Utána Kállay Tibor pénzügyminiszter a vita során elhangzott észrevételekre és felszólalásokra tett megjegyzéseket. Arra vállalkoztam, hogy új alapokra fektetem az államháztartást. Ennek két eszköze, van és pedig: a kiadások apasztása és a bevételek emelése. Ebben a munkában kérem a nemzetgyűlést, támogasson teljes erővel. Gazdasági helyzetünkben ma némi javulás észlelhető, mert több új iparág lendült fel. A kormány a felhatalmazási javaslatban nagy összegeket fordít a legkülönbözőbb munkák megindítására, egy milliárdot lakásépítésre jelentős összeget iskolákra, ruházására és állami építkezésekre, továbbá az államvasutak beruházására. Útépítésekre és javításokra szintén több millió szerepel a felhalmozásban. A munkanélküliség megszüntetésére szolgál a Margitsziget feltöltése, a pestvidéki lecsapó idéi munkálatok, a budapesti kikötő djí ■ Bethlen a fokozatos haladás politikáját képviseli Bethlen István gróf. A magam részéről mindig a fokozatos haladás és fejlődés politikáját képviseltem. Soha nem képviseltem osztályuraimat és soha nem is fogok azt képviselni. Mi meg akarjuk tartani az értelmiség vezérszerepét, de ez nem jelenti — amint Apportyi mondta — könnyelmű, kedélyes középosztály uralmát. A magyar értelmiséget a vezető szerepéből büntetlenül kikapcsolni nem lehet. . A nép milliói Kossuth Lajost azért istenítik, mert felszabadította a jobbágyokat és földet adott a népnek. Az énmeggyőződésem, szerint a mostani nemzedék csak akkor felelhet meg hivatásának, ha nem tér le a fokozatos fejlődés útjáról és nem él fel oly apoknak, akik látszólag, úrrá teszik a népet, de a valóságban csak politikusokat ültetnek be fokozatosan, becsületesen, gyorsan, kell végrehajtani azt a földreformot, amely a társadalmi egység megvalósítása érdekében szükséges. (Élénk, helyeslés.) A magyar intelligencia ne felebbezésekkel, ne rekurrálásokkal akarjon gátat vetniennek, hanem becsületes, törekvéssel kínálja föl önmaga mindazt, amit nélkülözhet. (Viharos éljenzésés taps.) Mi becsületes magyar nemzeti demokráciát akarunk, amelyben mindenki megtalálja, apraja és nagyja egyaránt, minden társadalmi osztály, minden párt megtalálja amire szüksége van, azait az ország érdekében megvalósítani kíván. Az egész nemzetgyűlés összefogására van szükség, hogy a nagy munkát elvégezhessük. Kérem az indemnitás elfogadását. A kisgazdapárt tagjai felálltak helyeikről és lelkes ünneplésben részesítették a miniszterelnököt. Szünet után a belügyminiszter szólalt fel. Terézia laktanyából az első népezredet vezényelték ki. Akommunizmus bukása után cenzúrát léptettek életbe, majd a cenzúra helyébe a sajtótájékoztató bizottság lépett. Mai álláspontunk az, hogy oly lapokat, amelyek úgy belpolitikai, mint külpolitikai szempontból káros működést fejtenek ki, a kormánynak joga legyen betiltani. A belügyi kormányzat ezzel a jogával nem fog visszaélni, de addig, amíg a destrukció veszedelme fenyeget, kénytelenek vagyunk ezzel az eszközzel élni. (Élénk helyeslés.) Ahol a régi rendszert látom felmerülni, ott erélyesen és felelősségem teljes tudatában fogom eztaz eszközt igénybe venni. Minden eszközzel el kell kerülni egy újabb forradalmat, s hitványul teljesítenénk kötelességünket, ha gyengéknek mutatkoznánk. A belügyminiszter ezután a választással kapcsolatos kérdésekre tért át. •Mi nem akarjuk — úgymond —, hogy ismét bekövetkezzék ami a múltban volt. Nem akarjuk, hogy az októbrista jellegű izgatások, lazítások következményei is előálljanak. Majd a gyűlések betiltásáról beszélt. Nagyon sok olyan gyűlést tartottak, anelyek nem voltak bejelentve. Olyan falragaszokat, amelyeknek a tartalma izgató volt, természetesen nem engedélyeztek. A kormány nem befolyásolta a tisztviselőket politikai jogaik gyakorlásában. Egyáltalában nem lehet megállapítani azt, hogy a kormány a választás alatt valami különösen erőszakos módon lépett volna fel. 4. bűnvádi eljárás különféle izgatásért ; ez maga elég jellemző, milyen módon fölyt a választási propaganda. Közönséges bűncselekményt ötvenegy esetben követtek el. Peidl Gyulának legutóbbi beszédjére azt válaszolta, hogy ne tévedjünk bele abba a diákos vitatkozásba, hogy ki kezdte a szembehelyezkedést és ki kezdte a kibékülést. ■■■'■ - * A lényeges az, hogy a kibékülés létrejöjjön. A képviselő törvényhozói kötelessége, hogymegvédje az államot. A szocialista képviselők is üljenek ott egybe abbatt ,-a tudatban, , hogy résztvesznek azállam fejlődésének a biztosításában és akkor nagyon rövidesen helyre fog állani az az összetartás, amelyre mindnyájunknak egyformán kívánatos. (Élénk éljenzés, helyeslés és taps.) A belügyminisztert számosan üdvözlik, köztük elsőnek Bethlen István gróf miniszterelnök és Vass József miniszter. Mivel az előadó nem élt a zárszójogával, a határozati javaslatok benyújtói állhattak fel szólásra. Pallavicini György őrgróf módosítani óhajtja határozati javaslatát, de az elnök figyelmezteti, hogy ezt nem lehet megtenni. Utána Szakács Andor szólal fel. Két órakor az elnök félbeszakítja és az ülést négy óráig felfüggeszti. 1933. augusztus 1. kedd