Új Barázda, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-31 / 24. szám

wímmmm — Ezt a demokráciát, amelyet én szí­vesebben nevezek népies iránynak, ezt a demokráciát szolgáltam, követtem és ennek­­ a szolgálatába szegődtem. De­­fcérera a párt minden tagját, hogy igyekezzék a néppel megértetni azt, hogy itt elsősorban egyetértésre van szük­ség. Ha megértjük egymást itt, mint ahogy én Hoyos Miksa Barátommal és ahogy megértik egymást ezen párt tagjai, akkor ki tudjuk vinni az egyetértést az életbe és akkor kiálthatjuk azokat a rohamokat, amelyek a polgári társadalmat más ala­pokra akarják fektetni.­­ Ami a földreformot illeti, arra vonat­kozóan kijelenthetem, hogy előállok egy novellával, azonban ez inkább törvénymagyarázás lesz, hogy az eredeti törvénynek a szel­lemét és szándékát szintén tör­vénybe fektessem le, mert azt többen többfélekép magyarázzák. Ha már törvényt hoztunk, akkor azt végre is akarom hajtatni. Nagyatádi Szabó István szavait szűnni nem akaró éljenzéssel és tapssal fogadták a jelenlévők. Majd Csontos Imre és Csiz­madia András nemzetgyűlési képviselők mondottak köszöntőt. A költségvetés vitája meg­előzi a rendtörvényjavaslat tárgyalását Egyes lapokban a rendtörvényjavaslat­nak a megváltoztatásáról írtak. A kormány­hoz közelálló körökben a rendtörvény­javaslatnak m­egváltoztatásáról semmit nem tudnak. A párt jogügyi bizottsága való­színűleg e héten foglalkozik a javaslattal, de a nemzetgyűlésen a javaslat tárgyalá­sát megelőzi a költségvetési vita. A költségvetést a kormány a legrövidebb időn belül beterjeszti és az egyes tárcák költségvetésének felülbírálása céljából a pénzügyminiszter legközelebb megkezdi az egyes minisztériumok látogatását. A földbirtokreform végrehajtásának gyorsítására irányuló novelláris törvény­javaslat összeállítása céljából legköze­lebb a tanácskozások egész sora lesz a földmivelésügyi minisztériumban. Az el­ső tanácskozást ma tartotta Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter az úgynevezett földreform-blokkal. A földbirtokreform ügyében megin­dult tanácskozásokkal kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, hogy a kormány a reform sürgős végrehajtására Berky Gyula nemzetgyűlési képviselő szemé­lyében külön földreform kormánybiz­tost szándékozna kinevezni. Illetékes he­lyen erről a kinevezésről, illetve­­föld­reformkormánybiztos kinevezésének ter­véről nem tudnak. A Deák Ferenc­ utcai lövöldözés Eszláry­­t előzetes letartóztatásba helyezték A rendőrségen több szemtanút hall­gattak ki a Wiener Commerzialbank épülete előtt történt revolverharc le­játszódásának tisztázása céljából. Meg­állapították, hogy Eszláry Károly a­zt ks­üt­ötte Frivaldszkyt, aki elesett. Eszláry már távozott a tett színhelyéről, ami­kor Frivaldszky revolveréből utána lőtt. Eszláry ekkor szintén elővette fegyve­rét s célzás nélkül lőtt visszafelé. Go­lyói megölték a szerencsétlen bank­­titkárt. Eszláry Károlyt a­­ rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte s át is kisérték már az ügyészségre. Való­színű, hogy az ügyészség szabadlábra fogja helyezni Eszláryt, mivel tette nem­ meríti ki­ a szándékos emberölés tény­­álladékát. [Hunyadi János ] természetes keserűviznek a legjelesebb orvosok véle­ménye szerint kiváló előnyei: I­gye i­s, biztos és enyhe halás ! A kisántáni fegyveres beavatkozásra akarta bírni az ántániai Magyarország ellen A mozgalom elsősorban Olaszország mrragataricsán törött meg —­ Benes Poincarét akarja utánozni A kisántáni diplomáciai lépéseket tett a nagyhatalmaknál, hogy meg­szerezze Magyarországgal szemben a fegyveres beavatkozáshoz való hozzá­járulást a jóvátétel fizetésének bizto­sítása érdekében. A kisántántnak ez a szándéka elsősorban Olaszország magatartásán törölt meg. Az egyik olasz lap részletesen leírja a kisántánt újabb aknamunkáját s hangoztatja, hogy a francia kormány kedvezően fo­gadta Benesnek ezt a javaslatát, az angol kormány­­viszont azt a vá­laszt adta, hogy ez a kérdés őt leg­­kevésbbé sem érinti. Amennyiben a kisántant katonai rendszabályok alkal­­m­azását helyesnek véli­­Magyarország­gal szemben, cselekedje azt saját felelősségére és veszélyére. Ami az olasz kormányt illeti, az azt válaszolta, hogy­­ sohasem enged meg egy szláv ak­­kí­ciót Magyarország ellen. A kisántáni követei megismételték kísérletüket, de ismét kudarcot vallot­tak. A római jugoszláv követet kor­mánya már vissza is hívta, ami két­­ségtelenül a követek kegyvesztettségét és a teljes kudarcot jelenti. A cseh kü­lü­gym­iniszter a magyar-cseh viszonyról Prágából jelentik. Benes cseh kül­ügyminiszter a képviselőház külügyi bizottságában mondott külpolitikai be­szédében a magyarországi helyzetről is nyilatkozott. Elmondotta az ismert rágalmakat ellenünk. Magyar fegyver­kezés, magyar határmenti támadások stb., és aztán így folytatta: - Általában véve a magyar esemé­nyek jellege nem olyan, hogy valami­lyen komoly konfliktustól kellene félni, de az általános helyzet egyoldalú fe­szültsége éberségre int. Minden ne­hézség ellenére a két állam viszonyá­ban haladás észlelhető. Semmi mást nem óhajtunk, mint békét és a meg­kötött egyezségek alapján való meg­értő együttműködést. A szocialisták Tiszát poraiban is támadják A háborúellenes propagandát vsiztályuralmuk céljaira szeretnék kisajátítani — A külügymi­niszter a lefegyverzésről — A nemzetgyűlés mai ülése — Batlisz Gyula szociáldemokrata kép­viselő napirend előtt szóvátette a la­poknak­­a pápai kommunista összesküvésről közölt tudósítását. A szocialista képvi­selők állandó közbeszólásokkal kísérik Batitz szavait, aki vizsgálatot kér a belügyminisztertől. Rukovszky Iván belügyminiszter nyom­ban válaszolt Batitznak és felolvasta a pápai rendőrségtől kapott jelentést. A pápai rendőrséghez ugyanis feljelentés érkezett, amely szerint Batitz Gyula egy összejövetelen" azt a kijelentést tette, hogy február 20-án rendszerváltozás lesz, az antant jóvátételi bizottságának a segítségével leszerelik a nemzeti had­sereget és a hatalmat ismét átveszik a szociáldemokraták. Batitz Gyula állí­tólag hat embert nevezett meg, akik a rendszerváltozás után a hatalmat át­veszik. A lefolytatott vizsgálat során Batitz Gyula képviselő ellen per­rendszerű bizonyítékok merültek fel. Az iratok most a győri ügyészségen vannak és a pártatlan bíróság fog ítélkezni. (Élénk helyeslés.) A felhatalmazási javaslat harmadszori olvasása után Magyarországnak a nemzetek szö­vetségébe való felvételéről szóló külügyminiszteri javaslat tárgya­lására tértek át. . Móder Ernő előadó ismertette a javas­latot és hangsúlyozta, hogy a magyar kormány helyes­ és szükséges lépést tett akkor, amidőn a Népszövetségbe való felvételünket kérte. Az első felszólaló, Peidl Gyula, kijelen­tette, hogy a javaslattal egyet ért. A Népszövetség azonban mai formájában nem az, amit címe után ítélve elképze­lünk, és ezért nem lehet túlzott, re­ményeket működéséhez fűzni. Magyar­­országnak szüksége van nyugalomra és biztonságra, ez pedig lehetetlen mind­addig, amíg Magyarország ellenségek­kel van körülzárva. Giesswein Sándor az egész javaslatot az emberiség fejlődésének szempontjá­ból is fontosnak tartja. Mi együtt aka­runk­­dolgozni Európa kultúrnépeivel Követeljük a lefegyverzést minden nem­zet számára. A szocialistáknak mindig kell a vihar ,­ers Vilmos báró Peidl Gyula fölszó­­lalására válaszolt. Nem engedheti ki­sajátítani azt a felfogást, hogy az ál­lásfoglalás a háború ellen kizárólag a szocialisták programmja volt. A mi leg­nagyobb politikusunk és vértanunk, Ti­sza­­ István, se­rk akarta a háborút, ezt azonban elhallgatják. Pi­ntér Emil szocialista: Akkor miért csinálta ? Szavaira óriási felzúdulás támad az egész Házban. Hogy lehet ezt mondani! — kiált­ják felé. — Hazudik, aki ezt mondja! Lers Vilmos báró: A szocialisták küzdenek az osztály­uralom ellen, de csak azért, hogy ők ugyanezt az osztályuralmat gyakorolhassák. (Zaj.)­­ A jobbágyság felszabadítását a ma­gyar nemesek és főnemesek úri gesz­tussal adták meg. Nem vagyunk hajlan­dók a világbékéről szóló jelszavakat a szociáldemokraták számára kisajátítani. A külügyminiszter beszéde Dénes István felszólalása után Daruváry Géza külügyminiszter emel­kedett szólásra, örömének adott kife­jezést, hogy a javaslat ellen nem volt felszólalás. A Népszövetségbe való belépésünk indokolt és hasznos, ezt bizonyítja a Népszövetség programja ia, amely­nek első pontja az összes államok lefegyverzése. A szövetség céljai olyanok, amelyek az összes nemzetek jobb jövőjét és boldogulását célozzák. Az egyezmény:­s okmány olyan rendelkezéseket tartal­maz amelyek szerint a nemzetek szö­vetsége tagjait minden támadás felől megvédelmezi, de nem részesíti véde­lemben azokat, akik nem tagjai a nem­zetek szövetségének. A trianoni békeszerződésben ki­kötött lefegyverzést mi végrehaj­tottuk, de a többi nemzetek le­fegyverzése, fájdalom, még csak az előkészítés állapotában van. (Élénk helyeslés.) A külügyminiszter ezután a kisebb­ségek védelmének kérdését tette szóvá. 1333. január 31. szerda ez a kérdés sarkköve az európai poli­tikának. Amíg nincs elintézve, addig­ nem lehet szó a lelkek megnyugvásá­ról. Mi oda fogunk hatni, hogy a szö­vetség ezzel a kérdéssel minél behatób­ban foglalkozzék és módot fogunk ta­lálni arra, hogy a nemzetek szövetsé­­­gének ülésein felvilágosítjuk a többi nemzetek képviselőit, országunk valódi helyzetéről és a velünk szemben han­goztatott igazságtalanságokat feltárhas­suk valódi mivoltukban. (Élénk he­lyeslés.)" A magyar kormány nem vár csodá­kat a nemzetek szövetségének működé-­­ sétől, mert ismeri összetételének fogya­tékosságát, mégis bizalommal tekinthet munkája elé. A Ház ezután általánosságban elfo­gadta a javaslatot. Az ülés Ihngauer Albin összeférhe­tetlenségi ügyében kikülden­dő ítélőbi­­zottság tagjainak ki­sorsolásával ért vé­get. A legközelebbi ülés szerdán lesz. Négy milliárd korona folyt be a mezőgazdaság vagyon­­váltsága címén A pénzügyminiszter jelentése Kállay Tibor pénzügyminiszter ma terjesztette be jelentését a nemzetgyű­léshez az 1922 október végéig befolyt vagyonváltságokról. A jelentés részle­tezi a vagyonváltságról szóló első tör­vény alapján a betétek, folyószámla­­követelések és letétek, a részvénytársa­ságok és szövetkezetek részvényei és üzletrészei, továbbá a külföldi pénz­nemek és értékpapírok után be­folyt váltságösszegeket. Ez az összeg 9.327.136.038 korona. A vagyonváltságról szóló második törvény alapján 1923 október végéig a mezőgazdasági ingatlanok vagyoni­váltsága fejében az államkincstárba a következő összegek folytak be: • Készpénzben 3.416,645.458 K Hradikölcsönkötvényekben 299,654.102 K Pénztári elismervényben 274,294.149 K Összesen 3.990.593.109.. Vagyonváltság címén tehát összesen 7 milliárd 317 millió 729 ezer 747 ko­ronát vett be az államkincstár. ­ Leszállították a vasúti teherdíjszabást A­z új díjszabás február elsején lép életbe A kormány a teherszállítás díjsza­básait felülvizsgálta és intézkedett a díjleszállítás sürgős életbeléptetése iránt, hogy evvel is könnyítsen a termelők és a fogyasztók helyzetén. Szakkörök­ben remélik, hogy a kormány intéz­kedésének főleg az élelmiszereknél rö­videsen kedvező hatása lesz. Az új árudíjszabás elsősorban azokat az áruosztályokat érinti, amelyekbe az élelmiszerek és egyes agrárcikkek tar­toznak. 200 kilométeres távolságot­­ vé­ve alapul, az árudíjszabás tételei a következők: Közönséges gyorsáru díjtétele 4745 K (eddig 6643 K). A mérsékelt gyorsárué 2076 K (ed­dig 2953 K). Az 1. rendes osztályba tartozó árukét 2056 koronára csökkentették 2827 ko­ronáról. A terjedelmes darabáruét 4467 ko­ronáról 3720 K-ra. A gyűjtődíjszabást fél kocsirakomá­nyig 2035 K-ról 1480 K-ra, az egész kocsirakományét 1782 K-ról 1296 K-ra. A lovak rakterületi díjszabását 5200 K-ról 2052 K-ra szállították le. Az új díjszabás február 1-én lép életbe. *^VN***VWVWVVVVVVVW**V VVV^*A**A****N*P* Sem­ az összes I gyártmányokat a zUághirti ...........■ H _______ BAJUSZPEDRŐI

Next