Új Barázda, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
Földbérlőszövetkezetek (—) Ha a törvényhozás még a tavasszal akarja — legalább ideiglenesen — a földhözjuttathatók kezére adni a vagyonváltságföldeket, ezt csak földbérlőszövetkezeti rendszerrel lehet keresztülvinni. Ezt szögeztük le legutóbbi vezércikkünkben s ezt okoljuk meg röviden a következőkben: A mostani törvény szerint csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság által kiküldött bírók jelölhetik ki s adhatják ideiglenesen birtokba a váltságföldeket. De kiknek? A tárgyalóbizottság által elfogadott jelentkezőknek. Az ideiglenes birtokbaadáshoz az Országos Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyása kell. Tessék ezt a procedúrát elképzelni kétezer községben, január óta száz bíró dolgozik. Egy bíróra legkevesebb húsz község esik. Ha csak egy hetet szán egy községre, aratásig se lesz kész. Hát még az Országos Földbirtokrendező Bíróság mikor lenne kész kétezer döntéssel ? ! A novella utján kell tehát gondoskodni az ideiglenes birtokbajuttatás iránt. A községi elöljáróságokra, vagy a képviselőtestületekre lehetne gondolni, hogy’ ideiglenesen ezek jelöljék ki a földhözjuttathatókat s állapodjanak meg a földbirtokosokkal a leadandó birtokrész iránt. Ez a módszer is akadályokba ütközik, mert a községek erre aligha fognak vállalkozni, félvén a terrortól és ódiumtól, mely ebből, a tapasztaltak szerint, szokott eredni. De ha vállalkoznék is rá a község, az a váltságföldre szétszóródó kisbérlőket telepítsen ?! Ennek az lesz a következménye, hogy a fölaprózott föld egy részét megmivelik, a másik — remélhetőleg kisebb — részét nem. A szétszórt és magukra hagyott kisbérlők támasz nélkül maradnak. A legtökéletesebb módozat lenne, ha az Országos Központi Hitelszövetkezet községi hitelszövetkezeteire bízná a törvényhozás a váltságföldek ideiglenes birtokbajuttatását. A hitelszövetkezetek működése kétezer községre terjed ki. Ha véletlen valamely községre nem terjed ki a hitelszövetkezet köre, azt minden nehézség nélkül be lehet vonni. A hitelszövetkezet most már központi útmutatás szerint simán tudná összeállítani a földbérlőszövetkezetet, vagy szövetkezeti földbérlő csoportot. Tagjai lennének a tárgyaló bizottság által már első, " mit igénylők, de a hogy a bérlőszövetkezet életképes legyen — néhány kis- vagy törpebirtokost is kell bevenni. Ha a tárgyaló bizottság még nem készült el az igénylők listájával, azt e célra a járási mezőgazdasági bizottság állítja össze a képviselőtestület javaslata alapján A bérlőszövetkezetek ne az összes ©23 FEB. 024 J / •³ %t '. 4lYETTw ' /\JY*V 1933. február 1. c»fll 5rl0k Ara 10 korona^^Budapest, V. évf. 35. sgán KLorizurCMl iUK,uii(7)d«mHO. ttmnmm, sxkkkknZTcsCW: xi kcrBlet, ante. 1*. mAm S AnSJS?* , »*®«l«*«»** hiti* kivételével ml*d*mnmp 15SSSJGS&., Mtillmiter dU«MMi inrliit vm f«t 7%d«hff«til Telefon Mftmobcs 49-49, 198*94, éjjel 140-71 Veszett kutya a Kálvin-téren vagyonváltságföldet juttassák, ideiglenesen birtokba, mert akkor a végleges rendezésnél lesznek nagy nehézségek, ha egyeseknek valamivel kevesebb föld jut. A bérlőszövetkezeti rendszer a legtökéletesebb, mert ebben a különkülön gazdálkodó szövetkezeti tagok mégis egységes vezetés, támogatás és ellenőrzés alatt vannak s a gazdálkodáshoz szükséges vetőmagvak, gépek s anyagok beszerzésében is együttesen járhatnak el. Ha pedig egy-egy parcella üres marad, azt a szövetkezet megmivelteti más tagokkal. A termelés, de a kisemberek érdeke is a földbérlőszövetkezetek mellett szól! VAK— A népszövetség egyes tagjai most is állig fegyverkeznek Apponyi Albert a népszövetségbe vakó belépésünk előnyeiről — A külügyminiszter nyilatkozota a magyar kormány békeszeretetéről — Külügyi javaslatok a Ház előtt — A nemzetgyűlés mai ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén napirend szerint Magyarországnak a nemzetek szövetségébe való belépéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták, amelyet részleteiben is megszavazott a Ház. Ezután a nemzetek szövetségének egységokmányáról szóló törvényjavaslat tárgyalására térték át, amelyet Moser Ernő ismertetett. Apponyi Albert szólalt fel elsőnek a javaslathoz. Magyarországnak a nemzetek szövetségébe való belépéséről beszélt, amely kérdéssel szorosan összefügg a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat., Híve a nemzetek szövetsége eszméjének és azon intézmények fejlesztésének, amelyek a nemzetek közötti viszályt békésen iparkodnak megoldani. Az ő felfogása azoknak a felfogásához csatlakozik akik azt mondják, hogy a népszövetség mai formájában nem felel meg azoknak a törekvéseknek, amelyekért megalkották és semmi egyébb, mint az antanthatalmak szövetségének más alakban való fenntartása és ezért ellenzik a csatlakozást. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az intézményen meglátszik a háborús gondolkodás, de megvan benne a fejlődési lehetőség is. A lehetőségét látom, hogy a nevzetek szövetségéből kifejlődjék az, aminek lennie kell, tudniillik pártatlan fórum, a viszályok megelőzésére alakult testület, amely valóban teljes egyenlőséget ismer el és állapít meg a’ világ minden országa között. Mindaddig, amíg kétféle nemzetközi jog van: az egyik a háborús győzőké, a_ másik_ a háborús legyőzőtteké, addig nincs béke, hanem tovább folyik a harc, a vérontás ideiglenes felfüggesztésével. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Baji mutat arra, hogy az egységokmány módot ad arra, hogy a Népszövetség tagjai a békét veszélyeztető körülményekét a nemzetek szövetségének tudomására hozzák és a tanács gondoskodódik a körülmények eltávolításáról. Az egységokmány előírja, ha a népszövetség bármely tagja a népszövetség egy másik tagjával szemben támadóan lép fel, akkor a népszövetség elé hozzák az ügyet. Nem tehet lépésüknek erkölcsi jelentőssegét sem elvitatni. Minden kétségen felül áll, hogy a kis- és nagyhatalmak kétszer is meggondolnák, vájjon olyan vállalkozásba beleegyezzenek-e, ame- lyet az egész világ közvéleménye elítél. Két konkrét előnye van a népszövetséghez való csatlakozásunknak. Egyik a lefegyverzés, a másik a nemzeti kisebbségek kérdése. Való, hogy a lefegyverzés más országokban még csak a kezdetleges stádiumban sincs. (Úgy van, úgy van.) Az én felfogásom az, hogy az európai kultúra csődje az az állapot, hogy a népszövetség egyes tagjai állig fegyverkezhetnek. (Viharos taps a Ház minden oldalán.) Ez tűrhetetlen azért, mert, újabb összeütközések veszedelmét rejti magában. Minden kockázatot félretéve, nem lehet a nemzeteket veszélybe dönteni. A nemzetek szövetségének javulása csak akkor következik be, mikor a méltányosság is életbe lép és a lefegyverzést komolyan és őszintén végre is hajtják a másik oldalon is. (Nagy taps és éljenzés a Ház minden oldalán.) A nemzetek szövetségének egységokmánya rámutat a békeszerződések felülvizsgálásának lehetőségére. Ma a Népszövetség egyhangúlag dönt, de az én felfogásom az, hogy ezt az egyhangúságot elvetheti és akkor kitárul a kapu mi előttünk is. Amikor a népszövetséget népszerűseni alakult liga főtanácsa itt ülésezett, megmagyarázta a francia uraknak, akik be is látlák, hogy végre szakítani kell a kölcsönös félrevezetéssel és a kölcsönös igazságkeresés útjára kell térni. A szónok ezután a Magyarországról terjesztett fegyverkezési hírekről beszélt és megjegyezte, hogy ezek teljesen alaptalanok. Magyarország feltétlen nyugalmat akar és reméli, hogy hasonló a hangulat Szomszédainknál is. A javaslatot elfogadja. (Általános éljenzés, helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) A kormány érvényt szerez békés politikájának Ezután Baruváry Géza külügyminiszter emelkedett szólásra. Benes cseh külügyminiszter beszédével foglalkozott először s hangoztatta, hogy a magyar-román határon megnyilvánuló nyugtalanságot a román katonai fegyverkezés okozta. Mi az igazság tiszta fegyvereivel küzdünk és az európai közvélemény elé akarjuk vinni ügyünket. Mi nem kerüljük, sőt keressük a nyilvánosságot. A magyar kormány békeszerető és van is hatalma ara, hogy békés politikájának érvényt szerezzen. Békés szándékainkat mutatja az is, hogy szomszédainkkal hajlandók vagyunk gazdasági és egyéb kérdésekben megegyezést kötni. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) A nemzetgyűlés ezután a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben is elfogadta. Következett az egyes külföldi államokkal kötött kereskedelmi szerződésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Brluser Ernő előadó ismertette a javaslatot, amelyhez elsőnek Görgey István szólalt fel. Vázolta azokat a nehézségeket, amelyekkel Magyarország szembenáll, valahányszor szerződni akar a környező államokkal. A vámok oly magasak, hogy a magyar áru nem jutat el a külföldi piacokra. Határozati javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében utasittassék a kor.