Új Barázda, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-22 / 66. szám

3 A székesfehérvári kisgaz­dáik ötasor holdas alapit­­vány felosztását teélték (Is kicségű­ azeretnének arafi­tain­ — Az Uj BARÁZDA tudósitójától — Székesfehérvár városának százhúsz tagú kiütezen­sége tisztelgett Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternél és nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszternél. A küldöttség megjelent az Országos Földbirtokren­dező Bíróságnál is. A küldöttséget Zavaros Aladár polgármes­ter vezette, aki előadta a minisz­ereknek, hogy Székesfehérvárnak és környékének kisgazdaközönsége nem tud megélhetés­hez jutni és ezért azt kérte, osszák fel a város hátarában lévő ötezer holdnyi ala­pítványt a Földbirtokrendező Bíróság ré­vén és létesítsenek ezen a területen új köz­séget. Klebelsberg Kunó gróf válaszában ki­jelentette, hogy azt nem teheti meg, hogy az alapítványt egyszerűen értékesítse vagy eladja, mert nem tud megfelelő ellenérté­ket kapni a mai viszonyok között. Erre a küldöttség vezetője azzal a javaslattal állott elő, hogy a fejérvármegyei alapítvány helyett a Földbirtokrendező Bíróság foglalja le az alapítvány számára azt a csongrád­­megyei, háborúban szerzett, szintén ötezer holdas birtokot, amely jelenleg Weiss Manfréd örököseinek birtokában van. Zavaros polgármester javaslatát mind a két szakminiszter helyeselte. A küldöttség ezután a Földbirtokrendező Bíróságnál adta elő kérelmét. Ezer koronás megjelenési díjat kérnek a képviselők A parlamenti pártok megbízásából Fáy Gyula, Lovász János, Usetty Ferenc, Bar­­tos János, Pakots József, Ugrón Gábor és Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselők tanácskozásra ültek össze és úgy döntöt­tek, hogy a nemzetgyűlésen való megjele­nést igazoló aláírás alapján utaltatják ki az egyes képviselőknek a napi ezer koronás megjelenési díjat. A hajdúnánási kerület hivatalos jelöltje A Keresztény Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt elnöksége közli, hogy a hajdú-, nánási választókerületben Máday Gyula dr. hivatalos jelöltsége mellett döntött. Újabb megváltási eljárás alá kerülő birtokok — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — 1923 március 12-től 17-ig megvál­tási eljárást rendeltek el az alábbi községekben és birtokokra: Gyöngyöstarján községnek — a Mátrahegyaljai szőlőtelep r.-t. és Wohl­­mann Kázmérné birtokára; Székesfehérvár városnak — házhe­lyekre a város és több birtokos ingat­lanára. . . Rábapalona községnek —; Merán Jánosné grófnő birtokára ; Pinnyéd községnek — a győri püs­pökség és a székeskáptalan birto­kára ; Rudabányácska és Széphalom köz­ségeknek — Fodor János és felesége, Klein Mórné­ és Grim­feld Simon birto­kára;­­ ■ ■­­ Nemesdéd községnek — az eszter­gomi főkáptalan, továbbá Zichy Béla gróf és Festerich Sándor gróf birto­kára ; Gyű­d és Harkány községeknek — Benyovszky Lajos gróf és a siklósi takarékpénztár, Kohn Adolf és Bella, Weisz Sámuel és Weisz Julianna birtokára; Nyiradony községnek — Károlyi Gyuláné grófnő, Gencsy Ferenc, Gö­dény Ferenc, Lefkovics Béla és fele­sége, Kupferstein Ármin és József, Gass Gyuláné és Ujfalussy Dezső birtokára; Golop községnek — Vay Miklós báró birtokára. t (j­rauszra 1933. március 33. csütörtök ­ A keresztény sajtó a nemzet háláját érdemli meg Nem kétes, vájjon fáj-e a zsidóság — Bernolák volt miniszter fejtegetései egy bírósági tárgya­láson — Felmentették­ a hazaszeretettől vezetett hírlapírót Az Egyetemi és Főiskolai Turul Szö­vetség 1922 augusztusában levelet in­tézett A Nép szerkesztőségéhez és ezt a levelet Gosztoj­yi lejtő, a lap szer­kesztője,­­'Az Ifjúság készen áll a' harcra" címen közzétette a lapban. A királyi ügyészség a cikk miatt hitfeleke­­zet elleni izgatás címén indította meg az eljárást Gosztonyi ellen, akit a bu­dapesti büntetőtörvényszéken Töreky Géza kúriai bíró tanácsa ma vont fe­­lelősségre. Gosztonyi kijelenti, hogy bűnösségét nem ismeri el, de aj cikkért vállalja a felelősséget. Ezután megkezdik a tanúkihallgatá­sokat. Elsőnek Lelidvay Bélát, a Wer­­bőczy Bajtársi Szövetség tiszteletbeli el­nökét hallgatja ki a bíróság. Én írtam — úgymond — a nyílt levelet. A le­vélben foglaltak visszatükrözik az egész magyar ifjúság hangulatát. Majd Für­ge Gergely, a Turul Szövetség titkára mondja el vallomásában, hogy jelen volt a levél megírásánál. Ő is egyike volt azoknak, akik a nyílt levelet alá­írták és ezért vállalja a felelősséget. Velcsov György, a Turul első szená­tora, elmondta, hogy ő utasította Lend­­vayt a levél megfogalmazására. Most Bernolák Nándor nyug­­mi­niszter, egyetemi tanár védő állott fel s azzal kezdte beszédét, hogy sajnálja, hogy a vádhatóság arra kényszeríti, hogy abban a levegőben tárgyalja a zsidókérdést, amely közéletünket ma be­tölti. Ennek a kérdésnek már a felvetése is izgató és kár ezt az izgalmat bíró­sági tárgyalásokkal fokozni. Hog­y" a zsidóság felekezet-e vagy faj, ez csak politikusok között lehet kérdés. Tudo­­ m­ányos szempontból egyáltalán nem vi­­­tatható, hogy a közös vérség a zsidó­ságot fajjá teszi. Ha valaki ezekről a sajátosságokról szól, nem izgat a zsi­dóság ellen, mert a kétségtelen tények megállapítása sohasem izgatás. A zsidó Richtmann Mózes, a »Zsidó Szemle” szerkesztője megállapítja, hogy a zsi­dóság valójában vallási formák­­ közt lappangó faj és így a zsidóság egy kis rétegének lemondása , népi voltáról csak alkalmazkodás lehet. Ha a zsidó tudós ekként n­yilatkozik saját népéről, hogy lehet vádat emelni egy keresz­tény újság ellen, mert konstatálja, hogy a zsidóság államalapításra törekszik ?,.A zsidóságban r­ejlő veszedelem két kö­­rülményben van­­ meg. Az egyik a zsidó­ság hatalmas terjeszkedése? a ii másik az ő haszonkergető és égyhajhászó szelleme, amellyel megmérgezi az ország köz­­életét. Ami a zsidóság társadalmi elhelyez­kedését illeti, a veszedelem ott van, hogy a munkásosztályban elenyésző szá­zalékkal szerepel. Az ezer holdon felüli birtokok tulajdonosai közt ellenben mintegy húsz százalékkal,­­­s az ilyen birtokok bérlői közt hetvenhárom szá­zalékkal vesz részt. Raffay Sándor püspök — úgymond Bernolák Nándor — megállapította, hogy a zsidóság történeti életéből fo­­lyólag oly korláttalanul szabados, a mely a kis- és rokontalanul álló nem­zetek életét szükségszerű­leg gyökereiben megtámadja s amely a magyar nem­zetnek se múltjával, se jelen szelle­mével, se jövendő érdekeivel meg nem egyeztethető. Ravasz László püs­pök a zsidóság leghatározottabb voná­sát a gazdasági mohóságban látja. Jog­érzete sokkal inkább a törvények ki­búvóinak felkeresésében és kitágításá­ban, mintsem az igazságosság egyetemes biztosításában gyökerezik. A bűnügyi sta­tisztika szerint a zsidóságot terhelik leg­nagyobb részben a csalárd bűntettek, az árdrágító cselekmények. A kommuniz­must előre megjósolta egy zsidó okos­kodó, Guttmann Henrik, aki természe­tesnek találta, hogy az osztályharcban a zsidó proletariátus vesz részt a leg­nagyobb eréllyel. Ilyen zsidó vallomás után nem véletlen, hogy a magyar szovjetet zsidók alapították, hogy Kunfi akarta kirabolni templomainkat, Sza­­muelt akasztotta a katholikus papokat. A zsidóság erényeiből is sokat kell ta­nulnunk. A társadalom tehetősebb ré­tegének, főpapoknak, főuraknak, a kö­zéposztály vagyonos tagjainak köteles­sége a legnagyobb áldozatokkal lehe­tővé tenni, hogy az ifjúság nyugod­tan végezhesse tanulmányait. A ke­resztény sajtó szellemét és irányát a nemzet életösztöne szabja meg. Ennek az iránynak az erősítéséért a nemzet elismerését érdemli meg. Kéri ezért Gosztonyi Jenő feliztentését. Bernolák dr. után ismét Medvigy ügyész foglalkozott a vád kérdésével és azt továbbra is fenntartja a vádlot­tal szemben. Gosztonyi Jenő mondotta el ezután beszédét. Az egés­s nemzeti társadalom azonosítja magát — úgymond — a sö­r­iskolások levelével és az egész magyar nemzet lelki egységet vall ezzel a bá­tor és lelkes ifjúsággal. Nem félnek bí­rói ítélettől, börtöntől sem, azonban itt­ elvi kérdésekről van szó. Erre való te­kintettel kéri a bíróságot, hogy fel­mentő ítéletet hozzon. A bíróság nyomban kihirdette ítéle­tét, amely szerint a vádlottat az ellene emelt vád és következményei alól fel­mentette, mivel társas sajtójogi felelős­­■­séget a törvény nem iszmer, az egye­temi hallgatók vállalták a cikkért­ a felelősséget , és ezért ellenük indítják­­meg az eljárást. -. N­em csökkentik a középiskolai tanárok számát Tanácskozás a kultuszminisztériumban az állami tisztviselők létszámcsökkentéséről a tanítóság testületét éppen gyarapítani kellene ' H­V -'­­ A kormány,­ mint ismeretes, a tisztvi­selők újabb fizetésjavítási mozgalmával kapcsolatban, minisztertanácson­­ elhatá­rozta a tisztviselők létszámcsökkentését. A­ csonka ország ugyanis nem bírja el azt a tisztviselőfölösleget, amely az összeomlás után mutatkozott. A­ közoktatásügyi minisztériumban ma délelőtt máris fontos tanácskozás kezdő­dött meg. A miniszter Budapestre ké­rette az összes tankerületi főigazgatói­kat, hogy tájékozódjék tőlük: lehetsé­ges-e végrehajtani a középiskolákban a kormány által tervezett húsz százalé­kos létszámcsökkentést. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a tanerők létszámcsökkentése a tanítóságra egy­általán nem vonatkozik, amint ezt a pénzügyminiszter egy izben már­­kijelen­tette. A tanítóság létszámát nemhogy csökkenteni, de éppen gyarapítani kel­lene. Az Alföldön sokezer azoknak a gyermekeknek a száma, akik évente is­kola és tanító nélkül maradnak. A kul­tuszminisztérium ennélfogva inkább arra törekszik, hogy a községeket és a fele­kezeteket új iskolák építésére serkent­se, mert ez a nemzeti építés egyetlen biztos útja. A középiskolai tanárok létszámát sem lehet azonban minden további nélkül megapasztani, mert éppen nincs túlsá­gosan sok tanár az országban. A csök­kentést inkább fölösleges intézmények megszüntetésével vagy átszervezésével kezdik meg, ám mindenképpen vigyázni kell rá, nehogy az ifjúság nevelése szenvedjen kárt a középiskolák és ta­nárok számának korlátozásával. Az egyetemi ifjúság a miniszterelnöknél A miniszterelnök szerdán délután kö­zel két óra hosszat tartó kihallgatáson fogadta az egyetemi ifjúság tizenkettes bizottságának küldöttségét és részlete­sen és behatóan tájékoztatta magát az ifjúság hangulatáról és kívánságairól. A kihallgatás eredményeként a minisz­terelnök a küldöttség kérésének meg­felelően megígérte, hogy a vizsgálatot az illetékes hatóság a legszélesebb me­derben, a lehető legrövidebb időn be­lül fogja lefolytatni és hogy mind­azokat az előterjesztéseket, amelyeket e cél érdekében az ifjúság közvetlenül a belügyminiszter elé juttat, a kormány figyelembe fogja venni. _ A főkapitányság különben holnap fe­jezi be az összecsapások dolgában indí­tott vizsgálatát, amelynek lezárása után Marinovich Jenő főkapitány jelentést fog tenni Rakovszky Iván belügymi­niszternek. Letartóztatták a kormányzósértő hallgatót Megírtuk, hogy hétfőn egyik zsidó hallgató, Kemény György, súlyosan megsértette a kormányzó efzméltóságát. Kemény tagadta, hogy a terhére rótt szava­kat használta volna. Ennek ellenére letartóztatták és átkísérték az ügyész­séghez. j Ezernyolcszáz korona a zsír kilója Féktelen drágulás a vásár­­csarnokokban A korona romlásának gazdasági ha­tása a vásárcsarnokokban máris érez­hető, ahol olyan árak alakultak ki, a­milyenekre még néhány hét előtt a legdrágítóbb kedvű, árusok sem mertek­­volna gondolni. Ezerhétszáz koronára szökkent fel a mai napon a zsír ára , amikor elterjedt a Híre, hogy 0.13-ra esett a korona: feltünedeztek a hen­tesek bódéiban az ISOO koronák árát jelző táblácskák is. Hihetetlen arányo­kat öltött a­­ drágulás a húspiacon­­is,­­ ahol a sertéskaraj ára már 1200, a comb 1100, az elsőrendű marhahús szintén 1100, a másodrendű 980, a borjú hátulja pedig 940 koronába ke­rült. A zöldségpiacon némely kofa 230 koronáért árusította a kelkáposzta ki­lóját, 68 koronát kértek a vöröshagy­máért, a karalábé 70, a tejeskáposzta kilója p pedig 106 korona. A burgonyát 34 koronáért adták. A tejtermékek piacán főleg a vaj drágult, bár alig került belőle piacra a 2200 koronás árban. Egyedi, a tojás ára maradt változatlanul 28 korona ma is. Megszökött egy csaló fakereskedő Száz millió koronával károsította meg üzletfeleit A főkapitányságon Magaziner Jenő tőzsdebizományos feljelentette Klug Ist­ván fakereskedőt, akivel együtt dolgo­zott. A feljelentés szerint Klug társa tudtán kívül üzleteket kötött a tőzsdén és ezzel körülbelül hetvenmillió korona kárt okozott a tőzsdebizományosnak. Az első feljelentést még három újabb fel­jelentés követte, amelyeket mind tőzs­debizományosok tettek Klug ellen s akiket­­ Klug tíz-tizenkétmillió korona erejéig csapta be. A csaló fakereskedő megszökött. A rendőrség megindította a nyomozást és köröző levelet adott ki Klug István ellen. Valószínűnek tart­ják, hogy a csaló fakereskedő Bécsbe szökött. A nyomozást ott is folytatják. Ezzel egyidejűleg a rendőrség Klug minden ingóságára és vagyonára bűn­ügyi zárlatot kért

Next