Új Barázda, 1923. május (5. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-01 / 98. szám

1988. május 1, kedd ____Ára 251ford­ia JBu­dapest, V. évf. 98. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: negyedévre 1400 kor., eay SZERKESZTŐSÉG: TI. t­erület, C-utca 10. saÁm hónapra 500 kor., Egyes példányszfim Éra 30 kor., llAffiofenik h­íffi kbétojéTol mlwJAi­waa ssfimok : 43—49, 108—04, éjjel 140—71 vasárnapokon és ünnepnapokon 35 kor. — BCtrde- MejjeiMBE neBO JUmnetei uuraeunap KIADÓHIVATAL: VI. kerület, Ó-utca 10. szám tések milliméter díjszabás szerint bötsíthet­ik. Telefon számok: 43—40, 108—04. éjjel 140—71 SZERKESZTŐSÉG: VI. kerület, Ő-utca 10. szám Telefon számok: 43-40, 108-04, éjjel 140-71 KIADÓHIVATAL­­ VI. kerület, Ó-utca 10. szám Telefon számok: 43—40, 108—04, éjjel 140—71 Kész a földreform-novella tervezete Fontos módosítások a földreformtörvényen — Az eljárás gyorsítása — Kötelező járadéktelkek alakítása a megváltott birtokokon — Kötelező kishaszonbérletek — A gazdálkodás ellenőrzése — A földmivelésügyi miniszter nagyobb sze­repe a végrehajtásban Ma tette közzé a földmivelésügyi miniszter a földreform-novella terve­zetét s ezzel a hónapok óta szőnyegen levő kérdést előkészítette a végleges megoldásra. A novella tervezet rend­kívül fontos módosításokat tartalmaz, amelyek a törvényt radikális irányban fejlesztik, anélkül azonban, hogy a független bíróság hatáskörét meg­csonkítanák. A tervezett módosítások első részé­nek az a célja, hogy a végrehajtási eljárás gyorsabbá váljék. Ezt szolgálja mindenek előtt az az intézkedés, mely szerint a földhöz juttatandók jegyzékét ezután nem vizsgálja felül a tárgyaló bizottság és a mezőgazdasági bizott­ság felülvizsgálata is megszűnik, mert ez az eljárás igen hosszadalmas volt. A jövőben a névjegyzéket csupán a tárgyalást vezető bíró vizsgálja át és az OFB bírálja el. A tárgyaló bizottság javaslatának azonnal való beterjesztése kötelező lesz. Abban a kérdésben, hogy a megváltás megengedhető-e, az OFB a földművelési miniszter kí­vánságára határoz, anélkül, hogy előze­tesen bírót küldene ki. A további módosítások a földkérök igényeinek jobb és kedvezőbb feltéte­lek mellett való kielégítésére irányul­nak. Határozottabban megjelölik a juttatható föld nagyságát, nehogy az egyéni mérlegelésnek túlságosan nagy szerepe jusson, az úgynevezett kis csa­ládi birtokot pedig olyan területben állapítják meg, hogy abból egy öttagú család megélhessen. Ezután nemcsak az állam fog járadékbirtokokat alakí­tani, hanem járadékbirtok alakítására­­kötelezhetők a magánbirtokosok is, így a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, továbbá az ötven éven belül szerzett birtokok és általában a nagy­birtokok tulajdonosai. Ezeknek a bir­tokoknak egész igénybe vett terüle­téből járadéktelkeket lehet alakítani. Úgyszintén kötelezni lehet a száz hol­dasnál nagyobb haszonbérletek tu­­ajdonosait arra, hogy a haszonbérelt­rület 15 százalékát (az OKH felb­­érlő csoportjai számára pedig 25 zázalékát) kishaszonbérletek céljaira fedjék át. A földhöz juttatottak gazdálkodását zonban a földmivelésügyi miniszter lenőriztetni fogja és csak az kap radékbirtokot, aki három éven át hat haszonbérlő megfelelően gazdál­kodik A hanyagul és rosszul gazdál­kodótól az OFB a már megítélt ha­szonbérleti földet is visszaveheti. Igen nevezetes az a rendelkezés is, mely szerint a birtokok megváltási árát ezentúl az OFB fogja megállapí­tani. Ez azért fontos, mert a vegyes­­bíróság a vételárat tisztán a hozadék és a forgalmi érték alapján állapította meg, míg az OFB az ármegállapítás­nál a szociális szempontokat, tehát a földet kérő és a birtokos helyzetét is figyelembe veheti. Végül a földmivelésügyi miniszter az OFB-ben való képvisel­éséről gon­doskodik és a végrehajtás ellenőrzé­sében befolyást biztosít magának. A bíróság azonban ezután is a leg­felsőbb fórum lesz, amely a minden­kori kormányoktól függetlenül hozza az ítéleteit. Ezek a novella leglényegesebb intéz­kedései. A tervezet több kérdést nyitva hagy a törvényhozás számára, amely a javaslattal a miniszterelnök vissza­érkezése után fog foglalkozni. Hisszük, hogy a novella tervezete megnyug­tatja a türelmetlenkedőket abban a tekintetben, hogy a földmivelésügyi kormány a törvény céljainak meg­valósítása érdekében úgyszólván min­den hatékony intézkedést igénybe vesz és a földmivelő nép, de különösen a hadirokkantak, özvegyek és kitünte­tettek javára a legmesszebbmenő ked­vezményeket biztosítja. A földreform-novella Nagyatádi Szabó István földmivelés­­ügyi miniszter a földreform-novella ter­vezetét összeállította és a törvényjavas­latot a lehető legsürgősebben a minisz­tertanács s azután a törvényhozás elé terjeszti. A novellatervezet rendelkezé­seit kivonatosan az alábbiakban ismer­tetjük. A novella célja a földbirtok helye­sebb megoszlását szabályozó rendelke­zésekről szóló 1920. évi XXXVI. t.-c. szabatos és gyorsabb végrehajtásának biztosítása, hogy mielőbb földhöz jus­sanak azok, akiket a törvény földhöz juttatni kíván és hogy ennek következ­tében a mezőgazdaság terén mielőbb ki­alakuljon a termelés eredményesebb fo­­ganatbavételéhez szükséges­­ nyugodt helyzet. Az eljárás gyorsítására irányuló rendelkezések A földbirtokreform végrehajtásában közreműködő hivatalos közegeknek so­­ronkívül kell eljárni és minden feles­leges alakszerűséget mellőzni. A földhöz (házhelyhez) juttathatók névjegyzékét a községi elöljáróság ál­lítja össza és nem a tárgyaló bizott­ság, hanem a tárgyaló bíró vizsgálja felül s­­igazítja ki, a járási mezőgazda­­sági bizottság felülvizsgálata pedig el­marad. A megváltási eljárás megindításának megengedése kérdésében az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) a földművelésügyi miniszter indítványára külön előzetes eljárás nélkül határoz. A közszemlére tétel határidejének le­teltével a tárgyaló bizottság javasla­tát az OFB-hoz haladéktalanul fel kell terjeszteni. Az állandóan kijelölt tár­gyaló bírákat ebbeli megbízatásaik le­hető gyors teljesítésétől más irányú foglalkoztatással elvonni nem szabad. Szociális érdekű és az anyagi kér­dések rendezését elősegítő ren­delkezések A házhelyekhez és földhözjuttatáshoz megkívántató személyi alapfeltételek mél­­tányosabb és szabatosa­bb megállapítása, a kis családi birtok átlagos nagyságának eg­y öttagú földmívescsalád megélheté­séhez szükséges mé­rse­i való m meg­­la­­pítása. A vagyonváltságre ideken lévő 20 kát. holdnál egyénenként nem nagyobb kis­haszonbérletek fenntartásáról való gon­doskodás A vételár megállapítása tekintetében a vegyes bíróságok hatáskörének az OFB hatáskörébe való utalása, azzal, hogy az OFB az ellenérték szolgálta­tásának módozatait is megállapíthatja. A földbirtokreform céljaira felhasz­nált vagyonváltságfü­ldékből járadékbir­­tokok alakítása. A megváltás útján igénybevett ingatla­nokból az OFB határozata alapján járadék­­birtokok kötelező alakítása és pedig: a háború alatt szerzett, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tulajdoná­ban lévő és a háború kitörését megelőző 50 éven belül szerzett ingatlanokból, illetve nagybirtokokból az igénybevett egész terü­letre nézve, a régebbi eredetű nagybirtokokból 3000 kat. holdon alól a hadirokkantak, hadi­özvegyek, hadiárvák, az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földhöz jutta­tónak és a gazdasági cselédek részére igénybevett területre nézve, ugyanilyen nagybirtokokból 3000 kat. holdon felül az igénybevett egész területre nézve, középbirtokokból a hadirokkantak, a hadiárvák és a hadiözvegyek részére igény­bevett területre nézve. Bármilyen jellegű ingatlanból járadék­­birtokok kötelező alakításának azonban csak az olyan földhöz juttatottak ré­szére lehet helye, akik a nekik jutta­tott földeket előzőleg legalább három éven át rendesen megmivelik, az azok után járó haszonbért idejében megfi­zetik és magatartásukkal a földhöz jut­tatásra érdemetlenekké nem válnak, mely időtartamtól az OFB a kis család­birtokhoz juttatottaknál (a birtokkiegé­­szítésben részesülőknél) indokolt eset­ben eltekinthet. A vagyonváltságföldekből alakítandó járadékbirtokok anyagi feltételeit a pénzügyminiszter a földmivelésügyi mi­niszterrel egyetértőleg a felsorolt ese­tekben pedig­ a felek egyességileg ál­lapítják meg. Egyesség hiányában az OFB lehetőleg a kataszteri tiszta jö­vedelem alapulvételével és a fizetési mó­dozatokra is kiterjeszkedőleg határoz. A haszonbérleti szerződéseknek kis­haszonbérletek céljára való átvételét elő­segítő rendelkezések, továbbá annak megállapítása, hogy a 100 kat. holdat meghaladó haszonbérleteknél a haszon­­bérbeadó a földművelésügyi miniszter kivonatára, a haszonbérleti szerződés át­vétele nélkül, a terület lagjo-ának, vagy­ az OKH bérlőcsoport részére 25°jo-ának kishaszonbérletekbe adására kötelezendő. Az utóbbi eljárásnak a jelenleg ér­vényben lévő, 300 kat. holdat meg­haladó kiterjedésű haszonbérleteknél is helye lehet. A mezőgazdasági termelés érde­keinek védelmére irányuló ren­delkezések A járadékbirtokok kötelező alakításá­nak általában csak oly feltétel alatt le­het helye, hogy ha a földhözjuttatottak a nekik juttatott földeket előzőleg há­rom évi időtartamon át rendesen meg­mivelik stb. (1. a járadékbirtokoknál). A földmivelésügyi miniszter hatályos felügyeletet gyakorol afölött, hogy a földhözjuttatottak a földet rendesen meg­­miveljék, azokkal ne üzérkedjenek, míg ellenkező esetben az illetők a nekik jut­tatott földeket elveszítik és az ilyen föl­deket az OFB más arra érdemes egyé­neknek juttathatja. A nem megfelelően gazdálkodó, a ki­­í­­haszonbérlettel üzérkedő, vagy a haszon­bér megfizetésével indokolatlanul késle­kedő kishaszonbérlő haszonbérletét az OFB a haszonbérbeadó kérelmére meg­szüntetheti. A haszonbérleti szerződés alapján az egész haszonbérlet átvételének, vagy a haszonbérleti terület 15, esetleg 25 szá­zalékából kishaszonbérletek alakításának csakis az OFB döntésekor folyamatban lévő gazdasági év végén lehet helye. A törlesztéses kölcsön útján nem fe­dezhető árvédelmi és belvízlevezetési költségek aránylagos része a földhözjut­­tatottakat terheli. A földbirtokreform végrehajtásá­nak előmozdítását célzó eljárási és különböző tárgyi vonatkozású rendelkezések Az OFB teljes ülése hatáskörének az újonnan szervezendő szűkebb körű, úgynevezett elnöki tanácsra való át­ruházása. Az OFB rendes tagjai közé a földművelésügyi miniszter jelölése alapján az eddigi egy rendes tag he­lyett négy rendes tag kinevezése és annak megállapítása, hogy az OFB tanácsüléseiben a földmivelésügyi mi­niszter kijelölése alapján kinevezett egy tag is mindig részt vesz. A földmivelésügyi miniszterhez a tár­gyaló bizottsági javaslatokról a gazda­sági felügyelők jelentést tenni kötelesek s a miniszter a javaslatok ellen az OFB-hoz előterjesztéssel élhet, vala­mint az OFB tanácsa által eldöntött ügynek az elnöki tanács elé vitelét indítványozhatja és kívánatra az ítélet végrehajtása hatáskörébe utalandó. Az ítélet végrehajtásával az OFB, illetve a miniszter megfelelő ellenőrzés és fe­lülvizsgálat mellett a községi elöljáró­ságot is megbízhatja. Bizonyos esetekben póteljárásnak le­het helye, így például a hadifogság­ból utóbb visszatértek, vagy a föld­reform végrehajtása következtében al­kalmaztatásukat elveszített gazdasági cse­lédek javára, indokolt esetben a szük­séges előfeltételek mellett a családi kis­­birtokhoz juttatottaknál stb., melyet az OFB elnöki tanácsa rendelhet el, ilyen okból azonban a megváltási ítélet végrehajtása késedelmet nem szenved­het. Ingatlan elidegenítési ügyekben az OFB határozathozatal előtt a földmi­velésügyi minisztert megkeresi, hogy az­ elővásárlási joggal élni kíván-e? Az elővásárlási jog alapján átvett ingatlan

Next