Új Barázda, 1923. május (5. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-01 / 98. szám
1988. május 1, kedd ____Ára 251fordia JBudapest, V. évf. 98. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: negyedévre 1400 kor., eay SZERKESZTŐSÉG: TI. terület, C-utca 10. saÁm hónapra 500 kor., Egyes példányszfim Éra 30 kor., llAffiofenik híffi kbétojéTol mlwJAiwaa ssfimok : 43—49, 108—04, éjjel 140—71 vasárnapokon és ünnepnapokon 35 kor. — BCtrde- MejjeiMBE neBO JUmnetei uuraeunap KIADÓHIVATAL: VI. kerület, Ó-utca 10. szám tések milliméter díjszabás szerint bötsíthetik. Telefon számok: 43—40, 108—04. éjjel 140—71 SZERKESZTŐSÉG: VI. kerület, Ő-utca 10. szám Telefon számok: 43-40, 108-04, éjjel 140-71 KIADÓHIVATAL VI. kerület, Ó-utca 10. szám Telefon számok: 43—40, 108—04, éjjel 140—71 Kész a földreform-novella tervezete Fontos módosítások a földreformtörvényen — Az eljárás gyorsítása — Kötelező járadéktelkek alakítása a megváltott birtokokon — Kötelező kishaszonbérletek — A gazdálkodás ellenőrzése — A földmivelésügyi miniszter nagyobb szerepe a végrehajtásban Ma tette közzé a földmivelésügyi miniszter a földreform-novella tervezetét s ezzel a hónapok óta szőnyegen levő kérdést előkészítette a végleges megoldásra. A novella tervezet rendkívül fontos módosításokat tartalmaz, amelyek a törvényt radikális irányban fejlesztik, anélkül azonban, hogy a független bíróság hatáskörét megcsonkítanák. A tervezett módosítások első részének az a célja, hogy a végrehajtási eljárás gyorsabbá váljék. Ezt szolgálja mindenek előtt az az intézkedés, mely szerint a földhöz juttatandók jegyzékét ezután nem vizsgálja felül a tárgyaló bizottság és a mezőgazdasági bizottság felülvizsgálata is megszűnik, mert ez az eljárás igen hosszadalmas volt. A jövőben a névjegyzéket csupán a tárgyalást vezető bíró vizsgálja át és az OFB bírálja el. A tárgyaló bizottság javaslatának azonnal való beterjesztése kötelező lesz. Abban a kérdésben, hogy a megváltás megengedhető-e, az OFB a földművelési miniszter kívánságára határoz, anélkül, hogy előzetesen bírót küldene ki. A további módosítások a földkérök igényeinek jobb és kedvezőbb feltételek mellett való kielégítésére irányulnak. Határozottabban megjelölik a juttatható föld nagyságát, nehogy az egyéni mérlegelésnek túlságosan nagy szerepe jusson, az úgynevezett kis családi birtokot pedig olyan területben állapítják meg, hogy abból egy öttagú család megélhessen. Ezután nemcsak az állam fog járadékbirtokokat alakítani, hanem járadékbirtok alakításárakötelezhetők a magánbirtokosok is, így a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, továbbá az ötven éven belül szerzett birtokok és általában a nagybirtokok tulajdonosai. Ezeknek a birtokoknak egész igénybe vett területéből járadéktelkeket lehet alakítani. Úgyszintén kötelezni lehet a száz holdasnál nagyobb haszonbérletek tuajdonosait arra, hogy a haszonbéreltrület 15 százalékát (az OKH felbérlő csoportjai számára pedig 25 zázalékát) kishaszonbérletek céljaira fedjék át. A földhöz juttatottak gazdálkodását zonban a földmivelésügyi miniszter lenőriztetni fogja és csak az kap radékbirtokot, aki három éven át hat haszonbérlő megfelelően gazdálkodik A hanyagul és rosszul gazdálkodótól az OFB a már megítélt haszonbérleti földet is visszaveheti. Igen nevezetes az a rendelkezés is, mely szerint a birtokok megváltási árát ezentúl az OFB fogja megállapítani. Ez azért fontos, mert a vegyesbíróság a vételárat tisztán a hozadék és a forgalmi érték alapján állapította meg, míg az OFB az ármegállapításnál a szociális szempontokat, tehát a földet kérő és a birtokos helyzetét is figyelembe veheti. Végül a földmivelésügyi miniszter az OFB-ben való képviseléséről gondoskodik és a végrehajtás ellenőrzésében befolyást biztosít magának. A bíróság azonban ezután is a legfelsőbb fórum lesz, amely a mindenkori kormányoktól függetlenül hozza az ítéleteit. Ezek a novella leglényegesebb intézkedései. A tervezet több kérdést nyitva hagy a törvényhozás számára, amely a javaslattal a miniszterelnök visszaérkezése után fog foglalkozni. Hisszük, hogy a novella tervezete megnyugtatja a türelmetlenkedőket abban a tekintetben, hogy a földmivelésügyi kormány a törvény céljainak megvalósítása érdekében úgyszólván minden hatékony intézkedést igénybe vesz és a földmivelő nép, de különösen a hadirokkantak, özvegyek és kitüntetettek javára a legmesszebbmenő kedvezményeket biztosítja. A földreform-novella Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter a földreform-novella tervezetét összeállította és a törvényjavaslatot a lehető legsürgősebben a minisztertanács s azután a törvényhozás elé terjeszti. A novellatervezet rendelkezéseit kivonatosan az alábbiakban ismertetjük. A novella célja a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. t.-c. szabatos és gyorsabb végrehajtásának biztosítása, hogy mielőbb földhöz jussanak azok, akiket a törvény földhöz juttatni kíván és hogy ennek következtében a mezőgazdaság terén mielőbb kialakuljon a termelés eredményesebb foganatbavételéhez szükséges nyugodt helyzet. Az eljárás gyorsítására irányuló rendelkezések A földbirtokreform végrehajtásában közreműködő hivatalos közegeknek soronkívül kell eljárni és minden felesleges alakszerűséget mellőzni. A földhöz (házhelyhez) juttathatók névjegyzékét a községi elöljáróság állítja össza és nem a tárgyaló bizottság, hanem a tárgyaló bíró vizsgálja felül sigazítja ki, a járási mezőgazdasági bizottság felülvizsgálata pedig elmarad. A megváltási eljárás megindításának megengedése kérdésében az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) a földművelésügyi miniszter indítványára külön előzetes eljárás nélkül határoz. A közszemlére tétel határidejének leteltével a tárgyaló bizottság javaslatát az OFB-hoz haladéktalanul fel kell terjeszteni. Az állandóan kijelölt tárgyaló bírákat ebbeli megbízatásaik lehető gyors teljesítésétől más irányú foglalkoztatással elvonni nem szabad. Szociális érdekű és az anyagi kérdések rendezését elősegítő rendelkezések A házhelyekhez és földhözjuttatáshoz megkívántató személyi alapfeltételek méltányosabb és szabatosabb megállapítása, a kis családi birtok átlagos nagyságának egy öttagú földmívescsalád megélhetéséhez szükséges mérsei való m meglapítása. A vagyonváltságre ideken lévő 20 kát. holdnál egyénenként nem nagyobb kishaszonbérletek fenntartásáról való gondoskodás A vételár megállapítása tekintetében a vegyes bíróságok hatáskörének az OFB hatáskörébe való utalása, azzal, hogy az OFB az ellenérték szolgáltatásának módozatait is megállapíthatja. A földbirtokreform céljaira felhasznált vagyonváltságfüldékből járadékbirtokok alakítása. A megváltás útján igénybevett ingatlanokból az OFB határozata alapján járadékbirtokok kötelező alakítása és pedig: a háború alatt szerzett, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tulajdonában lévő és a háború kitörését megelőző 50 éven belül szerzett ingatlanokból, illetve nagybirtokokból az igénybevett egész területre nézve, a régebbi eredetű nagybirtokokból 3000 kat. holdon alól a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földhöz juttatónak és a gazdasági cselédek részére igénybevett területre nézve, ugyanilyen nagybirtokokból 3000 kat. holdon felül az igénybevett egész területre nézve, középbirtokokból a hadirokkantak, a hadiárvák és a hadiözvegyek részére igénybevett területre nézve. Bármilyen jellegű ingatlanból járadékbirtokok kötelező alakításának azonban csak az olyan földhöz juttatottak részére lehet helye, akik a nekik juttatott földeket előzőleg legalább három éven át rendesen megmivelik, az azok után járó haszonbért idejében megfizetik és magatartásukkal a földhöz juttatásra érdemetlenekké nem válnak, mely időtartamtól az OFB a kis családbirtokhoz juttatottaknál (a birtokkiegészítésben részesülőknél) indokolt esetben eltekinthet. A vagyonváltságföldekből alakítandó járadékbirtokok anyagi feltételeit a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg a felsorolt esetekben pedig a felek egyességileg állapítják meg. Egyesség hiányában az OFB lehetőleg a kataszteri tiszta jövedelem alapulvételével és a fizetési módozatokra is kiterjeszkedőleg határoz. A haszonbérleti szerződéseknek kishaszonbérletek céljára való átvételét elősegítő rendelkezések, továbbá annak megállapítása, hogy a 100 kat. holdat meghaladó haszonbérleteknél a haszonbérbeadó a földművelésügyi miniszter kivonatára, a haszonbérleti szerződés átvétele nélkül, a terület lagjo-ának, vagy az OKH bérlőcsoport részére 25°jo-ának kishaszonbérletekbe adására kötelezendő. Az utóbbi eljárásnak a jelenleg érvényben lévő, 300 kat. holdat meghaladó kiterjedésű haszonbérleteknél is helye lehet. A mezőgazdasági termelés érdekeinek védelmére irányuló rendelkezések A járadékbirtokok kötelező alakításának általában csak oly feltétel alatt lehet helye, hogy ha a földhözjuttatottak a nekik juttatott földeket előzőleg három évi időtartamon át rendesen megmivelik stb. (1. a járadékbirtokoknál). A földmivelésügyi miniszter hatályos felügyeletet gyakorol afölött, hogy a földhözjuttatottak a földet rendesen megmiveljék, azokkal ne üzérkedjenek, míg ellenkező esetben az illetők a nekik juttatott földeket elveszítik és az ilyen földeket az OFB más arra érdemes egyéneknek juttathatja. A nem megfelelően gazdálkodó, a kiíhaszonbérlettel üzérkedő, vagy a haszonbér megfizetésével indokolatlanul késlekedő kishaszonbérlő haszonbérletét az OFB a haszonbérbeadó kérelmére megszüntetheti. A haszonbérleti szerződés alapján az egész haszonbérlet átvételének, vagy a haszonbérleti terület 15, esetleg 25 százalékából kishaszonbérletek alakításának csakis az OFB döntésekor folyamatban lévő gazdasági év végén lehet helye. A törlesztéses kölcsön útján nem fedezhető árvédelmi és belvízlevezetési költségek aránylagos része a földhözjuttatottakat terheli. A földbirtokreform végrehajtásának előmozdítását célzó eljárási és különböző tárgyi vonatkozású rendelkezések Az OFB teljes ülése hatáskörének az újonnan szervezendő szűkebb körű, úgynevezett elnöki tanácsra való átruházása. Az OFB rendes tagjai közé a földművelésügyi miniszter jelölése alapján az eddigi egy rendes tag helyett négy rendes tag kinevezése és annak megállapítása, hogy az OFB tanácsüléseiben a földmivelésügyi miniszter kijelölése alapján kinevezett egy tag is mindig részt vesz. A földmivelésügyi miniszterhez a tárgyaló bizottsági javaslatokról a gazdasági felügyelők jelentést tenni kötelesek s a miniszter a javaslatok ellen az OFB-hoz előterjesztéssel élhet, valamint az OFB tanácsa által eldöntött ügynek az elnöki tanács elé vitelét indítványozhatja és kívánatra az ítélet végrehajtása hatáskörébe utalandó. Az ítélet végrehajtásával az OFB, illetve a miniszter megfelelő ellenőrzés és felülvizsgálat mellett a községi elöljáróságot is megbízhatja. Bizonyos esetekben póteljárásnak lehet helye, így például a hadifogságból utóbb visszatértek, vagy a földreform végrehajtása következtében alkalmaztatásukat elveszített gazdasági cselédek javára, indokolt esetben a szükséges előfeltételek mellett a családi kisbirtokhoz juttatottaknál stb., melyet az OFB elnöki tanácsa rendelhet el, ilyen okból azonban a megváltási ítélet végrehajtása késedelmet nem szenvedhet. Ingatlan elidegenítési ügyekben az OFB határozathozatal előtt a földmivelésügyi minisztert megkeresi, hogy az elővásárlási joggal élni kíván-e? Az elővásárlási jog alapján átvett ingatlan