Új Barázda, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-10 / 129. szám
21 PJ«RAMML 1933. jnnitis 10, vasárnap A százéves Himnusz ünnepe Mátészalkán Országos hódolat Kölcsey Ferenc szelleme előtt A kormányzó őfőméltósága az ünnepélyen Országos adakozásból emlékművet állítanak Kölcsey sírjára — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Horthy Miklós kormányzó őfőméltósága szombaton reggel kilenc órakor érkezett meg Mátészalkára. A különvonatot a pályaudvaron díszes és előkelő közönség várta. Az egybegyűltek között volt: Klebelsberg Kisrtó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, Péchy László főispán, Komoróczy Iván alispán, Almássy László, a nemzetgyűlés alelnöki-, több képviselő, Balogh Jenő, az Akadémia főtitkára, Ferenczy Zoltán, a Petőfi Társaság alelnöke, Kölcsey Sándor, Kölcsey Gábor, a környékbeli vitézek és még számosan. Péchy László, főispán és Goszthányi Lajos főbíró üdvözlésére a kormányzó a következőket mondotta: — Régi tervemet valósítottam meg, amidőn eljöttem ide Szatmár vármegye földjére, jól esik látnom hazafias lel-'' kesedésüket és kérem, ápolják továbbra is szivükben az önzetlen, áldozatokra is kész hazaszeretet erényét. Az üdvözlések után a kormányzó kíséretével kocsira szállt és a városba hajtatott. Az útvonalon elhelyezkedett lakosság mindenütt lelkes ünneplésben részesítette. Délelőtt fél 11 órakor kezdődött a polgári iskola tornatermében Szatmár vármegye törvényhatóságának diszközgyűlése, amelyet Kölcsey Ferenc Himnusza megírásának százéves évfordulója alkalmából hívtak egybe. A Virágokkal és zászlókkal díszített termet szorongásig megtöltötte a vármegye díszmagyarba öltözött előkelősége és hölgyközönsége. A díszközgyűlést Péchy főispán nyitotta meg, utána pedig Komoróczy Iván alispán a vármegye nevében tartott ünnepi beszédet, amelyben méltatta Kölcsey Ferenc egyéniségét és jelentőségét. Beszédét a következőkkel fejezte be: — A gondviselés megnyilatkozása az, hogy itt, a szőke Tiszának szürke füzesei között, egy alig gondozott síremléknél állott meg ellenségeink hódítási vágya. A nagy Kölcsey Ferenc sírja ledönthetetlen határkőként állt a hadak útjába. Almássy László ezután a nemzetgyűlés nevében hódolt Kölcsey emlékének, majd Klebeberg Kunó gróf kultuszminiszter mondott beszédet a kormány nevében. Részletesen foglalkozott Kölcsey egyéniségével, irodalmi és politikai munkásságával, a jobbágyság felszabadítása érdekében végzett küzdelmével és megállapította, hogy Kölcsey politikai szereplése — ami pedig egyenértékű irodalmi munkásságával —" még mit nincs a maga méltó helyére állítva. Éppen ezért felszólította Szatmár vármegye közönségét, hogy fogjanak össze Kölcsey politikai életművének teljes feltárására. A költő imájáról, a Himnuszról, a következőket mondotta: *— ‘Hagyott nekünk egy örök dalt, melyet — ami,’?,' magyar ember élni fog — a lelki emelkedés pillanatában énekelni fog a nemzete. A Himnuszban a vallásos ésnemzeti érzés oly tökéletes összhangba olvad össze s a költemény úgy beleszövődik az ezredéves nemzeti múlt nagyszerű eseményeibe, hogy talán ez egész világirodalomban, nincs nemzeti himnusz, mely az illető nép sajátos lelkét úgy visszatükrözte, mint Kölesti Himnuszának annyira áhítatok, annyira méltóságteljes és oly igazán magyar somi. A kultuszminiszter mély hatást keltett beszéde után Balogh Jenő ny. miniszter, az Akadémia főtitkára szólalt fel. —ála semmi mást nem cselekedett volna, csak a Himnuszt írta volna, akkor is méltó lenne a mi ünneplésünkre. A Himnusz nemcsak ima, hanem igazi politikai és hazafias tett is. Hazafias tett, mert megmutatja az utat, amely arra biztat mindnyájunkat, hogy szeretteinket és életünket is nemcsak óránként, de percenként a hazának kell szentelnünk. Kende Zsigmond báró törvényhatósági bizottsági tag ezután azt indítványozta, hogy a díszközgyűlés feliratilag forduljon a kormányhoz aziránt, hogy országos adakozásból a szatmárcsekei sírkertben megfelelő mauzóleumot állítsanak fel Kölcsey Ferenc sírja fölé, továbbá, hogy főleg politikai irányú műveiből új kiadást rendezzenek. A díszközgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá az indítványt, mire a gyűlés a Himnusz hangjai mellett széjjel oszlott. A kormányzó fél 12 órakor a községháza feldíszített tanácstermébe vonult, ahol küldöttségeket fogadott. Ez elhangzott üdvözlésekre válaszolva, többek között a következőket mondotta: ■—. Ma, amidőn itt Szatmár vármegye * földjén a magyar kultúra egyik lánglelkű bajnokának emlékét ünnepeljük, kérem véssék jól szívükbe, hogy a•magyar föld népének és a magyar kultúra munkásainak együtt kell haladjdokl ,és félretéve minden osztályérdeket, minden osztály- és felekezeti különbséget, egymással vállvetve, egymással egyetértve kell dolgozniok a haza jobb jövőjének előkészítésén. A kormányzó 1 órakor még külön kihallgatáson fogadta a Kölcsey-család tagjait, Kölcsey Sándort, Kölcsey Gábort, Kölcsey Ákost, Kölcsey Istvánt, Kölcsey Gézát és ifj. Kölcsey Bélát, akiknek nevében Kölcsey Sándor üdvözölte a kormányzót. A kormányzó megköszönte az üdvözlést és kijelentette, hogy örömmel látja egy olyan ősrégi törzsökös magyar család tagjait, amely egy évezreden át szolgálván a hazát, Kölcsey Ferenccel ajándékozta meg a nemzetet. Két kettőkor a Szatmár vármegyei Gazdasági Bank helyiségében díszebéd volt, amelyen a katonai és polgári előkelőségek vettek részt. A kormányzó fél négy órakor folytatta útját Vásárosnaményba. Négy óra húsz perckor érkezett meg a különvonat Vásárosnaményba, ahol az állomáson Gulácsy István alispán vezetésével csonka Bereg vármegye díszmagyarba öltözött társadalma fogadta a kormányzót, akit Szigethy Mihály, Vásárosnamény főbírája üdvözölt A kormányzó közvetlen meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést, majd egy búzavirággal díszített kocsira szállott és kíséretével együtt a piactérre hajtatott. Lelkes éljenzés fogadta az érkező államfőt, akit előbb Gulácsy István alispán üdvözölt a vármegye nevében, majd pedig Tomcsányi Vilmos Pál, nyugalmazott miniszter tolmácsolta a csonka vármegye lakosságának hódolatát. A kormányzó az üdvözlésekre a többi között a következő beszédben válaszolt: — Megilletődés fog el annak a vármegyének ősi földén, ahonnan őseink egy ezredév előtt a magyar haza elfoglalására indultak. Azóta a magyar nemzet váltakozva jár :a dicsőség és nagyság, a szenvedés és küzdés útján. Ma ismét a balsors nehéz idejét éljük, de az ezeréves múlt megtanít arra, hogy nem szabad csüggednünk. A magyar nemzet államalkotó ereje, hőssiessége, életképessége és kultúrájában bízva, kérem gondoljanak ezután is mindig arra, hogy a jobb jövő felé csak az önfegyelmezés, a kitartó munka, az egyetértés és áldozatkészség vezetheti el sokat szenvedett nemzetünket. Szívből köszönöm meleg üdvözletüket. A kormányzó a piactérről Tomcsányi Vilmos Pál kastélyába ment kíséretével együtt, ahol tiszteletére tea volt.A kormányzó tizenkilenc óra harminc perckor folytatta vitát Mezőkövesd felé. Teljes erővel folyik a sáskairtás A gabonavetésekben eddig nincs kár — Más véleményben jelentéktelen a pusztítás — Az állami közegek és a gazdák vállvetve dolgoznak a veszedelem elhárításán Jablonowsky kisérletügyi főigazgató a következőket közli velünk a sáskaveszedelemről : A budapesti és a vidéki napilapok újabban gyakran hoznak hírt sáskajárásról. A régi (téli) és kivált a dunántúli hirek nem a sáskára vonatkoznak. A vasvármegyei hir egy ritkább megjelenésű, szokatlan nagyságú szöcskére vonatkozik, amely nedves rétek közelében tömeges megjelenésével valóban ijedtséget okozhat. Ez azonban, ha itt-ott eszik is a gazdasági növényekből, figyelembe vehető kárt nem okoz, mert a növény (burgonya, répa) a rágást egyszerre kiheveri. A szétszéledező szöcske pedig olyan helyekre kerül és tojik, ahol rendesen magvaszakad. "Az Alföldön megszokott két sáskafaj, a marokkói és az olasz, ez évben is megjelent. A marokkói kevés helyen (Jászkisér, Nagykörű, Nádudvar és kisebb számban másutt is) fordul elő, az olasz azonban sok helyen van, így a Tisza mentén és a hozzá közeli vidéken is: Tiszaszentimre, Tiszaderzs, Tiszasüly, Tiszaroff, Tiszaigar, Tiszaszöllős, Tiszaörs, Tiszaszalók, Kőtelek, Kunhegyes, Jászapáti, Jászladány, Besenyszög, Szászberek, Tarnaméra, Tarnaszentmiklós, Boconád, Erk, Kisnána, Verpelét, Komló, Pély, Saskalorsi, Hosszúhátonc (Szerep, Bihar várm.), Pusztaecsegen (Dévaványa) és néhány más községben. Az olasz sáska idei előfordulása nagy gondot okoz, mert nemcsak hogy igenigen nagy tömegben fordul elő, hanem majdnem mindenütt olyan helyeken (lucernásokban, árok*, töltéspartokon), ahol eddig használt védő- és irtóeszközökkel csak nagyobb munkával közelíthető meg. A rendelkezésre álló rövid idő (10—15 nap) és nehezen szállítható eszközök (kátrány) nehezítik a védő munkát, de ez már majdnem mindenütt megindult. A m. kir. állami rovartani állomás tisztviselőinek, akiket, a m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomásnak több tisztviselője és néhány gazdasági felügyelő is támogat vezetésével. Nagy segítségére van a munkának az is, hogy a sújtott vidék gazdái a védekezés munkájában az állami szakembereket mindenütt nagy készséggel támogatják. Eddig a gabonavetésekben kár nincs, de a másodhajtású lucernát, amelyben a sáska kikelt, megrágta. Más veteményben a kár jelentéktelen. ■ RSKuHUK KrtSSS: 3 rium. IV. Réaionsla-u 2 Budapest. Vörösréz pálinkafözöüstök és vörösréz mosólistok raktáron mindenféle kivitelben r .Máthé András rézműárugyár, Újpest, Kérel A Lachmann család gyilkosai Molnár-Tóth és társai az ügyészségen — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Megírtuk, hogy Molnár Tóth Józsefet, a rákosszentmihályi rablógyilkost és bűntársait átkisérték a pestvidéki ügyészség fogházába. Csikivitek Lajos dr. vizsgálóbíró az ügy iratait már javarészt az is tanulmányozta, vasárnap és hétfőn pedig a vádlottakat fogja kihallgatni. A vizsgálóbíró Molnár Tóth, Kanozsay és Kanozsayné elmebeli állapotának megvizsgálását is elrendelte. A mai nap folyamán szállították be az ügyészségre azt a két pléhládát, amelyben Kövess Gyula és Lachmann Andrásné holttestét találták. A dobozokat az ügyészség udvarán kellett elhelyezni, mivel még ma is átható bűnt árasztanak. Bemutatjuk olvasóinknak a gyilkos Molnár Tóth Józsefet és a Kanozsay házaspár arcképét. Mindkét férfi arcáról — mint látható — bestiális kegyetlenség ise. Molnár álkapcsa és orra durván előreugrik, homloka beesett és a fogsága alatt nőtt sörteszerű szakálla csak még félelmetesebbé teszi árvát. Amilyen megátalkodottság olvasható ki Kanozsay Dezső szemeiből, olyan szelid nézésű és megnyerő arcú a felesége. Az elhangzott vallomások azonban ellenkezőjét bizonyítják, mint amit a rajzolt élethű ketevonása elénk tár. Aligha volt évtizedek őta olyan rettenetes kegyetlenséggel v felhajtott szövevényes bűneset, mint a SKI-nek ez a három ember a főszereskeffi. Kanozsay Dezső