Új Barázda, 1923. július (5. évfolyam, 146-170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
4-T OIM Biffl Big HW, Johns 1. Vasárnapi szemle Na arassunk késett! Féder Pál napja szokta az aratás kéz Cpsét jelenteni Egyes homokos vidékeken ugyan már előbb kezdetét veszi a rozs vágása, máshol pedig — ahol rozsot nem vetnek — a búza aratása csak július első napjaiban kezdődik meg, nagy általánosságban azonban junius utolsó napjaiban a legtöbb határban megcsendül a kasza. Az időjárás éppen nem árulja el, hogy az aratás küszöbén vagyunk. Egyelőre a hűvösebb, borús, szeles idő nem hátrányos, mert tökéletes lehet a beéredés, nem kell attól tartani, hogy a nagy hőség miatt a szem megszorul. Ennyiből még előnyösnek is mondható a legutóbbi hetek őszies jellegű időjárása, de most már, hogy az aratás kezdetét vette, száraz és meleg napok álnának kivonatosaak az aratási munkák gyors és zavartalan lebonyolítása érdekében. Az aratás küszöbén szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmeit a magyar gazdáknak arra az eléggé általános tudására, hogy többnyire túl későn aratnak. Az aratást rendesen csak akkor kezdik meg, azaiban a kalászokon a szem már teljesen beérett, egészen megkeményedett. Ennek a késői aratásnak aztán gyakran az a következménye, hogy túlérett gabona erősen pereg és jelentékeny a pergési veszteség, különösen ha ilyenkor erősebb szelek járnak. .Azért jó az aratás megkezdésével a teljesítést be nem várni, mert különben öszetorlódik a munka, egyszerre érik be minden, ami csak fokozza a károsodást. Az elszáradt szalmászi gabonában megszűnt a nedvkeringés, a táplálkozás, így semmit sem veszítünk, ha az aratást már akkor megkezdjük, amidőn a szemek még nem egészen kemények. A keresztekben (kepekben) utóérik a gabona, kitelnek, megkérné,nyednek a szemek. Idejében, inkább korábban, megkezdve az aratást, megnyúlik annak tartama, egyenletesebb lesz a munkabeosztás és a végén sem kerül túlérett gabona a kasza alá. Természetesen nem szabad a másik irányban túlzásba esni és még egészen zöld, éretlen gabonát levágni. Az aratási idő helyes megválasztásával, a korai vágással sok-sok milliós értéket menthetünk meg az országnak, a tarló helyett zsákba srrul a szem. A tarlók felszólítása Szinte már az unalomig emlegetett igazság az, hogy az okszerű talajmivelés a talók azonnali felszíntásával vésni kezdetét. Úgy látszik azonban, a tarlószántás nagy fontosságát nem lehet eléggé hangoztatni, mert különben nem éktelenkednének sok határban még tavasszal is szántatlan tarlók. A gyomok és kártevő rovarok elleni védekezésnek, a nedvesség beraktározásának, a talaj beérlelésének, a későbbi talajmunkák gyors és jó elvégezhetésének előfeltétele a tarlóhántás. Felette drága legelőt ad a tarló, ha annak felszántását a jószág legeltetése kedvéért mulasztjuk el. Annyi táplálékot nem tud összeszedni a tarlón, mint amennyivel csökken ennek következtében a felszántatlanul hagyott föld következő évi termése. Ezért minden gazdának feltétlenül meg kell találni rá a módot, hogy minden tarlóját mindjárt szabadulás után feltörhesse. A takarmányozását úgy kell beosztania, hogy a felszántott tarlók kizöldüléséig nélkülözhesse ezeket; igazi erejét úgy kell beosztania, hogy a hordás mellett idejében elvégezhessék a tarlók felszántását is. A siker nyitja abban rejlik, hogy aratás után azonnal, lehetőleg még a gabonakeresztek sorai között járjon az eke, amíg a föld felső rétege ki nem szárad. Ha a kaszát nyomon követi az eke, akkor mindig van még annyi nedvesség a talajban, hogy gyorsan és könnyen megy a tarlótörés, míg egy-két hét múlva már az ekét sem venné be a föld vagy csupa hantot szakítana. Nem elég azonban a tarlót sekélyen felszántani, hanem célszerű azt megboronálni és jelen keresni is, hogy a kipergett szemek és gyommagvak kikeléséhez, a tarló korhadásához és a beéredés előidézéséhez megteremtsük a kívánatos feltételeket. A lókapa térhódítása Az újabb fajta hasznos gazdasági gépek és eszközei általában meglehetősen lassan terjednek a kisebb gazdaságokban, úgy, hogy még ma is sokfelé faekét használnak. Annál örvendetesebb, hogy újabban meglehetősen azért hódít a kapálógép és az országot járva szembetűnik, hogy egyre több lókapa jár a kukoricasorok között. Ennek nemcsak azért van nagy jelentősége, mert a kapálógépek használata folytán sok kézi munkaerő felszabadul és máshol jobban hasznosítható, hanem főleg azért, mert a gépi kapálás a kukoricaápolási munkák tökéletesítését vonja maga után. Általában ugyanis a kukorica kapálását rosszul is hiányosan szokták végezni, többnyire megkésve és kevésszer kapálnak. Emiatt lassú a kukorica fejlődése, gyomos a földje, sokat szenved a szárazságtól és kicsiny az átlagtermése. Ahol azonban a gyors és könnyű munkát végző lókapa lép a fárasztó és lassú kézi kapálás helyébe, azontúl nem egyszer vagy kétszer kapálnak, hanem négyszer vagy ötször, idejében hozzákezdenek és azonnal megismétlik, mihelyt a föld ezt megkívánja, így a kapálógép beszerzése és használata háromszoros előnyt jelent: elosztó igen sok kézimunkát takarít meg; másodszor a jobb mivelés folytán növeli a kukorica termését; harmadszor fokozza a kukorica után következő gabona hozamát is, mert az gyommentes, jól beeredett, nedvességgel teli földbe kerül. Ezért at kis üzemek gazdasági haladásának egyik legfontosabb eszköze és fokmérője: a lókapu. (K-r ) Zürichben 100 magyar korona birt O-OSVI svájci frankot fizettek. A vagyonváltság bázsi ára. A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát a földmivelésügyi miniszterrel egyetértően július hónapra métermázsánként 32.000 koronában állapította meg. A Kőrösbányai Erdőipar r.f. folyó évi július 9-én tartandó közgyűlésén alaptőkéjét 23 millióra emeli fel. A kibocsátásra kerülő új részvényeket kedvező feltételek mellett kapják meg a részvényesek. Az ez évi százalék 60 korona. A Kőbányai Polgári Sörfőző és Szent István Tápszerművek R.-T. június hó 30-án tartott közgyűlése az elmúlt üzletévre 250 korona osztalék kifizetését határozta el. Vásár és piac Takarmány. Rétiszéna elsőrendű uj 6950 —8000, másodrendű uj 5700—6900, harmadrendű csomagolásra 4500—5650, nádtakarmány, száraz 3200—4000, lucernaszéria 8400—11.400, zabosbfikköny uj 7000, ólomszalma 5500— 6500, zsuppszalma 7000 korona métermázsánkint. Az árak emelkedtek. Budapesti juhvásár. Felhajtás 370 darab juh, úgymint 287 darab hizlalt ürü, 80 darab feljavított juh, 3 darab kisorolt kos. A vásár irányzata :vontatott. Jegyzett árak: Hizlalt urü 800 075 K. Feljavított juh 875 K. Kisorolt kos 800 K-ig kilogrammonkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Árak: igás kocsiló nehéz 460.000—800.000 koronáig, igás kocsiló, könnyű 235.000—550.000 koronáig, szamár 120.000—190.000 koronáig. Tenyész- és haszonállatok. Úgy jármasökör, mint tenyészállatok iránt a kereslet változatlanul rendkívül élénk, Romániából jármosökörszállítmányokat jeleznek, melyeknek késése leginkább a devizanehézségek, illetve a lejekért való értékesítés miatt történik. jegyzések a következők: elsőrendű tarka jármosökör 1700- 1900, másodrendű tarka jármosökör 1500— 1700, friss fejős és vemhes tehenek 1500— 1700, U/s éves üszők és tinók 1450— 1650 korona kilogrammonkint. Gyapjú. Az árak folytonosan emelkednek. Jó közepes minőségű gyapjút 4000 koronáig jegyeznek, príma uradalmi gyapjúért 4300 koronát is fizetnek kilogrammonkint. Nyersbőr. A nyersbőrpiacon áru alig van és a kereslet élénk. Marha- és borjúbőr 20 százalékkal emelkedtek. Nyers marhabőr 3500, száraz 6000—6200, nyers borjúbőr 4000—4200, száraz 8000 —8400, lóbőr sózott 18.000-20.000, száraz 14 000 —15.000, gyapjas juhbőr 1500—1600, nyírott 1000—1200, báránybőr 1800- 2000 k klogrammonként. Tej és tejtermékek. Teljes tej 270, tejszín 1400, tejjel 700—900 K literenként. Elsőrendű vaj 3600—4000 (nagyban 3200), másodrendű 2800—3200 (nagyban 2600), harmadrendű 2600, tehéntúró 600—700 (nagyban 400— 450), elsőrendű juhturó 1600-1800 (nagyban 1350—1400), másodrendű juhturő 1200—1600 (nagyban 1300— 1350), gomolya 1400—1800, trappistasajt 2200—2800 (nagyban 1600—1800 korona) kilogrammonkint a budapesti vásárcsarnokban. Zöldség és gyümölcs. Sárgarépa 220, petrezselyem 150 —250, vöröshagyma zöldjével 160—200, fokhagyma zöldjével 100, kelkáposzta 240—400, burgonya, újdonság 340—450, fehérburgonya 00—100, nyári retek 160—180, uborka 900—1200, tök 200—260, zöldborsó hüvelyes 340— 450, kifejtett 700—1300, zöldbab, újdonság 1200—1400, karfiol 1800—2000, torma 200 -400, spárga 500—1500, sóska 220- 240, spenót 180—300, sampion gomba 1600—2300, tinóru gomba .2000 K kilogrammonkint. Körte újdonság 800, barack 1400, cseresznye 900—1200, meggy 50Q— 1200, egres 500—600, ribizke 550—700, eper 2400—2800, dió 600 K kilogrammonkint a budapesti vásárcsarnokban. Baromfi és tojás. A budapesti vásárcsarnokban tojás 80—110 K darabja. Csirke, újdonság, párja 2600—3000, tyúk párja 6000—8000, ruca párja 5600—11.000, liba, újdonság, párja 16.000, hízott liba kilogrammonként 2800, hízott pulyka kilogrammja 1600 K. Bor és szesz. A helyzet változatlan. A korona romlása következtében a borárak folytonosan emelkednek, de sajnos, nem olyan mértékben, mint amilyen mértékben a pénz vásárlási képessége csökkent. Dacára annak, hogy a holt idényben vagyunk és semmiféle borkivitel nincsen, spekulációs vételeik mégis történnek. Amúlt évi termésből még igen jelentékeny készletek vannak, amelyekre az őszig biztosan nem fognak vevőt találni, már most lehet tehát azzal számolni, hogy hordóhiány lesz, minek folytán a hordók ára erősen emelkedett. Az Országos Szeszértékesítő Rt. legutóbbi ülésén a fogyasztási szesz árát változatlanul 900 K-ban hagyta meg, ellenben a denaturálási és ecetgyártáshoz szolgáló szesz árát felemelte. Gyümölcspálinkafélékben a kereslet élénk és az árak emelkedtek. Jegyeztetve törköly 1500—1600, szilvórium 2000—2100, seprőpálinka 1400 K minőség szerint. Borpárlat kereslet azonban príma, amiben alig van kínálat. Gabonatőzsde É**r koronával estek a gabona árak A gabonapiacon ma lanyha irányzat mellett igen kis forgalom volt úgy kenyérmagvakban, mint terménycikkekben. A búza ára ma 1000 koronával esett métermázsánként. A verménycikkek piacán csak zabban volt szilárd az üzlet. A tőzsdetanács kh .....és árjegyzése: Búza (76 kg. tiszavidéki) 43500-43750 K Búza (76 kg. pestvidéki) 43250 - 43500 K Búza (78 kg. tiszavidéki) 44000—44500 ,K Búza (78 kg. pestvidéki) 43500— 44000 K Rozs............................. 33500- 34000 K Árpa (fak.)...................-30000- 31000 K Zab .............................. 38500-39500 K Tertgeri (morzsolt) ... 34000- 35000 K Korpa (100 kg.) ... ... 20000-21000 K Repce ....................... ......... K ír devizaközpont hivatalos árfolyamai: egy darab magyar korona Napóleon arany 29600.— Angol font ... 38320.-----39520-Dollár............. 8375.----- 8675-Francia frank 511.-------531.— Svájci frank ... 1480.---- 1540.Német márka 0.05.90 0.06.70 Lengyel márka 00.07.40 0.08.20 Román lel ...I 45.50- 47.50 Cseh korona...* 250.----- 262.— Szerb dinár ...I 92.----- 96.Olasz Ura........ 369.----- 389.— Osztrák korona! 0.011.80 n.12.80 ■WIBRMMMMMWRyMMa»030803»KaMI. ,tzmr**Zncmr.ur -HIH aara. WZM rdszerkesztői: ItlSKrt VAI,. liinnukbt&is: BFORT JURTA. IV fel és szerkesztői BÉJJ 1SIRK «1r I£ía«1ja asc r.i RtnÁziu lApHunort. VIHARVERT EMBEREK AZ „UJ B A RAZ DA” EREDETI REGÉNYE irta tímár Józsefig) Egy nő selyempaplant cipelt éppen a kapuban. Nádaskuthy végigvágott rajta, hogy a nyomorult felhömpölyödött, mint egy sündisznó. Katalin egy katonára vetette mag®, aki a nagyanyja arcképét tűzte a szuronyos puskájára s úgy vágta szemközt a korbácsával, hogy a nyavalyás nekiesett egy bokornak, aztán puskát, képet, eldobva, szaladni kezdett. A boroshordó körül voltak legtöbben. Nádaskuthy most ezekre ugrott rá. Legázolta, ütötte, püfölte őket, hogy "véres esik támadt az arcukon, hogy fölrepedt a piszkos ruhájuk, hogy jajgatni, ordítani kezdtek s fegyvert, rabolt holmit eldobálva, ész és fej nélkül rohantak a kapu felé. Katalin ezalatt körülnyargalta a kastélyt, rettenetesen elvert három surlancot, elgázolt két némbert, megszalajtott valami tíz katonát s megtisztította a kastély hátulsó részét a csőcseléktől, aztán csatlakozott Nádaskuthyhoz s együtt vágták, hajtották a még benszorult banditákat a kapuig. Megjelenésük, bátorságuk, a lóháton vágtató, fenséges alakjuk annyi, meglepő s olyan hirtelen rémületet keltő volt, hogy az első pillanatban mindenki megszaladt. A kastély környéke egyszerre it is lett. idók egy pillanatra megálltak az udvar közepén a vérvörös fényben, diadalmasan, glóriával a fejük körül s keményen megszorították egymás kezét. — Méltó urad leszek! — Méltó asszonyod leszek! Aztán végig tekintettek a pusztuláson s Katalin grófnőnek könny gyűrt a szemébe. — így értelmezi a szabadságot a fenséges nép. Aztán leugrott a nyeregből » felevette a nagyanyja átszűrt arcképét. Kiszakította rámájából és a keblére rejtette. Nádaskuthy is leugrott lováról és fölvett a földről valamit. — Az ön gyermekkori arcképe, Katalin — mondta s egy miniatür-festményt emelt az ajakéhoz. Azt meg ő rejtette a keblébe. — Jöjjön, nézzünk még egy kissé körül... A szétszaladt csürhe egy jó puskalövésnyire megállt s kifújta magát. A banda feje, Kucserka Dani röfordított: — Gyáva kutyák! Elinaltatok két fegyvertelen ember elől! Ilyen rongy nép vagytok? A harctéren nem mertetek elszaladni ugye, pedig ott hullott a gránát, esett a srapnel, itt meg elszaladtok két kutyakorbács elől is ... Valaki közbekiáltott: — Te is éppen tgy futottál! — Én csak azért futottam, hogy titeket megállítsalak! Most pedig gyerünk vissza! A rémület elszállt mindenki kezdte belátni, hogy csak egy nő és egy férfi kergette meg őket. Némelyek azonban még féltek. — Csakhogy rabláson értek bennünket s mo*t majd följelentenek a Zsolgabiróhoz! Kucserka Dani nagyot kacagott:— Óh, ti bolondok! Nincsen már szolgaidról Elsöpörte a forradalom, mint az utszeli szemetet a szél. — Gyerünk vissza! — üvöltött a többség. -- Lőjjük le őket! Megindultak s elkezdték a kastély felé lövöldözni. (Folytatmig