Új Barázda, 1923. december (5. évfolyam, 272-294. szám)
1923-12-01 / 272. szám
L9&3 december I, szombat Ára 200 korona ' “wwnij-í^/.' Bftdapest, Y.ért.8^. szám VI BARÁZDA i;i.6> IZi rKNl AKAII: ut(/*d«CT< 18.MO IMC, e*j liOnapru 4000 tor. E(7M pMta>nta Ara 900 tor, vasArmapoKon 800 Koronák — Hlnl«MHk*( nallllméter dljuaMa eaerlnt rtflz fel e tleOOUlratel. bétH kivételével niadennap SUCKIUS8KTOsC«: VI. terlUot, O-utee lo. uta lelefoo ecctmot: 49-40, 108-04, éjjel 140-71 HUDéHlTATAl: VI. tertUot, O-ntee 1«. ailm Teltfoa ütmek: 49—40, 108—04, éjjel 140—71 Felszólalások (A nemzetgyűlés figyelmébe!) Figyelemreméltó felszólalásokat vettünk közönségünk köréből, amelyeket kötelességünknek tartunk nyilvánosságra hozni még a földreformnovella parlamenti tárgyalása előtt. A felszólalások egyik csoportja arra vonatkozik, hogy a váltságföldekből kielégítendő földművesek hadikölcsön kötvényeit az állam valorizáltan számítsa be a vételárba. Sokan voltak háború idején olyan, kisgazdából lett kistőkések, akik megtakarított pénzüket a haza oltárára vitték, amikor arra a legnagyobb szükség volt. De még bizonyos kényszert is gyakoroltak a kölcsönjegyzésben való részvétel érdekében, mert hiszen, aki nem jegyzett kölcsönt, az többféle kedvezménytől elesett. Mindenki méltán hitte, hogy a hadikölcsönökért a nemzeti becsület áll jót s míg a magyar állam megmarad, addig a hadikölcsönbe fektetett pénz nem válhat rosszabbá más értékbefektetésnél. Háború után — sajnos — a megcsonkított és elszegényedett magyar állam nem teljesítette vállalt fizetési kötelezettségeit s a kötvénybirtokosok mérhetlen rövidülést szenvedtek, amelyeket csak részben enyhítették azzal, hogy a kölcsönkötvényeket elfogadták az állam javára teljesítendő fizetésekre. Az állam azonban még mindig kárpótlással tartozik a kötvény tulajdonosainak és nem sérti a közérdeket, sőt az igazságot és méltányosságot szolgálja, ha az állami földekből kielégítendőktől fizetési eszközként valorizált értékben fogadja el a kölcsönkötvényeket. Igaz, a vagyonváltságföld az ország köztulajdona, de viszont a hadikölcsön is az egész országot terhelő adósság. Senki sem emelhet tehát kifogást az ellen, ha az állam elsősorban azok felé fordul a föld juttatásánál, akik verejtékes munkával szerzett és megtakarított pénzüket állami kölcsönkötvénybe fektették, amely utóbb kényszerintézkedések folytán elértéktelenedett. A felszólalók másik csoportja arra figyelmeztet bennünket, hogy helyenként a földet kérelmezőket megengedhetlen módon kizsákmányolják a jogi képviselet címén, mert valósággal közvetítői jutalékot fizettetnek a törvény alapján juttatott földek után. Olyan esetről is tudomást veszünk, amikor a kérelmezők minden nekik juttatandó egy hold föld után 75 kilogramm búza egyenértékét kötötték le a jogi közbenjárónak. Mondanunk sem kell, hogy a jogi képviseletnek ilyen drága megfizettetése visszaélés a nép tájékozatlanságával, mert hiszen nem a közbenjáró rábeszélő képessége folytán kap földet az arra érdemes, hanem a törvény célzatainál fogva és bírói megítélés alapján. Nem volna szabad olyan beavatkozást tűrni, amely a föld népének a törvény szellemében való kielégítését felesleges és hiábavaló költségekkel terheli. Elég nagy terhet rónak rá már a mellőzhetlen eljárási költségek is. Erélyesen fel kell tehát lépni a földreform parazitái ellen. Nem hisszük, hogy a közbenjárási költségek szabályozásának különösebb akadálya volna. Részünkről a felszámotási jog korlátozását mindenképpen szükségesnek tartjuk. Legcélszerűbb megoldás természetesen az lenne, ha mindenütt valamely intézményes szervezet irányítaná és ellenőrizné a kérelmezők mozgalmát, hogy rovásukra visszaélések és kizsákmányolások ne történhessenek, hanem a törvény célzata minden vonalon becsületesen érvényesüljön. Tavasszal kapjuk meg a külföldi kölcsönt A Népszövetség pénzügyi bizottságának terve Magyarország költségvetésének egyensúlyba hozására Londonból jelentik. A Népszövetség pénzügyi bizottsága Magyarország talpraállításáról tervet dolgozott ki, amelyet a Népszövetségi Tanács küszöbön álló ülése elé terjeszt. A pénzügyi bizottság jelentése úgy véli, hogy Magyarország költségvetésének egyensúlyba hozásához két és fél évre van szükség és hogy az átmeneti időszak alatt 250 millió aranykorona szükséges a költségvetés hiányának fedezésére. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a legrövidebb idő alatt állíttassék fel a magyar nemzeti jegybank. A külföldi kölcsön felvétele 1024 tavaszán történhetnék meg. Nagy Emil igazságügyminiszter a bírósági eljárás érdekében sürgette az Ulain-ügy tárgyalásának a befejezését A Ház szombaton is tart ülést — A nemzetgyűlés mai ülése — Az elnöki előterjesztések után folytatták Ulain Ferenc mentelmi ügyének a tárgyalását. Palavicini György őrgróf az első szónok, hangsúlyozza, hogy Ulain Ferenc szabadkőműves múltja és szabadkirályválasztó felfogása igen messze áll tőle és mivel Ulaint nem ismeri személyesen, nem vádolhatja senki azzal, hogy Ulain Ferenccel szemben elfogult. Véleménye szerint Ulain fogvatartása nem indokolt. Döhmel szerepe azt mutatja, hogy Ulaint be akarták ugratni. Ulain kihallgatását maga is szükségesnek tartja, de helyteleníti, hogy ezt a kérdést pártszempontból ítéljék meg. Manásy Andor személyes kérdésben szólalt fel és Szilágyi Lajosnak egy tegnapi megjegyzésére azt válaszolja*, hogy az említett ügyben most folyik a vizsgálat, tehát nem tartozik a nyilvánosságra. (Helyeslés.) Kaas Albert báró beszédjében a mentelmi jog jelentőségéről szól. A mentelmi jog tökéletesen védi a képviselőket, amikor hivatásukban járnak el, de nem védi őket bűnügyekben. Ez az egész világon így van. Külpolitikát nem lehet mandátum nélkül folytatni. Senki sem ismerheti annyira az európai külpolitika szövevényeit, hogy azokba beleavatkozzék és a maga sakállára csináljon külpolitikát a kormány tudta nélkül.Te felejtsük el a múltat, hasonlítsuk össze, hol voltunk ezelőtt négy esztendővel és hol vagyunk ma. Milyen nagy a különbség Neuilly Trianon és Bethlen miniszterelnök párisi látogatása között. Milyen különbség van a mostani idő és azon idő között, amikor négy antantgenerális ült Budapesten, vagy Clerc avatkozott bele az ügyekbe. Nem lehet azt mondani, hogy Bethlen gróf sülyesztette balkáni nívóra az országot. Ezután a beterjesztett kisebbségi véleménnyel foglalkozik. Semmiféle körülményt nem lehet feltalálni, amely Alain szerepét valamiképpen menthetné. Hiába akarják Döhmelt az események központjába állítani, hiszen voltaképen Bobula sürgette Ulaint, hogy utazzék és ő adta a pénzt a kívánt célra. A büntetőtörvénykönyvnek az a szakasza, amely erről az esetről intézkedik, három évtől öt évig terjedhető fegyházbüntetést szab ki. Hogyan következtenk ebből, hogy államfogházzal büntetendő bűncselekményről van szó. A mentelmi bizottság javaslatához hozzájárul, de indítványozza, hogy töröljék a jelentésnek azt a részét, amely az Ulain esetéhez hasonló esetekben a szünetelő Ház egybehívását tartalmazza, mert természetes, hogy a kormány addig, amíg a nemzetgyűlés elé nem kerül a kérdés, vállalja a politikai felelősséget. Bömbös Gyula beszédében válaszolt a belügyminiszternek tegnapi beszédére. Tiltakozik az ellen, hogy a fajvédőket azonosítják a puccsistákkal és bombamerénylőkkel. Lénával István : Nem csinálunk kalandokat. Gömbös Gyula (Lendvai felé): Most én beszélek, hallgass! (Derültség.) A mentelmi jog kérdése csak politikai vonatkozásban tartozik a Ház elé. A nemzet érdeke megkívánja, hogy a nemzetgyűlésnek tekintélye legyen és a tekintély megóvása céljából helyes, hogy, egyes nemzetgyűlési képviselőkkel szemben a tekintélyt megvédeni akaró intézkedések történjenek. Úgy látom — folytatja szavait Gömbös — hogy mi keresztények újból bábok vagyunk és a színfalak mögül egymásra uszítanak bennünket, hogy még mérgesebben harcoljunk egymás ellen akkor, amikor keresztény egységre van szükség. Sajnálom, hogy a fajvédelmi mozgalom úgynevezett szabad csapatai önálló vállalkozásra adják fejüket, önállóan dolgoznak olyanok, akik nem viselnek akkora felelősséget, mint mi, akik a parlamentben a fajvédelmet képviseljük. Gömbös szavait a szociáldemokraták és a radikális képviselők élénk közbeszólásokkal kisérik. Gömbös Gyula visszautasítja Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszternek Csurgón mondott szavait. Szerinte Klebelsbergnek egy politikailag elintézetlen ügye van, ez a Kovács-ügy. Bethlen István gróf miniszterelnök: Az Ulain-ügy az elintézetlen ügy! (Helyeslés.) Gömbös Gyula : Nem az én részemről! Bethlen István gróf miniszterelnök: De az ön pártja részéről. Ő is a csoporthoz tartozik! (Úgy van!) Gömbös Gyula beszéde végén kijelenti, hogy hozzájárul Ulain Ferenc kihallgatásához. Ha valamit csinált, elég férfi ahhoz, hogy feleljen érte. De felesleges volt a letartóztatása. Hogy nem szökik ki, azért magam is vállalom a felelősséget. Griger Miklós: jobb fogás volnál (Elénk derültség.) Az igazságügyminiszter beszéde Nagy Emil igazságügyminiszter kéri a Házat, kegyeskedjenek a vitát még a mai napon befejezni, hogy az ügyészségnek módja legyen a vádiratot elkészíteni. Akiig a mentelmi jog nincs felfüggesztve, az ügyészség nem készítheti el a vádiratot. Országos érdek volna, hogy ez az ügy mielőbb a bíróság elé kerüljön. A kérdéshez nem kívánok hozzászólni, mert sem ebben a kérdésben, sem más kérdésben soha politikai szempont nemvezetett. Szomorú lenne, ha az igazság legfőbb őre, nem tudna tárgyilagos maradni. Nem értem, hogy az úgynevezett minősítés kérdésében is támadnak. Hogy az ügy fegyházi, vagy államfogházi büntetést von maga után, az teljesen az ügyészség dolga. Megtámadtak abban a kérdésben is, hogy miért adtam ki ebben az ügyben az ismert nyilatkozatot. Ennek az indokolása az, hogy a sajtóban igen sok téves híradás jelent meg és ezért megtiltottam, hogy a hivatal adjon felvilágosítást az újságíróknak. Úgy éreztem, hogy kötelességem felvilágosítást adni. Azt hiszem, hogy az ügyet a büntető perrendtartás szempontjából helyesen fogtam fel. Ismételten kéri a nemzetgyűlést, hogy a felmerült kérdéseket rövidesen, lehetőleg még a mai napon intézzék el. (Élénk helyeslés.)