Új Barázda, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-29 / 74. szám

1984 m­árc­iu­s 39. szombat ^ Iládiapest,VI. évf. 14. szám íia.OFIZKTIlSI AKt VK: negyedévre 38.000 Kor., ejry SZERIjUSZTrtSP.W. VI. KerÜlet, O­nten 10. rutin hónapra 12.700 Kor. Egyes példáány éra 600 Kor., lf Svát aNIvas minih­onnan Telefon Kzstmok­: 48-40, 198—04, éjjel 140—71 vasárnapokon 1000 Korona. — Hirdetéseket mim. IlegjClCJllK Hello KITelCIevei Hl3mseN­nap KiUOllHiVAiSI,­ VI. Kerület, O-utca 10. srftm­ méter .lljszabás szerint vess fel » KIadóHi­vatal. Telefon sz&mníc­­ 48—40, 11­H—01, éjjel 140—71 Nincs más választás Semmi sem könnyebb, mint kifogáso­kat hozni fel a nemzetgyűlés elé ter­jesztett pénzügyi javaslatok ellen. Mert csakugyan rendkívül terhes feltételei vannak­ annak, hogy a külföldi köl­csönhöz hozzájuthassunk és ennek segítségével talpra álljunk. Le kell kötni minden fontosabb állami jöve­delmünket. Igaz. Csakhogy ezek a jövedelmek eddig is le voltak foglalva a jóvátételi követelések számára. Ta­karékoskodni kell a végletekig, emelni kell a közterheket. Ez is való. De ezt a kölcsön nélkül is meg kellene ten­nünk, mert különben végleg tönkre megyünk. Két és fél éven át valóságos pénzügyi diktatúra alá kerülünk. Az előre megállapított állami költség­­vetésen még a törvényhozás sem vál­toztathat. És a népszövetségi meg­bízott fog bennünket ellenőrizni. Milyen megalázást kiáltják. De hátha nem szorította volna ki a kormány a külső kölcsönt, hátha nem függesztették volna fel a jóvátételi követeléseket, hanem a népszövetségi megbízott helyett az antanthatalmak jönnének végrehajtani! Az volna csak a siralom. Igaz, belső kényszerkölcsönnel is meg kell nyomo­rítani a közönséget. Ne feledjük azon­ban, hogy a külső segítség elmara­dása esetén még jobban eret kellene vágni a polgárokon, mert hiszen az állami deficiteket valahogyan muszáj fedezni. És akkor a talpraállás reménye nélkül kellene sokkalta súlyosabb áldozatokat viselnünk. A talpraállás programmja tagadhat­­lanul roppant erőfeszítés elé állít ben­nünket. És még csak enyhíteni sem lehet a ránk mért terhek súlyán, mert a kormány javaslataiból nincs leal­kudni való. Azokat hajszálig úgy kell törvényerőre emelni és végrehajtani, amint az érdekelt hatalmak kiküldött­jeivel megtervezték. És a javaslatokat még április hóban törvénybe kell ik­­tatnunk, különben a kölcsön és vele együtt minden fáradozás és remény­kedés dugába dől. Lehet emiatt szi­szegni, fejet csóválni, tiltakozni, láza­dozni. De annál nehezebb volna rá­mutatni más és jobb megoldásra, mint amelyet a Bethlen-kormány választott. Nincs ma már az ország megmenté­sének más, elképzelhető módja, mint a külföldi kölcsönbe való kapaszko­dás. Ez mentette meg Ausztriát is az örvénybe való zuhanástól s ez ment­het meg bennünket is, jobb megol­dást senki sem tud. És ha tudna is, ma már késő. Most már nem lehet választanunk más útirányt. A kölcsön­nel áll vagy bukik az ország pénz­­ü­gyi élete. A lenni vagy nem lenni kérdésről Ezép­csőn járó autó van itt már szó. Gondolja meg ezt mindenki, mielőtt az utolsó deszka-­ ­ szálat visszarúgná a fuldokló koro­­■ nától ! Az oF®zágFa nézve életkérdés a szanálási javaslatnak húsvétig való letárgyalása Pártközi értekezlet a külföldi kölcsönjavaslatok parlamenti tárgyalásáról — A kisebbség egy­­része hajlandó a javaslatok gyors letárgyalását lehetővé tenni — Az ÚJ BARAZPA tudósítójától — Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés el­nöke, ma délelőtt pártközi értekezletre hívta össze az ellenzék vezetőit, hogy a külföldi kölcsönjavasl­atok parlamenti vitáját megbeszéljék. Az értekezleten je­len volt Bethlen István gróf miniszter­­elnök is. Scitovszky Béla elnök megnyitó sza­vaiban hangoztatta, hogy a szanálási javaslat sorsa össze­függ az ország sorsával és nem azt jelenti, mintha a kormány a kritika lehetőségét akarná elvonni, hanem azt akarja megakadályozni, hogy a törvényjavaslatok késedelmes letár­­gyalása által az ország kárt ne szenved­jen. Kéri az értekezletet, hogy hozzon határozatot a javaslatok bizonyos ha­táridőhöz kötött letárgyalásáról. Bethlen István gróf miniszterelnök azt kéri az ellenzék tagjaitól, tegyék lehetővé, hogy a pénzügyi javaslatokat húsvétig letárgyal­hassák. Ezt a kérését azzal indokolja, hogy a fedezetlen ban­kjegykibocsátást kí­vánja megszüntetni, másrészt pedig százmillió aranykorona előleget kíván biztosítani még májusban, amelyet a külföldi bankok adnának a 250 milliós kölcsön terhére. Az országra nézve tehát életkérdés a javaslatoknak húsvétig való letár­­gyalása. Második ok az, hogy, ha a javasla­tok tárgyalása elhúzódnék és nem foly­na le programmszerűen, akkor a kül­föld részéről elveszne az irántunk való bizalom. Gömbös Gyula szólalt fel a minisz­terelnök után s kijelentette, hogy a miniszterelnök kívánságát pártjával kö­zölni fogja. Bethlen István gróf ismét felhívja a figyelmet arra, hogy nem a kormány iránti bizalomról van szó, hanem az or­szág sorsa és jövője iránti bizalomról Szilágyi Lajos nem hajlandó bizto­sban­ a javaslatnak húsvét előtti le­tárgyalását. Haller István, Meskó Zol­tán, Pakots József hozzájárulnak a mi­niszterelnök kívánságához. Reid­ Gyula kijelenti, hogy pártja elé viszi a kér­dést és annak állásfoglalása lesz irány­adó. Friedrich István kijelenti, hogy nem fog obstruálni. Bethlen István gróf mi­niszterelnök rámutat arra az eredményre, amelyet a szanálási javaslatok mutat­nak, mert hiszen sikert kell látni abban, hogy most már a gazdasági, pénzügyi és kül­politikai érintkezések megnyílnak azokkal az országokkal szemben, amelyektől eddig el voltunk zárva. Ha a szanálási javaslat húnvétig való letárgyalását az ellenzék lehetetlenné akarná tenni, ebben az esetben a kormány kénytelen lenne a per­manens üléseket behozni. Nem szívesen folyamodik ehhez a mód­szerhez, de az ország jól felfogott ér­dekében kénytelen lenne megtenni. Kü­lönben pedig, hogy a vita még a ha­táridő biztosítása esetében is az ellenzék számára teljesen nyitva legyen, tízórás ülések keretében fogják tárgyalni a javaslatot. Scitovszky Béla összegezte a tárgya­lás eredményét, amely szerint Haller István, Pakots József, Meskó Zoltán nem kívánják megakadá­lyozni, hogy húsvétig tető alá kerüljön a javaslat. Peidl Gyula és Gömbös Gyula pártjuk határozatát sürgősen közölni fogják. Szilágyi Lajos a maga részéről nem haj­landó a határidőt biztosítani, Friedrich István elhatározása még nem végleges. A pártközi értekezletre meghívott, de még nem jelent Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf és Horváth Zol­tán képviselőkkel ebben az ügyben ké­sőbb fog tárgyalni a kormány. A Keresztény Gazdasági Párt elnök­sége a mai ülés alatt ugyancsak ta­nácskozást tartott a pénzügyi javaslatok parlamenti tárgyalásával kapcsolatban. A párt a maga részéről minden való­színűség szerint hozzá fog járulni a javaslatok gyors letárgyalásához. . Poincaré teljesen átalakítja az új kormányt Norvégia takarékoskodik A külföld hírei Mint Parisból jelentik, Poince­ré a korm­ány mélyreható átalakítását ter­vezi. Valószínű, hogy csak a közmunka­ügyi és a hadügyminisztert tartja meg, míg a többi miniszteri tárcát új poli­tikusoknak juttatja. Azonkívül csökken­teni akarja az államtitkárok számát. Va­lószínű, hogy az új kormány szomba­ton vagy vasárnap mutatkozik be a kamara előtt. Krisztiániából jelentik: Norvégiában is elhatározták, hogy takarékossági programmot hajtanak végre. Az e cél­ra kiküldött bizottság előterjesztette ja­vaslatát, amelyben több minisztériumi ügyosztály összevonása és a hadügyi hivatal lényeges csökkentése szerepel. _

Next