Új Barázda, 1924. július (6. évfolyam, 129-155. szám)

1924-07-01 / 129. szám

* Négyezer tisztviselőt bocsátanak el a napokban Négy részletben összesen 15.000 emberrel csökkentik az állami alkalmazottak létszámát — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától . A szanálás programmjába felvett tisztviselői létszámcsökkentés július elsején kezdődik. Ekkor bocsátják el az elbocsátandó tisztviselők első részletét. Tudvalevő, hogy a szanálási programm szerint 15 ezer tisztviselőt kell a magyar kormánynak elbocsátani. A kormány az elbocsátásokat négy részletben hajtja végre és 1926 július elsejéig befejezi. Az elbocsátás a következő részletekben történik. Az első részletet elbocsátják 1924 július elsején, a másodikat 1925 január elsején, a harmadikat 1925 július elsején és végül a negyediket 1923 január elsején. A most elbocsátandó körülbelül 4000 tisztviselő a napokban kapja meg az elbocsátásról szóló értesítést. A magyar kölcsön összegét már lejegyezték a külföldi államok .Franciaország nem tud részt venni a kölcsön jegyzésében A külföldi kölcsönnel kapcsolatban ma az a jelentés érkezett a pénzügyminiszterhez, hogy Franciaország nem vehet részt a külföldi kölcsön jegyzésében. Ennek oka az, hogy a francia kormány még a francia megyék közlcsönszükségletét sem tudja kielégíteni a mai rossz pénzügyi helyzetben. Illetékes helyről arról értesülünk, hogy kölcsönjegyzés eredményét egyáltalán nem befolyásolja Franciaország tartózkodása. Kölcsönünk összegét már 17- fesen lejegyezték a különböző államok. Amerikában is sikerrel járnak azok a tárgyalások, melyeket egy amerikai pénzcsoporttal megindítottunk. Newyorkban is biztosítva van 2,25 millió angol font jegyzése. Most már körülbelül véglegesen kialakultak azok az összegek, amelyeket az egyes államok a magyar kölcsönből jegyezni fognak. Eszerint Olaszország 1 és félmillió, Svájc 1 és negyedmillió, Hollandia félmillió, Amerika 2 és egy negyedmillió angol fontot jegyez, akölcsön többi részét pedig az angol piac jegyzi. Perczeli nyug. főispánra ránőtt a lakásadója A lakásnyomorúság átka A Budafoki út 13. számú házban egyik harmadik emeleti lakást bérli már évek óta id. Riedl Alfonz nyugalmazott kárbecslő főfelügyelő. 1903 november 1-én mint albérlő beköltözött Perczel Móric nyugalmazott főispán és neje, akik egy szobát vettek albérletbe konyha használattal. Ez év március elejéig a legjobb viszonyban voltak, de akkor, mivel Riedl a lakbért fel akarta emelni, a jóbarátság megszűnt közöttük és napirenden voltak a perlekedések. A kölcsönös sértegetéseknek az volt az eredménye, hogy több esetben a büntető járásbíróságon feljelentették egymást. Vasárnap délelőtt Perczel Móric számonkérte Riedltől, hogy miért zárta el előle a konyhát. Egy óra tájban Riedl hazakerült és a konyhában foglalatoskodott. Percelék bementek a konyhába s ismét kérdőre vonták Riedlt, hogy miért zárja el előlük a konyhát, amikor annak használata jogosan megilleti őket. Újra szóváltás támadt Riedl is Perczel között, ekkor Riedl elővette revolverét és Percelre fogta. Perczel a revolvert ki akarta csavarni Riedl kezéből, közben a revolver elsült. Tovább dulakodtak, dulakodás közben Riedl újra elsütötte revolverét, amelynek golyója Perczel Móric combjába fúródott. Perczelt, a mentők a Rókuskórházba vitték. (JIMRAZM 1834. július 1. Kidd Csonka - Magyarország népességének szaporodása, visszafejlődött A népmozgalom az 1924. év első negyedében — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A megcsonkított Magyarországon az 1924. év első negyedében 21.243 házasságot kötöttek. A vármegyék közül ismét Hajdú vármegyét találjuk az első helyen. A városi törvényhatóságok közül Hódmezővásárhely és Szeged mutatják a legmagasabb házassági számot. A születések számában az előző év hasonló időszakával egybevetve jelentős visszaesés mutatkozik. Élve született 58.406, visszaélés 4071 gyermek. A vármegyék közül 45,3-as születési számával Szatmár van az élen, míg a másik szélsőséget 22,7-del Torontál képviseli. Legkevesebb gyermek született a lakosság számához viszonyítva a városok közül Székesfehérvárott. Negyedévi népmozgalmunk másik szomorú jelensége a halálozás nagymértékű emelkedése. A halottak száma 47.864 volt, 7701-el több, mint az 1923. év hasonló időszakában. Területi megoszlásban a legmagasabb halandóságot 27,9-es Baranya vármegye mutatja, míg a legalacsonyabbat, 17.8, Vas vármegye. A városok halálozási számában is a Baranyában fekvő Pécs vezet az országos átlagot messze túlhaladva. Legkisebb volt a halandóság Hódmezővásárhelyt. A hanyatló születési és emelkedő halálozási arány mellett a népesség szaporodása is visszafejlődött. Amíg a múlt év ugyanezen időszakában 22.314 lélek volt a szaporodás, az idén mindössze 10.542 lélekkel növekedett a lakosság száma. Kimutatás a fontosabb mezőgazdasági termények és az állatok árának alakulásáról Mennyibe került a gabona, egyéb mezőgazdasági termény és állat 1913-ban, 1923-ban és ez év elején ? — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal aStatisztikai Havi Közlemények* című havi folyóirat legutolsó számában kimutatást közöl a fontosabb mezőgazdasági termények és az állatok árának a budapesti piacon való alakulásairól, illetve számadatokban mutatva az árkülönbözetet a békeévekhez s a folyó évhez viszonyítva. A kimutatás a budapest á.u .sde jegyzése alapján készült, a mezőgazdasági terményeknél a nagybani budapesti árakat tünteti fel, az állatárak pedig a budapesti állatvásári árak, 1913-ban a sertéseknél páronként 45 kg. és 2 százalék levonásával, 1923. és 1924. években levonás nélkül. Az összeállitás ér kiTunt's a következő : Átlagos ár eltiit) 24 Megnevezés :SSZiSftef? 1913 192.3 isjanuár havi tagokár március 31-iki ár 1 * korona 48*korona Gabonanetnüek 10) kg 22 30 54 £60 1C5-5U0 134 280 2"9 6U 312.375 :*09.i42 307 188 23 6l 53*873 104 500 132 8*5m )39 362 138 Huta, pestvidéki 22 im 53873 K4 560 132 457 226.139 309 242 302.188 1776 3?‘134 Sí téO 109 S75 184.47 266.576 272 ?00 Takarmányárpa» 16 03 15 73 35 651 45 CDi) St 0903 750 1.16 096 260/62 292.917 SOOOOO Zab 188/ 4(1 800 Qt 0 00 17 604 203.604 257 344 262.500 tengeri» 15 45 38702 77 500 Ili.263 181.53 1 245.104 247 500 Egyéb mezőgazdasági termények 100 Káposztarepce kg. 30 54 141 550 220 000— — — — Korpa 11 15 22-361 40.250 ftv.337 21.500 185 260 207.500 Széna elsőrendűm 8 25 17 650 4000 50.833 H3 Cöü 95 500 113.600 Széna másodrendű 7 25 13 80 30.500 38 833 46.125 73 500 85.500 Lucernaszéda 784 22 350 60.010 59.101 78.000 126.831 146 roo Szalma 048 7*8Vi 16.000 21.727 25.125 31.650 33 500 Scheremae 186 3S2 SW 640 010 705.000 341.875 1,31.428 1.475.roo Lucernamag 134 307 281 640 000 643.000 745.833 1.200.060 1.300 000 Lenmag 25*62 137 000 225 000 233.000 380.625 618.001 640.000 Kendermag 23-50 105 1 00 . oo.ooo 315 000 705.000 1.237/90 1.375 000 Tavaszi bükköny■ 2000 36-273 92.500 95.667 179.688 184.642 202.500 Állatok Sertés, fiatal, nehéz élőt 36 4 498 11 250 12 439 19 494 22.936 23 500 Sertés, fiatal, közép -1 38 4 066 10.700 11.160 17.731 21.464 22.250 Sertés, fiatal, könnyű 1-40 3-902 10 tuo 10 861 16.188 19 893 21.251 Sertés, öreg, nehéz■32 4-200 10.900 11 606 17.633 21.604 21 375 Soványsertés, átvészelt süldő*12 -*340 12 250 14.691 19.312 283. 24.000 Bika, jobb minőségű 9S9 2 29-1 5 600 6 3?8 9 203 11.559 12 000 Bika, silányabb minőségűg 5 68 1-70 4 1601.083 7 683 9.950 10.000 Ökör, jobb minőségű 02 2 400 6.021 6.750 9 781 12.084 12.650 Ökör, közép minőségű 9 83 1 891 4.824 5.703 8.194 10.069 10.100 Ökör, alárendelt minőségű T66 1394 3.525 4.317 6.531 8.475 8.250 Tehén 0 76 1*783 4.500 5.286 7.481 9.486 9.625 Bivaly 1 56 1*600 4.200 4.631 6.606 8.566 8.000 Növendék marha 762 1-714 4.250 5.094 7.350 9.387 . 500 Jobb hátasló és csikó Ctti 21ra 407-800 925.000 1.183.400 1,88 4.375 1.168.0011.737.500 Könnyű kocsiló, rukker *1(H 1,123 7732,750.000 4.500 0006,000.000 8,031.0011 375.00O Igás kocsiló, nehéz nyugati fajta 482 1 892 .932.750.000 3,981 4006,181 250 8,390 0009,400.000 Igás kocsiló, könnyű 875-500 2.000 000 2,595.501 8,912.501 5,062.500 5.250.0CO Alárendelt minőségű ló 372-700 865 000 1,505.000 1,851 250 2,640 001 2,850 000 Vágó lenna 328-2,0 960.VOO 1,260.000 1,909 375 2,459.400 2,412 500 Emlékezés Rubinek Gyuláról Füzetalakban jelent meg Schandl Károly 1922 február 22-iki emlékbeszéde Schandl Károly dr. földmivelésügyi államtitkár, a Keresztény Kisgazda és Földmivespárt 1922 február 22- iki gyászünnepélyén néhai Rubinek Gyula felett emlékbeszédet tartott. Schandl Károly dr. egyik leghívebb munkatársa volt Rubinek Gyulának s maga is azt az eszmét szolgálja, amelyért Rubinek Gyula küzdött egész életének a falu kultúrájának emeléséért. Schandl Károly egészen közel állott mesteréhez, közvetlenül látta, figyelhette munkáját s tapasztalatai alapján nemes, hűségesen szerető szivének gyöngytiszta szavaival mondotta el az emlékbeszédet. Az emlékbeszéd megvilágítja Rubinek Gyula egyéniségének kiemelkedő tulajdonságait, bemutatja őt mint az agrártörekvések úttörőjét, a mezőgazdasági vámpolitika mesterét, az agrártábor megszervezőjét, a termelés fokozásának apostolát s végül mint vaskezű minisztert, aki a politikai viharok felett is úrrá lesz. Az emlékbeszéd végül megható szavakkal írja le azt a méltatlan hajszát, mely Rubinek Gyula életének utolsó hónapjait olyannyira megkeserítette. Emléke azonban még hosszú időkig egyik irányító csillaga lesz a magyar mezőgazdasági politikának. Schandl Károly dr. emlékbeszéde csinos kiállítású füzetben jelent meg, amelyet a Hangya központ házinyomdája állított elő. Az emlékbeszédből szó szerint közöljük az utolsó részt, amely Rubinek Gyula halálával foglalkozik. Lelkének nemes egyszerűsége jó barátai körében nyilatkozott meg teljes eredetiségében. Büszke volt kecskeméti választóira. Szerette azokat, akikkel együtt dolgozott, bár szavakban nem mutatta, sőt ellenkezőleg, bizonyos magyaros őszinteséggel mondta szemébe mindenkinek a maga igazságos véleményét. A cselszövést nem ismerte, teljes nyíltsággal dolgozott és beszélt s bizony sokszor ez okozta legszebb terveinek balsikerét is. Családját szerette úgy, mint egy családapa sem. 1894-ben vezette oltárhoz Lithvay Mátyás táblabiró leányát Margitot, kivel örömeit és bánatát hűségesen megosztotta élte utolsó pillanatáig. Gyermekeit rajongásig szereti é s boldog és jókedvű volt ha családi körben pihenhette ki fáradalmait, mit közéleti nehéz munkája okozott. Magának kevés kényelmet engedett, családjáról iparkodott gondoskodni, de mégis a közért, hazájáért, a magyar földért áldozta fel élete legszebb virágkorában. Legmeghittebb barátja Buday Barna írja búcsúztatójában: »Elég annyit mondanunk, hogy Rebinek Gyula szegényen halt meg, mert becsületesen szerzett vagyona a legegyszerűbb megélhetést is alig biztosítja árvaságban maradt családjának.* Élete utolsó alkotása volt a Földmivesszövetség után a Falu Országos Szövetsége mely társadalmi műveinek koronája. A faluért élt, a falu népét akarta boldoggá tenni. Meghagyta nekünk, hogy a falu kultúrájának széppé, nemessé tétele céljából el ne engedjük hervadni ezt az ültetvényét. Testvéröccsének, Rubinek István nemzetgyűlési képviselőnek adta át utolsó napjaiban meghagyásait melyeket lelkére kitört azoknak, akik szellemében akarnak dolgozni. De még akkor is dolgozni akart s nem békült meg a halál gondolatával. Öccse megtalálta íróasztalában készülő nagy művének első fejezetét a magyar mezőgazdaságról a háború alat. Rendkívüli lelke valósággal viaskodot a testi kórral s öccse előtt igy kiáltott fel, mikor már csak közbe-közbe nyerte vissza eszméletét: — Nagy terveim vannak, dolgozni akarok, nem fogok meghalni . . . De a kegyetlen végzet nem könyörült. Elragadta tőlünk munkaképessége teljében a földmivelő Magyarország vaskancellárját. Rubinek Gyula mégsem halt meg. Agrárpolitikánkban az ő nagy szelleme és még soká s a magyar föld áldani fogja nagy nevét A nemes búzát termő rónák a virágos gyümölcsöskertek békés légkörében az ő hírét magasztalják később még inkább, mint ma, boldog földmíves magyarok. A világirodalom és a külföldi agrár mozgalmak ércbe vésik dicsőségét, de tovább élő szelleme legkedvesebben talál pihenőt a csinosodó magyar falvak muskátlis portáin ahol nagy idők vértanúkoszorús nagy emberéről, Rubinek Gyuláról dalolnak bájos népénekeket roimaringos falusi leányok.