Új Barázda, 1924. szeptember (6. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-02 / 181. szám

Kisgazdák és értelmiség A nagyatádi ünnepség után nagyon életbevágó eszmét hirdetett Szabó Ist­ván földmivelésügyi miniszter. Or­szággá kiáltotta, hogy a kisgazda- és földmivesnép soha sem kívánt az ér­telmiséggel szembehelyezkedni, sőt el­lenkezőleg, azt mindenkor hozzá akarta segíteni, hogy az ország ügyeit siker­rel vezesse. A kisgazdák pártja soha sem helyezkedett olyan álláspontra, mint a szociáldemokrata párt, mely egy osztály uralmát akarja. A kisgazdák pártja az egyetlen népies párt, mely az értelmiséggel karöltve haladt és akar is haladni s melynek első dolga volt a munkások és kisiparosok érde­keit fölkarolni. A liberális sajtóban, sőt — sajnos — egyes keresztény lapokban is, di­vatos lett a kisgazdák elleni hangulat­­keltés. Nagyon szomorú tünet ez. Azt a látszatot kelti, hogy az értelmiség nem akarja megérteni a falu népét. Nem csodálkoznánk, ha az intelligen­cia a szociáldemokráciával szemben bi­zalmatlan lett volna. Hiszen a szo­ciáldemokrácia csakugyan uralkodni fordítva történt. A szociáldemokráciá­ink gyáván behódolt az intelligenciá­nak az a része, mely most a kisgazdá­kat gúnyolja és szeretné lejáratni. Szerencsére az értelmiség nagyobb része, mely vérbeli tesvériségben is van a falu népével, megérti a kisgazda­­közönséget és vele örömmel együtt dolgozik az országért. A választásokon, országos tapasztalat szerint, a Kis­gazda-, Földműves- és Polgári párt szavazói a kisgazdák és az értelmiség voltak. Rajtuk kívül a földmives mun­kások és a földbirtokosok nagyobb része csatlakozott a párthoz. Ezzel szemben a radikális-szocialista blokk a kisiparosok és kereskedők nagyobb részének kapta meg a szavazatát az ipari munkások zömének a szavazatán kívül. Ez a helyzet ma sem változott. Az értelmiség magyarabb része, szóval túlnyomó nagyobb része, egynek érzi magát lélekben is a falu gazda- és földmívesnépével. S ez annyival is örvendetesebb, mert ez az egyetértés, melyet Schandl államtitkár nagyon helyesen­ nevezett a földmivesnép és az értelmiség szent szövetségének, csakugyan egyedüli erőssége a lété­ért küzködő Magyarországnak. Ezt a szövetséget hirdettük kezdettől fogva, ezt kell erősíteni minden intelligens és földmivelő magyarnak a jövőben is. De természetes folyománya ennek, hogy a keresztény intelligencia egész lélekkel támogassa a földreformot, mely a falu népének sürgős követelménye. Megéri az országot fönntartó szövet­ség, hogy ezt megtegye az értelmiség. Gén­f­bőt jelentik: Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a Nemzetek Szö­vetségének Tanácsa előtt mondott be­széde többek közt így hangzott: — Engedjék meg, hogy Smith fő­biztos úrnak kitűnő s értékes jelenté­séhez a magyar nemzet kormánya ne­vében néhány kijelentést és felvilágo­sító megjegyzést fűzzek. A magyar kormány nevében köszönetemet fejezem ki a Nemzetek Szövetsége Tanácsának munkájáért s támogatásáért. Köszönő szavaim meggyőződésből fakadnak, mert egyike voltam az elsőknek, kik a ma­gyar miniszterelnök úrnak azt a bölcs törekvését munkájukkal támogatták, hogy a magyar nemzet kálváriaútján, amely a pusztulással fenyegetett, bi­zalommal nyújtja kezét nemzetközi tár­saságunk felé, amely barátilag volt hajlandó egy pusztuló ezeréves---­— ’'A~'i5*»r vsr nemzet ma r.v o ezt a hitet, ezt a reményt # a'Hit cric a Nemzetek Szövetsége tett, azt azzal kívánja meghálálni, hogy a szö­vetség eszményét egyesíti saját nem­zete eszményeivel.. Bármily szerény volt is a kölcsön összege, nem ez a lé­nyeges, hanem az, hogy segélyével megállítható volt a magyar pénz csú­szása a végzetes lejtőn s megszilárdult ismét a gazdasági élet talapzata, alkalmassá vált ismét szilárd gaz­dasági szervezet újjáépítésére. Meg­óvta a magyar nemzetet a végső kétségbeeséstől, amely ellen ma­­gárahagyatva férfiasan küzdött hosszú, rettenetes éveken át, de amely elmaradhatatlan lett volna, mert a nem­zetek lelkiereje is véges, mint az egyes, bármely bátor emberé. Visszaadta re­ményünk munkakedvét és bizalmát. — Nem mulaszthatom el, hogy itt e helyen ne mondjak köszönetet főként az önök megbízottjának, Smith Jere­miás úrnak és munkatársainak. Pénzügy­­miniszteri működésemben a szó teljes ér­telmében naponta volt szerencsém velük együtt dolgozni közös célunkon, egy veszélyben forgó nemzet gazdasági éle­tének orvoslásán. A főellenőr úr böl­csessége rövid idő alatt meghódította egész népünk teljes bizalmát, mondha­tom: már szeretetét is. A Nemzetek Szövetségének műve rövid pár hónap alatt nagy, üdvös változást idézett elő. A magyar pénz állandósítása biz­tosítva van. Kitűnően működő új jegybankja biztosítja a valutapoli­tika helyes vezetését. A rothadás­sal járó élősdiség, a pénz rosszab­bodására alapított spekuláció meg­­­­szűnt. A viszonyok biztos megítélését akadá­lyozó ködös bizonytalanság, amely min­den számítást és tervet lehetetlenné tett az állam, a magángazdálkodás számára, eloszlott. — Látjuk a romokat, de látjuk a serkedő új egészséges csirákat is. — A magyar nép megtette, amit tehetett. Nagy anyagi és erkölcsi erő­feszítéssel távoltartotta magától a hó­napokon át fenyegető végső összeom­lást, ami a reméltnél jóval később meg­érkezett a segítség. Fegyelmezetten kö­vette a Nemzetek Szövetsége útbaiga­zítását annyira, hogy még a kétségbe­esettek is elhallgattak, hogy ne zavar­ják a bizakodók munkáját. Küzdenünk kellett azzal a hiánnyal is, hogy a kölcsön kibocsátása éppen abba az idő­szakba esett, amelyben minden agrár­leginkább érez pénzhiányt, amit iinjjcvvtg lu­ avui Ci­oiyn­ejté&s Uiv-val­tani fogja mindazokat az állambevé­­teleket, amelyek a terv végrehajtásá­hoz szükségesek és azt az önfegyel­mezettséget és önfeláldozást, fogja ta­núsítani, amelynek példaszerű esetét mu­tatja a kellő fizetésben nem részesít­hető tisztviselői kar hosszú, szenvedés­teljes évek óta.­­ A tervet végrehajtjuk, jóllehet még egy tényező nehezíti meg. A gaz­dasági talpraállás, amely nemcsak nem­zeti, hanem európai érdekünk, még nem biztosítja egyedül az államháztartás és a pénz szanálása. Az egész gazdasági életnek le kell vetnie bágyadtságát. A nagyon megcsappant termelésnek emel­kednie kell. Az összetört, vére­­vesztett gazdasági szervezetet helyre kell állítani. — Magyarország tőkében mindig sze­gény volt, ha földje jó is, népe értel­mes és szorgalmas is. A háború utó­­következményei az öt évtizeden át meg­takarított ingó tőkéjét is elfogyasztotta. Ha helyreállott is Magyarország hitele­ire a világ gazdasági viszonya ma még nem■ engedi, hogy a szükséges tőke olyan gyorsan állhasson rendelkezésre, amint kívánatos lenne. —­­Az ország népessége nem fogja tétlenül várni, amíg a tőke nemzetközi áramlása ismét rendes lesz. Elő fog ké­szülni arra az időre s addig türelme­sen fog tovább dolgozni, hogy hitel­képességét és a tőke bizalmára való ér­demességét bebizonyítsa a tőkeerős nem­zeteknek. — Ha ez a nemzet képes lesz meg­valósítani a Nemzetek Szövetsége ter­vét — pedig én, aki hivatalos állásom­­nál fogva áttekintést szerezhettem az ország összes viszonyairól, teljes meg­győződéssel mondom: képes lesz rá m­inden előre számba nem vett nehéz­ség ellenére is — akkor megmentésé­nek műve dicsőségére fog válni a Nem­zetek Szövetsége bölcsességének, és nagy­ban elő fogja mozdítani azt, ami után az egész mai emberiség vágyódik. Azt a békét, amelyben az igazsághoz, sza­badsághoz és emberi méltósághoz való jog meg fog illetni minden embert, tartozzék az bármely nemzethez, bármely fajhoz. Párisi jelentés szerint a francia sajtó nagy figyelemmel kíséri a nemzetek szövetségének genfi tárgyalásait. Smith magyarországi főbiztosnak a Tanács ülésén előterjesztett jelentését, valamint Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter beszédét úgy a baloldali kormánysajtó, mint a jobboldali sajtó szembetűnő megelégedéssel közli. A Nemzetek Szövetségének köz­gyűlését megnyitották Genfből jelentik. A nemzetek szövet­ségének közgyűlését ma megnyitották. A közgyűlésen negyvennégy ország kül­döttsége vesz részt. Hymans elnök nagy megnyitó beszédet mondott, amelyben Európa békéjéről, Magyarország és /I wáe *r4 «* S £ A A #1»+ a c-£zr Ji 1 KocZ-k­i Magyarországon már megszűnt az élősdiség és a spekuláció Senki sem mer spekulálni a pénz romlására Biztosították pénzünk állandósítását — A külföldi kölcsön megóvta a magyar nemzetet a végső kétségbeeséstől — Biztos az ország talpraállása Korányi pénzügyminiszter nagy beszéde Genfben '"*■ tazv-stP- 2 YH Y «W Arn tifrltfft .......^ ISaa szeptember a, kedS HPfl CTvur ImOE^OEB^e Budapest, VI. évf. 18j0_sz. UJ BARÁZDA B £Sat^iiilliSwaCTB^ ELŐFIZETÉSI ARAK: negyedévre 50.000 kor., ejfj SZERIJESZ'IŐSÉGI VI. kerület, C­atica IO. extlm hónapra 17.000 kor. E*ye* példány Ara 800 Dór., HlenleleHÜ£ kétfő kivételével mindannap í£8r°Á’ ?l­üli,lá0V1 vasárnapokon 1500 korona. — Hirdetéseket ralin. avuw aAivtvAvvvt iHutavnaap KUDCH1W1L. JI. keriUet, Ö­ntc» ív. mAdi méter dliszabáB exernnt ve** fel a kiadóhivatal. Telefon saAraok s 4^-49, 198—­01, ^íjei 140— *3 1»—...............k­V, r­"* „Ne csak Kove, a szivünkoe is véssük hőseink emlékét** József királyi herceg nagyszabású beszéde a csurgói hősök emlékének leleplezésénél — Az UJ BARAZDA tudósítójától — Székesfehérvárról jelentik. Felemelő ünnepség keretében leplezte le Fehérvár- Csurgó község polgársága vasárnap délután a világháborúban elesett 74 hő­sének emlékszobrát. Az ünnepségen meg­jelentek: József főherceg, kíséretében Álgya Papp Sándor tábornokkal, Ká­rolyi József gróf nemzetgyűlési kép­viselő, Festetich Sándor­ gróf volt had­ügyminiszter, felsőőri Nagy Pál főis­pán és sokan mások. A szomszéd közsé­gek küldöttséggel képviseltették magu­kat. A temető előtti térségen helyezkedett el a közönség. Az emlékmű körül ma­gyarruhás leányok és Zrínyi-cserkészek sorakoztak. A díszszakaszt a székesfehér­vári csendőriskola szolgáltatta. A Himnusz eléneklése és Károlyi Jó­zsef gróf üdvözlő szavai után József főherceg lélekbe markoló, gyönyörű be­szédben méltatta a nap jelentőségét. — Messze, a Kárpátok ormain, az ezeréves szent határokon — mondotta József főherceg — sűrű sorokban ál­lanak a korhadó fakeresztecskék. Alat­tuk nyugszanak hős testvéreink, őr­ségben maradtak ott és várnak arra, hogy egyszer majd, boldogabb idők­ben, újra magyar szó ébressze fel őket. Doberdó véráztatta sziklái között, Gács­­ország és rengetegjeiben, az orosz mo­csarakban, Tirol egetverp hegypltásai között mindenütt ott domborulnak Be­­jér megye fiainak, az én szeretett hős

Next